Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

Mennyiséget is TV Lj1 iyi úgy, mint korábban, amikor a gazdálkodás inten- X ^ í-j LTl zív lehetőségei csaknem mindenfajta pazarlást megengedtek. .Ma a gazdaságosság és a termelékenység az alapkövetelmény. Ez irányba szorítják megyénk gyárait a mó­dosított közgazdasági szabályozók, no meg egyéb gazdálko­dással kapcsolatos előírások, valamint az ésszerű munkaerő­gazdálkodás. A sikerhez a mai követelmények teljesítésén át vezet az út. Sokféle mód és lehetőség kínálkozik erre. Ezek közül két olyan tennivalóval foglalkozunk, amelyek a legcélraveze­tőbbek. Az egyik: a jelenleg gyártott termékek minőségének etnelése. gazdaságosságának javítása, a jó áron eladható el­ső osztályú áruk mennyiségének növelése, illetve a gyárt­mányfejlesztés során létrejött korszerű termékek termelésé­nek emelése. A másik: a selejt jelentős csökkentése. Az előbbi utat járják, az utóbbival kombinálva a VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyárának vezetői és dolgozói, ami­kor az 1978. évi létszám foglalkoztatásával a nyereséget az előző évi 75—80 millióról az idén 95 millióra akarják emel­ni. A salgótarjáni öblösüveggyárban a tervezett termelés- növelés leghatékonyabb, legeredményesebb módjának kínál­kozik a jó árukihozatal, azaz a minőség növelése, illetve a selejt csökkentése. Ezt az utat járva lehet a nyereségtervet elérni, a tervezett béremelést megvalósítani. Bármelyik módszer kap szabad utat, mindegyik azzal jár, hogy csökken az egy termékre eső ráfordítás, nem paza­rolják az anyagot, nem pocsékolják a munkaidőt. Ugyanis nem kell kétszer kézbe venni azt a terméket, amit egyszer is jól le lehet gyártani. A gyenge minőség, a selejt ablakon ki­dobott pénz, sok ember munkájának elherdálása. Ezáltal nem nő, hanem csökken a nemzeti jövedelem. Odahaza minden család nagyon jól kiszámolja, hogy ha rosszul cselekszik, annak milyen káros következménye van. Sajnos, az otthoni szemlélet nehezen ver gyökeret üzemeink­ben, gyárainkban, ahol minden dolgozó, mint tulajdonos kez­di meg napi munkáját. Amikor átlépi a gyár küszöbét, el­veszti az otthoni, egyébként igazi énjét, furcsa módon meg­változik. Talán azért, mert a gyárban nem olyan szigorúak, nem olyan mértékű és hangsúlyos a számonkérés, felelősség­re vonás, mint odahaza. Valószínű, ez is közrejátszik az ilyen kétlelkűség kialakulásában, amelyhez sok egyéb más kísérő jelenség is járul. Bizonyára segítene a helyesebb szemlélet és gyakorlat kialakulásában, megerősödésében, kibontakozásában, ha alap­vető változás történne, mondjuk a bérezésben. Mert haté­konyságot, termelékenységet, jobb minőséget elérni a régi, csaknem kizárólag mennyiségre ösztönző, s ráadásul erős egyenlősdi bérezési gyakorlattal — merő utópia, illetve illú­zió. Olyan dolog, mint annak a munkásnak megmagyarázni gazdasági nehézségeinket, a gazdálkodás új követelményét, akinek a tegnapi gyenge minőségű munkájáért, a változatlan mennyiségi termelésért különböző bérintézkedések során egy év alatt harminc százalékkal növekszik a jövedelme. Mert ilyesmi is előfordult megyénk egyik-másik üzemében, főleg a műszakpótlék bevezetésekor. A termelés minőségének növelése és annak díjazása kö­zötti kétarcúság megszüntetése a jelenleginél jóval kedve­zőbb irányba serkenti majd a gondolkodást. Az érdekelteket rádöbbenti arra, hogy ez a régi, rossz gyakorlat zsákutcához vezet. Az előnyös változás pedig növeli azoknak a munká­soknak a számát, akik eddig is bizonyították és vallották: érdemes kifogástalanul termelni. Egyesek szerint könnyebb, mások szerint pedig csak kömy- nyebbnek látszik a jelenlegi mennyiségre ösztönző bérezési rendszer fenntartása, konzerválása. Ahol ezzel a gyakorlat­tal szakítottak, olt az eredmények bizonyították, hogy jól választottak: nem sokasodtak, hanem viszonylag csökkentek gondjaik. Egyetértünk azzal, hogy a gondolati váltáshoz meg kell nyerni a dolgozókat, meg kell értetni, el kell fogadtatni velük a mai követelményrendszert. De csak erre szorítkoz­ni és ez irányú intézkedéseket nem tenni — félmegoldás. Sőt, több kárt okoz, mint hasznot, nem beszélve arról a morális bomlásról, ami ezután következik. Megnyilvánul­hat abban,' hogy a későbbiekben minden új követelményt fenntartással, fejcsóválva, hitetlenkedve fogadnak. Ügy jár­hatunk mint a ZIM salgótarjáni gyárának dolgozói. 1978-at a minőség évének kiáltották ki. Ennek az ellenkezője követ­kezett be, sőt a termékek minőségének romlása mellett a tervezett mennyiséget sem tudták teljesíteni. A VI A I gazdálkodási körülmények között csak azok a “■ kollektívák maradnak talpon, van hosszú távú jövőjük, ahol sutba dobják a jelenlegi fejlődésnek ellentmon­dó gondolkodást és gyakorlatot. Ugyanakkor teljes erejükkel, sok életrevaló gondolattal és ötlettel, következetes cseleke­dettel tanúsítják, hogy értik, miről van szó, hogy korszerűen érzékelik az egész népgazdaság és saját, jól felfogott érde­küket. V. K. •m*p snc** A HOMWAWTT Állattenyésztésben Magas tejtermelés a munka eredménye Tudósitónktól. Megyénk egyik legkorsze­rűbb szakosított szarvasmar­ha-tenyésztő telepe műkö­dik Romhányban a termelő- szövetkezet tulajdonában. Né­hány esztendővel ezelőtt több millió forint költséggel épí­tették fel. A tehénállomány is kitűnő tejelő minőségű. A te­lepen dolgoznak a termelőszö­vetkezet legjobb tehenészeti szakemberei. A legutóbbi fel­mérések szerint jelentős tej­termelési eredményt értek el. A tervek szerint az elmúlt esz­tendőben célul tűzték, hogy elérik a tehénkén ti 4100 liter tejet egy esztendő alatt. Az összesítés adatai szerint ezt a célkitűzést túlteljesítették mert a tehenenkénti tejtermelés évi átlaga elérte a 4314 litert. Célul tűzték a termelőszö­vetkezetben, hogy az idén to­vább fokozzák a tejtermelést. Az idei tervet túl akarják telje­síteni. Ennek érdekében több hasznos intézkedést tettek. Ja­vítják a tömegtakarmány-ter- mesztést. Ennek érdekében korszerű agrotechnikai megol­dásokra törekednek. De fo­kozzák a gépesítést is. Példá­ul egységesen MTZ traktoro­kat állítanak erre a munkára, a betakarítás, a szállítás, a takarmányozás lebonyolításá­ra. Ide tartozik az az intézke­dés is, amely szerint fejlesz­tik a tsz-ben a gyepgazdálko­dást. Ezt a takarmányozási le­hetőséget ugyanis még nem teljes mértékben használták ki. Ezért a legeltetés nem is teljesen megoldott, sőt nyaran­ként gondot okozó. A tsz ve­zetősége a szarvasmarha-te­nyésztéssel kapcsolatosan ho­zott határozata szerint javítják a tenyésztési munkát, nagy fi­gyelmet fordítanak az állat­egészségügyi követelmények pontos betartására. Az intéz­kedések középpontjában sze­repel a takarékos abrakolás, az importanyagokkal való gon­dos bánásmód, a melléktermé­keknek — amit a mezőgaz­dálkodás nyújt — felhasználá­sa, hogy ezen keresztül is fo­kozódjék a tejhozam. A tett intézkedésektől azt is várják, hogy a tejtermelés önköltsége csökkenjen. A romhányi termelőszövet­kezet szarvasmarha-tenyész­tése az érdeklődés középpont­jában áll. Sok helyütt az üze­mek példának tekintik. Ez a felelősség az, ami arra készte­ti a tsz vezetőit — többek kö­zött —, hogy a jó tehéntartás­sal, a gazdaságos tejtermelés­sel bizonyítsák: lehet szép eredményeket elérni a szarvasmarha-tenyésztés te­rületén. A tanácsok idei gazdálkodása A tanácsi gazdálkodás soha lesztési elképzelések megváló- súbb lesz a pénzforrások bő- „nem volt könnyű mesterség”, sítását vesszük, egyik sem vülésének üteme! Ugyanak- jóllehet nem vállalati, üzemi, képzelhető el megfelelő anya- kor a tanácsoknak azzal is szövetkezeti keretek között, gi háttér nélkül. Mindenek- számolniuk kell, hogy az új hanem az államigazgatás sa- előtt ebből fakad a tanácsok gazdálkodási mutatók, feltéte- játos területén folytatják. Sőt, költségvetési és fejlesztési tér- lek között a vállalatok, üze- épp az ebből adódó eltérő kő- veinek megkülönböztetett je- mek és szövetkezetek sem rülmények teszik talán még a lentősége, amelyek egyben tudnak nekik oly mértékű saját gazdasági programjaik- anyagi támogatást nyújtani, nak is tekinthetőké »Bért is mint eddigi együtműködésük ■ Az állami feladatok dönthet róluk — önkormány- során. A tapasztalatok szerencsére arra engednek következtetni, és a hogy a tanácsok túlnyomó beha- többsége már az 1979. évi Ez költségvetési és fejlesztési hez még hozzávesszük, hogy azonban mit sem változtat a tervek összeállításakor fel- mindez a közélet eleven, nem- tanácsok alapvető gazdasági ismerte az egyedüli célrave­funkcióin. zető utat. Ésszerű, takarékos A megállapítás természete- gazdálkodás, következetes zajlik, aligha szorul bővebb sen az idei esztendőre is vo- rangsorolás az alapvető és a magyarázatra az előbbi állítás, natkozik, a népgazdasági társadalompolitikai szem­egyensúly ismert problémái pontból kevésbé fontos fel- azonban ezúttal még szigo- adatok között, a bevételek ha- rúbb követelményeket tá- tározottabb kimunkálása, veik és- intézményeik — mű- masztanak a tanácsi gazdái- mélyebb felelősségérzet, a la- a településfej- kodással szemben. termelés szféráinál is bizo­nyos szempontból bonyolul­tabbá többsége a megyei és a helyi zati jellegénél fogva — kizá- tanácsoknál sűrűsödik és ezek rólag a széles körű testület, végrehajtása már> önmagában noha a költségvetési is roppant szerteágazó tévé- tervtörvény érthetően kenységet jelent, ha pedig eh- tárolja a lehetőségeket. egyszer forró légkörében, s a lakosság árgus tekintete előtt Ugyanakkor az is kézenfek­vő: akár a tanácsok — szer­ködését, akár Az egyedüli célravezető út Az országgyűlés téli ülés- lékkai haladják meg az 1978. kosság támogatásának meg­nyerése — ezek azok a köve­telmények, amelyeket egyet­len tanácsnál sem téveszthet­nek ^zem elől, mert különben nem csökkennek, hanem még szakán Faluvégi Lajos pénz- évi összegeket. Csakhogy inkább növekednek gondjaik ügyminiszter igencsak hatá- ezekkel az újabb milliárdok- g lakosság igényeinek árada- rozott szavakat használt: „Az kai együtt is érezhetően las- tában. 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyen­súlyának javítása, ez a továb­bi fejlődés alapfeltétele. Eb­ből vezetjük le a gazdasági növekedés ütemét, a fejlődés tosabb" feladatok, az mái eieg- rális háttér kialakítása huza- irányait és az elosztási ará- gé tisztázott kérdés minae- nyokat”. Mindez a tanácsok nütt. Természetesen a tanácsi szempontjából lényegében azt szervek és intézményeik mű- radhat ki a lakóházak kar­jelenti, hogy ebben az évben ködéséhez szükséges anyagi- bantartása, a bölcsődék, óvo- —s feltehetően még a ké- akról mindenképpen gondos- dák, iskolák további fejleszté- sőbbiekben is egy ideig — kodni kell, de jelentős szín- se, valamint a kommunális és tudják vonalemelésre, minőségi fej- az egészségügyi ellátás javí­Nem adhat felmentést Hogy melyek az ide. légion- történt —, ha az infrastruktu­mosabb „listából” késést szenved. A azonban nem ma­csak mérsékeltebben majd kielégíteni a társadalmi lesztésre most aligha nyílik tása sem. közös fogyasztás számos jo- lehetőség. A tanácsi beruhá­gos igényét, mivel e tekintet- zások között továbbra is Az alapvető gazdasági fel­ben két-három százalékkal emelkedő helyet foglal el 'a adatokat tehat a szigorúbb csökken a növekedési ütem az lakásépítői'^Yogram ' telfesí- kelT^danfuk ^“tanácsok^k Felve?ődhetéVeae:P^n „ íf“ ám Y eSZtendő- Mindenekelőtt azertmert a Felvetődhet egyesekben a ben ugyanilyen súllyal esik a bonyolultabb °azdasási helv- erdes: hiszen a parlamenti latba az úgynevezett kapcso- DonyolunaDÖ «.azdasagi hely expozéban azt is hallottuk, lódó létesítmények egyidejű hézségek s^m Shatnak fel- hogy a tanácsok 1979. évi ősz- megteremtése. Ma már ugyan- mentést seh^ adhatnak £el kere- is nem elégedhetünk meg Se szesített költségvetése ken 52 milliárd forint, fej- pusztán lesztési alapjaik előirányzata irányzat megvalósításával Y pedig 33 milliárd forint, s vagy éppen túlteljesítésével, ezek a számok hat-hat száza- ahogy az előbbi években is a települések,- -------- a lakossági életkörül­a lakásépítési elő- mények folyamatos fejlődésé- nek biztosítása alpi.. ­Németh Géza Gyártmányfejlesztés kapkodás nélkül Szuper hatásfokú gázkazán, rozsdamentes hőcserélő Szuper hatásfokú gázka­zán és rozsdamentes hőcse­rélő gyártásának előkészü­leteit kezdték meg Nagy- bátonyban, a FÜTÖBER leg­nagyobb gyáregységében. A tavalyi BNV-n már bemu­tatott gázkazán energiahasz­nosítása egészen rendkívü­li : kilencvenszázalékos. Kis térfogata és súlya alkalmas­sá teszi tetőtéri beépítésre, automatikus szabályozója pedig képes akár egész ka­záncsoportoknak a külső hő­mérséklethez igazodó ön­működő ki-, illetve bekap­csolására. A kazán gyártási licencét és az előállításhoz szükséges gépi berendezése­ket egy NSZK-beli cégtől vá­sárolta a FÜTÖBER. A fej­lesztési költségek több mint kétharmadát az Országos Energiagazdálkodási Ható­ság vállalta magára/ amely­Megkezdodott a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei gyáregységében a most elkészült új üzemcsarnok gépekkel történő betelepítése. A raktározási ele- »berendezlek^ egy'k bngad Kalmár Sándof művezető irányítása mellett dolgozik. Végh Tibor, Vass János, Molnár Béla szerelők 8 — kulcsár — nek számításai szerint, évi négyszáz kazán előállítása, illetve beépítése esetén a korszerű fűtőeszközzel esz­tendőnként huszonhétmilli- árd kalória értéknek megfe­lelő földgáz takarítható meg. Ugyancsak sokat ígérő ter­mék a Svédországban vásá­rolt licenc és gyártási eljá­rás alapján készülő rozsda- mentes hőcserélő. A hazai központi fűtési rendszerek­ben jelenleg használatos hő­cserélők a korrózió romboló hatása következtében általá­ban hat-tíz hónap alatt tönk­remennek. Azok a hőcserélők viszont — amelyeknek az el­ső példányai márciusban hagyják el a munkapado­kat —, húsz-harminc évig üzemképesek maradnak és jobb hatásfokon működnek. Műszakilag ötletes és gaz­daságos kialakításuknak jó­tékony hatása lesz mind az önköltségre, mind az eladási árra. A két új termék bevezeté­se nem rendhagyó esemény a nagybátonyi gyárban, hi­szen úgyszólván minden év­nek megvan az új gyártmá­nya. Tavaly például termé­keinek mintegy • hetvenöt százaléka volt új, illetve há­rom éven belül kifejlesztett gyártmány. Ennek, valamint a fejlesztés előtt végrehaj­tott gondos piackutatásnak az eredménye a nagybátonyi üzem dinamikus fejlődése. Nyeresége 1976-tól évről év­re megkétszereződik, s a 380 millió forint termelési értékre létesített gyárat idén már több mint ötszáz­millió forint értékű épület- gépészeti eszköz hagyja el, méghozzá úgy, hogy vezetői és ' munkásai már legalább augusztusig előre tudják, te*» mékeiket ki vásárolja me§

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom