Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 5 XXXV. ÉVF., 1. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1979. JANUÁR 3., SZERDA Ai volt, mi lesz? '-f Év vége után, új év kezdetén r Mondhatni órák teltek el fesak azóta, hogy véget ért az 1978. esztendő. Az az év, amely sok helyütt hozott jelentős eredményeket, mik segítik to­vábbi boldogulásunkat, s megfelelő alapot teremtenek 1979 talán még sikeresebb zá­rásához. Tény: az elmúlt ti- eenkét hónap a minőség job­bításának, a munka hatékony­sága növelésének és szerve­zettebbé tételének, a gazdál­kodás javításának ideje volt, s — nem zökkenőmentes. Üzemeink, vállalataink, s más termelőegységeink többsége azonban túltette magát a ne­hézségeken. Miként? Hegyes Ferenc, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek edző­üzemének vezetője mondja: — 1978-ban meglehetősen nagy követelményeket támasz­tottak velünk szemben: egy­azon létszámmal, ugyanazon termelőberendezésekkel kel­lett volna az 1977. évinél har­minchét százalékkal többet termelni. Igaz, helyette „csak” harminckét százalékkal sike­rült megnövelni termelésün­ket, de ez sem szégyenkezni­való. Hiszen rekordévet zár­tunk. 1340 tonnával termel­tünk többet mint 1977-ben egynapi készárutermelésünk 34, az egy fő egy napra eső hasonló jellegű tevékenysége pedig 50 százalékkal növeke­dett. S mindezt a hatékonyság növelése, szervezési intézke­dések végrehajtása és a rop­pant jelentős újítások meg­valósítása révén értük el. Az 1979-es év ennél semmivel sem lesz könnyebb: az előze­tes tervek szerint 12—15 szá­zalékkal több terméket kell az ideinél is „kiadnunk”, s ez további erőfeszítésekre készteti munkáskollektíván­kat. FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége, Szőcs Gyula igaz­gató: — A gyáregység december elsején teljesítette exportkö­telezettségeit a lakásprogram­ból és a kormány által ki­emelt nagyberuházásokban va­ló részvételből adódó felada­tait. Mitöbb: az Uszty­Ilimszkbe szállított berendezé­seink kitűnő és határidőre történt leszállításáért megkap­tuk a budapesti szovjet nagy- követség köszönőlevelét, mi további kifogástalan munkára ösztönöz mindannyiunkat. Múlt évi négyszázötvenmil­liós tervünket a szocialista brigádok Láng-gépgyári csat­lakozása, vállalásaik teljesíté­se révén tízmillióval meg- toldottuk, úgy, hogy sikerünk kétségtelen. Mindezek mellett tovább korszerűsítettük a gyártmányösszetételt, szerve­zettebbé tettük gazdálkodá­sunkat, s biztosítottuk a múlt évről az 1979-re történő, zök­kenőmentes átmenetet. Mikor is nagy dolgaink akadnak: je­lentős berendezéseket gyár­tunk a paksi atomerőmű, a budapesti sportpalota részére, s tovább növeljük a Szovjet­unióba irányuló exportunkat. Az elkövetkezendő két esz­tendőt egyébként — az MSZMP KB határozatainak szellemében — arra is fel­használjuk, hogy sikeres ala­pokat teremtsünk a VI. öt­éves terv célkitűzései megva­lósításának. Jövőre a még ha­tékonyabb, szervezettebb mun­ka érdekében rátérünk a szá­mítógépes adatfeldolgozásra, s készülünk a gyáregységi önálló gazdálkodásra, melynek révén gyáregységből igazi gyárrá vá­lunk. S végezetül: mi történt 1978-ban, mit várnak idén a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében ? Bencze üzemek György termelési osztályveze­tő-helyettes: — December legelső napján teljesítettük éves, 180 millió forintot kitevő tervünket, s így közel 201 milliós végösz- szeget könyvelhettünk e! de­cember 31-ig. Az 1978. eszten­dőben több kiemelt beruhá­zás munkálataiban vettünk részt: acélszerkezeteket, csar­noki futódarukat, daruemelő­műveket készítettünk — pél­daként — a veszprémi ház­gyárhoz, a Hajdúsági Iparmű­veknek, a Lenin Kohászati Művek, a Dunai Vasmű, a pak­si atomerőmű részére, le­gyártottuk a százötvenöt mé­ter hosszú tunyogmatolcsi Ti- sza-hidat. Exporttevékenysé­günk két országra: Csehszlo­vákiára és Jugoszláviára kor­látozódott; előbbinek a prágai metró szerkezeteit, utóbbinak — szinte mintadarabként, de további exportunk fokozásá­nak lehetősége érdekében — daruemelőművet szállítot­tunk ki. A múlt évben, egyéb­ként, a gyáregység még negy­ven futómacskát és harminc­két futódarut is átadott a megrendelőknek. 1979. évi ter­vünk várhatóan 215 millió fo­rint lesz. Le kell gyártanunk — a többi között — a Lenin Kohászati Művek részére több mint 1400 tonnányi acélszer­kezetet. a Győri városi Ta­nács által megrendelt négy­ezer köbméteres víztartályt, több mint ötven csarnoki fu­tódarut és hatvanöt darueme­lőművet. Mi készítjük idén az újvidéki Duna-híd járda­elemeit, mik jelentős részt tesznek ki acélszerkezeti üze­münk programjából, s tovább folytatjuk a paksi nagyberu­házás megvalósulásához szük­séges elemek gyártását. Feszí­tett, de eredményes évet vá­runk. Nagyobb szakértelem kell Vállalások — személyre Dolgozói kollektívák a sikeres 1979-ért Az 1979-es versenyvállalá­sokról tartottak tanácskozást a minap a salgótarjáni sík­üveggyár szocialista brigád­vezetői. Vitaindítójában Juhász Gyula igazgató a gyár 1979-es tervének legfontosabb föl­adatait ismertette, s konkrét kérdésekben kérte a szocia­lista kollektívák vezetőinek véleményét. Kifejtette, hogy a gyarapodó teendőkhöz az eddiginél jóval tanultabb, nagyobb szakértelemmel bí­ró munkások szükségeltet­nek. Lényeges követelmény mind a munkások, mind a vezetők szemléletváltozása: a túlburjánzó mennyiségi szemléletet föl kell váltania a minőségi szemléletnek. A szemléletformálásban nagy szerepet játszanak a dolgozói közösségek első emberei. So­kat tehetnek a brigádvezetők a munkafegyelem megszilár­dításáért is. Az igazgató pél­daként egy — általa a közel­múltban meglátogatott — szovjet üveggyárat említett, ahol „nincsen a szótárban az igazolatlan hiányzás”. A szocialista kollektívák tevékenysége legkivált ak­kor hatásos, ha a gyár dol­gozóinak túlnyomó többsége tagja valamelyik munkáscsa­patnak. Juhász Gyula kérte a brigádvezetőket; álljanak elő olyan ötletekkel, amik se­gítik a dolgozók legalább hetvenöt százalékának brigá­dokba szerveződését. A szo­cialista közösségek tagjainak száma ugyanis jelenleg nem éri el az összlétszám megfe­lelő nagyságú hányadát. Nem elég jó a gazdasági és a brigádvezetők kapcsolata — vélekedett az igazgató. Ezen az állapoton javítani kell, így nyílik csak mód a bri­gádvezetők tekintélyének kí­vánatos növekedésére. A vitaindítóhoz tizenné­gyen szóltak hozzá. Baranyi János hegesztő avval hozako­dott elő, hogy a csapattagok létszámát kbmplexbrigádok szervezésével kellene gyara­pítani. Nagy István, a húzó­üzem egyik brigádjának ve­zetője fölhívta a figyelmet arra, hogy nagy baklövés az igazolatlan hiányzások — fi­zetett szabadságnak nyilvání­tásával való — eltussolása; evvel csak a fegyelemsértők alá adnak lovat. Harangozó István — ugyancsak a húzó­üzemből — a határozott fele­lősségre vonásnak látja hiá­nyát: — Így a dolgozók nem is érzik, hogy hibát követtek el! — mondta. Bálint Ferenc üzemvezető a munkaidő jobb kihasználásáért emelt szót; számítása szerint több mint száz ember munkáját lehet­ne helyettesíteni a nyolc óra gazdaságosabb fölhasználásá­val a gyárban. Illefalvi Jó- zsefné, az edzőüzem dolgo­zója azt hánytorgatta föl. hogy őt. mint brigádvezetőt három éve nem kérdezték meg: mi a véleménye az üzemben erről vagy arról; pe­dig lett volna mondanivalója. Csák Ferenc művezető oly- képp vélekedett, hogy egy re- gimentnyi jó utasítás nem egyéb szentelt víznél, mert nem ellenőrzik a végrehaj­tást. Sok a „tűzoltómunka” — vetette föl Albert Ottó tmk- műszerész —, mert a kevés tmk-s a sok münkát csak kapkodás közepette bírja el­végezni. Miskolci István munkaverseny-felelős arra emlékeztette a brigádvezető­ket, hogy a személyre szóló vállalások a leghatásosabbak, így hát ezek kibontakozásá­nak nagyobb teret kell en­gedni. Végezetül a brigádvezetők tanácskozása úgy döntött, hogy a szocialista kollektí­vák 1979-ben a „Kiváló gyár” címért is versenyeznek. Ez alkalommal is vígsággal búcsúztattuk el az óévet me- gyeszerte. Sokan voltak, akik társaságban töltötték az esz­tendő utolsó óráit. A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat 18 létesítményében összesen 2500 vendéget jogadott erre az éj­szakára. Tizenkét helyen sor­soltak élő malacot, mind­egyik gazdára lelt. Három má­zsa virslit, 250 kiló malacpe­csenyét, ötezer palack pezsgőt Több mint tíz — zömében nógrádi — vállalat részére készített számítógépes adatfeldol­gozást az elmúlt évben a SZtlV salgótarjáni számítóközpontja. A központ tavaly júliusá­ban kezdte meg az üzemelést és a „töredék évet” is figyelemre méltó eredménnyel zár­ta. Képünkön a BULL—GAMMA 115 típusú kibővített perifériájú számítógép —. melyet októberben helyeztek üzembe — és programozóik Sztreho István műszakvezető és Erdei Zoltánné operátor. — bábel-feiv. — Bonni mérleg Tovább szilárdult az enyhülési politika Az enyhülési politika' szem- sű országok együttműködését sősorban a konzultatív elem pontjából jó esztendőnek mi- hivatottak szélesebb és biz- domborodik ki. A nyugatné­nősítette 1978-at a nyugatné- tosabb alapra helyezni. met külpolitika nagyfokú met kormány újévi külpoli- ;\ szövetségi köztársaság és önállósodásának bizonyítéka tikai mérlegében. A Bonnban nyugati szövetségesei közti a nyugat-európai egységtö­kedden nyilvánosságra hozott viszony elemzésében feltfí- rekvések terén játszott sze­jeientés megállapítja: az el- nő, hogy a kormánydokumen- reP hangsúlyozása. Az NSZK múlt évben tovább fejlődtek tumban egyetlen szó sem erőteljes diplomáciai offen­az NSZK és a kelet-európai esik az Egyesült Államok ve- zívára használta fel azt a országok kapcsolatai, új jelei zető szerepéről. Az amerikai tényt, hogy az év második fe­mutatkoztak az együtlműlp- —nyugatnémet kapcsolatok tóben betöltötte az EG-tanács dési készségnek. ugyan a lista elején állnak, soros elnöki tisztjét. A tavalyi diplomáciai ese- részletezésüknél azonban el- (Folytatás a 2. oldalon) i ménynaptárból kiemelkedik Leonyid Brezsnyev májusi' NSZK-beli látogatása. Nyu­gatnémet megítélés szerint e látogatás legfontosabb ered­ménye a . két ország 25 évre szóló gazdasági-ipari együtt­működési megállapodásának aláírása volt. örvendetesen alakultak a szocialista országokhoz fűző­dő kereskedelmi kapcsola­tok is. Az NSZK változatlanul a legfontosabb nyugati part­nernek számít, a kereske­delmi volumen az elmúlt év első tíz hónapjában 7,1 szá­zalékkal nőtt (miközben a nyugatnémet külkereskede­lem összességében csak négy százalékkal fokozódott). A Kelet-Európából származó import közel 14 százalékkal növekedett. Ennek nyomán jelentősen javult a fizetési mérlegarány is. Az európai biztonság és együttműködés útján bonni megítélés szerint döntőnek bizonyiftt a Helsinki óta tör­ténteket felmérő belgrádi ér­tekezlet. amelynek záróokmá­nya „megerősítette a helsinki záróokmányok útmutató je­lentőségét”. Sikeresnek mond­hatók azok a szakértői meg­beszélések is, amelyek (köz­tük egy tudományos fórum előkészítésével foglalkozó bonni tanácskozás) a különbö­ző társadalmi berendezkedé­Szakadt vezetékek, lefagyott buszok itéietidő — Tizennyolc éve dolgozom az ötvözetgyárban, de ilyen idő még nem volt. Vitte p szél a hamut, ha meg locsol­tuk, csúszkáltunk rajta. Csak szívtuk be a porát. Az nem volt emberi! — Így panasz­kodott Angyal István kohó­adagoló, aki az év első nap­ján is dolgozott. Nemcsak ne­ki volt oka panaszra. Az el­múlt év utolsó napjaiban rá­dióból, újságokból borzongva értesültünk arról, micsoda íté­letidő tombolt Európa északi részén. Január elsejére hazán­kat is elérte a szele. Nem is akármilyen szél volt ez! Becs­lések szerint néhol óránként 120 kilométeres sebességgel Söpört végig a megyén. Első­sorban az áramszolgáltatásban okozott gondokat. Salgótar­jánban és környékén alig érezték meg. „Csak” a Nagy- bátony térségében levő egyik 20 kilovoltos vezeték feszítő­rúdszigetelői szakadtak el. s a meglazult vezetéken fázis­zárlat keletkezett. A Balassa­gyarmat—Szendehely közötti ugyancsak 20 ezer voltos ve­zeték Rétság térségében több helyen elszakadt, s a heves szél — itt volt talán a leg­erősebb — oszlopkapcsolókat is leszakított. A zavar elhárí­tásán egész éjjel dolgoztak a nógrádkövesdi, a rétsági, ba­lassagyarmati és a kisterenyei kirendeltség dolgozói. Ugyan­ebből a térségből futottak be az első kárjelzések az Állami Biztosítóhoz. Tetőket, a szügyi tsz-ben dohánypaj iákat — rongált meg a szél. A hirtelen lehűlés elsősor­ban a Volánnak okozott gon­dot. Lefagyás miatt 20 helyi­járati és ugyanennyi távolsági autóbusz késve indult. A távközlési hálózat nóg­rád—nagyoroszi és balassa- gyarmat—drégelypalánki sza­kaszain sérültek meg, s ap­róbb üzemzavarok jelentkeztek a regionális vízműnél, ezeket azonban rövid idő alatt hely­reállították. fogyasztottak, vásároltak az ünneplők, s éjfél után tö­ménytelen mennyiségű kor- helylevest. Nemcsak náluk volt teltház, hanem az ÁFÉSZ- vendéglőkben, művelődési há­zakban megrendezett esteken is. Néhányan talán kicsit töb­bet is fogyasztottak a kelleté­nél. A salgótarjáni mentőállo­más szilveszter éjjeli kivonu­lásai során fej- és lábsérülé- ses esetekhez küldött mentő­SC1LEIOOS autót, melyek egy része az ittasság miatt következett be. Egy közeli községből — a bál­ból — szúrt sebbel is beszállí­tottak egy szilveszterezőt. A " detoxikáló intézet mun­katársait is meglepte viszont az, hogy hozzájuk ezen az éj­szakán senki sem került! A tűzoltókat két esetben riasztották. 31-én kora reggel Balassagyarmaton a posta egyik olajkazánja alatt az oda ZS€f3S» becsorgó olaj meggyulladt, s alig egy órával később Dré- gelypalánkon — egyelőre tisz­tázatlan okból — kigyulladt egy nyolcéves Wartburg. A jármű első gumijai, a motor­ház éghető része és az első ülések váltak a tűz martaléká­vá. Egy-két ember számára tehát kellemetlenségekkel, legtöbbünknek azonban vidá­man, nyugalommal telt el a szilveszter. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom