Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

T ömegsporf Sporlllíl'ek [Labdarúgó NB I. IVyill VI a p sm sporlcsarnokhan Aki benézett tegnap dél­előtt a salgótarjáni sportcsar­nokba — már ha nem riasz­totta vissza a főkapun levő lánc és lakat, s megtalálta a nyitott oldalajtót —, újfent megállapíthatta, hogy to­vábbra sem vetekszik miná- lunk más sportágéval a lab­darúgás népszerűsége. Nyolc csapat verbuválódott a vá­rosi sportcsarnok nyílt tömeg­sportnapján azzal a. céllal, hogy minél több ellenfelet si­kerüljön legyőzniük. Voltak köztük üzemi gárdák, mint a SZÜV, a VEGYÉPSZER; lakó. területi csapatok, például a Eelvárosi SC vagy a Pécskő utcaiak együttese, meg alkal. rni társulások is különleges fantázianevekkel: Elektra, Balláb RT, SZESZ SC ... De- hát nem a neveken, nem is a mindenáron való győzelmen, hanem a játékon volt a hang­súly. Erre jellemző, hogy a tízperces csatáknál nem volt játékvezető: a sportolók ma­guk bíráskodtak. Néhányan az asztalitenisznek hódoltak, vagy súlyzóztak a szomszéd teremben, összesen sem vol­tak száznál többen, de ők leg­alább jól érezték magukat; a „kicsi mozgás” mindenkinek jólesett. Csel a kezdőkörben. Jelenet a SZESZ SC—SZÜV-mérkő- zésről. I Kaucsuklabda-bűvölők Kié lesz a pettyes? Az Elektra—Belváros-rangadó egy pil­lanata. Szöveg: Várkonyi Fotók: Bábel Akadozott a gépeiét SIC — Dunaújvárosi Kottása 1—0 (0 — 0) Százhúsz nevezés érkezett a Miskolcon, a hét végén a városi sportcsarnokban meg­rendezésre kerülő Avas Kupa tollaslabdaversenyre. December 18-án, hétfőn 17 órakor a miskolci városi sportcsarnok műjégpályáján már nemzetközi jégkorong- mérkőzést is láthatnak a miskolciak: a Magyarország— Románia ifjúsági válogatott találkozót. * Jól szerepeltek a magyar tornászok a barcelonai nem­zetközi versenyen. A férfiak­nál Berényi 54,50 ponttal lett második a román Checiches (54,90) mögött, a nőknél Ga- bonyi 36,65 ponttal került a negyedik helyre, itt a szovjet Dejtyareva 38 ponttal nyert. * Hétfőn érkeznek haza a magyar tornászok Brazíliából, a Világ Kupáról. Ekkor dől el, hogy sikeresek voltak-e a tárgyalások az Egyesült Álla­mok tornászszövetségével, s létrejön-e jövő március 10— 11-én a magyar—amerikai férfi és női válogatottviadal, amelynek helyszínéül a, Vasas Fáy utcai csarnokát jelölték ki. * A női asztalitenisz BEK so­rán a magyar bajnok Statisz­tika együttese Duisburgban 5—3 arányban verte a nyugat­német DSC Kaiserberget és továbbjutott. *■ Megszokott jelenség, hogy a lassan másfél évtizede raj­tolt jégkorongsorozat, a moszkvai Izvesztyija Kupa minden évben a csapatpróba lehetősége. Ezen az esemé­nyen mérik fel igazán a világ legjobbjai: a legutóbbi VB után mi történt a riválisok táborában. A tegnap kezdődött, immár 12. alkalommal megrendezés­re kerülő nemzetközi tornán az eddigieknél is sokkal több fiatal tehetség próbatétele várható. A sort mindjárt a világbajnoki címvédő Szovjet­unió együttese nyitja ebben a vonatkozásban, hiszen szak­vezetésük hat tehetséget küld a „mély vízbe”. A kapus Do- roscsenko, a két védő Sztari- kov és Hatulev, továbbá 3 csatár, Prirogyin, Sosztak és Frolikov most teszi kezdő lé­péseit a nemzetközi hokivi­lágban. A Pásztói SE birkózó-szak­osztályán belül még jó ideig beszédtéma marad a serdülők magyar bajnoki szereplése. Keresik, kutatják a mérsékel­tebb birkózás okait. Röviddel a verseny után szakosztályi értekezleten vitatták meg az eseményeket. Sok egyéb mel­lett a szakvezetés megállapí­totta, hogy ebben az évben a serdülők rendkívül kevés ver­senyzési lehetőséghez jutot­tal::. Ennek elsődleges oka, ho^y nem sikerült megoldani Salgótarján, 6000 néző, v.: Tóth L. (Csányi, Botka dr.) STC: Szűcs — Cséki, Kegye, Varga, Kovács J. — Kiss, Kaj- di, Földi — Szoó, Bíró, Be- rindán. Edző: dr. Lakat Ká­roly. D. Kohász: Németh — Keller, Judik, Tóth, Szadeczky — Bódi, Fajkusz, Sulia — En­gelbrecht, Szepesi, Kuti. Edző: Novák Dezső. (A mérkőzés előtti sajtótá­jékoztatón Lakat dr. úgy üd­vözölte Novák Dezsőt, mint egykori legkedvesebb tanítvá­nyát, játékosát az FTC-ben és az olimpiai válogatottban, ahol kétszer is aranyérmes csapat kapitánya volta dunaújvárosi­ak mai edzője. Lakat dr. hoz­zátette: sportszerű mérkőzé­sen győzzön a jobbik, s az le­hetőleg az STC legyen...) Kissé késve kezdődött a ta­lálkozó: a játékvezető három Kohász-játékost visszaküldött az öltözőbe, hogy cseréljék ki a stoplikat cipőjükön a pálya talajának megfelelően. Ez a kis közjáték nem zavarta meg a vendégeket: az első két tá­madást ők vezették, a magas­ra nőtt Szepesi révén veszé­lyeztettek, de a hazai védők tisztáztak. Az 5. percben Föl­di—Berindán—Sr.oó-akciót szögletre szereltek a dunaúj­városiak, majd Cséki beadása lesen találta a belső csatáro­kat. Négy perccel később Bí­rótól Szoóhoz, onnan Földi­hez került a labda, a tarjáni 10-es lövése azonban középen, a kapus kezében halt el. A 11. percben a vendégek, majd a hazaiak jutottak szögletrú­gáshoz, de mindkettő veszély­telen volt a kapura. A 13. percben Kovács sza­badrúgását Bíró elé csúsztat­ta fejjel Kajdi, ám Németh idejében fölszedte a labdát. A heves küzdelemben fokoza­tosan fölénybe kerültek a fe­hérmezes STC-sek. Több ha­zai szöglet jelezte ezt. A 20. percben Kajdi ugratta ki Szoót, Szadeczky az utolsó pillanatban mentett szögletre. Két perccel később Sulia a kezdőkörből egészen a 16-osig vezette a labdát, lövését könnyen védte Szűcs kapus. Egy-két percre zavar támadt a hazai kapu előtt, aztán a másik oldalon Szoó elől láb­bal mentett a kifutó kapus. a szakember-utánpótlás kér­dését, és így nem lehetett minden korosztályt versenyez, tetni. Gond, hogy Székely Tibor segédedző szerződéskötésé­hez eddig munkahelye még nem járult hozzá. A másik segédedző. Gyetván Gyula pedig személyi okokra hivat­kozva nem vállal munkát a szakosztálynál. Ezeken a problémákon minél előbb túl kell jutni, mert a továbblé­Üjabb hazai szögletek jelez­ték a tarjáni nyomást. A 29. percben három .-yendégcsatár indult a kapu Félé Kegyével szemben, de Bódi labdája Szepesiről elpattant. Két perccel később nyíltszíni tap­sot kapott a találkozó leg­szebb jelenete: Kuti ment el bal oldalon, beadását Szepesi a kapunak háttal állva, a le­vegőben ollózva emelte alig valamivel a bal sarok fölé. Bíró, majd Kajdi próbálko­zott lövéssel sikertelenül, majd Földi lesről érvénytelen gólt lőtt. A másik oldalon Fajkusz lövését fogta Szűcs. A 40. percben Cséki egy ösz- szecsapásnál rosszul esett, megsérült, de rövid ápolás után visszatért. A 43. percben Németh Szoó beadását csípte el Földi és Bíró elől. Szünet után is tovább tá­madtak a hazaiak. A 46. perc­ben Kiss—Bíró—Földi-akció után a fejest a kapus kiütöt­te, a labda elcsúszott a be­futó Berindán lába alatt. Egy perccel később Bírótól kapott labdát Kiss, lövése a kapuvo­nalnál helyezkedő Berindán- ról pattant ki. Ezután megint Bíró elől tisztázott Németh, majd Varga lövését kaparin­totta meg. Cséki átadását usvancsak fölszedte Szoó elől. Az 59. percben Kovács 20 méterről lóri mellé. Három perccel később ismét a bal­hátvéd kapott nagyszerű lab­dát. elment a balszélen, be­adása pontosan Földihez ke­rült, aki 10 méterről belőtte a labdát a kapu bal sarkába. 1—0. öt perccel később Földi hi­bájából Sulia veszélyeztette a kaput: 20 méterről alig vala­mivel lőtt mellé. A 73. perc­ben Bíró labdáját a lövés előtti pillanatban rúgták el a dunaújvárosi védők Földi elől. A 75. percben kettős cse­re történt a vendégeknél: Bó­di helyett Hojszák, Fajkusz helyett Pásztor került a csa­patba. Egy perccel később nagy helyzet maradt ki a kékmezesek kapujánál: Be­rindán egészen közeli begurí- tása keresztben elment a ka­pu és Bíró lábfeje között... A 78. percben a másik kapu­nál hagytak ki egyenlítési al­pés csak kellő számú szakem­ber esetén lehetséges. A PSE birkózói december 4-én megkezdték az alapozást. A 24 serdülő, ifjúsági, felnőtt és a 46 úttörő A—B és kezdő korosztályú sportoló szorgal­masan készül a jövő évi fel­adatokra. Rendk ívül hiányoz, nak a különböző erősítő gé­pek, hiszen a két súlyzókész­lettel nem lehet megoldani a speciális izmok foglalkoztatá­sát, a sokoldalú felkészülést. —s adorján — kaimat a Kohász-csatárok; Engelbrecht beadására egy­szerre mozdult Hojszák és Szepesi, az előbbinek a fejé­ről a kapu mellé pördült a labda, a már elmozdult Szűcs mellett! A másik oldalon Be­rindán szögletét Kiss lőtte a kapus kezébe, majd a vendé­gek Kuti révén veszélyeztet­tek sikertelenül. Ezen a mérkőzésen csöppet sem volt meggyőző az STC játéka. Igaz, hogy a mezőny­ben fölényt harcoltak ki, töb­bet birtokolták a labdát, de jóval többet is hibáztak az ellenfélnél. A gólhelyzetek többsége a vendégek kapuja előtt adódott, de az is előfor­dult, hogy már nem a ha­zaiakon múlott, betalálnak-e a tarjáni kapuba a dunaúj­városiak. A találkozón a lab­darúgásnak inkább a küzdő­sport-, mint a .játékjellege dominált. Sok hibával, pontat- lansáegal kezelték és továb­bították a labdát a játékosok. A mérkőzés végig háromesé­lyes volt, méeis az a véle­mény igazolódott be, hogv amelyik csapat itt gólt szerez — egyben nyer is. Az STC-ben Szűcsöt ritkán foglalkoztatták, akkor a he­lyén volt, bár olykor elmu­lasztott kifutni. A védelem legjobbja Kovács J. volt, Cséki gyakran hibázott, Ke­gye játékán meglátszott, hogv kihagyott néhány edzést. A középpályán Kiss volt a leg­jobb. Földit csak gólja dicsé­ri. A csatárok elég gyenge napot fogtak ki. A Dunaújvárosból Németh kitűnően védett, a gólról nem tehetett. A védelemben Sza­deczky és Tóth játszott igen jól. a középpályások sorából Sulia. a csatárok közül Sze­pesi dicsérhető. Tóth L. játékvezető néhánv kisebb hibától eltekintve jól bíráskodott. Várkonyi Ferenc A labdarúgó NB I. 16. for­dulójának további eredmé­nyei: Békéscsaba—Bp. Vasas Izzó 2—1 (0—0), MTK-VM— Csepel 2—0 (0—0), Bp. Hon­véd—Haladás 3—0 (1—0), PMSC—Vasas 2—2 (1—1), Sz. MÁV Előre—Ű. Dózsa 1—0 (0—0), FTC—Tatabánya 4—1 (1—0), ZTE—DTVK 1—0 (0—0), Rába ETO—Videoton 5—0 (3—0). Az NB I. állása 1. Honvéd 16 11 3 2 42—12 25 2. FTC 16 9 5 2 37—20 23 3. Ü. Dózsa 16 8 6 2 40—21 22 4. DVTK 16 9 2 5 24—24 20 5. Rába ETO 16 6 7 3 22—12 19 6. STC 16 6 5 5 25—22 17 7. Tatabánya 16 6 5 5 26—26 17 8. PMSC Ki 5 6 5 14—20 16 9. B.-csaba 16 6 3 7 17—17 15 10. Videoton 16 5 5 6 19—23 15 11. Vasas 16 4 6 6 23—27 14 12. ZTE 16 4 6 6 12—16 14 13. MTK-VM 16 5 3 8 21—22 13 14. Dunaújv. 16 4 5 7 20—27 13 15. MÁV Előre 16 5 3 8 12—29 13 16. Csepel 16 3 6 7 20—25 12 17. Haladás 16 5 2 9 18—35 12 18. V. Izzó 16 2 4 10 18—32 3 Alapoznak a pásztói birkózók Egy analfabéta foci sztár Ma már futballtörténeti tény, hogy Brazília az 1958- asés 1962-es világbajnoki győ­zelmének Garrincha, valódi nevén Manuel dos Santos cse­lezőművész volt egyik orosz­lánrészese. Az egykori labda­zsonglőr eléggé hányatott éle­téről még ma is számos, ér­dekesebbnél érdekesebb tör. ténet forog közszájon. Amikor befejezte csodálatos játékos-pályafutását, dúsgaz­dag ember volt, de aztán, mint afféle „focibohém”, nem jól sáfárkodott sem a pénzé­vel, sem az életével, A zül­lés útjára lépett: egy Elsa So- arez nevű, népszerű sláger­énekesnő miatt otthagyta fe­leségét és hat gyermekét. Az éjszakákat átdőzsölte és nap­pal pihente ki alkoholgőzös mámorát. Mind nehezebb anyagi helyzetbe került. El­adta ingatlanait, amelyet még „virágkorában” vásárolt. Később az énekesnővel is szakított, legmeghittebb ba­rátai is elhagyták, teljesen magára maradt. Garrincha ekkor, végső kétségbeesésében a sportszervekhez fordult segítségért. amelyek méltá­nyolták egykori hírnevét. En­nek köszönhette, hogy a 45 éves világsztár jelenleg Rio de Janeiro nyomornegyedé­nek 6—12 éves srácait oktat­ja a focira. Egy másik jöve­delmi forrása: néhány egykori, kiöregedett játékostársával alakított csapattal járja Brazí. lia városait, ahol barátságos mérkőzéseket játszanak a helybeli együttesekkel. A magyar származású Len­gyel János, aki a Rio de Ja- neiro-i O’Globo című tekinté­lyes lap sportújságírója, nem­rég számos, olyan érdekessé­get tárt fel Garrincháról, amelyeket csillogása közben talán nem is sejthettek azok a fanatikus brazil szurkolók, akik bálványként imádták. — Nem tartozott az intelli­gens labdarúgók közé — ír­ta Lengyel János —, írni, ol­vasni nem tudott. 1958-ban még csak a nevét tudta leírni és néhány egyszerű mondatot papírra vetni. Soha nem érdé. kelték az ellenfél játékosai: nem figyelte játékmodorukat, technikájukat, csak a foci bű­völetében élt. Ha a labda bir. tokába került, lehetetlen volt tőle elvenni. Képes volt négy. öt védőjátékost is kicselezni, testcselei is kiismerhetetlenek voltak és beadásai mindig hajszálpontosan a legjobb helyzetben levő játékostár­sához szálltak. Pedig... bár­mily hihetetlennek hangzik — így igaz — még a labdarúgás játékszabályait sem ismerte... Az 1953-as svédországi VB-n, amikor az elődöntő­ben a franciák ellen készül­tek, ezt kérdezte Lengyel Já­nostól: — Mi lesz, ha meg­nyerjük a mérkőzést? Az új­ságíró azt hitte, hogy viccel és tréfásan válaszolt: — Ak­kor a nyugatnémet—svéd mérkőzés győztesével játszo­tok! — Na és? — kérdezte to. vább Garrincha. — Akkor vagy világbajnokok lesztek, vagy másodikok! — Visszavá­gó nem lesz? — folytatta hi­hetetlenül ostobának tűnő kér. déssorozatát a világsztár. — Nem! — válaszolta most már kissé indignálódva Lengyel. Garrincha, az egykori, vi­lághírű cselezőművész a brazil indiánok nyelvén pa­radicsommadarat jelent. Ö valóban az is volt!... És ami talán mindennél ér­dekesebb Garrincha gyógyít­hatatlannak tűnő lábhibával jött a világra. Akkor talán senki sem hitte volna, hogy ilyen lábbal valaki világsztár lehet. De Garrincha, és az orvostudomány bebizonyítot­ta, hogy vannak még csodák...' Somos István

Next

/
Oldalképek
Tartalom