Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
Népi ellenőrök vizsgálták (I.) Közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok sorsa A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban országos ellenőrzés keretében vizsgálta az 1977. évi I. törvény végrehajtását az állami és a szövetkezeti szerveknél. A népgazdaság hat ágazatához kapcsolódóan összesen 29 gazdálkodó szervnél és egyéb intézménynél szereztünk tapasztalatokat. Tapasztalataink igen sokrétűek, mert a tanácsi szerveken kívül vizsgálódtunk az ipari és építőipari ágazatba tartozó szolgáltató vállalatoknál, a kiskereskedelem és vendéglátás területén, a Volán megyei vállalatánál, a KÖJÁL-nál és a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál is. Tapasztalataink szerint az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak és panaszainak előterjesztését, vizsgálatát és elintézését, hatékonyabban. védi a javaslat- tevő állampolgárokat — ugyanakkor gátat kíván vetni az alaptalan, felelőtlen bejelentéseknek és panaszoknak. Jelentős politikai, társadalmi és jogi érdek fűződik ahhoz, hogy a jogszabályok egységes rendelkezései szervezetten kerüljenek végrehajtásra. Ez volt a legfőbb indoka a KNEB által irányított országos vizsgálat szervezésének. Jogalkalmazók felelőssége Megállapítottuk, hogy a megyei tanács által kiadott — a tanácsi szervekre vonatkozó — szabályozás teljes mértékben összhangban van a törvény előírásaival, alkalmas a bejelentések megfelelő ügyintézésére. A nem tanácsi szervek vizsgálatánál viszont már lényegesen rosszabb helyzetet találtunk. A legtöbb vizsgált egység esetén ugyanis a felügyeleti szervek nem rendelkeztek megfelelő módon a törvény végrehajtásáról (bár erre nem voltak kötelezve). Az állampolgárok beadványainak minősítésénél eltérő gyakorlat tapasztalható még azoknál az egységeknél is (pl. községi tanácsok), ahol a szabályozás egyértelmű. Vizsgálatunk során tapasztaltuk például, hogy több esetben a közérdekű bejelentés fedi a közérdekű javaslat fogalmát és keveredik a bejelentés és panasz elhatárolása is. A beadványok minősítése viszont természetesen nem állampolgári, hanem jogalkalmazói feladat! A megyében vizsgált szerveknél a törvény megjelenése óta növekedett mind a bejelentések, mind a panaszok száma. A bejelentések száma főleg ^ tanácsi szférában emelkedett jelentősen; a papaszok ágazati megoszlása jórészt változatlan. Tartalmát tekintve a bejelentések között dominálnak az áruellátással és -szolgáltatással; az ingatlankezeléssel; az egyéb ügyek között a kommunális szolgáltatással kapcsolatos beadványok. A panaszügyeknél is hasonló tendencia tapasztalható azzal, hogy 1978. első fél évében jelentősen előtérbe kerültek a munkaügy, bérügy, nyugdíj és szociális ügyek. Névtelenség homályában Megállapítható, hogy a névtelen bejelentések száma a vizsgált szerveknél nem változott; arányuk az összbeje- lentéseken belül körülbelül 10 százalék. Figyelemre méltónak tartjuk viszont, hogy a társadalmi élet demokratizmusának — más területeken tapasztalható kétségtelen — fejlődése ellenére a vizsgált két és fél évet tekintve még mindig változatlan a név nélkül érkező bejelentések száma. Tapasztalataink szerint különösen magas a névtelen bejelentések aránya a kereskedelmi ágazatban (30—50 százalék). Ennek okát — korábbi tapasztalataink szerint is — abban látjuk, hogy a kis községi boltokban a vásárlók meglehetősen kiszolgáltatottnak érzik magukat az eladókkal szemben, észrevételeiket így nem merik nyilvánosan megtenni. A megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál is hasonló arányú a bejelentések közül a névtelenek száma. Ezek a bejelentések többnyire a rokkantsági nyugdíjban és a táppénzben levők munkavállalására vonatkoznak. A névtelen bejelentések kétségtelenül negatív jelenségei társadalmunknak. Figyelemre méltó körülménynek tartjuk azt, hogy a névtelenül érkezett bejelentéseket valameny- nyi vizsgált szerv kellő mérlegelés nélkül, szinte maradéktalanul kivizsgálta. Ez arra mutat, hogy a különböző szervek vezetői ma sem merik vállalni azt, hogy a név nélkül érkező és gyakran — előre megállapíthatóan — alaptalan névtelen bejelentéseket egyszerűen vizsgálat nélkül hagynák — holott a megvizsgált névtelen bejelentések fele alaptalan, míg a névvel érkezetteknél ennek aránya csak 20—22 százalék körül van. Megállapítható tehát, hogy a törvénynek az állampolgári felelősségtudatra való hatásában még nem mutatkoznak a kedvező fejlődés jelei. (Folytatjuk.) Bartus Lajosné megyei NEB főelőadója Felhív Az Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, mezőgépiparban dolgozó tehetséges szakmunkások számára egyetemi, főiskolai felvételre előkészítő tanfolyamot indít. Az 1979. szeptemberében kezdődő tízhónapos, intenzív tanfolyamra jelentkezhetnek mindazok a szakmunkások, akiknek munkahelye a MÉM-tárcához, Illetve a KGM-tárcán belül a Mezőgép Tröszthöz tartozik. A tanfolyam 26 hetes bentlakásos és 12 hetes otthoni tanulással egybekötött szakaszból áll. Ennek eredményes elvégzése és sikeres egyetemi, főiskolai felvételi vizsga letétele után a résztvevők a mezőgazdasági, élelmiszeripari, fagazdasági, műszaki, közgazdasági és jogi felsőoktatási intézmények nappali, esti vagy levelező tagozatán — üzemi ösztöndíjasként (havi 2500—3500 forint) — tanulhatnak tovább és szerezhetnek egyetemi vagy főiskolai diplomát. A tanfolyamra történő jelentkezés egyik alapvető fejtétele a munkahely (vállalat, tsz) egyetértő ajánlása, míg a többi feltétel a 10/1978. (VIII. 29.) OM-MÜM. számú együttes rendelet (Magyar Közlöny 57. szám) 4. paragrafusában található meg. Ugyancsak e rendelet intézkedik a tanfolyamra felvettek anyagi és szociális juttatásairól. Kérjük az érdeklődő munkahelyeket és szakmunkásokat, hogy továbbtanulási (taníttatási) szándékukat a munkahelyi cím, a továbbtanulásra kiválasztott felső- oktatási intézmény megjelölésével levélben, legkésőbb 1979. január 31-ig az alábbi címen jelentsék be: Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága szakmunkás tanfolyama, 2103 Gödöllő, Agrártudományi Egyetem. Az érdeklődők részére a tanfolyam részletes felvételi tájékoztatóját megküldik. Nem grófi származék — A Nádasdi grófok leszármazottjához van szerencsém? Jó ízű nevetés, előzte meg s választ. Nádasdi Gyula technikus, a BRG ifjú művezetője érti a tréfát. így válaszol: — Előkelőbb ősökkel dicsekedhetem: apám nyugdíjas kovács, anyám varrónő... Nemesi címerünk tehát nincs, mást örököltem én a szülői házból: a gépek szerkezetét. Kicsi koromtól fogva „büty- kölős” természetű vagyok, az is maradok. Lehet, hogy, sokan szakbarbárnak tartanak, mert tény, hogy kevés -szép- irodalmi könyvet olvasok, könyvtáram jószerint csak szakirodalomból áll. A vádat enyhíti talán, ha elárulom: a marxista egyetem elsőéves hallgatója vagyok. „Enyhítő” körülmény akad jócskán. Nádasdi Gyula az Ady Endre KlSZ-alapszerve- zet titkára, dolgozik a gyár ifjúsági bizottságában is. A szakbarbárok nem szoktak társadalmi munkát végezni... — Mióta dolgozik a BR.G- ben? — Tavaly március óta. A tmk-részlegben vagyok művezető. Az általános iskola befejezése után villanyszerelő lettem, később megszereztem a technikusi oklevelet. Hét évet „húztam le” a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalatnál. — Manapság nagy szó, egy begyben' dolgozni hét évig, miért változtatott munkahelyet? — Előre bocsátom: az anyagiak nem játszottak szerepet, ráadásul az a típus vagyok, aki nehezen mozdul. Tisza- palkonyára, az erőműbe mehettem volna, az utolsó pillanatban mégis meggondoltam, pedig szakmai szempontból hasznosabb lett volna. Őszintén szólva: Salgótarján húzott vissza. .. Itt születtem, itt vannak a barátaim, minden ide köt. A BRG salgótarjáni gyárát végül azért választottam, amiért az erőműbe mentem volna: szakmai fejlődésem érdekében. A vendéglátónál többnyire rutinfeladatokat kellett megoldanom, a BRG egészen más! Dinamikusan fejlődő, csupa fiatalokból álló üzem, érdekes munkában nincs hiány. Az utóbbi hónapokban többször is az eszembe ötlött, hogy megpróbálkozom a főiskolával. A gyári légkör, a munkámból adódó napi feladatok szinte kényszerítik az embert a tanulásra. Egyelőre, mint annyi más fiatal, lakásgondokkal bajlódom. Feleségemmel, két kisfiámmal az anyósom „vendégei” vagyunk, megértjük egymást, nincsenek családi veszekedések, az önálló lakás mégis nagyon hiányzik. Remélem, hogy néhány hónap múl• •• va, már nem a konyhában kell ötleteimet papírra vetnem... — Néha, könnyebb a konyhában tervezni, mint az ötletet a gyakorlatban megvalósítani. .. — így igaz. Nekem is volt egy, az energiatakarékossággal kapcsolatos újításom, amelynek első vázlatait valóban a konyhában, nem éppen ideális körülmények között kezdtem el kidolgozni. A gyárban értékelték az ötletet, tetszett az itteni újítási előadónak is. Budapesti központunkban már más volt a helyzet. Magyarán: ott „nem láttak benne fantáziát”. Nem titkolom: az újítást a központi vélemény ellenére bevezettük, 27 ezer forintot hozott a BRG- nek. Hozzátartozik a dologhoz az is, hogy hónapokig kellett várni a negatív döntésre. Szerintem, a mi gyárunk van annyira önálló, hogy bizonyos témákban Budapest nélkül döntsön. Az természetes, hogy konstrukciós jellegű újításokat, esetleg találmányokat nem lehet „helyileg” elbírálni, de üzemfenntartási, munkavédelmi stb. témákban fölösleges minduntalan a központba futkosni, várni heteket, hónapokat. Szerencsére, kemény fából faragtak és bizonyos, hogy „kiötlők” még egy-két munkát könnyítő újíHarmincezer darab pamut-poliester alapanyagú lánykaruhát készít — többek között — a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati egysége a Szovjetunió egyik kereskedelmi vállalatának megrendelésére. Az üzem hat blokkban napi 1200 ruhát varr ösz- sze. Képünkön Percze Eta varrónő. mindent ismertetni, ami a mai társadalommal kapcsolatos99 50 évvel ezelőtt jelent meg a Társadalmi Lexikon 1928. december elején jelent meg Budapesten a szociáldemokrata párt kiadásában a szociáldemokratából kommunistává lett Madzsar József orvos, kultúrpolltikus, tudományos író Szerkesztésében a Társadalmi Lexikon. Ez a mű a Magyarországon kiadott első olyan lexikon, amely a társadalomtudományokat és a munkásmozgalomhoz szorosan kapcsolódó témaköröket enciklopédikus igénnyel ismerteti. Üttöirő kísérlet volt ez a több ezer szócikket felölelő hatalmas — 703 oldal terjedői, mű — munka a 1920-as évek második felében, hisz a témában gazdagabb külföldi irodalmakban sem volt ekkor hozzá hasonló kézikönyv. Ép. pen ebből következik, hogy szócikkeinek megválasztásában, ezek feldolgozásában, te. hát megírásában is, de még inkább a szerkesztői munka tekintetében különbözött tást, a szám íze legfeljebb megkeseredik... A pénzről nem beszélek, bár köztudottan abból él az ember, mert állíthatom, hogy a műszakiak többsége nem azzal ül a rajzasztal elé, hogy pénzt keressen. Előbb az ötlet jön, a ten- niakarás vágya „dolgozik” az emberben, a pénz csak ráadás. Nevessenek ki, de számomra az is öröm, hogy az újításom hasznát naponként érzékelhetem... Nevetéssel indult beszélgetésünk, most azonban nem érzek nevetési ingert. Nádasdi Gyula szavain nincs mit nevetni. Legfeljebb a lélek derül — mint mindig — amikor értelmes életet élő. komoly fiatalokkal találkozik a krónikás. .. Sárközi Gábor minden addig kiadott lexikon, tói. A Társadalmi Lexikon szerkesztőjének az volt a célja, hogy most egy kötetbe összegyűjtve nyújtsa át a társadalom égető kérdéseire választ kereső olvasók széles táborának mindazt, amiről eddig — a forradalmak időszakát leszámítva — csak igen hiányos ismér tetőseket kaphatták. A lexikon használói jól tömörített szócikkekből megismerhették az egyes országok gazdasági, politikai, munkásmoz. galmi, művelődéstörténeti helyzetét, a marxizmus legfontosabb fogalmainak magyarázatát, a nemzetközi munkásmozgalom igazi történetét, a tudományos szocializmus elméletét, az elmélet kidolgozóinak életrajzát, Marx, Engels, Lenin, Bebel, Lassare és mások munkásságát. Marxot és a marxizmust nemcsak igen terjedelmes szócikkben ismerteti, hanem képekkel is illusztrálja. Közli a lexikon Marx szülőházának, sírjának és feleségének fényképét. Magas színvonalon készített színes mellékletei és képei, rajzai a Világosság Nyomda munkásainak odaadó lelkes hozzájárulásáról is tanúskodnak. Tizenhat szí. nes tábla, számos kép, ábra és grafikon teszi szemléletessé a lexikon szövegét. Egy teljes oldalt szentel például a szociáldemokrata párt pártjelvényeinek, május 1-re és március 15-re kiadott jelvényeinek. A Társadalmi Lexikon mun. katársa volt többek között Ágoston Pétemé. Bárd Imre, Braun Róbert, Braun Soma, Fodor József, Gergely Győző, Gyagyovszky Emil, Hébelt Ede, Jemnitz Sándor, Keleti Márton, Molnár Erik, Mónus Illés, Ries István, Révész Mihály, Szakasits Antal, Szakasdts Árpád, Szerdahelyi Sándor, Szimonidesz Lajos, Vámbéry Rusztem, Walther Jakab stb. A lexikon szerkesztője Mad. zsar József volt, aki a század- forduló után orvosegyetemi tanársegédként kezdett társadalmi kérdésekkel foglalkozni. Tagja Volt a haladó értelmiségi mozgalmaknak, így a Társadalomtudományi Társaságnak és a Huszadik Század című folyóirat szerzői gárdájának, de előadásokat tartott a Galilei-körben is. Nevéhez fűződik a magyar- országi alkoholellenes mozgalom megszervezése. Szabó Ervin baráti köréhez tartozott. Részt vett Marx és Engels válogatott műveinek saj. tó alá rendezésében. A forradalmak alatt különböző vezető tisztségeket töltött be. 1924-től a szociáldemokrata párt baloldali ellenizékének egyik vezetője, 1927-től az illegális Kommunisták Magyar, országi Pártjának tagja. A Madzsar József szerkesztette Társadalmi Lexikon fon. tos szerepet játszott a magyar munkásmozgalom korabeli harcosainak ideológiai, marxista képzésében és műveltsé. gük gyarapításában. Szócikkeinek adatai — mint fentebb is írtuk — többségükben megbízhatóak. Tartalmuk pedig esetenként nem a hivatalos szociáldemokrata álláspontot, hanem szerkesztőjük radikálisabb szemléletmódját is képviselik. Nem véletlenül: a szerkesztő célja volt: .. olyan közel hozni ezt a művet a mai olvasóhoz, amennyire csak lehetett és lehetőleg mindent ismertetni, ami a mai társadalommal kapcsolatos”. Vida Sándor A mezőgazdaság fejlődése A mezőgazdaság további fejlesztése és a dolgozók élelmiszer-ellátásának javítása a Vietnami Szocialista Köztársaság elsőrendű feladata a következő években. A cél a szemes termények termelésé, nek növelése és a belső piac igényeinek teljes kielégítése mellett az export lehetőségének a megteremtése. A következő 5—10 évben a Mekong delta és a Központi Fennsík parlagföldjeinek mű. velés alá vétele révén megkétszereződik a rizs vetésterülete. Meggyorsítják a talajjavítási munkálatokat, javul az ellátás mezőgazdasági gépekből és trágyafélékből. Jelenleg a gyapot, a cukornád, a kaucsukfa, a dohány, a kávé és a juta termőterülete 470 ezer hektár, ez 1980-ra 1,5 millió hektárra növekszik. NÓGRÁD — 1978. december 13., szerda
