Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
Visszajött egy szál virággal Akta mögött az embert... Szeptember 1-től az Állami Biztosító salgótarjáni fiókjánál új munkakör létesült: „ügyfélforgalmi főelőadó” megnevezéssel. Ezt a megnövekedett forgalom követelte meg. Olyan személyt kerestek a posztra, aki amellett, hogy képes a sokféle ügyfélhez alkalmazkodni, jól kiismeri magát a biztosítások fajtái, lehetőségei között is. A választás dr. Végh Bélánéra esett, aki 17 esztendeje dolgozik a szakmában. — 1961-ben Budapestről Salgótarjánba jöttem férjhez. Azóta dolgozom a biztosítónál. Eleinte az igazgatóság kárrendezője voltam, onnan kértem le magam a városi fiókhoz, mert úgy éreztem, ott ismerkedhettem meg valóban ennek a szakmának, vagy inkább hivatásnak a sokrétűségével, ott találkozhatom közvetlenül az emberekkel. Ezt külön szépségnek találtam a munkában. Mindig szerettem az emberekkel foglalkozni. Nem emlékszem, hogy valaha is gondom lett volna akár egy ügyféllel, nem találtam volna meg bárkivel is a hangot. Az én alapelvem, hogy át kell tudni érezni a hozzám forduló gondjait, helyzetét. Legalábbis mindig erre törekszem. A munka, amit elvállalt, nem éppen irigylésre méltó. Bizonyos mértékig házigazdaként kell fogadnia az ügyfelet, az ő feladatává lett az adminisztráció egy része, ezen felül rá hárul a károsultak felvilágosításának feladata, de sok esetben még ennél is több. — Előfordul, hogy idős, tájékozatlan emberek keresik fel a fiókot, maguk sincsenek tisztában azzal, mi jár nekik. Ilyenkor ki kell kérdeznem őket a viszonyaikról, arról is, hátha több biztosításuk van, hiszen például jelentősebb anyagi kár esetén — ha a károsult CSÉB-tag is — a kártérítés mellett esetleg segélyhez is juthat. Az is előfordult már, hogy különböző, a kártérítés kifizetéséhez szükséges dokumentumok beszerzését vállaltam magamra az ügyfél helyett, aki koránál, egészségi állapotánál fogva nem szívesen kilincselt volna a papírok miatt. Mindenkinek jólesik, ha foglalkoznak vele, s arra is volt már eset, hogy a kár rendezése után valaki visszajött egy szál virággal, s a tiltakozó főelőadónak azt mondta, nem is azért hozta, mert elintézték az ügyét, hanem mert jólesett, hogy volt aki foglalkozott vele. Dr. Végh Béláné akkor sem jön zavarba, ha netán külföldi ügyfél tér be. A magyaron kívül franciául, olaszul és németül beszél. Munkája ellátásában hasznára van az a szakmai tapasztalat, amit az elmúlt közel két évtized során gyűjtött össze. Ismereteivel azonban nem elégedett, most is tanul. — Beiratkoztam a marxista középiskolába, mert úgy találtam, szükségem van a politikai képzettségem bővítésére. — Fárasztó-e az új munkája? — Igen is, meg nem is. Fizikailag. mindenképpen jobban igénybe vesz. Ugyanakkor azonban kárpótol az az öröm, az a jóleső érzés, ami egy-egy ügy lerendezése után eltölt. A főelőadó civilben háziasz- szony, 16 éves középiskolás fiával élnek együtt. Ha a „második” műszak után marad egy kis ideje, szívesen olvas. Magyarul és idegen nyelven is. Akik az Állami Biztosítóhoz fordulnak, általában ilyen, vagy olyan módon többé-ke- vésbé bajba jutott emberek. Olyanok, akik tudatosan, vagy tudat alatt megkövetelik a némiképpen megkülönböztetett bánásmódot, a tapintatot, azt, hogy aktájuk mögött az embert is észrevegye az, akihez segítségért, támogatásért fordulnak. Az Állami Biztosító érdeme, hogy ezt az igényt felismerte és megtalálta a módját, hogy ki is elégítse. — g. — üsszonynyelven tudni kell beszélni Néhány évvel a nyugdíj előtt vidáman, nagy munkakedvvel lép be munkahelyére nap mint nap a VILTESZ diós jenői telepének kapuján Freistag Jánosné. Mosolygós arcán nyoma sincs korának, de az évtizedek apró ráncokat hagytak homlokán. Amikor a telepvezető kéri, hogy jöjjön be az irodába egy kis beszélgetésre, szerényen kérdi — Miért épp én? Pedig legjobban Freistag Jánosné az, aki tudja, mit tett azért, hogy immár másodízben lett kiváló dolgozó. Szocialista brigádvezető, az üzemi nőbizottság elnöke, a községben tanácstag, takarék- szövetkezetben igazgatósági tag, beteglátogató, a TIT-elő- adások helyi szervezője, felsorolni is sok és ennyi helyen kiválóan dolgozni... — Munka után, szabad időm túlnyomó részét társadalmi megbízatásaimmal töltöm. Tíz éve annak, hogy otthagyva a háztartást, ide jöttem. A műhelyben mint betanított munkás kezdtem. Egy év elteltével az üzemi nőbizottság elnökhelyettese és két éve az elnöke lettem. Bizalommal fordulnak hozzám — Anci nénihez, mert a többség így szólít — problémáikkal munkatársaim — mondja. — Említsen néhány ilyen esetet. — Többen kértek, hogy beszéljek a telepvezetővel, változtassunk a műszakbeosztásokon. Egyeztettük a véleményeket, és megoldottuk a gondokat. Vagy itt volt az óvodai beiratkozás. Közös megbeszélés után az óvoda vezetése támogatta a vállalat dolgozóinak gyermekei felvételét. Kölcsönös a két intézmény közötti segítség, hiszen a vállalat tmk-műhelyében dolgozók szívesen segítenek, ha meghibásodik egy tűzhely vagy kisgép. Mint szocialista brigádvezető, a „Dobó Katica” nevét viselő kollektíva élén jó példát mutat munkatársainak. Bár nekik sincs okuk szégyenkezésre, mivel a tízfős létszámból nyolcán mondhatják magukénak a Kiváló dolgozó kitüntetést. Nem titkolják, hogy négyen végezték el a nyolc osztályt mióta együtt dolgoznak. Szocialista brigádjuk vállalta, hogy a felsőpetényi nevelő- otthonból húsz diákot patronál. Karácsonyra és gyermeknapra ajándékokkal kedveskednek. Hagyomány szerint mindenki befizet egy összeget a brigádkasszába, amiből rendezik a költségeket. Számomra nagyon fontos, hogy nem a látszat kedvéért adják azt a tíz vagy húsz forintot, hanem szívesen segítenek a kis nebulókon. — Mit dolgozik az üzemben? — Négy éve annak, hogy a forgácsoló műhelytől búcsút vettem. Nehéz volt elszakadni a megszokott öreg géptől, de épp oly szívesen kezdtem el a csomagolást, mint tíz éve a forgácsolást. Négyen kezdtünk csomagolni, de egyedül maradtam... Több ajtón kilincselünk, míg a folyosó végén egy tágas szobába jutunk. Kellemesen meleg levegő fogadja az utcáról betérőt. A fal mellett magas munkaasztalok, tele alkatrészekkel. A sarokban papírdobozok oszlopot alkotva várják a szállítást. A szoba közepén egy üres tolókocsi vesztegel, ami nagy segítségére van Freistag Jánosnénak. — Ez az én második otthonom — mondja. A falon húsznál is több bélyegző, melyeknek nyomai ott lilulnak a papírdobozok oldalán. Színes képeslapok tanúskodnak a kollégák, barátok üdvözlő jókívánságairól, amiket szintén összegyűjt, mint a jóbarátokat. Nincs az üzemben, aki ne ismerné és tisztelné Anci nénit. — Amikor beszámolok munkámról a párttaggyűléseken, és elmondom az üzemi tapasztalatokat, eredményeket, sokan kérdik, hogy lehet ez? És elmondom, hogy lehet. Többen arról tájékoztatnak, hogy munkahelyükön a főnökök nem engedik érvényesülni, nem segítik munkájukat... Nálunk épp ellenkezőleg. A párttitkár elvtárs, a telepvezető örül, ha segíthet gondjaink orvoslásában — sorolja. — Munka és a társadalmi megbízatások után mivel tölti szabad idejét? — Ha mindezeket elvégzem, nagyon kevés idő marad pihenésre. Férjemmel szívesen olvasgatunk, tévézünk. A gyerekeink tőlünk mind külön élnek, csak olykor-olykor látogatnak el hozzánk, gyakrabban mi szedjük össze sátorfánkat és indulunk családi beszélgetésre. Jólesik, ha dolgozhatok, szívesen bentmaradok és túlórázok. Még szeretnék addig maradni, hogy a férjemmel egyszerre kezdjem a nyugdíjas életet. — kodák Egyszerre 35 kilogramm felsőruha vegytisztítását végzi el a programozható olasz automata, melynek egyik irányítója Gyurkó Gézáné szakmun! ás. Fehérhattyú-szolgálat Már régen nem a kabarétréfák témája a Patyolat. Kulturált szolgáltatásait megszerettük, igény- bevételével több szabad időnk marad, kényelmesebb lett ezzel is életünk. A Nógrád megyei Patyolat Vállalat is sokat tett azért, hogy igényes munkát végezzen a lakosságnak. Nemrégen átadott új salgótarjáni telepén korszerű gépek végzik a ruhatisztítást, -mosást. A megyében — a szomszédos Pest és Heves megye néhány községével együtt — összesen 43 felvevőhelyről jut el a központi üzembe a tisztításra váró textília, melyet — s ez még megoldásra vár — 4 öreg szállítóautó utaztat. A nagy teljesítményű gépek igény bevételével a vállalási idők csökkentek, a szolgáltatások minőségi panaszai elmaradtak, s egyúttal \ mosógép még nem a legújabb típust képa dolgozók munkakörülményei is jelentősen javul- viseli, Török János segítségével egyszerre tak. Képriportunkban a salgótarjáni központi 100 kilogramm ágyneműt, abroszféleségtít üzem munkáját mutatjuk be. tisztít. Szárítógép teszi gyorsabbá a szolgáltatásokat, Janó vies Sándorné a berendezés mellett; a tiszta felsőruhák vasalását pedig gőzölő baba segíti, itt Bocsó Ferencné dolgozik. Molnár Andrásné a nadrágokat simítja élre, Fejes Tiborné pedig aprólékos gonddal a nyes ruhaféleségeket vasalja. — Kulcsár József képriportja kéA kereskedelem társadalmi ellenőrzése által egyeztetett vizsgálati A fogyasztói érdekvédelem a szocialista társadalomban a párt és a kormány egyik legfőbb gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai célkitűzése. A fogyasztói igények mind teljesebb kielégítésének fő feltétele a népgazdasági eredmények folyamatos növelése, a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának további javítása. Ennek megfelelően a szakszervezetek alapvető érdekvédelmi feladata, hogy sajátos eszközeikkel — szervező, mozgósító munkájukkal — járuljanak hozzá a jobb eredmények eléréséhez. Ezzel párhuzamosan hatékonyan segítsék a meglevő tartalékok feltárását és hasznosítását, különös figyelmet fordítva a termékszerkezet korszerűsítésére, a munka- és üzemszervezés fejlesztésére. Ugyanakkor a szakszervezeteknek fontos feladata elősegíteni annak az elvnek az érvényesülését is, hogy a gazdasági fejlődéssel összhangban javuljon a lakosság ellátása, és egyre jobbak legyenek az életkörülmények. E vonatkozásban az elmúlt években dinamikus fejlődés következett be. Az elmúlt 15 évben a lakosság fogyasztása kétszeresére, a kiskereskedelmi forgalom pedig háromszorosára növekedett. A fpgyasztói érdekvédelmi munka szempontjából igen lényeges kiindulópont, hogy a lakosság fogyasztásának mintegy kétharmadát a kereskedelemben vásárolja meg. Megyénkben közel 1500 kereskedelmi egységben évenként mintegy ötmilliárd forint értékű áruval szolgálják ki a vásárlókat. A kereskedelem dolgozói naponta csaknem százezer vevővel kerülnek kapcsolatba. Mindezek alapján az életszínvonal minőségi elemének kell tekintenünk, hogy a dolgozók az üzletekben milyen mértékben és körülmények között kapják meg az általuk keresett terméket. A fogyasztói érdekvédelmi feladatok ellátása során nem hagyható figyelmen kívül annak ténye sem, hogy a lakosság jórészt a kereskedelemben, vendéglátásban szerzett benyomásain keresztül alkot véleményt saját életszínvonaláról és érzékenyen reagál az észlelt hiányosságokra. A kereskedelemben a fogyasztók érdekvédelme megkívánja a vásárlók jó közérzetének megteremtését. ennek érdekében többek között a kedvező vásárlási körülmények és megfelelő vevőtájékoztatás megszervezését, a nyitvatartási idő célszerű megválasztását, az udvarias és szakszerű kiszolgálást, a pontos mérést és számolást, s a felmerülő panaszok rugalmas intézését.. Ezeknek a minőségi követelményeknek a kielégítéséhez, a hatékony fogyasztói érdekvédelmi munkához nyújt igen nagy segítséget a mind jobban szélesedő, megyénk egészét átfogó társadalmi ellenőri hálózat. A szakszervezetek aktív közreműködésével már több mint húsz éve megalakított és irányított aktívahálózat a kereskedelemmel együtt nőtt fel és a követelményekhez igazodóan fejlődött. Az elért fejlődésnek jelentős állomása volt a kereskedelem társadalmi ellenőrzését újraszabályozó 1973. évi SZOT- és a belkereskedelmi miniszteri rendelet. Ezek fellendítették a szakszervezeti társadalmi ellenőrzést. Ráirányították a figvelmet a kereskedelmi társadalmi ellenőrzés terén jelentkező légfontosabb feladatokra, egyben irányt szabtak a különböző szinteken végzendő szakszervezeti tevékenységnek. Ezek széllé-. mében megvizsgáltuk a személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket. A körültekintőbb kiválasztás eredményeként javult az ellenőri hálózat személyi összetétele, a munkások, a fiatalok és a szellemi foglalkozásúak aránya. Az elmúlt években a fogyasztói érdekvédelmi munka a kereskedelem területén is mind összetettebbé vált, ebből eredően az ellenőrzés egyre több szakértelmet, hozzáértést igényel. Ezért nagy fontosságot tulajdonítunk az aktívák felkészítésére. A célszerűség és az igények figyelembevételével a járási székhelyeken megszerveztük a társadalmi ellenőrök alapkénzését. Az SZMT oktatási központjában ez évben megoldottuk a csoportvezetők tanfolyami továbbképzését. A kereskedelmi társadalmi ellenőrzés területi szervezését és irányítását — mint fontos területpolitikai feladatot .— a szakmai megyebizottságok a vállalati szakszervezeti bizottságok közreműködésére építve a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségével együttműködve végezzük. Jelenleg több mint 300 ellenőri aktíva az SZMT és a megyei tanács programok alapján évente mintegy ezer ellenőrzést végez. Az ellenőrzés kiterjed az állami és szövetkezeti kiske-" reskedeimi egységekre, a vendéglátás, a piac, az üzemélelmezés és az üzemi büfék területére egyaránt, A társadalmi aktívák lelkiismeretes munkája, segí*ő- keszsége, információadása kedvezően befolyásolja a magatartási szemléletet és gyakorlatot, csökkenti a kereskedelemben és vendéglátásban előforduló szabálysértéseket, visszatartó erőként hat azok elkövetésére. A fogyasztói érdekvédelmi munka során politikai kérdésnek tekintjük, hogy a kereskedelemben dolgozók és a fogyasztók érdekvédelme a kölcsönösség alapján fejlődjön. Ez irányú törekvésünk azon alapul, hogy a kereskedelmi társadalmi ellenőrzés során szerzett tapasztalatok is segítik a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a tervcélok megvalósítását. Egyúttal ja- vítiák a vásárlók és az eladók kapcsolatát is. Rádiót Sándor SZMT közgazdasági osztály vezetője NÖGRÁD - 19^3. december 12., kedd
