Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
Mostoha körülmények között Eredményesen gazdálkodik a ceredi termeliszövetkezet A szakosított tehenészeti telep korszerű istállói Az Északi-középhegységben, n Karancs—Medves táján, hegy ek-dombok között gazdálkodik a Ceredvölgye Mg. Termelőszövetkezet. A közös gazdaság összes területe több mint nyolcezer hektár, amelynek kisebb része növénytermesztésre, nagyobb része állattenyésztésre és erdőgazdálkodásra alkalmas. A területet erdei barna talaj borítja. A felsőbb rétegekben nagy kárt okoz az erózió. A terep- viszonyokra jellemző, hogy a terület felét 25 százalék fölötti lejtők alkotják. Az évközi hőmérséklet nem éri el a 9.5 Celsius-fokot, a késői talajmenti fagyok veszélyeztetik a növényzetet. Az éves csapadék eloszlása egyenlőtlen, még ez is kedvezőtlenül hat a gazdálkodásra. E sor termétet. Az ellenforradalom után a kormány intézkedéseinek eredményeként bővítették a gazdasági felszereléseket, tenyészállatokat vásároltak. így fokozódott a parasztság munkakedve, fellendült a növény- termesztés is. Az 1956. után hozott gazdaságpolitikai intézkedések hatására a paraszt- gazdaságok gyors fejlődésnek indultak, és az 1959/60-as években több termelőszövetkezet is alakult. Ez idő tájt előfordult, hogy tervüket nem teljesítették és év végén még a tagoknak kellett visszafizetni néhány forintot. A szövetkezet vezetői képtelenek voltak megbirkózni a vezetés feladataival. A problémák csökkentése érdekében több tsz úgy döntött, 'hogy 1962. januárjában egyesülnek. A követév mérföldkő a ceredi közös gazdaság történetében, hiszen azóta napjainkig jövedelmező a termelésük. Mivel az, első egyesülés kedvező eredményeket hozott, így ezt követően 1964-ben, 1966-ban, 1978-ban újabb egyesülésekre került sor, míg a termelőszövetkezet elérte jelenlegi méreteit. A taévek elején sikerült lerakni. Végrehajtották a TBC-mente- sítést a szarvasmarha-állománynál. A fejlődés iránya egyértelműen az alaptevékenységre, az állattenyésztésre irányult. Csak olyan jószágok tenyésztésével foglalkoznak, amelyek tömegtakarmányt fogyasztanak. Két évig húzódott, hogy hús- vagy tejhasznosítású állományt alakítanak ki. Majd 1970-ben megépítették a szakosított tehenészeti telepet, 1967-ben, összesen 828, 1972-ben 1014, tavaly már 1544 szarvasmarha bőgött a szálláshelyeken. Az állattenyésztésnél előtérbe került a tejtermelésre történő szelektálás, és ezzel együtt a TBC-mentesség fenntartása. A borjúnevelőben itatásos módszerrel nevelik a borjakat, innen a hízó-, vagy tenyészte- lepekre kerülnek. Az idén a tervezett 800 grammos napi borjú-súlygyarapodást több mint harminc grammal túllépték. Az állat- tenyésztés éves árbevétele eddig időarányoson alakult és Rakodólapokat, parketta-alapanyagot, s bútorgyárak részére bú torai katrészeket készítenek a fafeldolgozó melléküzemágban , A szarvasmarha tartása jövedelmező a nek. termelőszövetkezetszeti és domborzati nehézségek mellett hátrányként jelentkeznek a közgazdasági adottságok. Az utak tele kanyarral, télen nehezen járha- tóak, a legközelebbi vasútállomás 25—30 kilométerre található. A tipikus hegyvidéki környezetben szorgoskodó ce- rediek — ennek ellenére — a salgótarjáni járásban a legnehezebb, legmostohább körülmények között eredményesen gazdálkodnak. A felszabadulás óta öt évnek kellett eltelnie, hogy a Cered—Tótújfalun élő parasztokban megérjen az a gondolat, hogy közös gazdaságban dolgozzanak. így került sor arra, hogy 1950. augusztus 20- án megtartották a tótújfalui Búzakalász Termelőszövetkezet alakuló gyűlését. Nehéz körülmények között, 500 holdon, 25 fővel elkeseredetten küzdötte le nehézségeit a tagság, de termelni kezdtek. A parasztság nagyobb része bizakodva tekintett a jövő felé. Az ötvenes években e területen több termelőszövetkezet alakult, de valamennyi felbomlott, kivéve a cered— tótújfalui termelőszövetkezekező évben — a múlt évi 14 forint helyett — 25 forintot fizettek minden munkaegységért. Az egyesülés után már több mint háromszázezer forint volt a saját alap. Ez az tájvédelem érdekében számos intézkedést tettek az erős erózió kiküszöbölésére. A vezetés feladata az adottságoknak megfelelően gazdálkodni, a jelenlegi helyzetben, a legjobb eredményt elérni, minden talpalatnyi földet kihasználni. A növénytermesztésben fő hangsúlyt a kenyérgabona és takarmánynövények (siló, szálas) termesztése jelenti, amik bizonyos mértékig védelmet nyújtanak az erózió ellen is. Évről évre növelik a felhasznált műtrágya mennyiségét. A takarmánynövények termesztésére épül az állattenyésztés, aminek alapjait a hetvenes f: .......... m Ire" %" A gépműhelyben a téli karbantartás folyik A traktorosok a szerelőkkel együtt készülnek a következő gazdasági évre, együtt javítják az erő- cs munkagépeket eléri a 14,5 millió forintot. Tejből háromnegyed éves szinten 5,2 millió árbevétel került a gazdaság konyhájára. Az idei borjúszaporulatuk több mint négyszáz, amit ez ideig időarányosan teljesítettek. A borjúelhullást a tervhez képest húsz százalékkal csökkentették. A szarvasmarha-tenyésztés mellett a közös gazdaság másik fontos területe a juhászat. A nagy területű, jó minőségű legelőterületek és az értékesítési lehetőségek orientálták a gazdaságot ez irányba. Mindösz- sze 3714 juhot számoltak az 1967-es években, amit azóta is sikerült szinten tartaniuk. Viszont az anyajuhlétszámot az eltelt időszakban több mint háromszázzal növeltek. A juhtenyésztés fejlődését a hústermelés irányába változtatták meg. A merinói fajtákhoz prékos kosokat hoztak. Az adottságokat figyelembe véve, bárányokat nevelni és tenyészteni indokolt volt és ma is érdemes a termelőszövetkezetnek. A jelenlegi anyajuhlétszám 3600, amit év végére félszázzal növelnek. Tavaly és az idén az utaspusztai telepet felújították, korszerűsítették. Év végére az összes juhlétszám el kell hogy érje az 5200-at. Húsvéti és karácsonyi kedvező piaci árakat kihasználva, egykét vagon pecsenyebárányt értékesítenek. A juhászat eddigi árbevétele csaknem 4.5 millió forint. Az állományt 1200 hek_ tár ősgyepen legeltetik, a környező dimbes-dombos oldalakon. Eddig 174 mázsa gyapjút adtak jel, ami csaknem kétmillió forintot eredményezett. A jószágok téli takarmányszükséglete biztosított, hiszen 120 vagon széna, több mint 500 vagon szenázs, fű. lucerna és 130 vagon szalma a készletük. Az állattenyésztés árbevétele a múlt évben elérte a 24 millió forintot, a növény- termesztésé ennek mintegy egyharmada. Ezen a hegyvidéken tehát egyértelmű; az állattenyésztés kell, hogy előtérbe'kerüljön. A termelőszövetkezet fejlődésének harmadik szakasza az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével’ kezdődött. A kedvezmények bővültek, így lehetőség nyílt arra, hogy az alaptevékenységen kívül kisegítő üzemet hozzanak létre. Ennek kialakítását indokolta, hogy a gazdaság területének A forrólévegős szárító is a karbantartók „kezére került”. Elvégezve az idei munkákat, a széna és szemes termény szárítását, a szakemberek kicserélik az elhasználódott alkatrészeket, hogy májusban újra használhassák a berendezést. fokú politikai oktatásokat szer. veznek. A munka mellett tanulók tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kapnak. A termelőszövetkezetnek jó a kapcsolata a Gödöllői Agrár- túdományi Egyetemmel, talán ennek is köszönheti, hogy a vezetésben tíz egyetemi, vagy főiskolai végzettségű szakember tevékenykedik. A szakemberek hozzáértése mellett az állandó többletmunkának, 'a gyakori éjszakai helytállásnak, kitartásnak köszönhetik ezeket az eredményeket. A tagság hangyaszorgalma, odaadó munkája nélkül nel éz lenne erről a jövedelmező munkáról beszélni. Ha kell, a közösség képes egyemberként megmoz. dúlni, bizonyítani akaratát. A vezetés a legkorszerűbb tudományos alapokra támasz-: kodva irányítja a termelést,' ennek is köszönhetik, hogy már több mint tizenöt éve eredményesen gazdálkodnak. Támogatják' a háztáji kistermelőket, szálas takarmányt! igény szerint kaszálhatnak, szalmát díjtalanul kapnak. A földterület helyett külön kérésre gabonát igényelhetnek.’ A háztáji állattartók, ha a szövetkezeten keresztül értékesítik jószágaikat, a fuvarköltséget a gazdaság fizeti.' Emellett szaktanácsadással és rendszeres ellenőrzéssel segítik a kistermelők munkáját. Az évek során egyre több lehetőség nyílt arra, hogy a tsz i tagsága bel_ és külföldön üdüljön, pihenjen. Az idén mintegy nyolc vanan vettek részt Hajdúszoboszlón, Hévízen és külföldi tanulmányi utakon. Az eredményes gazdálkodást nagymértékben befolyásolja a közös gazdaságban tevékenykedő tizenkét szocia. lista brigád csaknem 160 tagja. Vállalásaikkal, többlet- munkájukkal segítették az tekintélyes részét, több mint égyharmadát erdő borítja. A környező falvak lakóinak munkalehetőséget teremtettek. A kitermelt faanyagot csak olcsón tudták értékesíteni, ezért 1965-ben fafeldolgozó melléküzemük megkezdte a termelést. Három év elteltével az üzem árbevétele 3,6 millió forint, ma eléri a tízmillió forintos árbevételt. Főleg parkett frízt, bútorlécet, orsófát készítenek, de legújabban rakodólapot is gyártanak. Kezdetben csak használt gépek, ma már korszerű szalagfűrészek, speciális keretfűrészek, porelszívók könnyítik az itt dolgozó 55—60 tsz-tag munkakörülményeit. Saját alapanyaghoz évente két-háromezer köbméter rönköt vesznek a szomszédos Csehszlovákiától. A melléküzemben, a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt rengeteget változott a tagság munka, és életkörülménye. Három éve új szociális létesítményt kaptak, a telepen makadámutat építettek. A Leányok, asszonyok találnak a fafeldolgozóban téli munkalehetőséget munkakörülményekkel egyidejűleg nőtt a tagság jövedelme is. Rohamosan fejlődő, korszerű technika megkövetelte a tagság és alkalmazottak szakmai színvonalának emelését. Ezért immár negyedik éve, hogy Cereden műkő* dik a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola kihelyezett tagozata, ahol az idén húszán érettségiznek. A parasztság műveltségének tóvábbfejlesz. tése érdekében egyéves alapéves tervek végrehajtását, a több mint száz női brigádtaggal együtt. Gondolni is nehéz volt az alakuláskor erre a fejlettségre, ezekre az eredményekre, de a parasztság valóra váltotta el- képzéseit. Ma már mintegy üdülőövezetben, saját családi házukban, kedvező feltételek mellett, kulturáltan élnek és szorgoskodnak a ceredi hegyek lábánál a község Lakói. ÍXJ
