Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
I Az idei esztendőben 38 hektáron termesztettek dohányt a bujáki Zöldmező Termelőszövetkezetben. Hektáronként közel tíz mázsa dohány termett, amelyet szárítás és válogatás után a szolnoki fermentáló üzembe szállítanak. A képen Petre Istvánné, Takács József- né, valamint Varga Istvánné és munkatársai válogatják, illetve osztályozzák a dohányleveleket. Törvény és valóság Pasztán Panaszok,bejelentések, javaslatok Pásztó nagyközségi közös Tanácsának vb-titkárával, dr. Farkas Miklóssal, a „dolgok közepébe vágva” kezdtük a beszélgetést: — Mit gondol, ha kérdezősködnék az 1977. évi I. törvényről: kapnék válaszokat a pásztói emberektől? — Nem hinném... Legfeljebb jogász, vagy tanácsi dolgozó tudná azonnal, miről van szó. Ha viszont röviden elmondaná: mi a törvény tartalma; elmondaná, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szól, biztosan kapna válaszokat. — Mi áz új törvény lényege és mennyiben különbözik a régitől? — A korábbitól eltérő szabályozás lényege abban van, hogy az előző, az 1957. évi IV. törvény főleg a hatósági ügyfelekkel foglalkozó szervek eljárását tartotta szem előtt, az új pedig nemcsak az állam- igazgatás területére, hanem az állami és gazdasági élet egészére kiterjedően tartalmaz szabályozást. Nagyon lényeges, hogy a törvény a politikai célt is megjelöli azzal, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseikkel elősegítik a társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét és a közéleti tisztaság biztosítását. — A törvény „szelleme” mennyire vált gyakorlattá? — Nem titkolom: a megismertetés korántsem volt elegendő. A tanácshoz tartozó intézményeknél és a költség- vetési üzemnél, valamint a nagyközség nem tanácsi szerveinél ismerik a törvény rendelkezéseit, a törvény végrehajtásával kapcsolatban azonban vannak gondjaink. A törvényben meghatározott egyes kategóriák között nem tudnak mindig különbséget tenni. Például a közérdekű bejelentés és a panasz között. Fontos feladatunk a jövőben a jogpropaganda további szélesítése. A lakosság megítélése szerint leginkább a tanácsi szervek tekintik munkájuk lényeges részének a törvény végrehajtását, ugyanezt más intézményeknél nem tapasztalják. A más szervekhez áttett ügyek intézését természetesen a szakigazgatásunk figyelemmel kíséri, viszont hiányosság az ügyintézésnél, hogy nem kérjük az illetékesektől az érdemi válaszokat. A jövőben kérni fogjuk a visszajelzést. — Hány közérdekű bejelentés, javaslat és panasz érkezett 1978. júniusáig a pásztói tanácshoz? — A bejelentések közül legtöbb az építési, közlekedési, vízügyi jellegű, amely abból adódik, hogy a tanácsi fórumokon — tanácstagi beszámolókon, országgyűlési képviselő beszámolóján, falugyűlésen stb. — a lakosság! és a tanácstagok leginkább á kommunális igények témáját „feszegették”. A fórumokon elhangzott bejelentések számtalan esetben társadalmilag hasznos célokat kezdeményeztek. Ilyen például a társadalmi munka felajánlása, a nem tanácsi szervekkel történő együttműködés stb. A tanácshoz érkezett közérdekű javaslatok száma magas: 356. Oka azzal magyarázható, hogy a tanácsi fórumokon, a közérdekű javaslatok évről évre ismétlődnek. A nagyközség fokozódó urbanizációja következtében mind több olyan javaslat hangzik el, amely a tanácsi gondolkodással, az építéssel és az ehhez kapcsolódó igények kielégítésével függnek össze. A javaslattevők tájékoztatására melynek keretében annyi sokféle sérelem orvoslására irányuló kérelmet soroltunk. A beadványokat az apparátusnak tartalmuk szerint kell elbírálniuk és az illetékesekhez kell áttenni. A jogerős állam- igazgatási határozat ellen benyújtott panaszt felülvizsgálati kérelemként kell kezelni. Az új szabályozást a lakosság és az ügyintézők megértették, viszont a közérdekű bejelentéstől történő elhatárolás néha gondot jelent. A kérdéses időszakban négy panasz érkezett hozzánk, ezeket orvosoltuk. — A törvény nem ad ösztönzést a névtelen levélíróknak? — Lehetséges, bár névtelen levél régebben is akadt. A törvény hatályba lépése óta két névtelen bejelentés érkezett hozzánk. Az egyik bejelentés alaptalannak bizonyult, a másik névtelen bejelentés a Magyar Televízió Nyitott bo. ríték szerkesztőségéhez érkezett. A levélíró azt kifogásolta, hogy az ÁFÉSZ-vendég- lőben ittas embereket szolgálnak ki. Az illetékes rendőriminden esetben sor kerül. Né-' szervek azóta rendszeresen elhány javaslat humorosnak látszik, bár jelzi, hogy a pásztóiak szeretnének mielőbb városi „polgárokká” válni. Volt, aki fedett uszoda építését sürgette. .. Mint a fentiekben már utaltam rá: a panasz, mint államigazgatási jogorvoslati forma, korábban nem volt világosan elhatárolt a szó köznapi értelmében felfogott panasztól. Sok gondot okozott a panasz, mint gyűjtőfogalom, lenőrzik a szóban forgó helyet. — Nem haragszik a névtelen levélírókra? — Nem vagyok moralizáló típus... Csak az érdekel, hogy a bejelentés tartalmaz-e értelmes gondolatokat, javaslatokat, jogos panaszt. Amennyi^ ben így van: megpróbálok intézkedni. . . — Köszönöm a beszélgetést. (sárközi) Értelmes versenyt! TTrrv évvel ezelőtt, tavaly decemberben y látott napvilágot a Szakszervezetek Országos Tanácsának, valamint a KISZ központi bizottságának a munkaverseny továbbfejlesztéséről szóló közös állásfoglalása. Ennek lényege az, hogy a munkaverseny-mozgalom minél inkább szolgálja főbb gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, segítse a munka hatékonyságának növelését, a termelékenység javítását, a vállalati belső tartalékok feltárását és az export fokozását. A munkaverseny fejlődésében tapasztalható kedvező jelenségek —, amelyek ugyan nem újak, de csak az utóbbi egy-két évben kezdtek igazán meghonosodni — azt bizonyítják, hogy ezek a követelmények nem maradtak csupán jelszavak. Az újságok nap nap után adnak hírt az új kezdeményezések elterjedéséről. A szolgáltató vállalatok brigádjai indították el a „Munkád mellé add a neved” mozgalmat, amelyet aztán más közösségek is átvettek. Az építő- és szerelőipari vállalatok brigádjai közül egyre több ad garancialevelet elvégzett munkája mellé. A könnyűiparban a „Ne adj tovább hibás terméket” mozgalom terjed és még hosszan sorolhatnánk a változatos elnevezésű kezdeményezéseket, amelyeknek azonban egyetlen közös célja van: a munka minőségének javítása. Egyre több üzemi kollektíva kapcsolódik be az anyag, és energiatakarékosság jegyében indított mozgalmakba is. A kohó- és gépiparban dolgozó szocialista brigádok például ez évre több mint "2 milliárd forint értékű anyag és 300 millió forintnyi energia megtakarítását vállalták, s az évközi eredmények arról tanúskodnak, hogy várhatóan sikerül is teljesíteni felajánlásaikat. A felsoroltakon kívül számos helyi kezdeményezés törekszik a munkaidő, a gépek kapacitásának jobb kihasználására, a munka- fegyelem javítására, sok brigád kiveszi a részét a szervezési intézkedések végrehajtásából és mindazokból a feladatokból, amelyek a termelés hatékonyságának fokozását szolgálják. A jó példával elöljárók nevével, kezdeményezéseivel gyakran találkozunk, s igaz az is, hogy egyre ' többen követik őket. De az egész munkaverseny-mozgalomra mégsem ők a jellemzők, az átlagot, a derékhadat még nem ők képviselik. Az idei vállalások és teljesítések között tallózva még most is találni olyan felajánlásokat, amelyekről már mesz- sziről lerí, hogy formálisak, nem lényegre törők. És vannak olyan munkaverseny-szerve- zők, gazdasági vezetők, akik nemcsak elfogadják, hanem értékelik is ezeket. Még dívik a mennyiségi szemlélet is, amelyen az ismert kivételektől eltekintve, túlhaladt az idő. Az élenjárók példája azt bizonyítja, hogy a munkaverseny, a szocialista brigádok lelkesedése, tenniakarása ma is hasznosan járulhat hozzá a korábbinál jóval bonyolultabb gazdasági feladatok megoldásához. Ám még ma is akadnak olyan közösségek, amelyek képtelenek szabadulni a régi beidegződésektől. De a legnagyobb gond mégsem ez. A nehézségek fő oka az, hogy hiába a lelkesedés, a tenniakarás, mert gyakorta nincsenek meg a helyi feltételek a tartalmasabb, hasznosabb vállalások megtételére és végrehajtására. Az utóbbi hetek, hónapok szocialista bri- gádvezetői tanácskozásain nemegyszer nagyon indulatosan nehezményezték a résztvevők, hogy az anyag- és alkatrészellátás, a munkaszervezés hiányosságai, az egyértelműen a mennyiség fokozására ösztönző anyagi érdekeltség és más tényezők nagyban hátráltatják őket vállalásaik végrehajtásában. Elvárjuk ás szorgalmazzuk a munkahelyi közösségek kezdenényezését, azt, hogy járjanak elől az önművelésben, a tudatformálásban, s utóbb már azt is, hogy mindezzel elsősorban a munka és a termékek minőségének javítását, a hatékonyság növelését szol-j gálják. De még mindig vannak olyan munka_ helyek, ahol csak szavakban élnek ezek az elvárások, ahol a hely szelleme nem igényli ténylegesen a mozgalom minőségi változásait,' Ahol az anyag- és alkatrészellátás zavarai miatt csak döcög a munka, ahol megbízhatatlan a gépek, szerszámok nagy része, ott egyetlen brigád sem adja jó szívvel a nevét a munkájához, nem vállal és nem is vállalhat garanciát a termékeire. És hiába is követelnénk meg tőlük a mennyiségi szemlélet feladását, hiszen a legnagyobb bajuk éppen az, hogy rajtuk kívül álló okok miatt még a mennyiségi tervet sem tudják teljesíteni. nem járhat külön utakon, céljai nem szakadhatnak el az üzemi környezettől. A mennyiségi szemlélet például nem a munkaversenyre jellemző, elsősorban, nem a mozgalom hibája, hanem a vállalati vezetésé. A vásár persze kettőn áll. A brigádoknak kritikai észrevételeikkel, kezdeményezéseikkel segíteniük kell a gazdasági vezetőket a belső tartalékok meglátásában, feltárásában. A vezetésnek pedig olyan értelmes, hasznos célokat kell állítaniuk a brigádok, a versenyzők elé, amelyek arra inspirálják a kollektívákat, hogy megtegyék a magukét a minőség, a hatékonyság javítására. Karcagi László A munkaverseny A politikai műveltség fo forrása a könyv A személyes példamutatás ereje a gépüzemnél A gyakorlat igazolja, hogy a politikailag művelt, tájékozott ember tudatosan, nagyobb aktivitással vehet részt a közélet fórumain. Politikai műveltség nélkül nem lehet elképzelni senkiről, hogy szocialista módon éljen, s egyéni célkitűzéseit mindenkor egyeztetni tudja a közösség érdekeivel — hangsúlyozta már beszélgetésünk kezdetén Gyepesi Béla, a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüze- mények pb.-titkára. A műveltség, a helyes világnézet kialakítása elsősorban a párt tömegoktatási tanfolyamain történik a pártbizottsághoz tartozó hét alapszervezetben. Ennek eredmétése” című napirend tárgyalása kapcsán a politikai folyóiratok és az irodalom felhasználásának, terjesztésének kérdéseiről többször is szóltak. Itt a Kossuth Könyvkiadó terjesztője, Sándor János 18 év óta széles körű pártmum kát végzett. Az anyagraktárban, a tanbányánál és a gépüzemnél pártmegbízatásként végezte és végzi a politikai ban már 33 ezer forint volt a forgalom, s ebben az évben 26 ezernél tartanak, de szeretnék elérni a múlt évi eredményt. Sándor János szerény ember. Sokat emlegeti az alapszervezetek jó munkáját. Különösen a kisterenyei II. gépműhely, a külszíni (osztályozó, kötélpálya) és az igazgatóság alapszervezeteinek titnyeként a párttagság politikai kisugárzó ereje az 1200 dolgo- ^folyamatosan eljusson.' zót foglalkoztato gepuzemben nagy, a feladatok teljesítése, a munkaakciók szervezése elsősorban innen indul ki. Az itt dolgozó kommunisták mindig nagy gondot fordítottak a politikai műveltség, a szocialista közgondolkodás fejlesztésére. „Az agitációs és propagandamunka továbbfejleszirodalom terjesztését. Beszél- kárai, Csorna Béla, Árva Fe- getésünk alkalmával hozzá- renc és Dérer István tettek értéssel, nagy politikai mű- sokat. veltséggel fogalmazza meg, — Az eredmények nem hogy a tudás, a műveltség kápráztatnak el bennünket — legfőbb forrása a könyv. A moncita Gyepesi Béla. Jól nyomtatott betű ereje nagy, tudjuk, hogy bármennyire is s ezért nagy gondot kell for- kedvező -a számvetésünk mér- dítani arra, hogy a könyv, a iege, munkánk némely terü- folyóirat minden ember kézé- leten lehetne jobb is. Ezért a pártbizottság a továbbiakElektronika a népgazdaságban A technológiai folyamatokat irányító elektronikus gépeket és az adatok központi regisztrálására szolgáló berendezéseket egyre gyakrabban hasznosítják a román népgazdaságban. Megtalálhatók a kohászatban, az energetikai iparban, a vegyiparban, a bányászatban és az építőiparban. Az ipari automatikák több mint 80 százalékát ma a hazai vállalatok állítják elő. Az ötéves terv végére ez a termelés az 1975-ös évhez viszonyítva háromszorosára nő. A nemzetközi együttműködés kiszélesítését is tervezik. Az INT3ANSZMAS sikerei Az INTRANSZMAS bolgár hordképessége 3000 kilogramm. magyar közös vállalat fennállása óta több mint 3000 tervet dolgozott ki az üzemen belüli szállítás korszerű megoldására. Az INTRANSZMAS által tervezett és kivitelezett gépekből 1978-ban az előző évinél kétszerte többet szállítottak a megrendelőknek — szocialista és tőkésországoknak. Termelését a hetedik bolgár ötéves tervidőszakban előreláthatóan 40 százalékkal manipulátor növeli a közös vállalat. Sikeres termékei közé tartozik többek között a plovdi- vi vásáron aranyéremmel kitüntetett , automata emelőmű, amelynek mozgási sebessége eléri a percenkénti tíz métert.- Az emelő maximális Az üzemegységekben való alkalmazása a raktározási terület jelentős csökkentését is lehetővé teszi. Ugyancsak a raktározás gondjait korszerűen megoldó lehetőség az INTRANSZMAS automatizált raktárhelyisége. Ebből tizennyolcat szállítanak 1978 végéig a szovjet KAMAZ autógyárba. A x-aktártér polcait két programvezérlésű elosztórendszer és a szállítás irányítását segítő számítógép szolgálja ki. Évi 24 ezer tonna áru átrakását végzik el a raktár gépei, amelynek maximális felvevőképessége 12 200 tonna, raktározási magassága pedig 12 méter. A hét alapszervezet vezetősége is nagy gondot fordít arra, hogy a politikai irodalom a párttagok közreműködésével a párton kívüli dolgozók kezébe is eljusson. Sándor János azt is elmondta, hogy a párt közművelődéspolitikai határozatának megjelenése után ugrásszerű javulás mutatkozott a politikai irodalom terjesztésénél is. 1974—75-ig a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent politikai irodalmat csak az alapszervezetekben ajánlották. Igv csak ritkán jutott el egy-egy könyv a párton kívüli dolgozók kezeibe. Az említett KB-határozat végrehajtására intézkedési tervet dolgoztak ki, s ebben rögzítették a folyóiratok és a politikai irodalom terjesztésének tennivalóit is. Az körű alapszervezetek széles politikai felvilágosító ban fontosságának megfelelően — még nagyobb gondot fordít a politikai irodalom terjesztésére, a könyvajánlásra. Igaz, az utóbbi két-három évben többször rendeztünk könvvkiállitást, az ajánlásokat eljuttattuk az alapszervezetekhez, a szocialista brigádokhoz is. — A még színvonalasabb munkát indokolja az a tény is — vélekedik Sándor János —, hogy a Kossuth-kiadvá- nyok sokszínű képet adnak arról, hogyan juttatja érvényre pártunk politikája a dolgozó nép érdekeit, hogyan szilárdítja meg a munkásosztálv hatalmát. Eligazítást ad a nemzetközi helyzet bonyolvilt viszonyai értékelésénél. De hozzájárul ahhoz is, hogy á szocialista erkölcs normái egyre jobban érvényesülnek, és a szocialista életforma, az életmód társadalmi méretekmunkája nyomán a szocialista '3en val°sul meg. brigádok tagjai is egyre több folyóiratot rendelnek, s vásárolnak politikai irodalmat. 1976-ig évenként 10—12 ezer forint értékű könyv jutott az itt dolgozók kezeihez. 1976A gépüzemnél a nártalap- szervezetekben. a pártcsopor- tokban, a szocialista brisá- dokban megfelelő rangja, tisztelete van az olvasásnak. —gyenes— NÓGRAD - 1978. december 12., kedd 3
