Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
A BUG salgótarjáni gyáregységében kazettás magnetofonokba kerülő elektromotorokat Is készítenek. Tóth Erzsébet a nagy pontosságot igénylő összeszerelésnél még mikroszkópot is basznál a munkájához. Még nagyobb feladatok A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már kidolgozták és a következő napokban a gyár dolgozóival is megvitatják az 1979. évi gazdaságpolitikai tervet. Ezek természetesen még nem sokoldalúan egyeztetett és jóváhagyott elgondolások, de olyanok, amelyek összhangban vannak a népgazdasági célkitűzésekkel, a minisztérium által támasztott követelményekkel. A gyárban az 1978-as év is „nyújtott lépést” jelentett a fejlődésben, de az 1979-es elgondolások sem jelentenek kisebb feladatokat. A kohászati üzemek termelési értékének növelése jövőre az ideihez képest 9,9 százalékkal növekszik, értékben pedig 314 millió forinttal nagyobb az előző évinél. A jövő évi terv az eredeti ötödik ötéves tervben szereplő mennyiségnek és értéknek 95—96 százalékát jelenti. A vállalat termelésnövelésének és gazdasági fejlődésének üteme lényegében összhangban van az V. ötéves terv eredeti célkitűzéseivel. A vállalat továbbra is törekszik a termékösszetétel kedvező alakítására, s ennek megfelelően a késztermékek aránya az 1979-es évben induló hegesztetteső-gyártás és gör- gőspályagyártás folytán tovább növekszik. Emelkedik a nagyobb szilárdságú ötvözött termékek részaránya a hidegszalagoknál, a kovácsolt termékeknél és a húzottáruknál. A termékösszetétel kedvezőbb alakítása révén az egy tonnára eső árbevétel 712 forinttal, vagyis 5,2 százalékkal növekszik. A DS-Reck-elemek és a görgőspálya gyártása az országos raktárfejlesztési program fontos részét jelenti e termékek gyártásának bevezetése további előrelépést jelent a gyár végső célkitűzéseiben, mely szerint megvalósul a komplett raktári szerkezetek termelése és szállítáJövő év as SKL-ben A hideghengermű dolgozóinak 1979-ben mintegy 2600— 2800 tonnával kell több terméket előállítaniok. Ebből a növekedésből kell nagyrészt fedezni a kisterenyei gyáregységnél jövőre induló hegesztetteső-gyártás alapszükségletét. Emellett természetesen a termékek összetételének kedvezőbb változását is biztosíta- niok kell. A jelenleginél több, magas karbontartalmú edzett, ötvözött szalagféléket, több DEXION-terméket, fűrészt és rugót kell előállítaniok. A huzalmű gyárrészlegben mindössze 2,9 százalékos emelkedést terveznek. A jövő évi elképzelések kialakításánál, a valóságos igények figyelem- bevétele mellett, a magasabb értékű termékek gyártását szeretnék fokozni. Az egyik legfőbb célkitűzés, hogy a lehető legjobban ki kell használni a vertikális üzemek kapacitását, megfelelő mennyiségben és minőségben kell biztosítani a hegesztő- és horganyzott- huzal-áruk, valamint a szeg belföldi szükségletének és az exportigények maradéktalan kielégítését. A kovácsoló- és öntöde gyárrészlegben a kovácsolóüzem termelését 7,1 százalékkal akarják növelni, míg a vasöntöde termelésének szintentar- tására törekszenek, hogy az ózdi kokillaigényeket biztosítani tudják. A termelés növelése ennél a gyáregységnél főleg a kovácsolt és sajtolt termékekből, valamint mező- gazdasági gépalkatrészekből tevődik össze, mintegy 1200 tonna körüli mennyiségben. A kisterenyei gyáregységben az 1979. év elején „belépő” hegesztetteső-gyártás és görgőspályagyártás szinte ugrásszerű változást eredményez: mintegy 2,5 félszeresére emelik a gyáregység termékkibocsátó képességét. A fiatal kisterenyei üzem árbevétele jövőre már meghaladja a 300 millió forintot. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az új gazdasági évben is elsőrendű feladat lesz az export. Fokozott gondot fordítanak a termékek minőségére, hogy továbbra is biztosítani tudják stabil helyüket a világpiacon. A hideghengermű mellett a huzalmű és a kovácsoló gyárrészleg dolgozóinak is jelentős ebbéli teendőket kell megoldaniok. A kisterenyei gyáregység dolgozóinak az exportfeladata jelentősen növekszik. Ez az új üzem 1979-ben 1200 tonna nem rubelelszámolású exportfeladatot kap, 27 millió forint értékben. Együttesen a nem rubel- elszámolású export 42 ezer tonna feletti mennyisége 563 millió forint, míg a rubelelszámolású export 52 millió forintot ér. A gyár vezetői számba vették a munkaerő-ellátás lehetőségeit és igényeit. Ezen a téren többletlétszámmal a kisterenyei gyáregységnél számolnak. A törzsgyárban az 1978. év azonos létszámviszonyai mellett a termelékenység növelésével, a különböző műszaki intézkedésekkel és a kedvezőbb termékösszetétel biztosításával akarják végrehajtani a megnövekedett feladatokat. A nagyobb igényekből és a létszámtervek viszonyából következik, hogy a jövő évben a gyár termelékenységi mutatója 6,7 százalékkal növekszik. Amelynek biztosítása érdekében több fontos műszaki intézkedést terveznek, de mellette célul tűzték ki a veszteségfeltáró tevékenység fokozását, valamint a teljesítménybérben foglalkoztatottak arányának 78-ról 80 százalékra növelését. Ugyanakkor a ténylegesen teljesítmény alapján elszámolható órák száma is 4—5 százalékkal növekszik. Mindezt a munkaszervezés javításával, a termelési feladatok gondosabb összehangolásával akarják elérni. Orosz Béla SZÉPET ÉS JÓT A szépség és a hasznosság fogalmairól, kapcsolatáról az emberi gondolkodás kezdetei, ről mindmáig vitáznak a filozófusok. Eszünk ágába sem jut avatatlanul beleszólni ebbe a filozófiai eszmecserébe, csupán arra a nagyon is gyakorlati terepre invitáljuk az olvasót, ahol a szép és a hasznos — olykor pedig a rút és haszontalan — mindennapos megjelenési forrná, it filozófiai tankönyv nélkül is tanulmányozhatjuk. Ez a terep: a boltok pultja. Amiből alighanem máris • kitetszik, hogy a szépséget ezúttal nem Arisztotelész, vagy Kant közreműködésével próbáljuk ábrázolni, hanem alkalmazott és tömeges, tehát gyári és árusítási alakjaiban. Ez a tanulmányozási módszer pedig egyenesen elvezet az ipari formatervezés témaköréhez. Ám mielőtt erről szólnánk, érdemes még egy fölidéznünk az isménti filozófiai párosítást: a szépnek és a jónak, a hasznosnak a kapcsolatát. Kérdés lehet ugyanis: mi a keresnivalója a formának, tehát a szépnek abban a növekvő letben korszerűsítette a mind. máig érvényben volt, 71 esztendeje született jogszabályt az ipari mintaoltalomról. Arról van szó, hogy az ipari termékek külső, formai jegyeit — azt a szellemi produktumot tehát, mellyel ez a külső alakot öltött —, külön védelemben, szaknyelven: ipari mintaoltalomban részesíti az Országos Találmányi Hivatal. Talán nem felesleges hozzátenni, hogy sok egyéb mellett az új jogszabály előírja: a mintaoltalommal védett termékek megalkotásáért a tervezőknek anyagi ellenszolgáltatás is jár. A másik jogszabály: négy ipari miniszter közös rendeleté formatervezési nívódíj alapításáról. Az évente odaítélt" díjakra olyan ipari gyártmánnyal, vagy gyártmánycsaláddal lehet pályáza gazdaságosság összefüggé- pillanatra seit egyértelműbbé teszik: ni, amely — immár a rendelet szóhasználatával — „célszerűen és esztétikusán kiilyen például a gépiparnak alakított, kimagasló és előre- az a lehetősége, hogy a funk- mutató értékű külsővel ren- cióhoz pontosan igazodó for- delkezik”, továbbá: „műszama anyagot is megtakarít, kilag kifogástalan, gyártása kizárva, hogy túlsúlyos, szűk- gazdaságos és előnyösen ér- ségtelenül kilóra gyártott ala- tékesíthető”, erőfeszítés- öltsön a gép. A és a jónak, az ben, amely éppenséggel a Az iparl formatervezés te- esztétikusnak és a gazdasáhasznosság — más szóval: a ^át _ azon túl hogy ízlés- go&nak korszerűen értelmeg azdasagossag gyarapító- formáló, közművelődési sze- zett összhangját tükrözi a sara irányul? Bármily külö- gépköré nyilvánvaló —, nem jogszabály. Korszerű? Nos, ne nősnek tűnjék azonban: a valamiféle kívülről, vagy fe- hamarkodjuk el a választ, a forma, s vele együtt a forma- lairő! a gyártási ’folyamatba következő sorokat ugyanis tervezés gyakori mellőzése, erőszakolt „ráadás”, hanem a Arisztotelésztől idézzük: háttérbe szorulása is a tér- korszerűség, s vele együtt a „• ■ .azép az. amire töreked— mékszerkezet avultságával, 'gazdaságosság mellőzhetetlen fűnk önmaga mivoltáért ér- a gazdaságosság mérsékelt tényezője. S, ha mégis mellő- deines, és ami ezért dicséretzik, az közvetve bár, de a reméltó, vagyis az ami... jó korszerű termékszerkezet ki- ®s éppen mert j<Ü kellemes . alakítására ösztönző vállalati Krről van szó napjainkban is, nyomáshiányt tükrözi! ámbár sokirányú elfoglaltságuk miatt aligha ajánl- Ebbe a nagyobb összefüg- hatjuk a gyárak irányítói- tehát, hogy a tetszetősebb kül_ gésrendszerbe illesztve cél- naj{) hogy nagy hordereiű sejű, szépvonalú, ízlésesen szerű szólnunk két jogszabály, döntéseikhez tanulmányozzák csomagolt, modem színek- ról; mindkettő a közelmúlt- az ókori szerzőt, nem árt tűdben megjelenő áru kelendőbb, ban jelent meg, s azt célozza, ni0k; a szép önmagáért is itthon is és az exportpiaco- hogy a forma és a tartalom dicséretes, egyszersmind _ k on is jobban értékesíthető, az ipari termelésben is jobban a bevétel’ oldaláról nézve —r Ehhez járulnak még azok a közelítsen egymáshoz. Az kellemes is. közvetlenebb kapcsolódási Elnöki Tanács legutóbbi ülépontok, amelyek a forma és són új törvényerejű rende- Tábori András javulásával függ össze. Aligha kell bizonyítani ugyanis, hogy az ipari forma a legszorosabb kapcsolatban van az ipari tartalommal; azzal Marad a Trabant mellett Oktatóból raktáros Harmincmillió a keze alatt A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, mezőgazda- sági gépalkatrész-szükségletét a megyei AGROKER Vállalat balassagyarmati telepéről szerzik be. Anyagbeszerzők jönnek-mennek, nagy a sürgés-forgás. Hűvös őszi délután jártunk a telepen, a raktárvezető az udvaron gondosan csoportosított alkatrészerdő között tájékoztatta ügyfelét. Sapkája félrebillentve, füle mögött tintaceruza lapult Itt kéznél van a számla megírásához. Bemutatkozás után megeredt a szava. — Sok a kezdő anyagbeszerző, de számos új alkatrészt még a szakmában jártasak sem ismernek, s nem is ismerhetnek. Állandóan megjelenik valami újabb darab. Így el kell mondanom a jellemzőit, esetleg mit helyettesíthet vagy épp miért jobb mint az eddig ha szál t elődje — tájékoztat Pajor János raktárvezető. — Hogyan lett raktáros? QlizgazciäBkodasi program Lengyelország nem bővel- dálkodási intézet foglalko- kedlk túlságosan felszíni vi- zik. Munkája igen sokrétű, zekben, s ezért a rendelke- Vizsgálja mindazokat a ter- zésre álló vízmennyiség ész- mészeti jelenségeket, ame- szerű felhasználása fontos lyek befolyásolják a víz menykérdés a népgazdaság szá- nyiségét és minőségét, tanúiméra. Ez késztette a lengyel mányozza a vízgazdálkodási kutatómunkát szakembereket egy központi rendszerek különböző mo- fejlesztési program kidolgo- delijeit, amelyek lehetővé zására, amely arra hivatott, tennék a vízzel való legjobb hogy tíz éven belül megte- gazdálkodást, remtse a korszerű vízgazdái- A kutatások fontos terüle- kodás tudományos-műszaki te a vízvédelem, amit elsőalapjait. sorban a víz minőségének jaA program megvalósításé- vitására és a szennyezett vi- nak első szakaszában a leg- zek tisztításának növelésé- főbb hangsúly a tudományos re összpontosítanak. Űj meg- kuta'ómunkán van, amely- oldásokat keresnek a hatének koordinálásával az orszá- kony szennyvíztisztító- állokörű munkában több mint 1500 kutató működik közre. Jelentős eredményekre szá. mítanak az úgynevezett zárt vízrendszerek széles körű alkalmazásával. Ilyen jellegű ul a bányászati központi intézet a kőszénbányák zárt vízrendszerének területén, a papíripari kutatóintézet pedig a lódzi és a sziléziai műegyetemek közreműködésével a cellulózé- és papíripar területén. Hasonló vizsgálatokat folytatnak a kohóiparban is. Eddig összesen húsz kutatói gos meteorológiai és vízgaz- mások tervezésére. E széles részfeladatot oldottak meg. A központi fejlesztési program két, úgynevezett vízgazdálkodási vezetőrendszer létrehozását írja elő. Az egyik a felső-sziléziai iparvidékre vonatkozik, a másik folvtat Déldá- a Notec foIyó £els® . szakaszának mezogazdasagi területére. E rendszereket két éven belül kialakítják, s mintául szolgálnak majd az ország más területein létrehozandó vízrendszerekhez. Ügy tervezik, hogy a központi fejlesztési program kutatói részét 1980. végéig befejezik. A következő ötéves tervben pedig a kutatási eredményeket átültetik a gyakorlatba. — Mindig érdekelt a technika, a gép. Először MHSZ- oktató voltam, majd autószerelőként és technikusként tevékenykedtem. Már negyedik éve, hogy ide kerültem. Tetszik amit csinálok és szeretem is! Nem panaszképpen, de ahhoz képest, hogy milyen nagy a felelősségem, nem vagyok megfizetve. Általában 30—35 millió forint van a kezem alatt. Óriási árutömeg, de még gyakori a kézi anyagmozgatás, a le-fel pakolás. Targoncánk sokat segít, de ha elromlik, bizony meg kell fognom a szerszámosládát és orvosolni a baját. A raktárban a Mikszáth Kálmán Szocialista Brigád öt tagja szolgálja ki a vevőket. De az ő feladatuk a számlázás, a rakodás, az árufogadás is. Univerzális embert követel a szakma. Megnő feladatuk, gondjuk az itt dolgozóknak, a kampánymunkák idején. Aratáskor, az őszi munkák során ügyeletet tartanak, hétköznap hosz- szabb a munkaidejük, de vasárnap és ünnepnap is szolgálatban vannak. Az ő munkájukat is dicséri, ha időben végeznek a mezőgazdasági üzemeink feladataikkal. — A kedvezőtlen talajadottságok nehezítették az őszi munkát, a talajelőkészítés ütemét. Köztudott, hogy gyakori volt a törés, meghibásodás. Így hozzánk jöttek és vitték az ekéket, tárcsákat, 30—50-es kötegeltben. Ezzel nőtt a forgalmunk, a munkánk, de' mi annak örülünk, ha minden vevőt kielégíthetünk — mondja Pajor János. — Alkatrészhiány? — Van. Azt hiszem olyan időszak nincs, amikor mindent tudnánk szolgáltatni. Viszont úgy érzem, nagy hiányosságról nem beszélhetünk. Általában az NDK gyártmányú gépek alkatrészellátása nem kielégítő. — Ennyi alkatrész közül, nehéz lehet a kertet kiemelni. — Megtanulja az ember, gyakorlat kérdése. Én már, bekötött szemmel is megtalálom, amit keresek. Rendszerezve vannak áruink. Az udvaron a nagyobb, helyigényes és az esőre nem túl érzékenv portékát tároljuk. A fedett raktárban munkagépek, műszaki alkatrészek, csapágyak, külön-külön. Gondot okoz a kevés száraz hely, így évente tetemes kárt okoz a korrózió, számos alkatrészt nem lehet már használni, ez is kárba vész. Éppen ezért a jövő évben megkezdjük egy űj, fedett tároló építését. — Szabad ideje? — Nem bővelkedem benne. Főleg az idénymunkák idején. De vasárnap szívesen ülök családommal a Trabantba, és járjuk az országot. Szórakozásnak, pihenésnek számít, ha vezethetek, immár 26. éve. Negyedik kocsim a mostani — mind Trabant volt — de maradok is emellett. Esténként szak- könyveket bújok, mindig szeretem az új érdekességeket. Most végeztem el a kétéves felsőfokú, raktárgazdálkodási tanfolyamot, hogy ezzel is bővítsem látókörömet — sorolja, s hozzáteszi: — Feleségem a kórházban talált munkát. Fiam az esztergomi tanítóképző főiskolán tanul, s ha vége a hétnek, számomra megnyugtató ha együtt lehet a családunk. — kodák — NÓGRÁD — 1978. december 9., szombat 3 r
