Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

Vigyázni a vízfelnesre A korszerű vízgazdálkodás fontos eszköze a tározás Az ember és a természet erőinek harcában mindig nagy szerepe volt a vízért és a víz kártételei ellen folytatott küz­delemnek. Egyszer a megáradt folyók, patakok féktelen pusz­tításai ellen, máskor a tik­kasztó szárazság ellen kellett — kell ma Is — védekeznie. Ez a kettős küzdelem már év­ezredekkel ezelőtt arra kény­szerítette az embert, hogy egy­részt megóvja értékeit az ár­vizek pusztításától, másrészt a vízhiányos időszakokra tar­talékot képezzen. A tározást tekintjük ma is a víz termé­szetes körforgásába való egyik legerősebb emberi beavatko­zásnak. Jelentőségét már az ókor embere is felismerte, de a középkorban is nagy szere­pük volt a víztározóknak. Lé­nyegében olyan mesterséges tó létrehozása volt a cél, amelyben a vizet az elhaszná­lás időpontjáig tárolni tudják. A víztárolók különböző nép- gazdasági érdekeket szolgál­hatnak. Hazánkban a vízellá­tásban, az öntözésben, a tó- gazdálkodás vízszükségletei­nek kielégítésében van első­sorban szerepük. LEGRÉGEBBI A HÁMORI- TÓ Magyarországon a vízkészle­teknek nemcsak területi, ha­nem időbeni eloszlása is rend­kívül kedvezőtlen. Tározás nélkül az ország területén ere­dő vizeknek csak jelentékte­len része lenne hasznosítható. Ezért a gazdasági fejlődés biz­tosítása érdekében a nagy fo- lyóktól távol eső helyeken fel­tétlenül szükség van valami­lyen vízpótlásra, elsősorban tározók építése útján. A felszabadulás előtt az or­szágban mindössze 16 helyen volt kisebb méretű víztározás, mintegy 190 kataszteri holdnyi tófelszínnel és alig több mint 2 millió köbméter tározási tér­fogattal. A kis tározók közül a legrégebbi a lillafüredi Hámo­ri-tó. A festői környezetben elterülő tóról — talán Nógrád- ban is kevesen tudják —, hogy nem természetes képződ­mény, hanem 160 éves emberi alkotás. A tó 12 méter magas gátját még a napóleoni hábo­rúk idejében, 1810-ben építet­ték. A tóból folyamatosan le­eresztett víz hajtotta a garad- na-völgyi vasművekben a ko­vácsolópörölyöket. A diósgyő­ri vasmű — a mai Lenin,Ko­hászati Művek — felépítésé­vel a víz erejének mechanikai hasznosítására már nem volt szükség. Ezért a múlt század vége óta a tó vizét a gyár ipari vízellátásra nem hasz­nálja. EGYRE TÖBB VIZET FOGYASZTUNK Nem kell magyarázni: a gazdasági fejlődés, az urbani­záció együtt jár a vízigények növekedésével. Évről évre több vizet igényel a lakosság, az ipar, a mezőgazdaság. Az utóbbi években — a korszerű vízgazdálkodási koncepció je­gyében — egyre több víztáro­zó létesült az országban. Az említett kisebb tározókon kí­vül 1965-ben már 89-et tartot­tunk nyilván, mintegy 6900 kh víztükörrel és 60 millió m3 tá­rozási térfogattal. Ez 10 évvel később már 550 millió m3-re nőtt. Jelenleg a megépült tá­rozók térfogata 600 millió m3, s a vízgazdálkodás távlati fej­lesztése szerint ezt a térfoga­tot 1990-ig kétszeresére kell növelni. Az első időkben főleg mező- gazdasági vízhasznosítású tá­rozók létesültek, az elmúlt 10 évben nőtt meg azok száma, amelyek ipari, vagy vízellátá­si célokat szolgálnak. Ilyenek egyebek között a rakacai, a lázbérci, és a köszörűvölgyi tározók. A tározótér növelése szempontjából igen nagy je­lentősége van az 1974-ben át­adott Tisza II. vízlépcsőnek Kiskörén. Ennek hullámteré­ben 300 millió m3 víz tárol­ható. A Tisza Kisköre és Ti- szabábolna közötti 40 kilomé­teres szakaszán kialakuló tá­rolótér kiterjedése 127 km2, a Balaton vízfelületének ötödé. A tároló elsősorban mezőgaz­dasági és ipari célokat szol­gál, de üdülési-' és sportolási igényeket is kielégít. Érdekes szerepe van a kö­zelmúltban épített tározók kö- Eül a pátkai és. a zámolyi tá­A közelmúltban átadott csőrré ti tározó rozéknak. Elsődleges rendel- zájuk tartozó üdülőterületekre, tetésük, hogy a Velencei-tó ál- A 170 millió forintos új léte- landó vizszintjét biztosítsák, sítmény szervesen kapcsolódik így a legszárazabb időszakok­ban is zavartalan a pihenés a tónál, nem fenyeget a kiszára­dás veszélye. Hazánk legfiatalabb tározó­ját november 7-e tiszteletére adták át a Mátrában. Az or­szágnak ez a kedvelt üdülőhe­lye, a turizmus, a vadászat és a téli sportok központja soká­ig nem volt fejleszthető a közművek, elsősorban a vízel­a Mátravidéki Regionális Víz- mű már megépített részeihez és a távlati elképzelésekhez. TÁROZÁS A ZAGYVA MENTÉN A Zagyva folyón kialakított tározós vízrendezés első két tározója már megépült. A ma- conkai tározót 1976-ban adták át, 1,77 millió m3 víz tározá­sára alkalmas, míg az 1977- látás hiánya miatt. Az Orszá- ben megépített mátraverebélyi gos Vízügyi Hivatal és a He- tározó 2,54 millió m3 vizet kö­ves megyei Tanács 1960-ban pes befogadni, határozta el a víztározók és jó ütemben folynak a mun- regionáüs vízművek építését a kálatok — készül a Zagyva Mátrában. Hosszú távú terv tározós vízrendezésének har- készült, amelynek első szaka- madik mesterséges tava, a szában megépült a köszörű- tarján-pataki tározó. A Kö- völgyi tározó — megoldódott zép-Dunavölgyi Vízügyi Igaz- Parád, Parádfürdő, Recsk víz- gatóság II. szakaszmérnöksé- ellátása. A második szakasz- gének dolgozói építik a jövőre ban megszűntek Mátraháza átadásra kerülő 2,4 millió m 3 vízellátási gondjai — vizet ka- térfogatú tározót. A Salgótar- pott a sóstói kemping, Kékes- jánon átfolyó Tarján-patak vi­tető. - ze köztudottan igen erősen ■■■- ' szennyezett. A víz elsősorban GÁTJA 22, MÉTER. MAGAS nágyon sok Vasoxidot tartal- A harmadik ütemben át- máz. Nos, a tározó, ha átadják, adott csórréti tározó a Nagy- a víztartalékolás mellett a víz­patak völgyében létesült, víz- minőséget is javítja majd, s gyűjtő területe 8,38 km2, s ezzel lényegesen kedvezőbb mintegy 1 millió m3 víz táró- lesz a terület vízgazdálkodási lására alkalmas. Völgyzáró helyzete. gátja 190 méter hosszú és 22 A Zagyván kialakított táro- méter magas, az országban a zórendszer is kapcsolódik ah- legnagyobb. Az összegyűjtött hoz a távlati célkitűzéshez, felszíni vizet a tározó közeié- hogy a századfordulóig az ben víztisztító műben teszik Észak-Magyarországon (Mis- ivásra alkalmassá. Naponta kolc, Eger; a mátrai övezet, 3600 m3 tiszta víz jut a kiépí- Salgótarján, Ózd) kiépülő re­tett vezetékeken Mátraházára, gionális műveket összekapcsol- Galyatetőre, Mátraszentimrére, ják és összefüggő hálózatú, Mátraszentlászlóra, Mátra- nagy, egységes vízellátó rend- szentistvánra, Bagoly-irtásra, szert hozzanak létre. Somtető-Fallóskútra és a hoz- Szokács László Jegyzet egy ifjúsági parlament heszámoló jár ól Jő példákén! Jó NÉHÁNY IGAZGATÓI beszámolót áttanulmányoz­tam az idei parlamentek so­rán, s meg kell mondanom alig-alig akadt közöttük olyan, amelyek teljes mértékben ele­get tett volna az erre vonat­kozó javaslatoknak, határoza­toknak, követelményeknek. Következésképpen „eleve” ga­rantálta volna a parlament sikerét, eredményességét. S hogy most kicsit részletesen is foglalkozunk a Nógrád me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat igazgatói be­számolójával, az azt a célt név szerint is a két évvel ez­előtt felvetett kérdésekre.... Bellér Imréné, a 127. számú ABC gyesen levő dolgozója a szlovák nyelvtanulás beindí­tásáról... Grenyó Mária azt kifogásolta, a balassagyarmati kirendeltségnek miért nincs KISZ-szervezete, és a többi... Majd következtek a válaszok, amelyek félig pozitívak, félig negatívak voltak, de nem tértek ki a beszámoltatás, a felelősség alól! (Néhány he­lyen megtörtént, mivel az elő­ző parlamenten felvetett gon­dokra, kérdésekre sem választ, szolgálja, hogy az elkövetke- sem intézkedést nem kaptak, ző időszak eme fórumainak érthetően, teljesen fölösleges­hasznára váljon. Az előzményhez tartozik, hogy vállalat fiataljai egy fel­hívást kaptak kézhez, mely felvázolta az ifjúsági parla­ment célját, feladatát, a na­pirendre kerülő fontosabb té­maköröket, s hét táblázatot tartalmazott a fiatalok bér­emeléséről, jutalmazásáról, nek tartották az újabb fórum összehívását, kevesen is jelen­tek meg. A nemválasz min­denképpen illuzóromboló.) EZUTÁN KÖVETKEZETT a vállalat helyzetének ismer­tetése, rövid (nem termelési tanácskozás jellegű!) tájékoz­tató az V. ötéves terv idő­arányos teljesítéséről, a fia­kitüntetésekről, az üdülteté- talokkal szembeni igényekről. sekről, a lakásépítési támoga­tásokról, a szakmunkásképzés­ről, s a továbbképzésekről. Ezenkívül megkapták a fia­talok az ifjúságpolitikai in­Szó esett az élet- és munka- körülményekről, a szakmai, politikai képzésekről, a KISZ- ről, a sportról, s még néhány fontos területről. Végezetül tézkedési tervezetet is. Mind- pedig, a fiatalok segítségének ezt tíz nappal a parlament előtt stencilezték, az előbbit 600, az utóbbi 260 példány­ban. Figyelemfelkeltés, téma­a kérése hangzott el. Érde­mes ezt is idézni: „ ... Kérjük fiataljainkat, hogy a ...mun­kában, tanulásban, egész ma­orientálás, problémaérzékeny- gatartásukban tegyenek hitet ség jellemezte ezeket. A beszámoló néhány rövid bevezető gondolat után így hangzott: „...Engedjék meg. hogy emlékeztessem önöket. a párt, a nép, a szocializmus ügye mellett...., fordítsanak gondot önképzésükre. hasz­nálják ki a vállalat ál*al nvúj- tott oktatási lehetőségeket... szeressék és szerettessék meg a szakmát..., legyenek figyel­mesek, udvariasak (kereske­delmi dolgozókról lévén szó) .... őrködjenek a társadalmi tulajdonon, munkájukkal se­gítsék a hiánymentes elszá­molást... stb. De nemcsak tő­lük kért Gecse István igaz­gató, hanem, mint mondotta „minden munkatársunktól el­várjuk. a vezető elvtársaknak; pedig kötelességükké tesszük, hogy segítsék a fiatalokat cél­jaik elérésében”. Ugyanilyen remekbeszabott az intézkedési terv, amely nemcsak a teendőket fogal­mazta meg, hanem a terv végrehajtásának ellenőrzését is, melynek során értékelik, a KISZ-szel és a szakszerve­zettel közösen az ifjúságpo­litika időarányos helyzetét. Az alábbi idézet pedig a „elvi KISZ-szervezet presztízsét bi­zonyítja: „A feltett kérdések­re, melyekre az ifjúsági par­lamenteken nem kaptak vá­laszt, valamint az egyéb fóru­mokon és vezetői értekezlete­ken elhangzott észrevételekre vonatkozóan az érdekelteket, illetve a KISZ-szervezetet ?9 naoon belül tájékoztatni kell”. NEM TUDOM MENNYI fá­radsággal segítséggel, körül­tekintéssel készült ez a be­számoló és az intézkedési terv, mindenesetre tény, hosv iól sikerült, s a kererkedelmi fiatalokkal való törődés nasy hangsúlyt kanott a vállalat­nál. Bizonyára, meg is szol­gálják ! (tanka) Érdekes előadások Arról beszélni, ami vonzza az embereket Sok-e az előadás, összejöve­tel a községekben, városkörze­tekben, avagy kevés? Inkább úgy fogalmazhatnánk: ke­vés a,z igazán jó, lebilincselő, sokakat, érintő és érdeklő té­ma. Pedig a hosszúnak ígérke­núsítsanak valódi érdeklődést. Elsősorban a községek nép­frontbizottságaira hárul fe­lelősségteljes tennivaló a teli ismeretterjesztési évadban. Ismerik az emberek érdeklő­dését, igényeit. Évek tapasz­talatai alapján tudják, hogy a ző téli esték nyújtanak leg- politikai vitakörök, a réteg­jobb alkalmat az ismeretter­jesztésre. Tudják ezt a nép­frontbizottságok is. Ezért igyekeztek olyan előadásokat, fórumokat, kerekasztal-be- szélgetéseket javasolni és ter­vezni, amelyek alkalmazkod­nak a valódi igényekhez. Nem mindegy, hogy a kény- szerűségből jelenlevő, mond­juk hatvan ember faarccal, érdektelenül, idő előtt felállva hallgatja-e meg az előadót. Vagy legyen inkább csak hu­szonöt résztvevő, de azok ta­Amikor 1968-ban Pásztón létesített telephelyet a Fővárosi Kézműipari Vállalat, akkor kevesen gondolták, hogy tíz év alatt az akkori 4,8 millió forintos termelési értékük több mint húszszorosára bővül. A telephely termékeinek legnagyobb része a Szovjetunió­ba kerül. A képen Zeke Lőrincné, Gubinyi Tiborné és He rezeg Imréné exportcsomago- lók a Szovjetunióba szállítandó személygépkocsi-üléshuzatokat csomagolják. _, (bábéi felY.tr). találkozók, előadássorozatok, vagy szakkörök, fórumok vonzzák-e jobban az embe­reket. Az ismeretterjesztés csak úgy éri el célját, ha valóban új ismereteket ad és lehető­séget a véleménynyilvánítás­ra, a községben vagy a vá­roskörzetben jelentkező gon­dokra. Mert ezek a kis „kérdések” fontosak, mint a nagyok. Az országos esemé­nyekről az emberek tudomást szereznek a televízióból, a rá­dióból, az újságokból. Viszont többször elsiklanak, vagy nem is tudnak a helyi, községi, vagy várospolitika alakulásá­ról. Nem válik világossá, hogy miben kell dönteni, állást- foglalni, vagy javaslatot ten­ni. Az is egyik feladata az is­meretterjesztésnek, hogy ne­veljen a közéletiségre. Ha az emberek nemcsak meghallgat­ják az előadót, hanem véle­ményt is mondanak, bírálnak, vagy tanácsot adnak, — az már eredmény. A politikai vitakörök — ne­vüknek megfelelően — talán a legtöbb érdeklődőt vonzzák. Legalábbis ez a népfrontbi­zottságok eddigi tapasztalata. Az emberek szeretik ismerni a körülöttük levő dolgokat és ezt az ismeretterjesztésnek ki kell használnia. A világpo­litika alakulása mellett bőven akadnak kisebb-nagyobb, vi­tára alkalmas témák. Miként alakul gazdaságpolitikánk, a termelés, a fogvasztás és az életszínvonal kapcsolata, az egyéni és társadalmi érdek összefüggése, az árpolitika, a szocialista demokrácia kérdé­se, kivétel nélkül minden­kit érdekel. A népfront ismeretierjesz­tő munkájában sikerre szá­míthatnak azok az előadások is, amelyek a nők közéleti te­vékenységével, a család szere­pével, a népesedéspolitikával, az ifjúság kérdéseivel foglal­koznak. A szülőket meg hogyne fog­lalkoztatná a pályaválasztás, a tankötelezettségi törvénv, az új tanterv, a gyerekek szel­lemi és testi fejlődése, az egészségügyi előadás? Sokakat érdekel a béke- és a barátsági munka. Szívesen meghallgatnak nagygyűlése­ket, tájékozódnak a szomszé­dos országok életéről, meg­néznek kiállításokat, amelyek szép tájakat, városokat, eset­leg tőlünk távol eső országo­kat mutatnak be. Akiket mindez „hidegen hagy” azok számára mintha kitalálták volna a klubokat, szakköröket, rétegtalálkozó­kat. A fiatalasszonyokat, kis­mamákat foglalkoztatja a szabás-varrás, a kézimunka, a főzés. Az idősebbek is szíve­sen beszélgetnek hasonló ér­deklődésűekkel. Adja hát a népfront, ha erre van igény! Az első lépcsőfokot azután követi a többi. Ha valaki megszokta és szívesen elmegy az ismeretterjesztő előadá­sokra, összejövetelekre, azt legközelebb talán a „komo­lyabb” témák is vonzzák. Száz szónak is egy a vége: olyan -programokat állítsanak össze a népfrontbizottságok, és olyan előadókat hívjanak meg, akik valóban újat mondanak. A szó igazi értel­mében terjesz+ik az ismerete­ket. Csatai Erzsébet A fejlődés számadatai A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti jövedel­me az elmúlt évben újabb öt százalékkal, 155,25 miiiára márkával nőtt. Hasonló ará­gos havi jövedelme ma 939 márka, szemben az évtized kezdetén megkeresett 748 márkával. Várhatóan 1990-ig, megoldják a lakáskérdést! A nyú a fejlődés az iparban is. stabil árak, az olcsó szolgál­A hetvenes években különö­sen előretört, az elektronika, az elektrotechnikai ágazat, a vegyipar, a kohászat és az építőanyag-ipar. A termeléshez hasonlóan növekszik az életszínvonal. A termelésben dolgozók átla­tatások, az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás ugyan­akkor természetes dolog. Egv-egy átlagos mai háztar­tásban a jövedelem 36,9 szá­zalékát élelmiszerekre, élve­zeti cikkekre, 35,9 százalékát iparcikkekre, 12,2 százalékát pedig szolgáltatásokra költik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom