Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-01 / 283. szám

Vállalkozó vállalatok

Versenyképesség

V)

szerszámélen”

KEZESSÉG A MAGYAR SZERSZÁMOKÉRT

E nagy hírű partner főleg a piackutatásban volt nagy segítségére a FORSZ-nak, léHa lassan is, de növekszik alapnak használja és nem is Sőt: az új marófej, s az új me- után a Krupp-cégged sikerült azoknak a vállalatoknak a szá. igyekszik új termékek megho. netfúró nagyobb része közön- a megegyezés: a közös fejma, ahol a tervidőszak elején nosítására, mondván: kapaci- séges acél, csak a cserélhető lesztésre, gyártásra és értéke- indított gyártmányfejlesztő- tása teljesen leterhelve, hova élekhez használnak kemény- sítósre 10 évre szóló szerződést sek első eredményei elköny- tegye az újat? A bővítéshez fémet. A régebbi típusokhoz kötöttek, velhetők. Az első sike- nincs pénze, nincs munkaerő 80 százalékban nemesacél kel- rek két szempontból tanul- stb. lett. Az új gyártmányoknál

ságosak. Elsősorban azért, Mi történt a FORSZ-nál? tehát kisebb az anyagköltség, mert igazolják, hogy korsze- A régebbi gyártmányok mellé a termék piaci ára mégis ma- rűbb gyártmánnyal. amelye- felvett két új termékkel, vi- gasabb, mert az új szerszá- ket valóban keres a piac, jobb szonylagosan munkaerőt és mok a felhasználóknál lénye- eredményeket lehet elérni. Má- gépi kapacitást takarítottak gesen jobb teljesítmények el- sodsorban azért érdemelnek fi- meg. Tudniillik az új, az ér- érését teszik lehetővé. Az új gyeimet a termékváltás kéz- tékesebb gyártmány annyit marófejek élettartama például nyegehen azzal, hogy kezes- deti eredményei, mert mutat- jövedelmez, hogy néhány gép- a régiek negyvenszerese! seget vállalt a2 eddig ismeják, hogy azonos feltételek pel és emberrel is jelentős ha- Pár évvel ezelőtt szerte a retjen magyar szerszámokért a

mellett is, az egyik gyár job- szón érhető el, illetve — so- világban megjelentek a szer- világpiacon,

ban, a másik esetleg sehogy rozatban gyártható termékek számgépek legújabb változa. A gépeket meg kellett ven- sem képes növelni a munka esetében — alig kell hozzájuk tai: nagy teljesítményű, au- ni. Darabja 10—15 millióba

hatásfokát. Főként ez indokol- nagyobb létszám. tematikus működésű, prog- került, erre a Magyar NemA FORSZ tavaly kezdte ramozható stb. gépek. Ezek- zati Banktól kaptak pénzt, az

meg a korszerű úgynevezett hez a szerszámok régebbi ge- exportot bővítő hitelkeretből,

szerelt marófejek és a köszö- nerációja már nem volt meg- A szakmunkásokat pedig kiruit menetfurok gyártását, s felelő. Megindult tehát a küldték a gépgyártókhoz, hogy

ma ezek adják a vállalati ered- gyors fejlődés a forgácsoló a nagy értékű gépek pontos kemények közel egyharmadát, szerszámkészítő iparban is. A zelését jól megtanulhassák.

— FORSZ gyártmányfejlesztő Mire a gépek — 1976 végén, gárdája idejekorán, még 1975- l?77 elején — a helyükre kében felfedezte ezt a generáció- rültek (építkezés nélkül) a

ja a vállalatok közötti differenciálás növelését.

NAGYOBB TERMELÉSI ÉRTÉK

mén;

Nézzünk ezúttal egy olyan úgy, hogy a (fizikai) létszámgyárat — a Forgácsolószer- még egy, a gépi kapaciszámipari Vállalatról van szó tásnak p ;dig kilenc százalékát

—, ahol nem a gyártott tér- sem kötik le. Tizenöt gépen v01+0.0+ megkezdte* a felké- szakmunkások is felkészültek

korszerűsítet- állítja elő őket 20—25 ember. vaItast> s megkezdte a ieixe- _ — 4 _ ------m

ékek egyikét

ték, hanem új gyártmányok A 15 gép korszerű automata, előállítására tértek át. Még- a szubjektív hibák gyártás hozzá úgy, hogy nem hagytak közben lehetetlenek, ezzel a el egyetlen régi gyártmányt kifogástalan minőség is biz- sem: ezt ugyanis nem tehet- tosított, a gépek termelékeszülést. Ennek során született a. gyártásra. Az ötlet gyors ki- meg az ötlet: keressenek egy vüelezése a gyár kezdemenye- olyan céget a nagyvilágban,

amely a gyártott termékek egy d.lcserl> s ennek hasznát a r««« h,J„« mtaki

' ték meg, mivel valamennyi nyék, így kevés ember is sok segítséget adni a gyors fej- az +dén már elkönyvelhetik. A régebbi termékre nagy szűk- gyártmányt, nagyobb termelési leszteshez, a korszerű szersza- termékeik 50—60 százalékát ség van a belföldi piacon. értéket tud előállítani. mok meghonosításához. Nem exportálják.

Az ilyen helyzetet, amikor ^ licemcadót kerestek _ tehát,

a belföldi ellátás nem engedi ”*^ET ES hanem kooperációs társat, hi.

a gazdaságtalan gyártmányok VÉGREHAJTÁS szén a gyár szakembered a

megszüntetését, a vállalatok Pedig ezek az új szerszámok korszerű eredményeket elvi- egyike-másika, hivatkozási sem készülnek gyémántból, leg ismerték. Rövid keresés

Exporteredmények az SKÜ-ben

Ä Salgótarjáni Kohászati esetben megszüntették a gázüzemekben egy hónappal az daságtalanul gyártható ter- 1978-as gazdasági év lezárá- mékféleséget, hogy ezzel egy- sa előtt fokozódik a munka időben növelni tudják a gazigaz,

lehet

lék fölött teljesítették, még csak becsléssel számba venni az egész éves exporteredményeket, de az a

lendülete. Ez évben nagy daságosabb és a magasabb törekvés, hogy az exportter- feladatra vállalkoztak, hiszen termelési értéket képviselő, mékek után a tervezett 13,2

millió dolláros bevételi tervet megközelítően 14 millió dollárra teljesítsék.

Minden üzemben nagy fea termelés mennyiségét 5,8, a tőkéspiacokon is értékesít- értékét pedig új áron 21 szá- hető áruk részarányát. Ennek zalékkal tervezték emelni a szellemében szorgalmazták a bázishoz képest. S hogy a kisterenyei fejlesztést is, népgazdasági egyensúly meg- amely a hegesztett cső és a teremtéséhez is segítséget RAPISTAN-görgőgyártással to- lelősséggel folyik a termelés, nyújtsanak, a dollár bevétel vább növeli a gyár magasabb A legkiegyensúlyozottabban a szintjét is jelentősen növelték, termelési értéket képviselő kisterenyei gyáregység teljesí- hiszen a terv szerint 42 ezer termékeinek arányát. ti feladatát, hiszen az év ele200 tonna tőkésexport után A gyár idáig 96,5 százalék- jétől kezdve hónapról hónap- 13,2 millió dollárbevételt ban tett eleget a programba ra, negyedévről negyedévre szeretnének elérni. Az üze- vett összes szállítási feladatai száz százalék fölött zártak. A mek dolgozói egész évben teljesítésének. Ez azt jelen- több mint 40 tonnás többlet- nagy szorgalommal munkál- ti, hogy eddi? mintegy 210 termelésüket kétségtelenül kodtak a célkitűzések meg- ezer tonna árut adtak fel. A elősegítette, hogy az 1979 év valósításán, de az év hátra le- népgazdasági érdekeknek meg- elején kezdődő csőgyártáshoz vő egy hónapjában még akad felelően fokozott figyelmet és görgősszerkezetek gyártá- „szépítenivaló” az eddigi ered- fordítottak az exporttermé- sához szükséges létszámnövekek előállítására és határidős lést már ez évben megkezd- kiszállítására. Ennek folytán ték és így az eredetileg ter- az egész évre tervezett 42 vezettnél nagyobb munkaerő ezer 200 tonna tőkésexport- állt rendelkezésükre. Emel- ból már több mint 41 ezer lett javult az üzemben a szer árbevétel növekedését. Gondos tonnát juttattak el a megren- vezettség és kedvezően ala- munkával és tervszerűséggel delőkhöz és ezzel az esedékes kultak az egy főre jutó fajcsökkentették, vagy egy-két exportfeladatokat 102 száza- lagos teljesítmények is.

A máris kézzelfogható anyagi haszon mellett mutatkozott egy másik előny, nevezetesen az, hogy ebben a gyárban az idén már ’ senkit nem kellett meggyőzni arról, hogy — noha, ez változásokkal jár, — érdemes megtanulni az újat, felhagyni a megszokott fogásokkal. Sőt: itt ma már mindenki türelmetlenül sürgeti a folytatást, bár látja, hogy az új gépek mellett nehezebb lesz egy-egy percet kihagyni, mert az automaták diktálják a tempót, nem a kezelők. Ez a bérben is megmutatkozik. Ezért, ebben a gyárban most már a differenciálással is mindenki egyetért, mert a bértöbblettel együtt jár a teljesítménytöbblet is.

A történet tanulsága egyszerű. Bele kell vágni a változtatásokba ahhoz, hogy az emberek mindenütt a korszerűsítés híveivé, sürgetőivé váljanak: az elméleti okfejtések, viták helyett a gyakorlat, s a kézzelfogható eredmények fognak mindenkit meggyőzni arról, hogy valamennyi vállalatnál érdemes keresni, kiaknázni a további fejlődés lehetőségeit.

Gerencsér Ferenc

rrír • • r

liz ujjan tíz tejeskannával

Ritka emberi szerencse, ha dálkozni, hiszen nyitástól valaki felnőtt fejjel gyermek- számítva megduplázódott a forkorában dédelgetett álmát válthatja valóra. Hiszen any- nyit változnak még a gyermekkori álmok! Ponyi Já- nosné, a salgótarjáni Napsugár élelmiszerbolt vezetője, azonban ilyen kiváltságos; kereskedő lett, ami mindig szeretett volna.

A húsz esztendő alatt, amit a kereskedelemben töltött, „végigzongorázta” szakmája számos műfaját. Bakfisként kezdte, házhoz szállitással. A régi tarjániak elővehetik még az emlékezés hátsó zugaiból az Őrangyal-patika és a templom között levő sötét, zsúfolt kis boltocska képét: abban tanulta a kereskedést Ponyi Jánosáé. Borika, szaladj! Borika, siess! — szalaj- tották a kis kezdőt, s volt úgy, hogy minden ujjúra akasztott egy-egy tele tejeskannát, vitte a vásárló lakására.

Már itt megtanulta, hogy leendő szakmája nem lesz könnyű. De megérintette valami, szépségéből is...

Dolgozott kiszuperált autóbuszból átalakított üzletben. Ez volt a Napsugár elődje. De lehet mostoha körülmények között is eredményt elérni: Borika ott kapta meg a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést.

— Amikor az ütött-kópott buszból végre átköltöztünk ide, a Napsugárba, mintha a menyországba kerültünk volna. Tágas, modern, derűs volt az új üzlet, s nemhiába Napsugár a neve; a délutáni nap a gondolákra kitett árukról köszön vissza. Persze, ma már nem tűnik olyan tágasnak, lassan kinőjük a boltot. Nem is lehet ezen csogalmunk. Ma már havonta 1 millió 200 ezer forint forgalmat bonyolítunk le.

Amellett, hogy boltvezető, ö foglalkozik a tanulókkal is. Vizsgát tett pedagógiai alapismeretekből, hogy szakszerűen, értőn tehesse. Hiszen olyan kereskedőkké lesznek ezek a fiatalok, amilyenekké az üzletben nevelődnek.

— A szakma ismeretén é« szeretetén túl elsősorban a vevőt kell szeretni. A jó kereskedő szívesen foglalkozik mindenkivel, aki csak benyitja az üzlet ajtaját.

Külön szerencséje — vagy talán érdeme is? — Ponyi Jánosáénak, hogy jó légkörben, segítő kollégákkal dolgozhat. A vállalaton belül nemegyszer a Napsugár brigádot állítják példának: így kell egymást megéltem, támogatni.

— Higgye el, mindkét kitüntetésemet a legutóbbi kiváló dolgozóit is legszívesebben annyi felé osztottam volna, ahányan vagyunk. így lett volna igazságos, hiszen munkatársaim érdeme is benne volt, nemcsak az enyém.

Szívesen vállal társadalmi 1 munkát, s áldoz is rá bőven szabad idejéből. Pedig éppen az utóbbival áll legjobban hadilábon. Szeret olvasni, nem rest teljes éjszakákat rászánni. Jó lenne, ha gyakrabban jutna idő kirándulni a családdal, vagy moziba, színházba rendszeresebben járni.

Dehát a kereskedő munkája szolgálat, s az az első. Ezt tanulta a 14 éves házhoz szállító, s ennek szellemében dolgozik ma a boltvezető.

Szendi Márta

ményeken.

Az év során sok olyan intézkedés született, amely a kedvező termékszerkezet alakításával előmozdította az

Jog a békéhez

Közel ezer küldött kezdi meg ma tanácskozását az Országházban. Az egykori főrendi ház üléstermében a magyar társadalom minden rétegének képviselői, az orkönyv azonban nem csupán kedvező eredményekről ad számot, hiszen nem oldódott meg a kínzó közel-keleti válság, Latin-Amerika számos országában továbbra is fasiszszág valamennyi megyéjéből ta katonai diktátorok gyako— Nógrádból is — érkező küldöttek foglalnak helyet. Közöttük ott vannak az állami vezetők, a társadalmi szervezetek aktivistái, a tudományos élet jelesei, főpapok, munkások, idősebbek és fiatalok, valamennyien a békemozgalom résztvevői. Jól bizonyítja ez a széles körű részvétel is a VIII. magyar békekongresszus jelentőségét.

Az Országos Béketanács jelentést terjesztett a küldöttek elé. A dokumentum, amely kitér az elmúlt öt esztendő béről ják a hatalmat, s Ciprusa ketté szakított földközi-tengeri szigetország népe is új szenvedéseket élt át.

A béketanács dokumentuma rámutat: „az alapvető

emberi jogok közül a legfontosabbak közé tartozik az élethez, a békéhez, a biztonsághoz való jog”. Ezt a jogot meg kell védeni, el kell hárítani az egész emberiség létét fenyegető veszélyeket. A Szovjetunió, a szocialista országok közössége óriási erőfeszítéseket tesz á fegyverkekemozgaimi tevékenységére, zési verseny megfékezésére, a

A kazári külszíni fejtésről a nagybátonyi szénosztályzóhoz gépjárműveken érkező szén fogadására és feladására új berendezést készítettek a srépüzemben. A Gyenes Miklós bányászati főmérnök vezette csoport rövid idő alatt végezte el a tervezési és a kivitelezési munkákat. A szénfeladó már üzemel. Képünkön az üzembe helyezés előtt készült a szénfeladó villamos berendezéseinek központi elosztójában, ahol MIinarik János csoportvezető, Smelkó Ferenc és Angyal László villanyszerelő az utolsó elektromos bekötéseket végzi.

rámutat: hazánkban a közvélemény egyre aktívabban kér részt a fontos politikai kérdések megvitatásából, hallatja hangját korunk legfontosabb problémáiról. Az elmúlt öt esztendő meglehet, úgy vonul be századunk történetébe, mint a legbonyolultabb világpolitikai időszakok egyike. 1973 óta jelentős változások történtek, győzött, s egyesítette országát a vietnami nép. az afrikai portugál gyarmatbirodalom összeomlott, új, független államok színei jelentek meg a térképen; Dél- Európa három fasiszta diktatúrája megdőlt.

A háború utáni évek kiemelkedő jelentőségű eseménye földrészünkön a helsinki találkozó — az európai béke és biztonság, a sokoldalú együttműködés okmányának aláírása. A történelmi főnukleáris pusztító eszközök korlátozására, a teljes leszerelés érdekében, hogy a fegyverekre és hadseregekre fordított iszonyú összegeket ne az emberiség elpusztítására, de jobb, ígazabb életének biztosítására fordítsák. Gyakran vetődik fel a kérdés: vajon nem hiábavaló-e a tiltakozó nyilatkozatok aláírása, a békegyűléseken való részvétel? Hiszen, mondják a szkeptikusok; az utca emberének szava nem hallatszik el odáig, ahol ezekről a dolgokról döntenek. Egy ember tiltakozó hangja valóban gyenge, de ha milliók szólalnak meg? Jól mutatja ezt a neutronbomba elleni tiltakozás példája, az a 700 millió aláírás, amely bizonyítja: a

népek nem kérnek az új nukleáris fegyverekből! Négy évvel ezelőtt Moszkvában a nemzetközi békemozgalom nagy megmozdulása volt a béke építőinek kongresz- szusa. A béke építésével együtt azonban a ma békéjét meg is kell védeni, s a holnap békéjének védelmében kell küzdeni a fegyverkezés ellen.

A békemozgalom fontos feladatának tartja az Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeivel való szolidaritás erősítését. Népünk szolidaritása és cselekvő együttérzése a szabadságáért, egységéért küzdő vietnami néppel, megnyilvánult a háború hosszú éveiben. Ma is töretlen szolidaritás övezi hazánkban a vietnami népet a kínai és kambodzsai provokációk elleni igazságos küzdelmében.

Hosszan lehetne sorolni a tevékenységeknek azt a széles körét, amelyet a magyar békemozgalom folytat, kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, s rendkívül széles hazai bázisa olyan társadalmi erővé teszik, amely méltán léphet fel közvéleményünk képviseletében. A kétnapos tanácskozáson szót kapnak a mozgalom veteránjai és fiatal részvevői, megválasztják a következő öt évre az Országos Béketanácsot.

Az ezernyi küldött előtt felelősségteljes két nap áll.

Munkájukhoz sok sikert kívánunk.

Miklós Gábor

NÓGRÁD — 1978. december 1., péntek 3