Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

Befejeződött az országgyűlés ülésszaka {Folytatás az I oldalról) si'bbnak tartom a felvásárlás eddigieknél még körültekin­tőbb megszervezését. — A kereskedelmi munká­ban is minőségi fejlődést kell elérni. A fizetőképes kereslet­hez jobban igazodó árukínála­tot még szervezettebb, fegyel­mezettebb kereskedelmi mun­kával, a szükségletek alapo­sabb felmérésével kell bizto­sítani. A kereskedelmi dolgo­zóknak még aktívabban kell részt venni kereskedelmi po­litikánk végrehajtásában. En­nek érdekében is tovább kell fejleszteni a szocialista keres­kedelemben nagy hagyomá­nyokkal rendelkező munka- verseny-mozgalmat. A kollek­tívák vállalásaikban helyezzék előtérbe a minőség, a haté­konyság, az udvariasság kö­vetelményeit. A változó körül­mények, a kereskedelmi válla­latok, fogyasztási szövetkezetek vezetőitől kezdeményezőbb magatartást, gyorsabb reagá­lókészséget igényelnek. Tudo­másul kell venni, hogy a fel­adatokat nem az állami ter­hek növelésével, hanem jobb szervező, irányító munkával, nagyobb felelősségvállalással, a hatékonyság növelésével le­het és kell megoldani. Mi is, Nógrád megyében, a kereskedelem dolgozói, vezetői, a megnövekedett feladatok tu­datában készülünk fel az 1979. évi áruellátásra, nagy figyel­met fordítunk a kis települé­sek jobb alapellátására, ki* emelt feladatként kezeljük a munkásellátás továbbfejleszté­sét, a gyermekétkeztetésben részt vevők számának növelé­sét. Az iparcikkfogyasztásban a társadalompolitikai célokkal összhangban a gyermekneve­lés, a nők háztartási munká­ját megkönnyítő lakáskultúra fejlesztését is előmozdító, tar­tós fogyasztási cikkeket kí­vánjuk előtérbe helyez i, va­lamint a kéreskedelmi munka hatékonyságának növelésével, az udvarias kiszolgálással az ideinél jobb, választékosabb áruellátást kívánunk biztosíta­ni, hozzájárulni ezzel is a jó politikai légkör alakításához, pártunk életszínvonal-politi­kai célkitűzéseinek megvalósí­tásához. Tisztelt országgyűlés! Életszínvonal-politikánk vé­delme megköveteli, hogy a tervezettől eltérő indokolatlan áremelések ne következzenek be. Ennek megakadályozása érdekében a kormány növeli a vállalatok áremelési szándéká­nak bejelentési kötelezettségét, emellett szükségesnek látszik az árellenőrzések fokozása, szigorítása, kiterjesztése ter­melőre, forgalmazóra egy­aránt. A fogyasztói árellenőr­zések során szerzett jó tapasz­talatokat hasznosítani kell. Ennek következtében indokolt­nak látszik az árellenőrzések társadalmi bázisát továbbfej­leszteni és kiterjeszteni a ke­reskedelem egész területére, beleértve a nagykereskedelmet is. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a kereskedel­men belül a ruházati és a vegyesiparcikk-szakma terü­letén kevésbé gyakoriak és hatékonyak az árellenőrzések, holott itt a legnagyobb az ármozgás, ennek következté­ben a fogyasztói megkárosítás lehetősége a területen megnö­vekedett. Tisztelt országgyűlés! A kormány által beterjesz­tett 1979. évi állami költségve­tésről szóló törvényjavaslatot elfogadom és képviselőtár­saimnak is elfogadásra aján­lom. A pénzügyminiszter válasza Éaluvégi Lajos jólesően nyugtázta, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvény- javaslat vitájában a korábbi­aknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgazdasági össze­függések , a gazdaságpolitikai munka és a gyakorlat össze­tartozásának megértése. Jog­gal mondhatta több felszóla­ló, hogy nem újabb összege­kért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredményesebb legyen. A törvényjavaslatot támogató előadói beszéd és vita meg­mutatta, hogy a gazdasági munka egy újabb szakaszá­nál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támasz­kodva kell a feladatokat ki­jelölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított: ez az év egy nagyobb gazda­ságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcso­lódik. Ez a megállapítás nem egyszerűen formális kifejezé­se az előretekintésnek, ha­nem nagyon mély átgondolása unnak, hogy a nagyobb kö­vetelmények, erőfeszítések a következő tervidőszak mun­káját is megalapozzák. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzete és a vi­lággazdaság mai feltételei megkövetelik: gazdasági fej­lesztési politikánk jobban il­leszkedjék a nemzetközi együttműködés követelmé­nyeihez. Bontakoztassuk ki még jobban a KGST-orszá- gokkal folytatott együttmű­ködés progresszív elemeit, s a külkereskedelmen keresztül még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi hala­dás forrásait. Elsősorban mi­nőségileg nagyobbra értékel­hető teljesítményekkel! Ez a megközelítés reális és arra fi­gyelmeztet, hogy a napi fel­adatok mellett a nagyobb ösz- szefüggésekre is rá kell irá­nyítani a tekintetet. Faluvé­gi Lajos hangsúlyozta: a terv és költségvetés végrehajtását a kormány beavatkozásra készen figyelemmel kíséri 1979-ben. Ugyanezt kérte a pénzügyminiszter más irányí­tó szervektől is hozzátéve: a zárszámadásnál a folyamatos ellenőrzés tapasztalatairól is tájékoztatást adnak a kép­viselőknek. Határozathozatal Az országgyűlés az 1979. évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben elfogadta. Az fgazságügyminiszler expozéja 'Dr. Markója Imre az új Büntető Törvénykönyv ja­vaslatáról szóló előadói be­szédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmus­ban is egyik fontos szervező­je és szabályozója a társadal­mi-gazdasági folyamatoknak. A bűnözésről szólva elmond­ta: korántsem tartjuk meg­nyugtatónak azt a helyzetet, hogy a bűnözés mértéke az elmúlt másfél évtizedben lé­nyegében azonos szinten moz­gott. A bűnözés elleni küz- dé’emben további határozott erőfeszítésekre van szükség. Ehhez viszont tisztán kell lát­ni abban a nagyon fontos kérdésben, hogy a bűnözés a szocializmusban is társadal­mi jelenség és az eredményes küzdelem elképzelhetetlen a társadalom legszélesebb kö­rű összefogása nélkül. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésé­nek történetét, majd rámu­tatott: — E törvényjavaslat remélhető elfogadásával tu­lajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását. Igaz, hogy az új Büntető Törvénykönyvvel ösz- szefüggésben 1979. első fél évében még néhány jogsza­bály megalkotására sor ke­rül. Ezért javasoljuk, hogy az új büntető törvény 1979. júli­us 1-vel lépjen hatályba, mert szeretnénk, ha addig a bűnüldöző és igazságügyi ap­parátusok felkészülhetnének a törvény alkalmazására, az irányító szervek pedig min­den feltételt biztosítanának ehhez, ideértve a végrehajtá­si jogszabályok megalkotását is. — A Büntető Törvénykönyv célja, hogy védelmet nyújt­son a társadalomra veszé­2 NÓGRÁD - 1978. december 22., péntek lyes magatartásokkal szem­ben, neveljen a szocialista társadalmi együttélés sza­bályainak megtartására, a törvények tiszteletére. A ja­vaslat a bűnözés elleni sike­res harc, a hatékony bűn- megelőzés érdekében minde­nekelőtt a büntetendő maga­tartások körének helyes megvonására, illetve e tár­sadalomra veszélyes magatar­tások reális, a mai társadalmi igényeket, de a fejlődés vár­ható irányait is Lelégítő meg­határozására törekedett. — A törvényjavaslat több új bűncselekményi meghatá­rozást tartalmaz. Így — dön­tően a nemzetközi összefüg­gések miatt — büntetőjogi vé­delmet biztosítunk a terror- cselekmények, a muzeális ér­tékek fosztogatása, rongálá­sa, illetve az ország terüle­téről engedély nélkül törté­nő kivitele ellen, illetve fo­kozzuk a kábítószerrel és a kábító hatású anyagokkal kap­csolatos cselekmények bünte­tőjogi fenyegetettségét. Vi­szont mindenekelőtt az ittho­ni veszélyhelyzetek felisme­rése miatt védjük büntető­jogilag is az emberi környe­zetet, természeti értékeinket, műemlékeinket és más fontos érdekeinket. Az igrzságügyminiszter el­mondta, hogy a javaslat több bűncselekménycsoportnál az eddiginél szélesebb körben épít a jogi felelősség olyan egyéb formáira, mint a sza­bálysértési, a polgári jogi, az államigazgatási jogi és a munkajogi felelősség, vagy a gazdasági bírság intézménye. A tervezet a bűncselekmé­nyek körének szűkítésével számos olyan magatartás el­bírálását utalja ezekbe a fe­lelősségi formákba, ahol a törvény előkészítőinek meg­ítélése szerint a büntetőjogé­nál még eredményesebb és hatásosabb is lehet a fellépés, a felelősségre vonás. — így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértési és magánlakás­sértési ügyeket, bizonyos cse­kélyebb jelentőségű közleke­dési bűncselekményeket, a kis kárt okozó vagyon elleni cse­lekmények újabb csoportjába tartozó ügyeket szabálysértés­ként bírálják el a jövőben. A törvényjavaslat ugyancsak szűkíti a büntetendő maga­tartások körét a gazdálkodás rendje elleni büncseiekme- nyeknél is, ahol a jövőben azokkal a népgazdaság érde­keit jelentősen sértő, a társa­dalomra kiemelkedően veszé­lyes cselekményekkel szem­ben indokolt csak a büntető­jogi felelősséget kilátásba he­lyezni, amelyek esetében a gazdasági szankciók, illetve az egyéb felelősségi formák már nem elegendők. — A vagyon elleni bűncse­lekmények között is több olyan jelenleg büntetendő ma­gatartás van, amelynél a bí­rósági eljárás szükségtelen, illetve amely szabálysértési úton is hatékonyan elbírálha­tó. A lopás, a sikkasztás, a csalás, a jogtalan elsajátítás, a szándékos rongálás és a hűtlen kezelés bűncselekményt és szabálysértést megvalósító alakzatait jelenleg az 500 fo­rintos értékhatár választja el egymástól. A gyakorlati ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az ennél valamivel nagyobb kárt okozó magatartás tár­sadalmi veszélyessége is lehe­tővé teszi a büntetőjogon kí­vüli felelősségre vonást. Sőt, az ilyen cselekmények miatt a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a je­lenleginél sokszor hatéko­nyabb, gyorsabb eszköz is le­het. Ezért külön jogszabályban a szabálysértési értékhatár ezer forintra emelésére tesz­nek majd javaslatot. E körben — értékhatártól függetlenül — továbbra is bűncselekmé­nyek maradnának természe­tesen azok az esetek, ame­lyeknél az elkövetés módja — betöréses lopás, — illetve az elkövető személyisége — visz- szaeső — fokozottabban veszé­lyes a társadalomra. A törvényjavaslat büntetési és intézkedési rendszeréről szólva a miniszter kiemelte: — a szabadságvesztés példá­ul — a törvényjavaslat sze­rint meghatározott esetekben — lehet életfogytig tartó, il­letve az eddigi egyhónapos alsó határ helyett három hó­naptól 15 évig, halmazati vagy összbüntetés esetén 20 évig terjedő. Ez a büntetés a bűncselekmények többségé­nél alkalmazható, számos új rendelkezés biztosítja azon­ban, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésre csak a valóban indokolt esetekben kerüljön sor. Így néhány bűncselekménynél a büntetés kizárólag pénzbüntetés lehet, amellyel kapcsolatban a ja­vaslat a pénzbüntetés kisza­básának új, az egyéniesítést jobban lehetővé tevő rendsze­rét vezeti be. Lényegesen bő­vül azoknak a magatartások­nak a köre is, ahol a szabad­ságvesztés mellett a javító-ne­velő munka és a pénzbüntetés szerepel választható büntetési, nemként. A szabadságvesztés helyettesítését célozza a mel­lékbüntetések, tehát például a járművezetéstől való eltil­tás — önállóan főbüntetés ki­szabása nélküli alkalmazásának lehetősége. Ilyen irányban hat az az új intézmény is, hogy hat hónapi szabadságvesztés­nél enyhébb büntetés helyett munkaterápiás intézeti ke­zelésre kötelezhető az elköve­tő, ha bűncselekménye alko­holista életmódjával függ ösz- sze. Az igazságügyminiszter kér­te az országgvűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa a? ország törvényei közé. A törvényjavaslat vitájában többen kértek szót. Az igazságügyminiszter válasza Dr. Markója Imre örömmel állapította meg, hogy nagy érdeklődést váltott ki e való­ban nagy fontosságú és poli­tikailag is jelentős törvény- javaslat. Ez jellemezte a tervezet társadalmi és szak­mai vitáját, csakúgy, mint az országgyűlés plénumát és a jogi bizottság ülését. A sok­sok támogató szándékú meg­jegyzés, észrevétel és javas­lat nemcsak ahhoz segítette hozzá a törvényelőkészítőket, hogy „javított kiadásban” te­hessék le a ház asztalára a Büntető Törvénykönyvet. Se­gítséget nyújtott ahhoz is, hogy — a törvény minél kö­vetkezetesebb megvalósítása érdekében tovább tökéletesít­sék a gyakorlati munkát is. Teljesen egyértelmű, hogy a jó törvény és a színvonalas jogalkalmazás elválaszthatat­lan fogalmak. Ezt szem előtt tartva a bűnüldöző és igaz­ságügyi apparátusok min­dent megtesznek annak ér­dekében, hogy jól felkészül­ve és jó feltételek mellett kezdhessenek hozzá a tör­vény végrehajtásához. Határozathozatal Az országgyűlés a Büntető Törvénykönyvről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben egyhangú­lag elfogadta. Vénusz-12 Szovjet címer a bolygón Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: 93 nap időtartamú, több mint 240 millió kilométer hosszúságú út megtétele után december 21-én, moszkvai idő szerint reggel 6 óra 30 perc­kor — kevesebb, mint négy perccel az előre meghatározott időpont előtt — leszállt a Vénusz bolygó felszínére a Vénusz—12 szovjet bolygóközi kutatóállomás leszállóegysége. A beépített műszerek csak­nem két órán, összesen 110 percen át sugároztak adatokat Földünkre a testvérbolygó fel­színéről. Mint ismeretes, a leg­utóbbi páros szovjet űrkísér­let során a Vénusz—9 és 10 ju­tott el az égitestre, ahonnan televíziós képeket is sugárzott. Jelenleg is leszálláshoz készü­lődik a második szovjet ku­tatóegység: a Vénusz—11, — amelyet öt nappal korábban indítottak ugyan útnak, mint párját, — december 25-én jut el a bolygóhoz. A Vénusz—12 szeptember 14- én indult kutatóútjára. Út­közben a bolygóközi kutatóál­lomás állandóan sugározta a Földre, a nagy távolságú űr­kísérletek szovjet irányító­központjába a műszerek által mért adatokat. A mérések a többi között a közös szovjet— francia űrkutatási program­ban meghatározott vizsgála­tokra irányultak, így a gam­ma-sugárzás mértékére. A Vénusz—12 december 19- én jutott el a Vénusz közelé­be. Itt levált róla a leszálló- egység, maga az állomás 35 ezer kilométer távolságra haladt el Földünk testvér­bolygója mellett és folytatja útját a világűrben. A leszálló- egység megkezdte a leszállási manővereket. A bolygó sűrű légkörébe másodpercenként 11,2 kilométeres sebességgel lépett be s előbb a légkör fé­kezte pályáját. 67 kilométe­res magasságban kinyílt a fé­kező ejtőernyő, majd rövid­del később a fő ejtőernyő is: a leszállóegység egy ideig ejtőernyővel megkezdte a le­ereszkedést. Innen különleges fékezőberendezés segítségével haladt tovább a felszín felé. A bolygóközi állomás ma­gával vitte a világűrbe a szovjet állam és a kommunis­ta párt megteremtője, Lenin arcképét, a leszállóegység pe­dig eljuttatta a Vénusz fel­színére a Szovjetunió címerét. A beérkezett adatokat a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának kutatóintézetében dolgozzák föl. A Vénusz—12 kikeres útja újabb bizonyítéka, annak, milyen magas fejlett­séget ért el űrkutatási felada­tok tervezésében és végrehaj­tásában a szovjet tudomány. TA SZSZ-nyilatkozat Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság diplo­máciai kapcsolatainak felvé­tele kapcsán Carter amerikai elnök nyilatkozatot adott az egyik amerikai rádió- és té­vétársaságnak, s ebben utalt Leonyid Brezsnyevvel, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökével lebonyolított üzenetváltására. Mint hivatalos helyről, a TASZSZ tudomására jutott, Carter üzenetében tájékoztat­ta Leonyid Brezsnyevet a diplomáciai kapcsolatok kü­szöbönálló rendezéséről. Hangsúlyozta, hogy ennek a lépésnek nincs más célja, mint az egyetemes béke elő­segítése, s kifejezésre juttat­ta azt a véleményét, hogy ez valamennyi országnak hasz­nára válik. Válaszában Leonyid Brezs- nyev tudomásul vette e nyi­latkozatot, valamint az ame­rikai fél korábbi kijelentése­it, miszerint az Egyesült Ál­lamok Kínával fenntartott kapcsolatainak fejlesztése nem iráivul a Szovjetunió eben. Két szuverén állam között a normális kapcsolatok meg­teremtése — természetes do* log — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió az eddigiekhez hasonlóan to­vábbra is síkraszáll az ilyen jellegű államközi kapcsolatok mellett. Más kérdés azonban, hogy milyen alapon történik a normalizálás, milyen célo­kat követnek a felek. Ez szintén magától értetődő kér­dés, különösen, ha figyelem­be vesszük Kína jelenlegi irányvonalának egészen hatá­rozott célzatosságát. Ennek kapcsán válaszában Leonyid Brezsnyev felhívta a figyel­met arra, hogy az amerikai— kínai közös közlemény olyan kifejezéseket tartalmaz, me­lyeknek célzatossága — fi­gyelembe véve a kínai veze­tők megszokott frazeológiáját — teljesen nyilvánvaló. A Szovjetunió magától ér* tetődően figyelemmel kíséri; hogv a gyakorlatban hová vezet az amerikai—kínai kan- csolatok fejlesztése, s ebből levonja a szoviet politika to­vábbi alakításához szükséges megfelelő következte*écoVpt. (MTI) Interpellációk Jazbinsek Vilmos, (Baranya m. 14 vk.) a Mecseki Szénbá­nyák Vállalat főmérnöke Gergely István államtitkár­tól, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökétől azt kérdez­te: várható-e, hogy a komló­iak ivóvízgondjait legalább átmeneti jeleggel megoldják, s mikor számíthatnak arra, hogy a várost véglegesen be­kötik a Pécs vízellátását biz­tosító Duna II. vízvezeték­rendszerbe? Az OVH elnöke elmondta, hogy a jelenlegi feszültsége­ket Komlón a már készülő Poroszló környéki kutak üzembe helyezése fogja át­menetileg enyhíteni. A vég­leges megoldást Komló szá­mára is a Dunából kiinduló és a Pécs vízellátását biztosító vezetékrendszer átadása ga­rantálja majd. Ennek első üte­mét 1981-re fejezik be, a második ütem a következő tervidőszakban valósul meg, de már ennek tervezése meg­kezdődött. Novák Pálné, (Heves m., 12. vk.) Hatvan város Tanácsa egészségügyi osztályának ve­zetője azt kérdezte Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi minisztertől, hogy a hatvani vasúti hídról, illetve a Hatvan —Kerekharaszt közötti útvo­nalról mikor tiltják ki a las­sú járműveket, s 1980—1932. között az autópálya forgal­mának legalább ecv ága a városon kívüli autóútra ke­rül-e? Pullai Árpád elmondta, bogy a Hatvan—Kerekharaszt közötti útszakaszon megtilt­ják a lassú járművek közle­kedését, a vasúti hídról pe­dig a csúcsidőkben tiltják ki a forgalmat akadályozó las­sú közlekedési eszközöket. Az M 3-as autópályának a 21- es salgótarjáni főúttal való összekötését 1980-ban terve­zik, s ekkor a forgalom •— ebben az irányban — elkerüli maid a várost. Kovács Istvánná, (Pest m., 1. vk.) a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kislarcsai gyáregy­ségének munkásellátási fele­lőse Pest megyei települések — Kistarcsa, Pécel, Mogyo­ród, Fót, Gyál, Pomáz, s számos más település — vil­lanyhálózatának ügyében in­terpellált a nehézipari mi­niszterhez, hogy az elavult villanyhálózat felújításához, korszerűsítéséhez nem tudná­nak-e további segítséget nyújtani? Simon Pál miniszter leszö­gezte: ha a pénzügyi és a ki­vitelezési feltételeket megte­remtik, a Nehézipari Minisz­térium — a tanácsi megrende­léseknek megfelelően — el­végezteti a közvilágítás-fej­lesztési munkákat. Az interpellációra adott válaszokat az interpelláló kép­viselők és az országgyűlés jó­váhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés téli ülés­szaka Apró Antal zárszavá­val ért véget. [

Next

/
Oldalképek
Tartalom