Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-20 / 299. szám
Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) teljes mértékben feloldani. Az előkészítő, kivitele- ző munka hiányosságai, a lehetőségek nem teljes körű felmérése következtében az egyes ipari beruházásoknál 2—4 hónapos csúszás jelentkezik. A lakásépítésben, a telepszerű, többszintes, ezen belül a célcsoportos lakásépítési tervet nem teljesítjük. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a pénzügyi erőforrások késői tisztázása, egyes üzemi vezetők várakozó magatartása következtében, néhány beruházás indítása elhúzódott, néhány megvalósítása pedig kétségessé vált. Javult a gazdálkodás és a szervezettség A megyei pártbizottság gazdaságszervező munkájában meghatározó 'szerepet töltött be a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a szervezettség javítása. A munkaerő-gazdálkodásban tovább erősödtek a termelékenységet javító feltételek. Több üzemben csökkent a munkaidő-veszteség, erősödött a munkafegyelem. Az 1977. évi központi bérintézkedések is elősegítették a nagy értékű, súlyponti gépek és berendezések megfelelő leterhelését. A Nógrádi Szénbányáknál és a balassagyarmati kábelgyárban bevezették a folyamatos munkarendet. A ráfordítások csökkenésében egyre nagyobb súlyt képviselnek az anyag- és energiatakarékosságra tett intézkedések. Előtérbe kerültek az üzem- és munka- szervezés tennivalói. Több üzemben előreléptek a korszerű munka- és üzemszervezési módszerekben, javult a közgazdasági elemző munka. A mezőgazdaságban az év közben jelentkező nehézségek ellensúlyozására szervezettebbé vált az üzemek közötti együttműködés, a munka megszervezése. Az üzemek egy része ugyanakkor nem tett kellő intézkedést a munkaerő hatékonyabb területre történő átcsoportosítására. . Helyenként még mindig indokolatlan létszámfejlesztési törekvések tapasztalhatók. Néhány területen nem kielégítő a nagy értékű termelőberendezésék kihasználása. Az önköltség elemzésére az üzemek nem fordítanak elég figyelmet, a kooperációs kapcsolatok és a szerződéses fegyelem sem javult megfelelően. A megye lakosságának élet- színvonala alapjában a tervezettnek megfelelően emelkedett. A központi és vállalati bérintézkedések hatására ez év első háromnegyed évében a lakossági pénzbevételek 10 százalékkal, az ipari átlag- keresetek 11,6, a mezőgazda- sági jövedelmek pedig 7,4 százalékkal haladták meg a bázisidőszak színvonalát. A fejlődés ellenére a jövedelmek növelésénél egyes' üzemekben a differenciálás helyett nivellálásra törekedtek. Néhány gazdasági egységben a hatékonyság és termelékenység csökkenésének ellenére is emelték a béreket. Nem mindenütt javult a költségvetési gazdálkodás és a felújítások tervszerűsége. Az év végéig várhatóan átadásra kerül 731 telepszerű, többszintes lakás, 200 óvodai férőhely és 13 általános iskolai tanterem. A költségvetési gazdálkodásban célirányosabbá és tervszerűbbé vált az eszközök felhasználása. A kereskedelemben a hálózat 2200—2300 négyzetméteres bővülése mellett a forgalom csaknem 9 százalékkal nőtt, magasabb szintű ellátást biztosított a korábbiaknál. A kereskedelem nem mindig tudott megbiikózni a megnövekedett hazai és idegenforgalmi igényekkel. Az ez évi tapasztalatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a tett intézkedések alapjában jól szolgálták a feladatok eredményes végrehajtását. A jelzett hiányosságok megszüntetése, a Központi Bizottság decemberi határozatában foglalt feladatok megvalósítása átgondoltabb, tervszerűbb és fegyelmezettebb munkát, gazdaságpolitikai elveink és gyakorlatunk következetesebb összhangját igényli minden szinten. hetőségeket, feszesek, teljesítésüket rendszeresen lehet értékelni. Előtérbe kell helyezni az export- és importgazdálkodás egységének erősítését, hangsúlyozva, hogy a gazdaságos exporttermelés fokozása a fő cél, míg az importnál egy reálisabb igényt figyelembe vevő takarékos gazdálkodást kell megvalósítani. A munka középpontjába a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának és minőségének az eddiginél nagyobb mértékű emelését kell állítani. Ennek a legfőbb hordozója a termelési szerkezet, a gyártmányszerkezet korszerűsítése legyen. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szervezettség javítására, ezen belül is a gazdasági egységek közötti kapcsolatrendszer, kooperáció, a termelési, szállítási, szerződéses, gazdálkodási fegyelem erősítésére. Váljon általános magatartássá a szigorú takarékossági követelmények betartása, a ráfordítások optimális arányának kialakítása, az export- és importtevékenységben, az anyag- és energiafelhasználásban, a készletgazdálkodásban. Szervezettebbé, tudatosabbá kell tenni a gazdaságtalan termelés visz- szaszorításának, a gazdaságos termelés növelésének folyamatait. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a megye gazdasági szerkezetében, az egyes ágazatok termelési struktúrájában, a korábbi években megindult kedvező folyamatok gyorsabban kibontakozzanak. Ezért a fő feladat a Központi Bizottság 1977. október 20-i határozatában megjelölt célok következetes végrehajtása. A megye valamennyi gazdasági egységében gyorsabb ütemben kell folytatni a termelési és gyártmányszerkezet korszerűsítését, el kell végezni az irányító szervek utasításaival összhangban a ter- termékek reális értékelését, minősítését, ki kell alakítani a rövidebb és hosszabb távú termékfejlesztési programokat. Azoknak a gyártmányoknak a termelési feltételeire szükséges az erőket koncentrálni, amelyek előállítását, gazdaságos exportlehetőségeit, illetve a belföldi fizetőképes kereslet szükségessé teszi, indokolja, illetve, ahol az új -termelőkapacitásokat ezért hozták létre. Az irányító szervekkel közösen, elsősorban az iparban, meg kell vizsgálni a kevésbé működtetett kapacitásoknak az importkiváltó termékek, alkatrészek, részegységek gyártásával történő hasznosítását, vagy más területekre való átcsoportosítását. Azon gazdasági egységeknél, ahol a termelés racionalizálására nincs lehetőség, fel kell készülni a részleges vagy teljes megszüntetésre. Fokozni kell a termelés szervezettségét, javítani a gazdálkodási fegyelmet, az erőforrások kihasználását. Előtérbe kell állítani a rendelkezésre álló munkaidőalap ésszerű hasznosítását. Erőteljesebb intézkedéseket kíván a munkaerő hatékonyabb területekre történő, szervezettebb átirányítása. A racionálisabb anyag- és energiatakarékosság megvalósítása érdekében olyan célprogramokat szükséges kialakítani, amelyek mindenekelőtt a nem rubel elszámolású import kiváltását, csökkentését célozzák, a hulladék és melléktermékek feldolgozását segítik. Fokozni kell a készlet- gazdálkodás tervszerűségét, a gazdasági egységek közötti kapcsolatok javításával, a szerződéses fegyelem szigorú betartásával Fokozni az exportképességet A munka középpontjába került A Központi Bizottság az 1979. évi feladatok meghatározásakor abból indult ki, hogy az ötödik ötéves tervben megfogalmazott alapkövetelmények változatlansága mellett gazdasági munkánk középpontjának a gazdasági egyensúly további tartós megalapozását kell tekinteni. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedést, a termelést és fejlesztést, valamint - az életszínvonal javítását, a gazdaságirányítás eszközeit és módszereit. Gazdasági munkánk és egyensúlyi helyzetünk javítása nem egy évre, hanem hosszabb távra, a hatodik ötéves tervre szóló feladat is. Ennek megfelelően a termelés és a nemzeti jövedelem ütemének növelésénél mérsékeltebb célokat tűzött ki. Teljesítésük nem jelent kisebb feladatot az előző éveknél, mivel a nemzeti jövedelem tervezett nagyságának elérésével egyidőben kell megvalósítani a termelés hatékonyságának növelését, a termelési szerkezet korszerűsítését, az egyensúlyi helyzet javítását. Ez a növekedési ütem lehetőséget ad arra, hogy elvégezzük azokat a feladatokat, amelyek a gazdaságtalan, a nem hatékony termelés visszaszorítására, emellett a hatékonyabb területek gyorsabb ütemű fejlődésére irányulnak. A mennyiségi növekedési ütem mérséklése tehát nem azonos a gazdaság fejlődési ütemének csökkenésével, hanem éppen ezt szolgálja. A megyei pártbizottság az 1979. évre vonatkozó cselekvési programjában főcélként azt jelöli meg, hogy a megyei pártértekezlet, valamint az ötödik ötéves terv irányelveiben megfogalmazottak alapvető módosítása nélkül, a nép- gazdasági feladatok végrehaj- . tása érdekében döntő változást kell elérni a gazdaságpolitikai gyakorlatban. Megyénkben is a népgazdasági egyensúly javításának kell alárendelni a megye gazdasági egységeiben a termelés növekedését, a gazdálkodást és a lakosság élet- és munkakörülményeit befolyásoló tényezők alakulását. A feladatok szükségessé teszik, hogy felülvizsgáljuk a népgazdasági kapcsolatrendszer javításának helyi lehetőségeit. Következetesebben kell érvényt szerezni a tervezés során a népgazdasági terv követelményeinek és a tervfegyelem erősödésének. A vállalati, üzemi, szövetkezeti tervek ne tartalmazzanak olyan célokat, amelyek ellentétesek a népgazdasági tervvel. Olyanokra van szükség, amelyek reálisan feltárják a belső leA népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában, a termelés hatékonyságában és minőségében meghatározó szerepe van az exportképességnek. Ezért a megye valameny- nyi gazdasági egységében meg kell vizsgálni a gazdaságos exporttermelés fokozásának feltételeit, illetve elérésének lehetőségeit. Az átlagosnál nagyobb mértékben szükséges az erőket a feladatra összpontosítani, ott, ahol a termékek minősége és versenyképessége már elérte a gazdaságos export követelményeit, illetve az új, átadásra kerülő kapacitásokat e célból fejlesztették ki. A termékek továbbfejlesztésével, minőségének javításává^ a külkereskedelmi vállalatokkal való szorosabb kapcsolatok kiépítésével, a gazdaságos exporttermelés feltételeinek kialakítására kell törekedni, az eddig exportra nem termelő üzemekben is. Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az exportgazdaságossági vizsgálatoknak, és hathatós intézkedéseket szükséges tenni a költségek csökkentésére. Különösen fontos ez ott, ahol a hozammutatók már ma is kedvezőtlenek, vagy jelentős az exporttámogatás. A megyei pártbizottság az egyes gazdasági ágazatok termelési terveire, azok megvalósítására a következőket határozza meg: Az ipari termelésben erőteljesebb szelekciónak kell megvalósulnia. A termelés csak ott növelhető, ahol együttjár a hatékonyság, a gazdaságos export emelkedésével. Az 1979-ben belépő új kapacitások érjék el a hitelszerződésekben meghatározott termelési és exportértékesítési szintet. A termékszerkezet korszerűsítéséhez szükséges műszakifejlesztési, gyártási technológiai feltételeket elsősorban a ZIM-ben, az ELZETT-ben, a szénbányák vállalat melléküzemeiben, a könnyűi pari üzemek egy részében kell gyorsabb ütemben megteremteni. Valamennyi gazdasági egységben biztosítani kell a munka termelékenységének emelkedését. A megye építőiparában alapvető feladat a megkezdett technikai, műszaki fejlesztés alapján elvárható termelési, technológiai szervezettségi szint biztosítása. A mezőgazdaságban mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés a népgazdasági tervhez közelálló ütemben fejlődjön. A növénytermesztésben, a gabonatermelésben elért eredmények továbbjavítá- sa, a tömegtakarmány-terme- lés, a gyepgazdálkodás színvonalának emelése meghatározó feladat. Az állattenyésztésben továbbra is fő célkitűzés a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztése. Javulni kell a takarmányfejlesztés gazdaságosságának, fokozódni az importtakarékosságnak. Szükség van a háztáji termelés szervezettségének növelésére. A kiegészítő tevékenységnél érvényesülni kell a szelektivitásnak, ugyanakkor erősíteni kell a kooperációt az ipari üzemekkel. A beruházási tevékenység hatékonyságának, szervezettségének fokozása, az ötödik ötéves terv eredményes megvalósítása szempontjából, 1979- ben a következőket szükséges megvalósítani. A legnagyobb figyelmet a folyamatban levő termelő beruházások befejezésére, üzembe helyezésére, a pénzeszközök további koncentrálására kell fordítani. A nem termelő ágazatokban, így a lakásépítésben, a gyermekintézmények fejlesztésében a középtávú tervidőszak eredeti előirányzatainak időarányos teljesítése képezi az alapvető tennivalókat. A megyei pártbizottság az 1979-es esztendő politikai és gazdasági «ennivalói egyik alapvető követelményének tekinti, hogy az élet. és munkakörülmények csak a növekvő és hatékonyabb munkával összhangban, a gazdaság teherbíró képességének megfelelően fejlődhessenek. Ennek feltétele a minőségileg magasabb színvonalon végrehajtott munka. Fel kell készülni arra is, hogy a különböző hatékonysággal dolgo. zó vállalatok között differen. ciálódnak a jövedelmek is. Ez valószínű segít a munkaerő hatékonyabb területekre tör. ténő átcsoportosításában is. A megyei pártbizottság a párt-, állami és társadalmi szervek egyik legdöntőbb feladatának a vezetés, irányítás színvonalának javítását, következetesebbé tételét jelöli meg, mert a megnövekedett, jelentőségében és ősz. szetettségében is nehezebb feladatok megoldása, az eddiginél nagyobb kezdeményezőkészséget, kockázatvállalást, önállóságot igényel. Ehhez biztosítani kell a feltételeket. A követelményeket érvényesítő vezetői magatartást pedig nagyobb politikai, erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesíteni. Erősíteni szükséges a gazdasági vezetőkben1 azt a magatartást, hogy ők, nálunk, a szocialista állam megbízottai, akiknek elsősorban kötelességük, hogy az általuk vezetett területeken érvényesítsék a népgazdaság érdekeit, az állami döntéseket és intézkedéseket. Elejét kell venni azoknak a törekvéseknek, amelyek társadalmi, politikai feszültségekre, néhány gazdálkodó szervezet kedvezőtlen helyzetére hivatkozva — gyengítik a központi intézkedésekbe, a gazdaságpolitikába és a gazdaság irányításába vetett bizalmat. El kell érni, hogy a hatékonysági követelmények teljesítéséért, az üzemekben a rend és fegyelem biztosításáért a személyes felelősség minden szinten emelkedjen. A kezdeményezések növelése ércekében az eddiginél jobban kell támaszkodni azokra1 a tapasztalatokra, amelyek az üzemekben ösz- szesereglett műszaki, agrár és közgazdasági szakembereknél megtalálható. A fokozódó versenyben való helytállás megkívánja, hogy jobban hasznosítsuk tudásukat a hatékonyság, a minőségileg magasabb értékű termékek előállításában, az üzem- és mun. kaszervezés korszerűbb módszereinek alkalmazásában. A vezetők számára nagyon fontos követelmény, hogy a dolgozókkal megértessék és elfogadtassák a vállalati, üze. mi és szövetkezeti feladatokat. Erre csak akkor képesek, ha reálisan feltárják a meglevő belső hiányosságokat, tényszerű és folyamatos információval segítik az eredményes végrehajtást. A nagyobb követelmények ennek megfelelő feladatokat ál_ lítanak a szocialista munka- verseny_ és a szocialista brigádmozgalom elé is. Ezért a vállalások előkészítésénél, a feladatok meghatározásánál a figyelmet az előbb említett gazdaságpolitikai feladatokra szükséges- koncentrálni. A pártszervek és -szervezetek tevékenységében fő hangsúlyt annak kell kapni, hogy a pártmunka minden területén az irányító, a koordináló, az elemző munka javítá. sával a népgazdasági és vállalati tervben megjelölt feladatok végrehajtását segítsék elő. ehhez teremtsék meg a politikai feltételeket. Ezért a pártszervek és -szervezetek előbb említett tevékenységének legfontosabb követelménye: a gazdaságpoli. tika elveinek és gyakorlati végrehajtásának összehangolása, az egységes szemlélet és cselekvés megteremtése. A pártszervezetek tevékenységüknek minden területét e feladatoknak rendeljék alá. Növelni kell a párttagok személyes felelősségét. A párt- szervezetek segítsék elő a gazdasági egységek differenciált i fejlődési feltételeinek megteremtését, lépjenek fel a káros egyenlősdi, illetve a kivételes elbírálásra törekvő szemlélet és gyakorlat ellen. Kezdeményezzenek a célkitűzések végrehajtásához szükséges személyi és vezetési fel. tételek kialakításában. Azokat a vezetőket, kollektívákat támogassák, amelyek a feladatok megoldását kellő aktivitással, kezdeményezéssel keresik. A megyei pártbizottság fő feladatának tekinti a népgazdasági tervből eredő követelményeknek megfelelően a helyi lehetőségek mozgásba hozását, a politikai feltételek megteremtését, a végrehajtás ellenőrzését, a megvalósítás folyamatában jelentkező új jelenségek felsőbb szervekhez történő továbbítását. A szak- szervezetben dolgozó kommunisták nyerjék meg á dolgozók aktív közreműködését céljaink eléréséhez. A KISZ is mozgósítsa tagságát, segítsen ä már ismertetett feladatok sikeres elvégzésében. Megfelelő politikai légkörben A pártbizottsági ülés résztvevői. fotó: kj — A magyar népgazdaság — köztük megyénk — fejlődése, stabilitása, a hatékonyabb munka alapján lehetőséget ad a további előrelépésre. A párt eddigi politikai gyakorlata és útja bizonyítja, hogy mindig megtalálta a helyes megoldás lehetőségét. Ma is megfelelő politikai légkörben a társadalom, a dolgozók széles körű bevonásával oldjuk meg a feladatokat megyénkben is. A dolgozók bíznak a párt politikájának helyességében, készek annak megvalósítására. A beszámolót követő vitában részt vettek: Mátrai József, a Volán 2. számú Vállalat pártbizottságának titkára, dr. Dianovszky Gyula, a megyei párt-végrehajtóbizott. ság tagja, a ZIM salgótarjáni gyárának igazgatója, dr. Dósa Ferenc, a rétsági járási pártbizottság első titkára, Tamási János, a berceli tsz elnöke, Hoffer István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Kovács László, az SZMT vezető titkára, Balta István, a megyei pártbizottság propaganda. és művelődési osztályvezetője. A vitában felmerülő kérdésekre Géczi János válaszolt, majd a megyei pártbizottság elfogadta az írásos előterjesz. tést, a szóbeli kiegészítést és Géczi János válaszát. Ugyancsak elfogadta a megyei párt- bizottság, a megyei párt-vég- rehajtóbizoltság, valamint a fegyelmi bizottság 1979 első félévi munkatervét. Tájé- kbztatót hallgatott meg az idő. szerű nemzetközi kérdésekről. az építő- és építőanyagipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól, valamint a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveiről.
