Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

Tovább tart a csendes, párás, hűvös idő! Heti időjárás-előrejelzés az alföldi és a tiszántúli megyéknek Autós „folttisztítás ’ Az elmúlt héten Közép- Európa időjárását a fölötte el­helyezkedő anticiklon alakí­totta. A magas nyomású cent­rumra jellemző gyenge lég­mozgások és a Kárpát-meden­ce sajátos viszonyai okozták az egész országban az erősen párás, borult időt. Csapadék csak nyomokban, szitálás for­májában volt. A nappali besugárzás hiá­nyában a hőmérséklet napról napra csökkent és a napi ma­ximumok inkább az évszakra jellemző minimumnak (2,4— 4,5 foknak) feleltek meg, sőt az utóbbi napokban sok he­lyen még azt sein érték el. Hazánk időjárását az elkö­vetkező napokban továbbra is leszálló légmozgások alakít­ják. Ezért borult, párás, az évszakhoz képest hűvös idő lesz. Jelentős mennyiségű csapadékra nem számítunk. A következő héten már várható az időjárás alakulásában né­mi változás. Kisebb esőkre, havas esőkre, a hőmérséklet emelkedésére számíthatunk. Napközben eleinte —1, plusz 4; később plusz 4, plusz 8 fok között alakul a hőmérsék­let. Hajnalban eleinte —4, 0; később 0 fok körüli hőmér­séklet várható. Előrejelzés a mezőgazdaságnak Az elmúlt hét időjárása az évszakhoz képest hűvös volt. A napi középhőmérsékletek átlaga 3 fok körül alakult, ami 1,5—2,5 fokkal alacsonyabb a sokévi átlagnál. Lényeges változásra a to­vábbiak során sincs kilátás, a Kárpát-medencében meg­rekedt hűvös levegő az igen gyenge légmozgás következté­ben továbbra is meghatároz­za időjárásunkat. Folytatódik a borult, párás idő, a napi hőmérséklet-ingadozás az előző héthez hasonlóan igen kicsi — legfeljebb 4—5 fokos — lesz. Az elmúlt héten 1 mm-nél nagyobb csapadék sehol sem hullott, a talaj felső rétegé­nek nedvességtartalma nem változott. A hét folyamán sem várható olyan mennyi­ségű csapadék, mely az elve­tett magvak csírázását előse­gítené. Megye Talajnedvesség % 0—50 cm 50—100 cm Pest 30—35 25—30 Nógrádi 30—35 20—25 Heves 30—35 25—30 Borsod-A.-Z. 35—40 25—30 Szabolcs-Sz. 35—40 30—35 Szolnok 25—30 25—30 Hajdú-Bihar 30—35 30—35 Bács-Kiskun 25—30 20—25 Csongrád 35—40 30—35 Békés 35—40 30—35 Az autótulajdonost gyak­ran érik olyan kis inciden­sek, amelyek miatt joggal bosszankodik. Gyanútlanul beáll például a járda mellé — még örül is, hogy a sok autó között helyet talált — és amikor egy idő • múlva visszamegy oda, alig ismer ró, a korábban tiszta jármű­vére. Hát igen, közben visz- szatértek, vagy talán koráb­ban is ott voltak már azok a szidott verebek. És mind­addig, ajníg az autók feje felől nem lehet eltanácsolni a csivitelő garázdálkodókat, ajánlatos parkolás előtt egy kis szemlét tartani a köveze­ten, mert a verébhad szállá­sát akkor is jelzik a „név­jegyek”, ha a „^yomhagyók” éppen „házon kívül” vannak. Ha kritikus a terep, inkább keressünk más parkolóhelyet, mert még samponos, meleg vizes kefével sem megy az­után könnyen a kéretlenül át­festett karosszéria tisztítása. Egy bizónyos: minél gyor­sabban el kell tüntetni a foltokat, ha nem is mosás­sal, legalább papírral való letörléssel, mert mindenfaj ta madárürülék csúnya elszíne­ződést okozhat a karosszéri­án! Nyáron sok gondot okoz­nak a rovarok; különösen na­gyobb sebességnél elborítják a szélvédőt, egyszerű úton- módon nehéz eltávolítani te­temeik százait a szélvédőről. A menet közbeni ablakmosás, a törlőlapát járatása mit sem használ, mert csak homá­lyosabb lesz tőle az üveg, s erősen csökken a kilátás. A rovarok teste ugyanis sok, víz­zel nem oldható anyagot tar­talmaz, amit, ha felkenődik a szélvédőre, még erős dörzsö­léssel, öblítéssel is nehéz on­nan eltávolítani. Azt taná­csoljuk. hogy ilyenkor álljon félre az úton az autós, bő vízzel öblítve, türelmesen tisztítsa meg a szélvédő üve­get, ám semmi esetre se erő­szakolja kemény eszközzel. Gyorsabban megy a tisztítás, ha ehhez speciálisan e célra gyártott oldószert haszná­lunk. Tisztításkor persze nem szabad megfeledkezni a fényszóró üvegéről sem, a reflektor fényerejét ugyanis, nagymértékben csökkenti a szennyréteg. Ha olyan útszakaszon haj­tunk végig, ahol friss asz­faltréteget terítenek el, vagy olyan útfelületen haladunk, amely felpúhult a 'nyári hőségtől, számíthatunk rá, hogy a magunk vagy a mel­lettünk elhaladó kocsik ál­tal felcsapott foltokat el kell majd távolítani a karosszéri­áról. A jármű felületére ra­gadt kátrány- és aszfaltfol­tokat ugyanis csak az e célra forgalomba hozott oldószerre! tanácsos lemosni, kaparni nem szabad. Ismeretién, másfajta oldószerekkel nem ta­nácsos kísérletezni, mert le­het, hogy azok a lakkréteget is megtámadják; az egyszerű samponos lemosás után pedig háborítatlanul ott maradnak a kátrány- és aszfaltfoltok. A kátrányoldó használata után ajánlatos a megtisztított karosszériafelületet átpolí­rozni. A motortér' kitisztítását a szervizekben rendszerint erős vízsugárral végzik, esetleg még némi gázolajat is befu- vatnak oda. A zsíros, olajos szennyeződéseket így eléggé felületesen lehet csak eltávo­lítani a motorról, és annak tartozékairól. Aki igazán alapos munkát akar végez­ni, az vásároljon külön e célra készült motortisztító folyadékot, illetve szerezzen be gázolajat, (dízelolajat) és egy hosszú szárú ecsetet, s vagy az egyik, vagy a másik folyadékkal gondosan tisz­títsa ki a motorházat, annak minden rejtett zugába befér­kőzvén az ecsettel. Az ered­mény megéri azt az egyórai munkát! B. L Szovjet űrkutatás Az űrrekord eredményei Az űrrepülés történetének leghosszabb, 140 napig tartó útjának, Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivancsen- kov űrhajósok munkájának értékelését ezekben a napok­ban végzik el a szovjet tudó­sok. A szovjet űrhajózás történe­te egy új, csodálatos oldallal gazdagodott. A természeti, technológiai, orvosi és műsza­ki kutatások sora, többek kö­zött a legénység kilépése a nyílt világűrbe, az űrhajó át- dokkolása mind-mind rendkí­vüli változatosságával és gaz­dagságával tűnt ki. Kovaljonok és Ivancsenkov a Szaljut—6 fedélzetén két nemzetközi legénységet foga­dott* Pjotr Klimukot, Miros- law Hermaszewszkijjel és Va*- lerij Bikovszkijt Sigmund Jähnnel. Segítettek nekik a közös kísérletek végrehajtá­sában, három esetben is fogadtak Progressz típu­sú teherszállító űrhajót. Az űrexpedíció idejének nagy részét a természet kutatására tordította. Ennek során négy fényképezőgépet használtak, a szovjet KATE topográfiai készüléket és az NDK-beli hatobjektives MKF— 6M típusú gépet, valamint két hordozható, kézi fényképező­gépet. Több mint 400 szerve­zet megrendelései alapján gya­korlatilag a Szovjetunió egész területéről — az 52. szélességi foktól délre — felvételek ké­szülték különböző évszakok­ban. Többek között ez lehe­tőséget* nyújt a szakemberek­nek, hogy megfigyeljék egyes természeti folyamatok válto­zását az ország területén. Vasútvonal nagy magasságban A Kabargyin-Balkar Auto­nóm Köztársaságban ú j vasút­vonalat nyitottak meg, ame­lyen 40 személyes kocsik szál­lítják az utasokat a tenger­szint felett 3500 méter magas­ságban fekvő „Mir” állomás­ra. A vasútvonal hosszúsága 1700 méter. A „Mir” a köz­társaság legmagasabban fek­vő vasútállomása. A tengeráramlások jellegé­nek és az óceánok biológiai aktivitásának tanulmányozása során — mondotta Alekszej Muromec, az Össz-szövetségi Halgazdálkodási és Öceánog- ráfiai Intézet munkatársa — az űrhajó legénysége velünk szoros kapcsolatban dolgozott. Az űrhajósok először folytat­tak ilyen intenzív megfigye­lést. Az űrállomást felkereső expedíciók által szállított fel­vételek elemzése lehetővé tet­te, hogy az űrrepülés során korrigáljuk a megfigyeléseket. A planktonban gazdag „hal­legelők” felderítése az óceá­nok nyílt vizein különösen fontos, tekintettel arra, hogy számos ország bevezette a 200 mérföldes területi vizeket. Kovaljonok és Ivancsenkov sikerrel észlelt több, koráb­ban ismeretlen természeti je­lenséget. A központ munka­társai elmondták, hogy bebi­zonyították megfigyeléseikkel, hogy az Afrika felett keletke­ző porviharok eljutnak egé­szen Dél-Amerika partjaiig. Nincs kizárva a lehetősége, hogy a „biztonsági szelep” szerepét játsszák a tájfunok keletkezésénél az Atlanti-óce­án központi és déli vidékén. A műszaki kísérletek prog­ramja is igen gazdag volt. A két elektromos olvasztóke­mence a Szplav és a Krisztall üzemeltetése az űrhajósok munkaidejéből 900 órát fog­lalt le. Kovaljonok és Ivan­csenkov 60 alkalommal helye­zett el bennük különböző anyagokat, és többek között félvezetőket állítottak elő a súlytalanság körülményei kö­zött. De olvasztottak például optikai üvegmintákat is. A kísérleti anyagok egy részét az űrállomásra látogató ex­pedíciók szállították a Földre, így azonnal megkezdhették a földi laboratóriumi vizsgála­tokat. Egyes kristályokat és optikai üvegeket műszerek és félvezetős berendezések elké­szítéséhez ajánlották. Az űrrepülés folyamán az egészségügyi szolgálat a leg­szigorúbban ellenőrizte a sze­mélyzet állapotát, biztosította a szükséges pszichológiai se­gítséget. A legutóbbi űrkísér­letek során — mondotta Ana­toli) Jegorov — kiderült, hogy az űrhajósok szervezete tel­jesen normálisan viseli el a súlytalanságot, az elváltozá­sok a megengedett határon belül voltak. Mindössze 1—3 kilogrammnyi súly veszteséget figyelhettünk meg. Figyelem­be véve az expedíció hosszú idejét, ezek az elváltozások jelentéktelenek. Az űrrepülés befejezése előtt az űrhajósok elvégezték a szükséges edzé­seket, hogy felkészülten fo­gadhassák a földi gravitációt. Egy sor megelőző intézkedést dolgoztak ki, amelyek most elősegítik Kovaljonok és Ivan­csenkov alkalmazkodását a földi körülményekhez. Otthon érzik magukat Jerevántól széles, négy nyomsávos autópálya vezet az örmény hegyek közt levő Szevan-tóhoz. Az út a sze- vani hágónál összeszűkül és az utazó előtt nagyszerű ki­látás nyílik a Kaszah folyó mély szakadékban kanyargó zöld csíkjára. Az út szerpen­tinen. kanyarog a sűrű erdők között, majd több mint két­ezer méter magasról ereszke­dik le Gyilizsán üdülőváros­hoz. Húsz évvel ezelőtt itt ala­pították meg a gyilizsáni vé­dett területet. Nagysága majd­nem 32 ezer hektár. Az itt levő erdőkben otthon érzik magukat a bamamedvék és farkasok, rókák, vaddisznók, őzek, nyulak, mókusok, hegyi tyúkok. A védett terület nevezetes­séged közé tartoznak a XI— XIII. században készült épü­letek. Közöttük van az Agar- cin-kolostor műemlékegyütte­se, Örményország nagyszerű építészeti emléke, valamint az 1191-ben épült a Gosavank- kolostor, Mhitar Gos alkotá­sa. A terület természeti körül­ményeit gondosan őrzik. A ritka állatok védelme érdeké­ben, a vadorzás megakadályo­zására rendszeresen tartanak állatfajszámlálásokat, meg­határozzák az állatok táplál­kozási helyeit, takarmányt ké­szítenek részükre, óvják őket a természet viszontagságaitól. Az állatok megszokják, hogy az ember gondoskodik róluk A Lityeratumaja Gazeta (LG) a legnépszerűbb szov­jet irodalmi hetilapok egyike, példányszáma eléri a 2,5 mil­liót. Rendkívüli sikerének tit­ka valószínűleg abban rejlik, hogy képes kielégíteni a leg­különbözőbb olvasórétegek íz­lését és igényeit: szovjet írók és költők műved, s az ezekhez kapcsolódó kritikák mellett helyet kapnak benne olyan cikkek is, amelyek a filmmű­vészet, a színház, a televízió és a zene kérdéseit és helyze­tét elemzik, továbbá tükrözi a lap a hét legfontosabb nem­zetközi politikai és kulturális eseményeit is. Emellett olyan ismert külföldi íróknak ad fórumot, mint Isaac Asimov (USA), Herman Kant (NDK), Ljubomir Levcsev (Bulgária) és mások. Végül, sok gazdasá­gi, szatirikus és egyéb jel­legű cikk lát napvilágot a hetilap hasábjain. Az LG — a szovjet olvasók többnyire így emlegetik — sikerének másik titka, hogy feltárja a legaktuálisabb, leg­égetőbb problémákat és megoldást próbál keresni rá­juk. Például huzamosabb ide­A Liti/eralurnaja Gazda sikerének titka je folyik a lap hasábjain vita arról, hogy milyen úton érhe­tő el a munkahelyi fegyelem javítása; ebben a vitában el­lentétes vélemények ütköz­nek meg: egyesek az admi­nisztratív intézkedésekre es­küsznek, mások véleménye szerint a dolgozókat érdekelt­té kell tenni a jobb munka- fegyelem elérésében. Az LG által indított viták különbö­ző témákat ölelnek fel a gyakorlati élet apróságaitól egészen a filozófiai problé­mákig. Ezekben a vitákban az írók, tudósok, társadalmi személyiségek mellett rend­kívül tevékeny részt vállal­nak a szovjet olvasók. Pél­dául a „Milyennek képzelem a jövő emberét” mottójú fi­lozófiai vitában határozottan kirajzolódott a szovjet em­berek erkölcsi ideálja. Az LG olvasói rendkívül aktívak vol­tak 1977-ben az alkotmány- tervezet megvitatásában. Na­gyon sok érdekes javaslat ér­kezett a szerkesztőség címére, ezeknek egy részét közölte a lap, némelyeket pedig egyene­sen az alkotmány szerkesztő . bizottságának küldtek meg. A lap „Hivatalos felelet”,' „Hivatalos személyiségek ál­láspontja”, „Sürgős jelzés” ro­vataiban az olvasók észrevé­teleire, bírálataira, problé­máira adnak választ. Ezekben a rovatokban idén helyet kap­tak különböző ismert szovjet párt- és állami vezetők vála­szai, többek között itt jelent meg a Szovjet Állami Árbi­zottság elnökének, a szovjet kereskedelmi miniszternek, valamint a szovjet egészség- ügyi miniszterhelyettesnek a nyilatkozata. A lap népszerűségéről ta­núskodik az olvasói levelek tömege. Csak az elmúlt év­ben 98 ezer ilyen levél érke­zett a szerkesztőség címére. A Lityeratumaja Gazeta ál­landóan keresi az új utakat és formákat. Ez is a lap nép­szerűségének egyik „titka”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom