Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

1 Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGfEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIV ÉVF . 266. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978 NOVEMBER 11., SZOMBAT H Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1978.1—III. negyedévi társadalmi-gazdasági eredményeiről Beruházás Nógrád megyében 1978. I—Ili. negyedévben a 25 millió forint feletti költségelő- irányzatú beruházások meg­valósítására 815 millió forin­tot fordítottak, folyó áron 64,6 százalékkal többet mint az előző év azonqs időszakában. Ezen belül az építési beruhá­zások értéke csak 13,5 szá­zalékkal, a gépi beruházáso­ké ugyanakkor több mint két és félszeresére nőtt. A költ­ségelőirányzathoz viszonyí­tott időarányos teljesítés 53,7 százalék, "még igen alacsony. Jó a kivitelezés üteme a vízgazdálkodása beruhá­zásoknál és a Nógrádi Szén­bányák ménkasi aknaküzem föld alatti szálításrekonst* rukcdójánál. Igen alacsony ugyanakkor az időarányos teljesítés a munkásmozgalmi múzeum építkezésénél. Prob­lémák vannak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek beruházá­sainál is, ahol az 1978. de­cember 31-re tervezett teljes befejezési határidő a pénz­ügyi teljesítés alapján nem látszik biztosítottnak. A vizs­gált beruházások üzembe he­lyezési értéke 333 millió fo­rint volt, kevesebb a pénz­ügyi teljesítés, értékénél, és így a befejezetlen beruházá­sok állománya lényegesen nőtt. Az 1978. harmadik ne­gyedévben üzembe helye­zett összes létesítmények kö­zül legjelentősebb a távköz­lés műszaki fejlesztését szol­gáló salgótarjáni Crossbar- központ épülete. Salgótarján fontos közlekedési létesít­ménnyel is gyarapodott a kül­ső pályaudvaron átadott biz­tosító berendezés és épület üzembe helyezésével. Ba­lassagyarmaton postahivatali épületet adtak át. Üj vízgazdálkodási létesít­mény Mihálygergén a dob­szűrőház, Balassagyarmaton a hatezer méter forróvíz-ve­zeték ■ és az 1876 méter szenny- és csapadékvíz'tsa- toma. Kommunális célból a Balassagyarmati Fémipari Vállalat 45 munkahelyes tan­műhelyt, a Nógrádi Szénbá­nyák Nagybátonyban 40 férő­helyes munkásszállást, vala­mint két osztálytermes szak­mai iskolát helyezett üzem­be. A kereskedelmi hálózat Kallón vegyesbolttal és kis­vendéglővel, Pásztón pedig élelmiszerbolttal bővült. Mezőgazdasági létesítmé­nyeink közül említésre mél­tó a Berkenyén üzembe he­lyezett tojóház, a borsosberé- nyi takarmánysiló, a csókás- pusztai 500 férőhelyes juh- hodály, Mohorán 2 darab — egyenként 100 férőhelyes — tehénistálló, valamint Ma- gyarnándorban egy 100 vago- nos terménytároló. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek beruházásainak értéke 226 millió forint volt. Taná­réi beruházásokra 1978. I—III. negyedévben 339 mil­lió forintot fordítottak, folyó áron 43 millió forinttal ke­vesebbet, mint a bázisidő­szakban. Építési iellegű mun­kákra a tanácsi beruházások 71.6 százalékát, gépek vá­sárlására pedig 14,4 százalé­kát használták fel. loar Nógrád megye szocialista iparában 1978. I—III. ne­gyedévben a termelési volu­men 4,5 százalékkal emelke­dett. A megye iparában még mindig nagy súlyt képviselő bányászat termelése viszont csökkent; barnaszénből, ugyanis ez év I—III. negyed­évében lényegesen keveseb­bet termeltek, mint a bázis- időszakban. A kohászat az egy évvel korábbihoz viszonyítva 7,5 százalékkal növelte termelé­si volumenét. Az ágazaton be­lül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1978. I—III. negyed­évben kovácsolt és sajtolt acéltermékből, hidegen húzott alacsony szilárdságú acélhu­zalból, hegesztőpálcából és elektródából, valamint egyéb fémszerkezetből többet gyár­tott, mint a bázisidőszakban. Az ötvözetgyár ez évi ter­melése ugyanakkor nem érte el az 1977. év azonos idősza­ki szintet. A gépiparban 4,5 százalé­kos volt a termelésnövekedés. Ezen belül a legmagasabb termelésemelkedést a hír­adás- és vákuumtechnikai ipar érte el. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgó­tarjáni gyáregysége nagyobb teljesítményű rádió adó-vevő berendezésekből többet gyár­tott, mint a bázisidőszakban. Jelentősen 12,4 százalékkal nőtt a termelés a közlekedé- sieszköz-iparhan is. A villa- mosgép- és készülékipar 10 százalékos termelésnövekedé­se, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyáregységé­ben erőátviteli kábelből, vil- lamosvezeték-kábelből elért többletttermelésének ered­ménye. A gép- és gépiberen- dezés-iparbah a termelés vo­lumene 5,4 százalékkal nőtt. Az OBV salgótarjáni gyárá­ban jelentősen emelkedett a közlekedési emelőberen­dezések gyártott mennyisége, a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál fémszerkezetből, fémdobból és kisfeszültségű villamos berendezésből állí­tottak elő többet, mint egy évvel korábban. A FÜTÖBER nagybátomyi gyáregységében 1978. I—ITI. negyedévben thermoventillátorból termel­tek a bázisidőszakinál lénye­gesen többet. Az előbbi al" ágazatok jelentős termelésnö­vekedésével szemben kedve­zőtlen; hogy a fémtömegcikk­ipar ez év I—III. negyedévi termelése — a bázisidószaki- hoz viszonyítva — 7,8 száza­lékkal visszaesett. Ez a Lampart ZIM salgótarjáni gyáregységének termelés- csökkenéséből adódott: az ELZETT szécsényi gyáregy­ségében ugyanakkor nőtt a termelés. Az építőanyag-ipar terme­lésnövekedése 4,5 százalék volt. Ezen belül azonban az üvegiparban — a két üveg­gyár III. negyedévi terme­lésvisszaesése miatt — a me­gyei átlagnál ljisebb mér­vű termelésemelkedés volt. A síküveggyár a Zagyva II. leállása következtében keve­sebb húzott síküveget termelt, de az öblösüveggyár is keve­sebb megmunkált normál öb- lösüveget gyártott, mint egy évvel korábban. Az állami iparon belül a könnyűipar 1978. 1—III. ne­gyedévben átlagosan 11,2 szá­zalékkal növelte a termelé­sét. Ezen belül dinamikusan (45,8 százalékkal) nőtt a fa- feldolgozó ipar termelése, ugyanis az Ipoly Bútorgyár rekonstrukciójának eredmé­nyeként a bázisidőszakinál 13-szor több kárpitozott ülő­bútort, kétszerannyi fénye­zett kombinált szekrényt, va­lamint 21,3 százalékkal több kábeldobot gyártott. A tex­tilruházati iparban az 1977. év I—III. negyedévihez vi­szonyítva 13,4 százalékkal nőtt a termelés. Ehhez nagy­ban hozzájárult a Salgótar­jáni Ruhagyár, ahol szövött, és egyéb technológiájú anyag­ból 23,7 százalékkal több fel­sőruházati termék készüLt, mint az előző év azonos időszakában. Jelentős volt a kézmű- és háziipar 14,2 szá­zalékos termelésemelkedése is. A Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepén eb­ben az évben több nőd .ruhát és kompiét, valamint női fel­sőruházati terméket gyár­tottak. Az ágazaton belül, minimális (1 százalékos) ter­melésnövekedést ért el a tex­tilipar, amit elsősorban a Bu­dapesti Harisnyagyár nagy- bátohyi gyáregysége haris­nya- és zoknitermelésének visszaesése okozott. Az előb­biek mellett a nyomdaipar­ban a termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva 9,6 százalékkal emelkedett. (Folytatás a 3. oldalon.) Tizenhárom másodéves fiatalt tanít a szakma csín jára-bín.i ára Tóth László szakoktató, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek tanműhelyében. A korszerűen felszerelt tanműhelyben megfelelő irányítás mellett sajátítják el az esztergályosszakmát. Képünkön Kiss Fe­renc és Lukinics Ákos ismerkedik az indikátoróra használatával, amelyet Tóth László mutat be. Befejeződtek a magyar—KBK tárgyalások Lázár György hazaérkezett Berlinből Közös közleményt írtak alá ' Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: A Berlin-Niederschönhau- senben lezajlott kétnapos ma­gyar—NDK kormányelnöki megbeszélések befejezéseként Lázár György és Willi Stoph közös közleményt fogadott el, majd — a magyar miniszter- elnök kísérete, az NDK tár­gyaló küldöttségének tagjai és a szakértők jelenlétében — emlékeztetőt írt alá a gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés további fej­lesztéséről. Lázár Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét pén­teken délelőtt fogadta Erich Honecker, a NSZEP elnő tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke. Erich Honecker és Lázár György a találkozó során meg­elégedéssel állapította meg, hogy a két testvérnép, az MSZMP és a NSZEP, a Ma­gyar Népköztársaság és az NDK kormányai közötti bará­ti kapcsolatok — teljes össz­hangban — az 1977. márciu­sában megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel — sikeresen fejlődnek. Meg­győződésüket, fejezték ki, hogy a most lezajlott ma­gyar—NDK kormányelnöki ta­lálkozó, a megbeszéléseken létrejött megállapodások min­den területen, hosszú távra szólóan újabb ösztönzést és lendületet adnak a magyar párt- és kormányküldöttség tavalyi berlini látogatásakor született megállapodások sike­res megvalósításának. Lázár György pénteken dél­ben látogatást tett a berlini magyar nagykövetségen. Lázár György péntek dél­után befejezte kétnapos NDK- beli baráti látogatását. A ma­gyar, NDK és vörös lobogók­kal feldíszített Berlin-Schöne- feldi repülőtéren Willi Stoph és az NDK sok más párt- és állami vezetője búcsúztatta a magyar kormányfőt és kísére­tének tagjait. A repülőtéri búcsúztatáson jelen voltak Werner Kroli- kowski és Alfred Neumann, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagjai, a kormány első elnökhelyettesei. Günther Kleiber és Gerhard Schürer, a Politikai Bizottság póttag­jai, a kormány elnökhelyette­sei, Hans-Joachim Heusinger, Wolfgang Rauchfuss, Rudolph Schulze, dr. Gerhard Weiss -és dr. Herbert Weiz miniszterel­nökhelyettesek, az NDK kor­mányának más képviselői, va­lamint Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete.' Részt vettek a búcsúztatáson — Kádár József nagykövettel az élen — a berlini magyar nagykövetség vezető beosztású diplomatái is. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke —, aki Willi Stophnak, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszter- tanácsa elnökének meghívásá­ra baráti látogatást tett az NDK-ban — pénteken haza­érkezett. Útjára elkísérte Sol­tész István kohó- és gépipari miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Várkonyi Péter' államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, Szalai Béla külkereske­delmi minisztériumi államtit­kár, Kovács Gyula, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyette­se. Fogadásukra a Ferihegvi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Varga József, a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt Dieter •Zibelius, a Német Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (Közös közlemény a 2. olda­lon). f Jubileumi rendezvény Nógrádgárdonyhcm Dr. Hutás Imre professzor, miniszterhelyettes a kitüntetettek társaságában az ünnepség után. (Bábel László fölvétele) Hangulatos ünnepség szín­helye volt tegnap Nógrádgár- dony, ahol a megyei tbc- és tüdőbeteg-gyógyintézet fenn­állásának huszadik évfordu­lójára emlékeztek. A jubile­um tiszteletére az egészség- ügyi intézménybe látogattak a megye állami és pártszer­veinek képviselői, valamint a gyógyító létesítmények ve­zetői. A megjelenteket dr. Zeke Lajos vezető főorvos köszöntötte, majd Berki Mi­hály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese tartott ünne­pi beszédet. Történelmi visz- szapillantásában ismertette azt az eredményes utat, me­lyet megtettünk a felszabadu­lás óta a magyar népbeteg­ség, a ..morbus hungaricus” felszámolása érdekében. A következő felszólaló dr. Hutás Imre professzor, egész­ségügyi miniszterhelyettes volt, aki a tbc - és a tüdőbe­tegségek gyógyításának je­lenlegi helyzetéről, lehetősé­geiről és a pulmonológia jö­vőjéről tartott színvonalas előadást. Méltatta egészség­ügyünket, a világranglistán és a szocialista országok kö­zött méltán elfoglalt előkelő helyét és a tbc megelőzésé- ben-gyógyításában elért je­lentős eredményeinket. A miniszterhelyettes elő­adása után dr.' Ferenczi György igazgató főorvos a nógrádgárdonyi gyógyintézet húszéves fennállása alatt el­ért eredményeket ismertette. Mérhetetlen az a fejlődés, amit az 1958. decemberében — 47 betegággyal és’ vaskály­hafűtéssel — alapított inté­zet elért napjainkig; hiszen ma már 160 ágyas, modern műszerekkel, korszerűen fel­szerelt kezelőegységgé vált. Ebben jelentős szerepe volt a közelmúltban elhunyt dr. Bogdándy Emil igazgató fő­orvosnak, a gyógyintézet meg­alapítójának, irányítójának. Az ünnepség kitüntetések és jutalmak átadásával, majd a tüdőbetegeknek hosszabb-rö- videbb ideig otthont adó épü­let megtekintésével ért végef

Next

/
Oldalképek
Tartalom