Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

A IX. kongresszus előkészületeiről tárgyalt az Országos Béketanács Meg tálanetotiák a küldötteket, elkétxült a beszámoló­tervedet A december 1-re összehívott IX. magyar békekongresz- szus előkészítésé Itthoni teendőink számbavétele, s a célra­vezető feladatok kijelölése, valamint az utóbbi Időben kü­lönösképpen bonyolulttá vált nemzetközi helyzet elemzése nagy felelősséget ró mindannyiunkra — mondotta az Orszá­gos Béketanács pénteki illésén megnyitójában Pethő Tibor, az OBT elnökhelyettese. Ezt a gondolatsort bontotta ki a Parlamentben megtartott tanácskozáson —, amelyen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője és Sebestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács főtitkára. Sebestyén Nándorné beszéde ' Sebestyén Nándorné beve­zetőben hangsúlyozta: a ma­gyar békemozgalom — elmúlt hónapokban végzett munkája szorosan kapcsolódott a de­cember 1-én kezdődő IX. kungresszus előkészületeihez. Az Országos Béketanács őszi leszerelési hónapja a szolida­ritási rendezvények és a ma­gyarországi fórumok résztve­vőitől érkezett táviratok, több tízezer aláírást tartalmazó le­velek példázzák a magyar nép egységes állásfoglalását, a nemzetközi béke, biztonság és enyhülés folyamatának támo­gatását. A IX. békekongresszus elő­készületeiről egyebek közt el­mondotta : — A magyar békemozgalom két kongresszusa közötti mun­kájáról a társadalmi és tömeg­szervezetekkel közösen készí­tettük el a jelentést. Olyan összefoglalót terjeszthetünk tehát a küldöttek elé, amely felöleli a békemozgalom egész tevékenységét. Gondos mun­ka előzte meg az Országos Béketanács működési elveinek kidolgozását is. A mozgalom feladatainak megváltozása, a nemzetközi helyzetből adódó üj tennivalók szükségessé te­szik a jelenlegi, a VII. kong­resszuson elfogadott működé­si szabályzat helyett új sza­bályzat kimunkálását. Az OBT-főtitkár a továb­biakban elmondotta: a kong­resszusi küldöttek között meg­felelő a nők, a fiatalok, a munkások, a tsz-tagok és az értelmiségiek aránya, jól rep­rezentálják hazánk minden társadalmi rétegét. Sebestyén Nándorné bejelentette, hogy a kongresszuson Romesh Chand- rának, a BVT elnökének ve- ■etésével részt vesz a Béke- yilágtanács delegációja is. — A kongresszusi álásfogla- lás-tervezetben hangsúlyozni kívánjuk, hogy társadalmi rendünk, békés életünk alapja, erőnk é* nemzetközi tekinté­lyünk forrása a szocialista építőmunka, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb külpoliti­kai törekvése, a béke védelme és megszilárdítása. Alapvető békeépítő feladatunk, hogy —­az MSZMP XI. kongresszusa útmutatásainak szellemében — sokoldalúan támogassuk a fej­lett szocialista társadalom épí­tését, a szocialista nemzeti egység elmélyítését. — A „hogyan tovább” Kér­désre csak egyféleképpen vá­laszolhatunk: az eddigi úton kell tovább haladni, Önma­gunk elé magasabb mércét ál­lítva, jobban és hatékonyab­ban dolgozva. Éppen ezért fontos, hogy munkánkban az eddiginél is egyértelműbben érvényesüljenek kül* és bel­politikánk alapelvei. — Nekünk az eddigieknél is hatékonyabban kell érzékeltet­ni az összefüggést a béke és a helytállás, a hazaíiság ás a nemzetköziség között. — Fel kell figyelnünk ar­ra, hogy az enyhülési folya­mat lelassulása, a bonyolult világpolitikai és a nemzetközi gazdasági helyzet hatására negatív jelenségek is fellelhe­tők a közvéleményben. Ki kell mondanunk, hogy éppen a nemzetközi összefogás, a szo­cialista nemzeti egyseg erő­sítése, a szocialista közösség országainak egyeztetett fellé­pése, a béke és a haladás híveinek világméretű offen- zívája az az erő, amely elhá­ríthatja az enyhülési folyamat útjába álló akadályokat. Ali áj fontosabb annak a felismerés­nek az általános elfogadtatása, hogy a leszerelésért folyó nemzetközi küzdelem egyúttal nemzeti ügy, hazánk fejlődé­sének, minden magyar ál­lampolgár békéjének és biz­tonságának feltétele. Ha pedig a leszerelés közös ügy, akkor közügy az érte folytatott harc is. — Az ügyvezető elnökség úgy ítéli meg, hogy ezeKet a fő kérdéseket kell sokoldalú­an megvilágítva a kongresszus elé tárni, illetve a békemoz­galom programjának részévé tenni — mondotta befejezésül Sebestyén Nándorné. A beszámoló fölötti vitában Vajda Péter újságíró a 30 éves fennállását ünneplő bé- kemocgalom történelmi je­lentőségét méltatta. Aláhúz­ta, hogy a kivívott béke, biz* Ma lép hatályba Árváltozások Csehszlovákiában A csehszlovák szövetségi árhivatal pénteken bejelen­tette, egyes fogyasztási cikkek árának változását, amely szombaton lép hatályba. A tömény szeszes italok, va­lamint a borok árát 10-től 40 százalékig terjedő arányban átlagosan 25 százalékkal fel­emelik. Változások történnek ezen kívül egyes személyautó-faj­ták kiskereskedelmi áraiban, A hazai gyártású Skoda 105- ös és Skoda 105—L típusok ára, 4 ezer, illetve 2 ezer ko­ronával csökken. Felemelik vi­szont az 1200, 1500 és 1600 köbcentiméteres Lada, a Moszkvics és a Polski Fiat két típusa, valamint a Wart­burg 353—L típus árát. Az áremelés mértéke darabon­ként 1700 és 5000 korona kö­zött van. Mint a kiadott közös közle­mény elmondja, a személy­autóárak módosítása egyrészt a ltls fogyasztású kocsik irán­ti érdeklődés fokozását szol­gálja (ezért csökkent a Sko- da-kocsik ára, a többieknél pedig az áremelés az egyes típusok üzemanyag-fogyasztá­sával arányos). Másrészt az árváltoztatással az Is cél volt, hogy a belföldi piaci keresle­tet és kínálatot — figyelem­be véve az Import!ehetősége­ket is — jobban összhangba hozzák egymással. ßßfoq%faszfo‘tdk a kölcsönöket A Financial Times című ondoni napilap értesülése szerint „a politikai és gazda­sági helyzet tisztázódásáig” a íagy európai bankok befa­gyasztották az Iránnak szánt cölcsönöket. A lap hangoz- ;atja, hogy ez súlyosbítja Iránnak az olajbevételek ki­eséséből és a költségvetési de­ficitből eredő gondjait. A kö­zép-keleti ország költségvetési hiánya az 1978—79-es pénz­ügyi évben várhatóan 17 mil­liárd dollár lesz. Ebből, az eredeti elképzelések szerint. 3 milliárdot fedeztek volna kül­földi kölcsönből. UV1TI) NOGRAD - 1978. november 11., szombat taneág és enyhülés eredmé­nyeit veszélyezteti a legszél­sőségesebb reakciós körök­kel szövetkezető Kína politi­kája. Németi Irén főszerkesz­tő hozzátette, hogy a Viet­nam függetlenségét veszé­lyeztető kínai provokációk végső soron az ázsiai erő- egyensúlyt kívánják megbon­tani, s ezzel az egész világ biztonságát fenyegetik. Ezért nagy jelentőségű a térség és valamennyi nép jövőjének szempontjából a napokban megkötött szovjet—vietnami barátsági, és együttműködési szerződés. Makai György új­ságíró, a magyarországi viet­nami akcióbizottság újjászer- vezetését javasolta. A tudomány szálait mind jobban bele kell „szőni” a békemozgalom szövetébe — élt a kifejező hasonlattal dr. Zsebőlc Zoltán egeytemi ta­nár. Naponta több mint 1 millióval nő földünk lakossá­ga, megoldatlan az éhség­övezetekben élők problémá­ja, ám ugyanakkor Ausztráli­ában 250 ezer „fölösleges” szarvasmarhát vágnak le és hántolnák el. A továbbiakban arról szólt, hogy a nagy jelentőségű összefüggések feltárásáért fontos, hogy béke­kutató intézetek, valamint az OBT tudományos bizottsága munkájának eredményeit a közvélemény mind szélesebb rétegei ismerjék meg. A műveltség, a történelmi és tudományos ismeretek, va­lamint az információk egyre nagyobb szerepet játszanak a béke védelmében — hang­súlyozták többen. Máriássy Judit írónő arról szólt, hogy a memoárok, dokumentumok egyre nagyobb számben jut­nak el az olvasókhoz, ám — elsősorban oktatási hiányos­ságok miatt — a fiatalok a visszaemlékezésekben megfo­galmazott vélt vagy valós Igazságokkal nem tudnak „mit kezdeni”. Dr. Jókai Lóránd, a Ma­gyar Jogász Szövetség főtit­kára szerint a hazánkban te­vékenykedő 30 ezer jogász­nak az eddiginél nagyobb sze­repet kell vállalnia a béke­mozgalom cselekvő tagja­ként, Péter Ferenc főigazgató kórházi főorvos arról be­szélt, hogy milyen nagy Je­lentőségűek a mozgalom szá­mára a közvetlen-kötetlen eszmecserékre lehetőséget adó munkahelyi fórumok. Háziin­ger György szakmunkás, a szakszervezetek és az Orszá­gos Béketanács üzemekben dolgozó tagjainak szorosabb együttműködését szorgalmaz­ta. A megyékben — így a szűkebb pátriában, Hajdú- Biharban is — az érzelemre és az értelemre együttesen ható, a kül- és belpolitikában eligazító előadásokkal lehet újabb rétegeket megnyerni a mozgalomnak — mutatott rá dr. Albert Béláné. A vitát Sebestyén Nándor­né összefoglalója követte, majd az Országos Béketanács tagjai egyhangúlag elfogadták a kongresszusi előkészületek­ről szóló beszámolót. (MTI) 'Kádár János fogadta a svájci külügyminisztert ba fiókon ferenda a Hiltonban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt a KB székházában fogadta Pierre Aubert-t, a Svájci Államszö­vetség külügyminiszterét. Losonczl Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szintén délelőtt az Országházban fogadta a svájci külügyminisztert. A szívélyes hangulatú talál­kozókon jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter és Zágor György hazánk berni nagykö­vete is. Pierre Aubert délben a Hil­ton Szállóban magyar és svájci újságírókkal találkozott. A sajtókonferenciát Bányász Rezső, a Külügyminisztérium főosztályvezetője nyitotta meg. A svájci külügyminiszter hangsúlyozta: a szívélyes, ba­ráti légkörben lezajlott tár­gyalásokon őszinte, nyílt esz­mecserét folytattak Magyaror­szág és Svájc kapcsolatairól, a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről. A két ország közötti együtt­működés Jó, vitás kérdések nincsenek — mutatott rá Pierre Aubert, majd kiemel­te: a meglevő kapcso'atok el­méim'tésével egyidejűleg az együttműködés kiterjeszthe­tő újabb területekre, a reá­lis lehetőség megvan, így a megbeszéléseken szóba ke­rült a konzuli, illetve a Jog­segélyegyezmények megkö­tése, a kettős adóztatás meg­szüntetése, a vízumgyakorlat egyszerűsítése, amelyek mind- mind elősegíthetik egymás or­szágának, népének eddiginél jobb megismerését, hozzájá­rulhatnak az együttműködés szorosabbra fűzéséhez. Az új területeken létesíthe­tő, kölcsönösen előnyős kap­csolatokat mindkét ország ré­széről számba veszik, gyakor­lati megvalósításukon a ma­gyar-svájci vegyes bizottság munkálkodik majd. A tes­tület 1979-ben Budapesten Ülésezik. A nemzetközi élet Időszerű kérdéseiről szólva Pierre Aubert hangsúlyozta, hogy a Svájci Államszövetség az országok békés egymás mellett élésének híve, a helsinki zá­róokmány szellemében foly­tatja külpolitikáját. Orszá­ga az enyhülési politika foly­tatására törekszik, amelynek kiteljesedéséhez — a társadal­mi berendezkedéstől függet­lenül — valamennyi állam erőfeszítésére, közös összefo­gására van szükség. Pierre Aubert végül hang­súlyozta: örömmel tett eleget a meghívásnak, mert a két ország kapcsolatának fejlesz­tését nyugtázva a magyar köz­életi vezetők részéről is tel­jes egyetértést tapasztalt az euróoai béke és biztonság kér­désében. (MTI) Chilei szo'idaritási konferencia Kerékasztal-megbeszélések Lehal Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti: A Chilével való szolidaritás világértekezlete Madridban pénteken, a politikusok, a jo­gászok és a parlamenti kép­viselők, valamint a szak- szervezeti vezetők, illetve a kulturális élet képviselői lcü- lön-külön tartott kerekasztal* megbeszéléseivel és az ifjúsá­gi vilégfórum tanácskozásá­val folytatta munkáját. A csütörtök esti teljes ülé­sen elhangzott felszólalások közül a legjelentősebb Luis Corvalánnak, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárának a beszéde volt. Corvalán ramu* tatott: a Plnochet-rendszer a hét szakszervezet feloszlatásá­val és a szakszervezeti „vá­lasztások” kitűzésével a mun­kásmozgalomra akart csapást mérni — a kipróbált fasiszta recept szerint, amelyet an­nak idején már Gramaci, Tog­liatti és Dimitrov is leleple­zett. Ilyen lépésekkel legfel­jebb átmeneti sikert érhet el, végső soron azonban min­den egyes ilyen intézkedéssel saját bázisát szűkíti. Pinochetéi« kétségbeesett diplomáciai erőfeszítéseket tesznek a fasiszta rezsim nemzetközi elfogadtatása ér­dekében. Ebből a célból kül­ügyminiszterük Washington" tói Pekingig folytonosan útón van — hangsúlyozta Luis Corvalán, végezetül pedig megállapította: az a reakciós hullám, amely a 70-es évek első felében elöntötte Latin- Amerikát, eltűnőben van és mindenütt előretörnek a de­mokráciáért és a társadalmi igazságért küzdő erők. Közös közlemény Lázár Györgynek, a Magyar [Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Német Demokralikus Köztársaságban tett baráti látogatásáról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke — Willi Stophnak, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszter- tanácsa elnökének meghívá­sára — 1978. november 9—10- én baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztár­saságban. Erich Honecker, a Némel Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke baráti beszélgetésen fogadta Lázár Györgyöt, aki átadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkára szívélyes üdvözletét, amit Erich Honecker hasonló szí­vélyességgel viszonzott — hangzik a közlemény, majd kiemeli: Willi Stoph és Lázár György beható eszmecserét folytatott a kétoldalú kap­csolatokról. Hangsúlyozták, hogy az 1977. március 24-én aláírt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés alapján to­vább mélyült országaink és népeink testvéri barátsága, si­keresen fejlődött sokoldalú együttműködése. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság párt- és kormány- küldöttségének 1977. márciu­si NDK-beli látogatásakor létrejött megállapodás vég­rehajtása eredményesen folyik. A két ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működése dinamikusan fej­lődik. Jelentős az előrehala­dás a tudomány, a technika, valamint a termelés szakosí­tása és kooperációia terén. Az 1976—1980. közötti hosz- szú lejáratú kereskedelmi megállapodás megvalósít-Ssá- nak eredményeként az áru­csere-forgalom értéke 1978- ban mintegy 1,3 milliárd ru­belt ért el. A tárgyaló felek nagy je­lentőséget tulajdonítottak az 1981—1985 között népgaz­dasági tervek egyeztetésének. A gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés to­vábbi fejlesztéséről a két mi­niszterelnök emlékeztetőt írt alá. Hangsúlyozták, hogy gyü­mölcsözően fejlődnek orszá­gaink kapcsolatai a kultúra, a tudomány és az oktatás te­rületén is. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott vélemény- csere során a két fél meg­erősítette szilárd eltökéltsé­gét, hogy szüntelenül tovább erősíti testvéri barátságát és a sokoldalú együttműködést a Szovjetunióval, s a többi szo­cialista országgal. Továbbra is cselekvőén hozzájárulnak a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa erősítéséhez. A miniszterelnökök ismé­telten kifejezték egyetérté­süket a Szovjetunió javasla­taival a fegyverkezési verseny megállítására, reális leszerelé­si Intézkedésekre, a tömeg- pusztító fegyverek új fajtái és rendszerei kifejlesztésének tilalmára, beleértve a neutron- fegyvert is. Á két fél határozottan el­ítélte bizonyos Imperialista körök és a pekingi vezetés kísérleteit az enyhülési folya­matban elért eredmények felszámolására, a nemzetközi légkör újbóli mérgezésére. Ki­fejezésre juttatták szilárd szándékukat, hogy a helsinki záróokmány szellemében to­vábbra s közreműködnek a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti köl­csönösen előnyös együttműkö­dés fejlesztésében. A két miniszterelnök meg­beszélései szívélyes, elvtársi légkörben, a teljes nézetazo­nosság jegyében zajlottak le. Lázár Gvörgy baráti látoga­tásra hívta meg Magyaror­szágra Willi Stophot, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. (MTI) Angola nemzeti ünnepén Függetlenségének harmadik évfordulóját ünnepli no­vember 11-én Angola: 1975-ben ezen a napon kiáltották ki Luandában a népi köztársaságot. E lépés majd 500 éves gyarmati elnyomásnak vetett véget, megváltozott helyzetet teremtve egész Dél-Afrika szempontjából: új, a szocialista típusú fejlődés útjára lépett ország jelent meg a kon­tinensen. A társadalmi-gazdasági építés helyett hosszú ideig An­golánál« fő erejét másra kellett koncentrálnia: saját füg­getlenségének megvédésére, az imperialista beavatkozás leküzdésére. A felszabadító küzdelmek vezetője, az Angolai Népt Felszabadítási Mozgalom (MPLA) nemcsak a Nyugat által támogatott szakadár csoportokkal került szembe, ha­nem vissza kéllett vennie a dél-afrikai hadsereg nyílt in­tervencióját is. A polgárháborús helyzetben a több fronton fenyegetett fiatal állam segítségért fordult a szocialista or­szágokhoz. Ez az internacionalista gazdasági és katonai tá­mogatás — elsősorban a Szovjetunió és Kuba részéről — jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Angolát sikerült megtisz­títani az ellenséges csapatoktól — előtérbe kerülhettek a belpolitikai és gazdasági problémák. E küzdelmet számos feltétel nehezíti napjainkban is. A portugál kolonializmus évszázadai rendkívül alacsony életszínvonalat, a termelő­erők fejletlenségét, torz és aránytalan gazdasági szerkeze­tet hoztak létre. (A függetlenség elnyerésekor a népesség 90 százaléka írástudatlan, s a lakosság átlagéletkora 35—4!) esztendő körül volt.) Ráadásul — a harcok rombolásain túl — súlyos gondot okoz az országnak a szakképzett munkaerő hiánya. A portugál szakértők többsége ugyanis elhagyta Angolát. Ennek ellenére számos területen sikerült eredmé­nyeket elérni az elmúlt három évben: a termelőeszközök egy része és a gazdag természeti vagyon köztulajdonba ke­rült, kiépült a népi hatalom rendszere és új pénzt vezettek be. Megalakultak az első termelőszövetkezetek — az 1978-as ..mezővszdasáai év” céljául a pusztán saját szükségletre termelő családi gazdálkodás fokozatos felszámolását tűzték ki. öttásl erőfeszítéseket tesznek az alapfokú oktatás álta­lánossá tételére, s Ingyenessé tették az orvosi ellátást Is. A fejlődési-átalakulási folyamat legfontosabb tényezője az MPLA. A múlt év decemberében megtartott első kong­resszuson a forradalmi tömegszervezet a munkásosztály marxista—leninista élcsapat pártjává alakult át, nevét MPLA—Munkapártra változtatta, s meghatározták egyben a ’80-as évelt elejéig a legfontosabb politikai és gazdasági fel­adatokat is. Ugyanakkor Angola továbbra is részt vesz az el nem kötelezett országok mozgalmában, s — a békés fejlődés feltételeinek biztosítására — összes szomszédjával igyekszik kapcsolatait rendezni. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években meg­szilárdult a néphatalom, s napjainkban javuló gazdasági helyzetben dolgozhatnak a gyarmati múlt elmaradottságá­nak felszámolásán. E munkában a szocialista országok to­vábbra is Angola természetes szövetségesei maradnak. Szegő Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom