Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-28 / 280. szám
Előkelő helyen a megyék rangsorában Társadalmi Természetvédelem Nógrédban Amikor a megyei tanácsok 1977. évi természetvédelmi munkájának értékelését az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elvégezte, számba vette a megyei jelentőségű természetvédelmi értékeket darabszám és területnagyság szerint. Elkészült az úgynevezett állapotgrafikon, amely a megyénkénti, darabszám szerinti megoszlást ábrázolja. Az egyes megyék grafikonoszlopai közül magasan kiemelkedik Nógrád megye oszlopa. Ez azt jelenti, hogy valamennyi megye adatait figyelembe véve, számszerűen, Nógrádban van a legtöbb törvényes megyei védelem alá vont természeti érték. A megyei jelentőségű természetvédelmi értékek száma 1977. végén az egész or-zág területén 493 volt. Ebből Nógrádban helyezkedik el 77, az összes megyei értékeknek több mint 15 százaléka. A 493 érték területe összesen 8930 hektár, ebből a 77 nógrádi érték területe 1765 hektár, az összesnek közel 20 százaléka. Érdemes megnézni, hogy az egyes kategóriák milyen értékeket, természetvédelmi objektumokat tartalmaznak. Földtani értékmegjelöléssel kerülnek védelem alá a különleges sziklaalakzatok, kövületek, barlangok. Nógrád megyében ezt a csoportot a jobbágyi andezitsziklák, a bárnai Nagy- és Kiskő, a hon- ti ősmaradványok lelőhelye, különböző bazaltkúpok és feltárult vulkáni szelvények (Salgótarján, Sámsonháza, Kazár), a bárnai Szerkő és még jó néhány hasonló geológiai alakzat képviseli. Víztani érték gyűjtőfógalommal a forrásokat, gyógyvizeket, különleges természeti adottságú tavakat, lápokat jelölik. A megyében a ma védett forráDicséretes elképzelés megvalósítását tervezik a hónap végén Nógrádszakálban. A Hazafias Népfront járási elnökségének és a Kommunista Ifjúsági Szövetség járási bizottságának kezdeményezésére HNF-klubot alakítanak ki az egykori községi tanács épületének tanácskozóhelyiségében, a település központjában. A néofrontklub bútorzattal való felszerelését a HNF járási elnöksége vállalta. Szeretnék, sok száma hét. Ezek közül, 1977-ben került védelem alá a nagybátonyi „büdös-kút”, a szuhai gombás bükkfa forrás. Ugyancsak 1977-ben kelt az a határozat, amely a Patak községben levő Kifli-tavat és környékét helyezi — víztani értékként — természet- védelem alá. A növénytani természetvédelmi érték fogalma összetettebb. Az emlékfák, a különleges alakú, kiemelkedően magas életkorú fák, fasorok mellett e csoportba tartoznak a ma mér együttes előfordulásukban ritka, vagy az adott földrajzi helyzetben különleges növénytársulások és egyes kertek, vagy azok növény- csoportjai is. Az utóbbi esetben szinte alig lehetséges, hogy a növénytani érték különváljon az egyéb kultúrtörténeti, tájképi, természetvédelmi értéktől. A számos kastélykert, amely Nógrád megyében védelem alatt áll, növénytani értéke mellett szinte minden esetben kultúrtörténeti értéket is képvisel. A horpácsi Mikszáth-park, a Benczúr-kastély parkja, a csesztvei parkok, a felsőpetényi Almássy-park, a szécsé- nyi Forgách-kastély környezete, az újabban védetté nyilvánított Andreánszky-kas- télypark, a szügyi Simonyi- park növénytani szépségeiken túl, történelmi események tanúi voltak, illetőleg a magyar kultúrtörténet egyes állomásait is jelzik. Nehezen választható külön az ipoly- szögi égerláp és a nagybárká- nyi tőzegmohaláp víztani és növénytani értéke is. A megyei tanácsok munkájában a „növénytani érték” kategória döntő hányaddal szerepel. Az országos átlag 51 százalék. Nógrád megye természetvédelmi tevékenységének komplex voltát jelzi, hogy az országosnál kiha az új létesítményben kulturált körülmények között találkozhatnának a művelődés iránt érdeklődő helybeliek, sikerülne a községben lakók szellemi és fizikai erejének eredményesebb, példásabb ösz- szefogása, s a cigánylakosság — mely itt jelentős számban található — gondolkodásának, szokásainak, ízlésének korszerű, szocialista szellemű formálása. egyenlítettebb arányokon belül ez a kategória alacsonyabb hányaddal — 46 százalék —• s ezen belül is rendkívül változatos összetétellel van jelen. Tájképi érték az összefoglaló neve azoknak a területeknek, táj részeknek, „amelyek tájképi jellegzetességük, vagy kedvező természeti tulajdonságuk miatt különösen jelentősek.” (1901. évi 18. sz. törvényerejű rendelet 2. §.) A kultúrtörténeti értékcsoport sok esetben a műemlék- védelem tárgyaihoz csatlakozik. Ahol egy-egy jelentős műemléképület, vagy épület- együttes védelmének érdekei megkívánják, ott annak környezetét — az épületet körülvevő kert, az épülethez vezető fasor is védetté nyilvánítható. Ilyen a Nógrád megyei értékek között a szécsényi kastély kertje, a drégelypa- lánki Szondi-emlékfasor, a Hasznos—Cserte vároldala, a nógrádi vár környéke és még számtalan hasonló jellegű terület. A kultúrtörténeti értékcsoporton belül védett a régészeti ásatások területe, a néprajzi értékű lucfalvai, krak- kópusztai tánctér és a tereskei temető. A fenti sor távolról sem teljes, csupán jellemzésére szolgál a megye természetvédelem alatt álló kultúrtörténeti értókcsoportjá- nak. Ami a számokon túl is kiemelkedik és nem maradhat említés nélkül, az a megye társadalmának egyértelmű, pozitív hozzáállása a természetvédelem ügyéhez. A természetvédelem hivatásos művelői sokszor idézik a századelő nagy természetvédő egyéniségének, Káhn Károlynak, azon megállapítását, amely szerint az érdemi természet- védelemhez — egyéb fontos előfeltételek mellett — társadalmi bázis szükséges. Ez a megyében megvan. A tevékeny megyei természetvédelmi bizottság mellett úttörőcsapatok, a madártani egyesület helyi csoportja dolgozik a természetvédelem érdekében. Mindennapi munkájukat a természetvédelmi ismeret- terjesztés szolgálatába állítják a megye nevelői, mezőgazda- sági és erdészszakemberei, kulturális és közéleti munkásai. Nem véletlen tehát, hogy a természetvédelem eredményeiben az országos összehasonlításban Nógrádé az első hely. Tass! Ilona, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal tanácsi főfelügyelője Nógrád szakáll terv munka — reményen felül Nőgrádon a községi közös tanács költségvetésében az idén 300 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzése szerepelt. Ennek teljesítésére feladattervet készítettek, amit a végrehajtó bizottság hagyott jóvá. A község lakóinak szorgalmát bizonyítja, hogy már az első fél évben 30 ezer forinttal túlteljesítették az éves vállalásukat. A háromnegyed éves értékeléskor már több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Legfontosabb és legnagyobb gondjuk a berkenyéi sportöltöző építése volt, alapjait a nyáron kezdték lerakni. A berkenyéi KISZ-esekkel karöltve a szakipari munkát a község lakossága végezte el. Az épület tető alatt áll, a még hátralevő hiányosságok végeztével az öltözőt a jövő évben már birtokolhatják a sportolók. A háztulajdonosok (mindenki a saját lakása előtt) rendbe tették a vízátereszeket és vízelvezető árkokat ástak. Nagy gondot fordítottak a házak előtti területek parkosítására, környezetük szebbé tételére. A KISZ-esek a sportolókkal a kultúrház mögé betontámfalat emeltek, kerítéslábazatot építettek. Valamennyi munkát szombat-vasárnap bonyolították le. Az elmúlt vasárnap mintegy félszáz segítőkész szülő az új óvodápál szennyvízlefolyó árkot ásott amivel a rétsági TÖVÁLL-nak segítettek. Kölcsönös ez a segítség, hiszen a vállalat a kis nebulóknak autóbuszt kölcsönöz a kirándulásokra. Afrikába Tiszik varrt n°i rí szállít a Salgótarjáni Ruha) egy líbiai megrendelőnek ruhák összértéke négy és millió forint Ugyancsak decembei Svédországba is visznek lám termékeket: ötezer ruhát, jerseyből. ruhagyár megvalósítja az id re előirányzott — tőkésors gokba szánt — exportten „Alvó városok" gyermekei Tizenhárom éve élek lakótelepen, már a második gyermeknemzedék növekedik itt, szemem láttára. Az ember azt hiszi, csak a felnőtt küszködhet beilleszkedési gondokkal, csak’ő kényszerül elszakadni régi életmódjától, kötelékeitől, szokásaitól, megszokott normarendszerétől, bezzeg a gyerek olyan, mint a facsemete: ahová ültetik, ott ereszt gyökeret. Nos, azt kell tapasztalnom, hogy nem így van: a gyerek épp úgy megszenvedi az urbanizációs ártalmakat, a lakótelepek monotóniáját, az utcák, hangulatos terek, romantikus kapualjak, meghitt zugok hiányát — vagyis az ingerszegény környezetet —, mint a felnőtt. S ha mindehhez érzelemszegénység, unalom és kapcsolathiány párosul, könnyen csapódik galerikhez, rossz barátokhoz. Toronyházunk előtt — meséli a K-i KÖJÁL-szolgálat egyik orvosa — hétszer ültettek el néhány fiatal nyárfát. Egyikkel a szárazság végzett, a másikkal valamilyen betegség, a harmadikat vihar tépte ki a földből, a negyediket, ötödiket, sokadikat — a gyerekek. Szüleik szó nélkül tűrték, nem úgy a szomszédok! Ám szólni nem tanácsos, mert abból csak viszály támad. „Az én gyerekemet ne egzecírozza, a sajátjának dirigáljon!” „Azzal törődjön inkább, hogy a kölyke ne masírozzon faklumpában éjjel-nappal a fejem felett!” S a szülő, aki régi baráti körétől elszakadva azóta sem szerzett új barátokat, ezzel jó időre elejét is vette minden közeledésnek lakótársaihoz. Az Sz-i új lakótelep toronyháza mögött gyéren felszerelt játszótér kínálja szerény örömeit a kisebbeknek: egy libikóka, két láncos hinta és egy homokozó. A láncos hintát kisajátították a tizenévesek, a homokozót pedig a szűk lakások rabságából kiszabadult kutyák... Ha a gyerekek lármáznak az is baj, ha a fűre lépnek az is; a járdán kerékpározni szigorúan tilos, de melyik szülő merné kiengedni csemetéjét a forga'mas főútvonalakra?! Egyik megyénk székhelyén büszkélkedik az ingatlankezelő vállalat vezetője: a lakótelepi házak földszintjén a köles rendeltetésű helyiségek egy részét barkácsműhely céljaira átengedték a lakóknak. Az egyikben az autótulajdonosok „piszmoghatnak”, a másikban asztalosműhelyt rendeztek be maguknak az amatőr famegmunkálók. És a gyerekeknek? Nekik nem jutott egy rumliszoba — legalább egyetlen egy! — a lakótelepen? „Nem mondaná meg, melyik házban? Ki lenne hajlandó eltűrni azt a zsdvalyt, amit egy csapat gyerek csinál, ha együtt van?!” , Elnézem sokszor a „kulcsos” gyerekeket: azokat, akik helyhiány miatt nem járhatnak napközibe; akiknek — mint szomorú amulett — pertlire kötve lóg a nyakukban a lakáskulcs, nehogy elhagyják, ök azok, akik fagyosan eszik az ételt, mert nincs türelmük megmelegíteni vagy egyszerűen félnek a gáztól; közülük kerül ki a legtöbb étvágytalan, sovány, mert egyedül nincs kedvük enni; a házi feladatot ösz- szecsapják, mert ugyan ki szeret órákig a négy fal között lenni magában, a rájuk bízott házi munkát, bevásárlást elfelejtik, mert az eszük már a játékon jár. Jó szándékú pedagógusok puhatolózásai, iskolai felmérő dolgozatok jelzik, hogy bajok vannak a lakótelepi gyerekek szabad idejének —, s még inkább vakációjának — regeneráló hatású, célszerű eltöltésével. Csöregh Éva tanár-szociológus négy budapesti lakótelepen végzett vizsgálatokat; arra a kér. désre, mit csináltak előző nap, így válaszoltak a 10—14 évesek : „-----felkeltem, felöltöztem, ettem, iskolába voltam, tan ultam, vásároltam, ettem, tévét néztem, lefeküdtem.” Megdöbbentő az a falanszter-életmód, amire ezek a gyereke1' kényszerülnek. De nem elég megdöbbenni — tenni is kell valamit. Levonni a tanulságot és „alvó városok”, ingerszegény egyhangú lakótelepek helyett derűs-otthonos lakónegyéde- ket építeni. Felvenni a harcot azzal a szemlélettel, amely a járulékos beruházások több éves elmaradását szükségszerűségnek, „bocsánatos bűnnek” tekinti. A helyi tanácsokat, in gatlankezelő vállalatokat arra ösztönözni, a közös rendelteié' helyiségek elosztásánál a gyerekek érdekeit helyezzék - legalább egysorba — a hobbistákéval, s az autótulajdono sokéval. A lakóterületi népművelők kapjanak több beleszólá. si jogot a játszóterekre, szórakozási lehetőségekre szánt ösz- szegek elosztásába. Szerezzenek végre érvényt az ifjúsági törvény azon előírásainak, amelyek az iskolai tornatermek, tömegszervezeti klubok, helyiségek megnyitását szorgalmazzák a gyerekek és ifjak előtt. Kezdetnek ennyi is elég. elgondolkozni... A továbbiakon pedig érdeme^ Nyíri Éva Gólyák fészkében A gólyák elfoglalták a fészküket. Az ősszel melegebb vidékekre költöző madarakkal ellentétben ezúttal a számviteli főiskola első évfolyamosairól szólunk, akik a becéző gólya névre hallgatnak, s a korszerű kollégium lakói lettek. Nemcsak lakhatási lehetőséget kaptak itt a diákok, hanem otthont, ahol kényelmes környezetben tölthetik szabad idejüket, készülhetnek tanulmányaikra, őket mutatjuk be otthonukban. A négyágyas szobákat saját ízlésük sacrint díszíthetik, rendezhetik be az ifjú lakók. Varga Judit a virágok hatásában bízik. Aztán itt a klub. Egyelőre még nincs rendszeres program, de a társasjátékok így is összehozzák a lányokat, fiúkat. „Néha” azért a tanulmányokra is figyelni kell. A közös szobában laka évfolyamtársak együtt készülnek másnapi beszámolóikra, óráikra. Nyakas Erika és Pokrócos Mariann a délutáni séták után logikai gyakorlatokat oldanak meg. j NÓGRÁD - 1978. novembei 28., kedd 5