Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
Napjaink témái Gazdasági TRÉFÁBÓL UGYAN, de azt mondják a szakemberek: könnyebb fölsorolni, mi nem tartozik a gazdasági szabályozó eszközök közé, mint azt elmondani, hogy e bonyolult kapcsolatrendszer miféle elemekből tevődik össze. Való igaz, mert a közgazdasági szabályozók —, ahogy a mindennapos szóhasználat egyszerűsíti a címben szereplő fogalmat — az áru- és pénzviszo- nvok megjelenítésének egyik fő terepeként a gazdaságirányítási akarat közvetítői. Céljuk: a vállalati munka terelése — részben korlátozásokkal, részben kívánatos, mert sikert, eredményt ígérő feladatok kitűzésével — az össztársadalmi érdekekkel minél jobban egyező, s ugvanakor a csoport- és egyéni érdekeket is kielégítő, azokat összehangoló útra. Döntést, magatartást, tevékenységet — fejlesztési célokat, termelési, értékesítési gyakorlatot, mindezekben stratégiát és taktikát — befolyásoló eszközök rendszere ez, s a hangsúly a rendszerre, tehát az elemek egyeztetett, összehangolt jellegére, működésére jut. Amennyiben ugyanis a rendszer bizonyos elemei nem aktívak, vagy nem ugyanabban az irányban hatnak, mint a többi, a rendszer egészében fennakadások mutatkozhatnak. Illő most már választ adni arra, hogy korábbi mondatokban kétszer is szereplő elemek kifejezésen mit értsünk. S itt utalunk a bevezetőben állókra, arra tudniillik, hogy a fölsorolás korántsem lehet teljgg, éppen a részletek gazdagsága miatt. A gazdasági szabályozó eszközöknek része: az ár-, a hitel-, a jövedelem-, a külkereskedelem-. a fejlesztés- (beruházás) szabályozás, a termékforgalmazás rendjének kialakítása, a területfejlesztési célok elérésének módszertana,' a tanácsi gazdálkodás mikéntjének kijelölése stb. MINDEZEK — S A NEM említettek úgyszintén — további részekre tagolódnak. Hiszen például a jövedelem- szabályozásba tartozó adózás, elvonás és támogatás újabb csoportokra bomló fogalmakat ölelnek fel, mint ahogy az ár- szabályozáshoz sorolt tényezőknél — árformák, árkalkuláció stb. — hasonló a helyzet. Kissé elidőzve ennél a két említett 'szabályozási elemnél, néhány adatot segítségül véve mondandónk gyakorlatiasabb megvilágításához. Az állami költségvetés bevételei között a legnagyobb tételt a vállalatok (mezőgazda- sági szövetkezetek) befizetései alkotják. Tavaly ez az ösz- szeg 285 milliárd forintot tett ki. A köznapi gondolkodás számára már-már fölfogha- tatlan summában az eszközlekötési járulék éppúgy benne van, mint a termelési és a földadó, s hogy e források aránya minként alakul — mennyiben számíthat azokra a költségvetés, milyen mértékig terhelik azok a termelőket — azt a gazdasági szabályozók eszközrendszere hivatott kijelölni. Másfelől közelítve ugyanahhoz a gondolati maghoz: ártámogatásokra, termelési támogatásokra stb. 1977-ben a költségvetés 124 milliárd forintot adott ki. Ugyanez a tétel 1970-ben még csak 18,7 milliárdot ért el, azaz a két szám arról tanúskodik, nem éppen a kívánatos irányban, s nem kellő következetességgel működik a szabályozóknak ez a csoportja. A gazdasági szabályozó eszközök rendszerének gerincét a gazdaságpolitika alakítja ki, s azért, hogy a gerinc — rajta a megfelelően elhelyezett idegekkel, inakkal, erekkel, azaz szabályozási részletekkel Vege a legeltetésnek Állattenyésztők a tél előtt A megye mezőgazdasági üzemei igyekeznek egyre jobban kihasználni a szántóföldi művelésre kedvezőtlen adottságú területeket. Dimbes-dom- bos táj fogadja , a Mátravere- bély, Szentkút környékére látogatót. Ezeket a hektárokat csak legeltetésre, állattartásra tudják használni, Legelik is a mátraverebélyi üszőnevelő telep jószágai. — Telepünkön 200 tenyész- üsző és 36 növendék borjú található, ha vége a legeltetési idénynek! — hangsúlyozza Klimó József állattenyésztési telepvezető. Az ötvenes évek végén épült istállók elavultak, ütött- kopottak. Korszerűtlen a berendezés, ennek ellenére kedvező eredményeket értek el az itt dolgozók. — A nagybátonyi majorból 10—11 napos korban kerülnek ide a borjak. Ivar szerinti csoportosítás után egy ideig neveljük, majd a bikákat a kisterenyei szálláshelyre viszik. — A tenyésztésre kiválasztott üseők itt maradnak. Mesterséges termékenyítés után héthónapos vemhességi korban a mocsári telepre kerülnek. Nálunk a hangsúly a súlygyarapodáson van, ami ez evre 465 mázsa. A háromnegyed éves eredmények szerint túlteljesítjük — magyarázza. A borjúk indító és nevelő tejpótlót kapnak 90 napig. Cél: minél előbb megszoktatni a kis jószággal a szálas takarmányt. Jó minőségű bor- júszénát etetnek, 1—3 kilogrammot. Az átlagos súlygyarapodásuk darabonként naponta több mint egy kilogramm! A jelenlegi 36 borjúhoz az idén még 30—35-re számítanak. A kétéves üszőkkel négy kilogramm pillangóst és két kilogramm abrakot, az „ínyencekkel” 20 kilogramm silót etetnek. — Milyen a takarmányellátás ? — A mennyiséggel nem lesz probléma. Inkább a minősége nem kielégítő. Fővetésű silónk kevésnek bizonyult, ezért kukoricaszár és répaszelet erjesztett változatával bővítjük készletünket — tájékoztat a telepvezető. A saját gabonái Kistere- nyén darálják, keverik a kon- centrátummal és vásárolt táppal egészítik ki, igény szerint. A telepen tízen szorgos- kodnak, állatgondozók, fuvaros és kisegítő. Hosszú szíjostorával biztatja két deresét Séber István nyugdíjas termelőszövetkezeti tag. A gumikerekű plató nesztelenül halad. Ritka manapság a lófogat, de a szarvasmarháknak az abrak és takarmány kihordására tökéletesen megfelel, s a legolcsóbb is. Friss szénát túrnak az egyik istálló bejáratához, készülnek a délutáni etetésre. Az istállóban nagy most a sürgés-forgás a legelőről behajtott üszőket kötözik jászolhoz. Belépve a szálláshelyre, az ember eszébe akaratlanul is Toldi Miklós jut, aki puszta kézzel fékezett meg egy bikát. Kettő a különbség: itt üszők vannak és Tolditól öregebb, fáradtabb emberek birkóznak az akaratos állatokkal. — Hó! Helyedre — hangzik a kiáltás. Nem engedelmeskedik a zsemleszínű. A két nyugdíjas segítségére, mint akit puskából kilőttek, ugrik Klimó József és már kezében is a lánc, fűzi a jászolkarikába. — Vége a legeltetési idénynek. Kiszáradtak a legelők. Egyre hűvösebb van. Nem csak mi, az állatok is fáznak — szól közbe Verebélyi István, aki ez évben már nyugdíjba vonul. — Agitálnak, hogy maradjak tovább, azt hiszem, úgy is lesz. Szeretem a munkám és jól megértjük egymást kollégáimmal. De meg kell mondanom, nem leányálom a pásztorkodás. Az igaz, nagyon szép környezetben egy kiszáradt tengerszemhez hasonló katlanban deleltünk. Na és a friss levegő! De amikor vil- lámlik, dörög az ég, ahány borjú, annyi felé szaladnak. Eső csorog a nyakunkba, borotvál a szél: ez a mi szakmánk — magyarázza. Még beszélgetünk, Tóth István seprőt ragad, s már csattog is a vesszőköteg a betonon. Csillére púpozza, majd kigördíti az almot. Ropogós, friss szalmát szórnak a borjak alá, abrakolnak, így van ez nap mint nap. A telepen hat istálló áll, az üreseket tisztítják, fertőtlenítik, a téli időszakra növendék bikákat és juhokat szállásolnak el. Ennyi jószág után rengeteg a trágya, az almo- zást egyelőre csak kézi erővel végzik. — Ez a baj. kérem! — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth István —, s folytatja. — Ha mi kiöregszünk, nem lesz, aki megfogja a villanyelet. Az állattenyésztő próbálja meggyőzni az öreget. Hiszen a jövőben itt is terveznek egy új. modern telepet, ahol nem kell ennyi fizikai munkát ál. dozni az állatgondozóknak, hogy ilyen eredményeket érjenek el. Kodak István a népgazdasági terv végrehajtásának segítője legyen. A szabályozó eszközök rendszerének meghatározása tehát elválaszthatatlan a tervező- munkától. (A népgazdasági tervezés történetében első ízben a negyedik ötéves terv — elfogadta az országgyűlés 1970. október 3-án — szentelt külön törvényrészt a gazdasági szabályozó eszközök rendszerének. Ennek megfogalmazásában már benne rejlik az is, hogy a változó célokat nem lehet változatlan gazdasági szabályozókkal elérni. „A NÉPGAZDASÁG TERVSZERŰ, arányos fejlődését jól segítette gazdaságirányítási rendszerünk” — állapította meg az MSZMP Központi Bizottságának határozata, melyet az 1978. április 19—20-i ülésen fogadtak el. Amiben a szabályozó eszközök minősítése is benne van, ám úgy, hogy a vezető párttestület kitért arra is, hogy a továbbfejlesztés, a megváltozott feltételekhez igazítás szükségszerű. 1. e. KÉREM SZÉPEN, MI MÉG a 424-esekkel is csak a hetvenes évek elején kezdtünk megismerkedni, amikor a tengelynyomást fokozták. Még a' budapesti igazgatóság főnökei is beismerik, hogy ez a balassagyarmati térség, amolyan gőzmozdonysziget, gőzösmatuzsálemek rezervátuma. Elmaradtunk egy-két lépéssel az időtől, s csak szívjuk a füstöt, nyeljük a méregkormot. De úgy hírlik, hamarosan megkapjuk, mi is az első dízelt. No, akkor telefonálok és olyan riportot csinálunk, hogy olyan még nem volt. Tudja, mit jelent az az egyszál dízel? Szinte forradalmat, Nógrád e térségének vasútközlekedési történetében. Csak eljönne már az a nap. ..! Somogyvárí Lajos, a balassagyarmati gőzmozdonysziget gazdája beszél így, a régi „motoros”, a május elsejétől körzeti vonalfőnöki funkcióban levő, akinek bizony soka baja. — ... Rengeteg. Higgye el, egyszerűen rengeteg. Most, hogy átszerveztek minket: a gyarmati állomásfőnökség- ből, a vontatási főnökségből, s még tizennyolc kinti állomásból körzeti üzemfőnökség lettünk, még inkább ráncolhatom a homlokom. — Sok állomás, sok ember — sok gond. — No, ez a közbülső, az nem stimmel. Jelenleg olyan 670—680 ember van. És mennyi kellene? Ne találgasson ! Nyolcszázötven körül. Hogy minden feladaTartályok a föld alá Öt- és huszonöt köbméteres föld alatti olajtartályokból — az ÉPTEK és az AGROFIL részére — összesen több mint ezer darabot gyártott idén a FÜTÖBER nagybátonyi gyára. A tartályok értéke eléri a 45 millió forintot. Kevesebb a Leányka Szüret közepén Szeptember elején gyakran tására mindenütt később ték a bikavér egyik legfőbb bosszankodtak a szőlészek és kezdték a szüretet és igye- alapanyagát szolgáltató Kék- borászok. hogy a korábbi keztek bevárni, amíg megér- frankos szüretelését is. rendkívül hűvös, csapadékos nek a fürtök. Ennek köszön- A Muskotály- és a Leánykanyár miatt nein 'érik be. ' a hető. hogy az Eger—Mátra- fajtákból kevesebb érkezett a termés, és nem lesz belőle vidéki Borgazdasági Kombi- kombináthoz, mivel ezeknek megfelelő minőségű bor. Az nát szaktanácsadási rendsze- a fürtjei a késői virágzás mi- időjárás azonban később meg- réhez tartozó nagyüzemek att kisebbek lettek a vártnál, cáfolta önmagát. Kisütött a tervszerűen és szervezetten így kevesebb lett a termés nap és szeptember második láttak hozzá a szürethez az is. A múlt hét végi lehűlés felében, valamint októberben egri, a mátraaljai és a bükk- után ismét emelkedik a hőigyekezett pótolni a korábbi aljai borvidéken. mérséklet, ami kedvez a szülemaradást. A szőlők érése Mint Várad! János műsza- rétnek. Bár a cukorképzésben meggyorsult és amellett, hogy ki igazgató elmondta, jelen- további javulás már nem vár- a mustok cukorfoka sóidat ja- leg a szüret közepénél tarta- ható, a gazdaságok így js vult, nagy a javulás a szőlő- nak és a várható 350 ezer mindent elkövetnek, hogy no- bogyók egyéb minőségi ősz- mázsa szőlő felét vásárolták vep">ber 10-ig befejezzék a szetevőiben is. fel eddig a közös gazdaságok- m®§ hátralevő fürtök szedéA közös gazdaságok, a ked- tói. A Medoc és az Oportó set- vező napfényes időjárás ha- szedése után hétfőn megkezd- K. B. Majd telefonálok, mondja a gőzmozdonysziget gazdája tunknak maradéktalanul eleget tudjunk tenni, ekkora hadsereg szükségeltetne. Mozdonyfűtőnek kellene lenni hatvan-hatvanötnek. Most? Jó, ha a 'negyven szá" zalékuk hiányzik. De hát ki is vállal ma szívesen ilyen munkát, amikor mondjuk egy ilyen úton, hogy Vác—Balassagyarmat, belapátol öt- hen-hatvan mázsa szenet a tűztérbe. Rettentő munka az .kérem, nem is szólva arról, hogy egyik felét pirítja a tűz, a másikat meg meggémberí- ti a fagy. S, hogy ennyire kevesen vannak arra a harminckét mozdonyra, hát elképzelheti, hogyan tudjuk megvalósítani a havi, törvénybe foglalt százkilenc- venegy órás foglalkoztatást. Azt már meg sem merem mondani, mennyi plusszpénzt fizetünk ki műszakpótlékra, meg túlórára. . . Bár következtethet rá, mert elárulom, hogy az utazószemélyzet kétszázhetven-kétszáz- nyolcvan órát is tengelyen tölt. Higgye el, a mozdonyvezetőket meg, ha van nekik, a gyerekük is csak jóformán fényképről ismeri. Hazamegy, alszik, kel, jön. Hát ilyenek vannak, kérem. így dohog a főnök, de nem mérges, nem ideges. Az maga lenne az ártalom gondoktól teli fejére. És nem is követelőzik, nem ágál. Tisztában van a helyzettel, a lehetőségekkel, s azokhoz igazodva irányítja a vonalfőnökség munkáját. — Hát, a dízelesítés csak az tud segíteni a mi terheinken. Higgye el, szívesebben jönnek majd ilyen modern gépekre a fiatalok is. Bár igaz, azok között is van egykét típus, amivel sok a gond, a múltkor sem vettek át a gyártó cégtől egy csomót, de hát semmi sem lehet teljesen tökéletes. — Még a menetrend sem? — Látom, maga is olvasta Moldovát. De hát abban ni'ncs teljesén igaza, hogy az csak arra való, hogy mi vasutasok, ahhoz viszonyítva állapítsuk meg a késést. . . Szóval a viccnek is, a tökéletességnek is van határa. — Pedig harminc év alatt hallhatott belőlük jócskán. . . — No, persze — dörmögi, és ráfüstölünk. — ötvenedik esztendejét töltötte be Somogyvári Lajos, de már három évtizedet húzott le a MÁV-nál. A Nyugatiban kezdte, volt pályamunkás, raktáros, aztán az ötvenes évek nagy fellendülésekor delegálták egy mun- káskáder-tanfolyamra. s forgalmista lett. Szolgált Aszódon, Monoron, Dorogon, Szobon, Sztálinvárosban. Legutóbbin a „hőskorban”, a nagy építkezések idején. — Az külön megérne egy misét, de hagyjuk! — legyint. Ezerkiiencszázhatvan szeptember ötödikétől főnök Balassagyarmaton. — Akkor már megjárta a hadak útját? — Meg. De hátra van még tíz egész évem. — Nyugdíjkedvezmény? — Nekem nincs. Én fonok vagyok. Ha utaznék, lenne. De hát majd elszalad ez a kis idő. — Ügy mondja, mintha unná. — Vicének is rossz: ez a fránya vasút jelenti az én életemet. Elpusztulnék nélküle. S ha el kellene mennem se tenném, éppen most,, amikor jön a dízel. Tudja! biztos látott már ilyet, egy nagyon szép piros, háromrészes cseh szerelvény lesz. Mondom, meghívom majd az első útjára. — Várják, nagyön, a megváltó gépesítést. De nem ölhetett kézzel! — EMBEREINK NAGY RÉSZÉT átképeztük. Olyan nyolcvanan értenek most az új mesterséghez, átalakítjuk a mozdonyszíneket is, úgyhogy részünkről a fáklyás menet! Ö. ti öreg gőzösök! Balassagyarmaton is megszámlál- tattak napjaitok! Karácsony György NÓGRÁD - 1978. november 1., szerda 3
