Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
TapaezíMnfol« ée elképzelések A televízióból jelentjük Öfödik évébe lépett a nyári egyetem Interjú Sólyom Istvánnal, a TIT megvei titkárával Párt- és állami állásfoglalások, testületi határozatok szólna’ Salgótarján szellemi központtá fejlesztéséről. Megvalósításuk folyamatos, s egyre több határozott és konkrét jelét tapasztalhatjuk a kitűzött cél teljesítésének. Salgótarján szellemi, kulturális felnőtté válását ma már nemcsak a tavaszi tárlatok, a zománcművészeti biennálék, a szabadtéri szoborkiállítások, a munkásfiatalok országos versmondó versenyei mulatják, hanem az évenként rendszeresen megrendezendő nyári egyetemek is. Az idei nyáron a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szervezete a negyedik kurzust szervezte meg, a hagyományos ifiúság- politikai témakörben, általában mindegyik esztendőben meglehetősen élénk érdeklődés mellett. A honi pedagógusok. ifjúságoolitikával foglalkozó szakemberek, funkcionáriusok között mindig találhattunk külföldieket, például a szomszédos Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, vagy a nvu- sot-európai. Svájcból, NSZK- ból. A nyári egyetem négy éve alatt számos jelentős tapasztalat halmozódott fel. Ezekről a tanulságokról, valamint az ötödik esztendejébe lénő rendezvénv jövőbeni el- kénzeléseiről kérdeztük Só- Ivom Istvánt, a Tudománvos Isméretteriesztő Társulat Nógrád megyei Szervezetének titkárát. — Mit bizonyítottak az eddigi nyári egyetemek? — Mindenekelőtt, hogy hasznos’, és egyben életképes kezdeményezés volt a salgótarjáni nyári egyetem megrendezése. Arculatát is jól sikerült meghatároznunk; az ifjúságpolitika időszerű, sokakat érdeklő téma. Ugyanakkor az évek során kirajzolódott előttünk az is. hogy mit, miben kell javítanunk a nyári egyetem színvonalasabbá, hatékonyabbá tétele érdekében. ;— Például az előadások közötti tartalmi összehangolást jobban kell végeznünk, fokozottabban szükséges érvényt szereznünk annak a gondolatnak, hogy noha a nyári egyetem gazdája a TIT, a rendezvénynek végső soron az egész megye vendéglátója. Vagy említhetném a kulturális programok szervezettebbé tételét, több vitalehetőség teremtését és még számos más feladatot, ami sürgető megoldásra vár. — A tanulságok megfogalmazásához nyilvánvalóan hozzájárult az idei rendezvény is. Milyen konkrét vélemény alakult ki ezzel kapcsolatban? — A nyári egyetem középpontjában az ’ ifjúság érdek- képviselete, érdekvédelme állt. A nyári egyetemi tanács nemrégiben értékelte a rendezvényt és elismeréssel szólt a munkáról. Megitélésünk szerint az előadások a fő kérdésekről szóltak, aktualitásokat is tartalmaztak, például az idén sorra kerülő ifjúsági parlamentek rendezésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat. Az egyetemen aktív politizáló légkör alakult ki, s gyakorlatilag korlátlan lehetőség nyílt az őszinte, kendőzetlen véleménycserékre. Úgynevezett kiegészítő programjaink is beváltották a hozzájuk fűződő elképzeléseinket; vendégeink ízelítőt kaptak a város és a megye életéből, látnivalóiból, megismerkedhettek fiataljainkkal. Ellátogattak a salgótarjáni ifjúsági művelődési házba, a Kohász Művelődési Központ ifjúsági klubjának foglalkozásán tevékenyen is részt vettek, jártak az országos ifjúmunkás-kempingtalál- kozó helyszínén. összességében tehát, tudva a már említett jövőbeni javítanivalókat, elégedettek lehetünk az idei nyári egyetem tevékenységével. — Az eddigi nyári egyetemek témáját az ifjúságot érintő politikai, társadalmi, nevelési, a munkásfiatalok helyzetével, beilleszkedésével, érdekképviseletével, a pálya- választással összefüggő kérdések képezték. Hogyan folytatódik a sor? — Köztudott, hogy a jövő esztendőt nemzetközi gyermekévvé nyilvánították. Hazai programjához, a közreműködő , szervek egyetértésével, a salgótarjáni nyári egyetem is csatlakozik, annál is inkább, mivel az megfelel alapkoncepciójának. Tehát a jövő évi nyári egyetem ‘ témája a korunk és a gyermek címet viseli. — E témán belül milyen főbb tartalmi kérdések szerepelnek? — Többek között a gyermek helye és szerepe a társadalomban, a társadalom felelőssége a gyermek harmonikus fejlődéséért, jövőjéért, a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének problémái, a különbségek csökkentésének lehetőségei, az ifjúsági szervezetek szerepe élteiében, szellemi formálódásában. — Továbbra is számítanak külföldi résztvevőkre? — Határozott törekvésünk a külföldi résztvevők számának gyarapítása. Szocialista és nem szocialista országokból egyaránt. Ügy tapasztaltuk, hogy sok helyütt keveset tudnak rólunk, ugyanakkor mi is jobban szeretnénk megismerni a szocialista országok ifjúságpolitikájának gyakorlatát. Sok közös találkozási pontunk van, aztán a téma jellege is indokolja a külföldiek nagyobb arányú részvételét. Ezért tervezzük, hogy a testi, valamint a hazafias és internacionalista nevelés témakörében az NDK- ból és a Szovjetunióból előadókat hívunk meg. Ennek megfelelően a tanácskozás magyar, német és orosz nyelven történik. — Befejezésül: mikor és hol lesz a nyári egyetem? — Július 4—14-ig, Salgótarjánban, a TIT-székházban. Sulyok László Mai tévéajánlatunk 20.00: Rómeó és Júlia Shakespeare tragédiájának egyik leghíresebb feldolgozását láthatják ma este a képernyőn. A darabot még 1936- ban rendezte G. Czukor, s a főszerepeket nem kisebb világhírességek játsszák, mint Leslie Howard, valamint Norma Shearer. A feldolgozás bár látványos, de amerikai méretekhez viszonyítva diszkréten visszafogott. Még egy kitűnő alakítást tartanak számon ebben a filmben: a dajkáét, akit Edna May Oliver alakít Győri Franciska hangjával. Rómeó magyar szinkronját Hegedűs D. Géza, Júliáét pedig Kútvölgyi Erzsébet tolmácsolja. A százhúsz perces, filmre átdolgozott Shakespeare-remekmű Mészöly Dezső fordítása nyoi mán hangzik el a televízióban. A diák Ipolytarnócon szállt fel a buszra. Ez volt az utolsó járat, amivel hazamehetett Salgótarjánba. Ez vitte sz acélgyári munkásokat éjszakai műszakba. A diák aludni próbált, de eszébe jutott, hogy aznap még semmit nem tanult. Kelletlenül gondolt a másnapi órákra. Még jóformán el sem kezdődött a tanév, máris elege volt az iskolából. Talán, ha a gimnázium első éveiben jobban ráhajtott volna . . ., de így — Közepesnél is gyengébb bizonyítvánnyal — nem sok esélyt adott magának a felvételire. A bölcsészkarra kerülés terve már csak illúzió maradt. Ügy érezte nincs értelme tovább kínlódnia az iskolapadban. Aztán végignézett úti- társain, és azzal nyugtatta magát, hogy az iskola még mindig kényelmesebb, mint a kemencék mellett dolgozni. Később mégis úgy vélte, hogy a munkásoknak jobb, hiszen letudják a nyolc órát, s utána azt csinálnak, amit akarnak. Most már kifejezetten irigyelte őket. Mihálygergén újabb utasok szálltak fel. Egyikük a diák mellé ült. — Még nem láttalak ezen a járaton. Honnét jössz — kérdezte a férfi barátságosan. — Tarnőcon voltam egy barátomnál — felelt röviden a fiú, s hogy elejét vegye . a beszélgetésnek, kibámult sz ablakon. — Hol dolgozol? — érdeklődött tovább a férfi, mit sem sejtve a fiú hangulatáról. — Tanulok. — Nagyon helyes. Bár én is sjárat előbb elkezdhettem volna . '. . — sóhajtott a férfi, és táskájából elővett egy újságot. A diák a férfire pillantott. A középkorú, szikár ember homlokát fáradt ráncok redőzték. — Csak nem azt akarja mondani, hogy maga is tanul? — kérdezte most már a diák. A férfi elmosolyodott. — Mit tegyek, ha vénsé- gemre jött meg az eszem. Nem én vagyok az egyetlen ötvenéves gimnazista. Már a nyolc osztályt is esti isk/án fejeztem be. Szívesen csináltam, ment is könnyen. Kedvem támadt a gimnáziumhoz is. Most járom a harmadik osztályt. Ez már nehezebb dió, mint az elemi, de több a haszna is . . . — Ugyan, mi hasznát veszi — vágott közbe kissé szemtelenül a diák, de érezte, hogy elárulta magát. — Ügy értem — próbált magyarázkodni — az érettségi után többet fog keresni? — A férfi zavarba jött. — Mi tagadás annak idején azért jelentkeztünk néhány an, hogy a vállalásoknak eleget tegyünk, mert ez akkor még több pénzt ígért. Mint darukezelő, nem keresek rosszul, de hát a pénzből sosem elég... Tanulni azonban, ina már nem a pénzért tanulok. — Hanem — kérdezte csípős éllel a fiú. — Hogy miért? Hát, mert másképp ül az ember a tv elé . . ., de hát ezt neked nem igen kell magyarázni . . . A diák nem válaszolt. Salgótarjánba érve leszállt a főtéren, de szemével még sokáig kísérte az acélgyár felé gördülő autóbuszt. (P.) 4 NÓGRÁD — 1978, november 1., szerda Krúdy világa zül választottam ki a film szerepeit. A címet egyik novellája adta, amely az egész témára talán a legkifejezőbben utal. — A szereplők? — Szép számú szereplőgárdával dolgozunk. A főszerepet Kozák András ját- sza, a többi figurát Bessenyei Ferenc, Bencze Ferenc, Garas Dezső, Öze Lajos. Hau- ma'nn Péter Jíovák István, Szegedi Erika, Tábori Nóra, Szirtes Ági, Kiss Mari, és két lengyel színésznő Éva Wis- niewska. valamint Magd,a Wuitrik alakítják. — Mi a legnagyobb gondja a film forgatásakor? — Az elvont irodalmi anyag filmszituációkra való formálása és a környezet. valamint a figurák hitéles megformálása. Krúdy teljes életet élő ember volt! Csodás humorral írt! Amikor a legtragikusabb helyzetekhez érkezett humorával, rögtön feloldotta ezeket, úgy, hogy az ember rögtön mosolyogni kényszerül. A legnagyobb gond végül is az, hogy ezeket az írásokat filmezés közben a föld feletti lebegésükből le kell szállítani a földre. Kezdődik a forgatás. Róza mama lakásán vagyunk. Belép Józsaiás! (Gobbi Hilda és Kozák András). A két régi barát miután üdvözli egymást, a kártyához fordul. — Tudod-e, hogy hábqrú lesz — mondja Róza mama. — A kártyáim, a babonáim, már egy fél esztendeje mutatják a háborút. Vége a régi magyar életnek Rózsám! Csak az vigasztal, hogy a világ, főként ez az ország megérdemli a sorsát. Sz. B. Tart a vita Á baszkok grúz eredetűek? Pesten, a Mikszáth Kálmán tér egyik régi bérházá'nak udvarán nagy a sürgés-forgás. A kapu előtt hatalmas teherautó táboroz és a filmgyári munkások sietősen hordják befelé a hatalmas világítótesteket. > Fent az emeleten egy hangulatosan berendezett, polgári ízlésről és stílusérzékről árulkodó, századelőt idéző szobában már csaknem minden készen ,áll. A filmesek már a világítást szerelik a mennyezetre. A szoba pamlagán a felvételre kerülő jelénet egyik főszereplője, Gobbi Hilda kártyát kever. A sarokban álló kényelmes karosszékben pedig a rendező, Horváth Z. Gergely ül. — Krúdy Gyula írásaiból készülő filmet a Bolondok kvártélyát forgatjuk ezen a délutánon is — mondja a rendező. Három hete vágtunk bele ebbe a nehéz munkába. — Újra egy Krúdy-film? Egyik regényéből készült tv- változatot már láthattunk. Azt is ön forgatta. — Tizenöt esztendős szerelem ez. Azóta olvasom az író regényeit, novelláit és amikor alkalmam adódik mindig visszatérek Krúdy Gyula megfilmesítéséhez, bár tudom, hogy minden esetben nagyon nehéz vállalkozás. ,,A Napraforgó” megfilmesítésére is több évig vártam. A ,,Bolondok kvártélyát” eredetileg az író születésének 100. évfordulójára szerettük volna elkészíteni.' Ez sajnos, nem sikerült. így most a forgatási idő egybeesik az említett évforduló megünneplésével. — Ez a film több Krúdy- műből ötvöződik. — A szerző valamennyi hozzáférhető munkáját elolvastam. Ezek az olvasmány- élmények sugallták számomra azt, hogy a különböző epizódokat, a „Hét bagoly” című regénye köré lehet csoportosítani. Ebben a filmben nem az andalító, nosztalgikus Krúdy-képet akarom újrafogalmazni. Inkább a magányos, keserű, lehetetlenül élő emberek világát kristályosítani egybe, azokét, akik szüntelen kísérletet tesznek arra, hogy a saját életformájukat vállalják, bár tisztában vannak azzal, hogy ily módón képtelenség élni. — A Krúdy-világból tehát sokakat megidéz? — Majdnem mindenki megjelenik ebben a filmben: Palacki, Szomjas, Szeleczki, Kisüsti, Róza mama, Bor- gazdá'né, Kisilonka, Galgóczi és természetesen a főszereplő Józsaiás, a Hét bagoly hőse, a lassan ismertté váló fiatal író is. Valamennyien járják lehetetlen táncukat a szerelem, az élet és a halál körül. A kedvenc figurák köÜjabb tény áll a tudósok rendelkezésére, amely a Spanyolországban élő baszk népnek a grúzok elődeivel, a kaukázusi ibérekkel fennálló esetleges rokonságát bizonyítja. Ez a feltevés már régóta foglalkoztatja a szovjet és a külföldi történészeket. A régészek által a baszk város, Bilbao körzetében talált, eddig még megfejteden írásjegyekkel telerótt tábla valószínűleg felfedheti a baszk nép eredetét. A tábla szövegét sokáig nem tudták megfejteni. Néhány évvel ezelőtt egy lelkes grúz amatőr nyelvész, Sota Hvedelidze mérnök azonban hozzáfogott az Ibériai Tábla rejtélyének megfejtéséhez. Figyelmét a szövegben feltűnően gyakran előforduló kettőspontok keltették fel. A kettőspontok az ősi grúz írásbeliségben a vessző szerepét töltötték be. így a megfejtés alapjául az ógrúz nyelv szolgált. Sota Hvedelidze kiírta az egyforma betűket. Ezek egy részének volt ógrúz megfelelője. A legnagyobb gondot a magánhangzók meghatározása okozta. Variációk sokaságát próbálta ki, hogy megbizonyosodjék, helyesen értelmezte-e a magánhangzók jelentését. Két magánhangzót jelölő betű és a mássalhangzósor ismeretében olyan négybetűs szavakba helyettesítette be őket, amelyekben csak egy ismeretlen magánhangzó szerepelt, és az ógrúz szavak jelentéséhez folyamodva határozta meg ezeket a betűket is. Nos, az örökül hagyott Ibér Tábla így szólt a régi baszkokhoz: „Keserű és nehéz sors jutott nekünk. A 4100. évben (a mi időszámításunk szerint körülbelül 3480 évvel ezelőtt) a föld nagy robajjal hirtelen megremegett. A bölcs Rio emlékeztette honfitársait, egyszer már volt ilyen és az ibé- rek földje akkor a feneketlen mélységbe tűnt, ezért hát el kell hagyni ezt a tájékot és el kell indulni a Nap nyomában. Sikerült maga köré 'gyűjtenie az embereket és elindultak napnyugat felé. Ott új hont találtak maguknak . . .” Az ibérek új hazája Spanyolország lett. De vajon valóban a Kaukázusból indul, tak el? A tudomány számos esetet ismer, amikor a leglelkiismeretesebb kutatások is pontatlanságokat, tévedéseket eredményeztek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy meglehetősen sok érv szól a „honnan jöttek a baszkok” problémában a kaukázusi hipotézis mellett. Nyugat-Grú- ziában fennmaradtak olyan mondák, amelyek megemlítik, hogy „megindult a föld”, a baszkok legendái pedig elmesélik elődeiknek ,,a tűz, a föld és a víz roppant harcát” követő elköltözését a keleti tájakról. Több mint 360 grúz és baszk szó hangzása megegyezik. A két nép hasonlóságát antropológusok, zenetudósok, népkutatók igazolják. És ezt most alátámasztja Sota Hvedelidze merész fordítása is. Különböző országok szakemberei, történészek, régészek, nyelvészek vizsgálják most a grúz mérnök munkáját, és az eddigi feltevés — meglehet — könnyen vitathatatlan tudományos tétellé válik. A szovjet filmek fesztiválja bérletes előadásai a premier filmszínházakban NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZ XI. 2—5. 3/4 6 és 8 órától M I M I N O 6—8. 6-án csak 8 órától 7—8-án 3/4 6 és 8-tól A TANKCSATA 16—18. 1/2 4 és 3/4 6-tól SÉBZETT MADARAK 19—22. Csak 3/4 6-tól SZÓT KÉREK I—II. Kérjük kedves bérleteseinket, hogy lehetőleg az előadások előtti napokon telefonon, vagy személyesen jelezzék helyigényüket a filmszínházak pénztáránál. MADÁCH FILMSZÍNHÁZ XI. 2—3. 3/4 6 és 8 órától A NYUGALMAZOTT EZREDES 4—5. 1/2 4, 3/4 6 és 8 órától A TANKCSATA 6—8. 3/4 6 és 8 órától 8-án csak 3/4 6-tól M I M I N O \
