Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

I * Ilarancsvölgyc Építő- és Faipari Szövetkezet Kedvező fejlődés útján Tizenegyről százhetvenre — Minőségi szolgáltatások — Szocialista összefogással 1960-ban mindössze tizenegy rníslerember összefogásával alakult meg Karancskesziben az építőipari szövetkezet, amely az eltelt tizennyolc esz­tendő alatt igen szép eredmé­nyeknek, kívánságoknak a legtökéletesebben, a legmeg­felelőbben eleget tenni. Ál­landó feladataik között szere­pel a műszak- és anyagellá­tás színvonalának növelése, a Érdemes szót ejteni a bel­ső építészeti jellegű munkák­ról is, amely az egyesülés után szintén tág teret kapott. Ide tartozik a különböző be­rendezések, beépített és moz­lesz, ami a korábbi évek át­lagához viszonyítva emelkedő. A dolgozók szociális helyzeté­nek irányítója a szövetkezeti bizottság, melynek eredmé­nyes munkáját bizonyítja az évről évre javuló munkavé­delmi, egészségügyi helyzet, a dolgozók szociális ellátottsá­gának egyre jobb és színvo­nalasabb biztosítása. Múlt évben közel 250 ezer forintot fordítottak szociális célokra, jó néhány dolgozót részesítettek segélyben, támo­gatásban. Külön pénzösszeget folyósítottak az iskolás gyer­gyelország és Csehszlovákia nevezetességeivel, hírességei­vel ismerkedtek meg. Munkaverseny-mozgalom Az ötödik ötéves terv idő­szakára meghatározott felada­tod, célkitűzések megvalósí­tásában tetemes részt vállal­nak a szocialista brigádok is. jelenleg hét kollektíva műkö­dik, s a mozgalomban részt vesz a szövetkezeti dolgozók­nak több mint fele. Munkájuk legutóbbi értékelésekor igen a szocialista közösségi élít- forma kialakítására töreked­nek. Különösen szép példákat mutat a „Barátság”, az •„Egyetértés”, a „József Atti­la”, a „November 7.” és a „Május 1.” brigád kollektívá­ja. Munkájuk és lelkesedésük záloga a szövetkezet gazdasá­gi és társadalmi célkitűzése.- nek maradéktalan megvalósí­tására. Sommázva az eddigieket, megállapíthatjuk: a Karancs­4? új óvodát már nagyon várták a sóshartyániak. nyékét, nagyszerű fejlődést mondhat magáénak. Még a nevük is Válfozmí^bMftd' 1 salgótarjáni járásban, ' " 'mind azon túl a Karancsvólgyi Építő- és Faipari Szövetke­zetként emlegetik őket. Múlt és jelen kivitelezési és szállítási ha­táridők pontos betartása, s a minőség 'fokozatos javítása: Munkálataik közül említ­sünk meg néhányat: az el­múlt évben Karancskesziben óvodát építettek; ez évben — éppen a napokban — szintén óvodát adtak át, ezúttal a sós- hartyáni gyerekek (és szülők) nem kis örömére; a Nagybá- tonyi Általános Iskola átala­kítása — közel négymillió fo­rintos munkálat — szintén a nevükhöz fűződik; ők újítottá« fel az öblösüveggyár! művelő­dési otthont; s jelenleg a Salgótarjáni Kohászati . Üze­mekben az 1500 négyzetméte­res, úgynevezett Graboplan (felfújható sátor) raktárhelyi­ség kialakításán munkálkod­nak. De most, végzik a Nóg- rád megyei Sütőipari Válla­lat épületének külső felújítási munkálatait is, valamint a Váci Kötöttárugyár kazári te­lepének üzembővítését. A legfrissebb statisztikai kimutatás szerint jelenleg a szövetkezet dolgozói állomá­nya megközelíti a 170 főt. Szorgoskodnak itt kőműve­sek, ácsok, festők, villanysze­relők, lakatosok, vízvezeték­szerelők —, hogy csak néhá­nyat említsünk. A dolgozók a fizetésre sem panaszkodhat­nak, hiszen ez évben hétszá­zalékos volt a bérszínvonal fejlesztése, ami e viszonylat­ban nem lebecsülendő. Követ­kezésképpen számottevően emelkedett a termelési érték is. Míg a hatvanas évek kö­zepén csupán 3—4 millió fo­rint értékű munkát végeztek el, addig ez év végére ez a szám várhatóan eléri a 34 milliót. S, hogy ez minden valószínűség szerint így is lesz, azt bizonyítja az időará­nyos tervteljesítés: a három­negyed évi mutatók szerint a szövetkezet 26,3 millió forint termelési értéket állapított meg. Érdemes itt megemlíte­ni, hogy az egy főre eső ter­melési érték is 16,9 százalék­kal emelkedett, ami a terme­lékenység növekedésének ékes bizonyítéka. Csak a legöregebb dolgozók _ emlékeznek már arra, me- 6QY6SUI6S UlSfl lyek voltak a kezdeti nehéz­gó bútorok, álmennyezetek készítése, a megrendelők kí­vánságainak megfelelően fa, illetve* szélek' és gazdag vá­lasztékú műanyag falburkoló anyag felhasználásával. És, hogy ez az egyesítés mit jelentett a salgótarjániak számára, azt illusztrálja az alábbi adat is, mely szerint 1977. első felében a Salgótar­jáni Bútor- és Faipari Szö­vetkezet 60 fős gárdája nyolc­ezer forint nyereséget ért el, ez évben pedig a rájuk rótt nyolcmillió forint termelési értékterv teljesítésével egy­idejűleg egymillió-kétszázezer forint nyereséget kell elérni­ük. mekek szüleinek, valamint a nagycsaládosok részére. A szövetkezet szociálpolitikájá­nak egyik alapvető vonása, hogy segítsék a különböző okok miatt arra rászorulókat mind anyagilag, mind erköl­csileg. Üdültetésre, az említett idő­szakban több mint 140 ezer forintot fordítottak. Különö­Már korábban szóltunk ar- sen emlékezetes kirándulás ról, hogy az ez évi bérszín vo- vo^ az az út, melynek során nal-fejlesztés hétszázalékos a szövetkezeti dolgozók Len­Szociálpolitika A gyár belülről szép eredményekről adtak számot. Felajánlásaikkal, vál­lalásaikkal nagyban hozzájá­rultak az ez évi időarányos tervtel j esítéshez. De nemcsak a munkát te­kintik a szocialista verseny- mozgálom egyetlen célkitűzé­sének, hanem igyekeznek a hármas jelszó — „Szocialista módon dolgozni, tanulni, él­ni” — egységének is eleget tenni. Szakmai és általános műveltségük fejlesztésén túl völgye Építő- és Faipari Szö­vetkezet tizennyolc esztendős fennállása alatt számottevő eredményeket ért el. Munká­jukat minősíti az — egyre növekvő — megrendelők bi­zalma, a minőségi kifogások, határidő-túllépések elenyésző száma. És, ami ezzel termé­szetszerűleg összefügg: egyre nő a dolgozók keresete, foko­zódik ányagi és erkölcsi meg­becsülésük, és javulnak a munkavégzés körülményei. (X) Különösen jelentős volt az a két intézkedés, amely 1977- ben a Karancsvölgye Építő- és Faipari Szövetkezet építőipari karbantartó, felújító, szolgál­tató bázisszövetkezetté jelölte ki, illetve a Salgótarjáni Fa­ipari és Bútorkészítő Szövet­kezetét a karancskesziekkel egyesítette. Ezek által termé­szetszerűleg szélesedett a te­vékenységi kör, sokrétűbbé, „kényesebb” igényeket is ki­elégíthetővé vált a szövetke­zet munkavállalói képessége. ségek, milyenek voltak az ak­kori munka- és életkörülmé­nyek. Ha csupán arról szó­lunk, hogy tíz-egynéhány év­vel ezelőtt az egyetlen „gép” egy lófogat volt, s az idén a szövetkezet saját beruházás­ra már 3,3 millió forintot for­dít (ez 22 százalékkal több az előző évinél) — rögtön érzé­kelhetővé válik a szövetke­zet életében történt fejlődés. A szolgáltatásokról Mint minden „magára adó” szövetkezet, nyilván ők is Igyekeznek a felmerült igé­A két szövetkezet fúziója után nemsokára megszűnt a bútorgyártás, hiszen a korsze­rű, nagy szériákat előállító bútorgyárakkal szemben a viszonylag alacsony technikai felszereltséggel rendelkező te­lep nem volt versenyképes. Megmaradt viszont a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatás, amely az egyedi bútordarabok készítését, s a bútorok garan­ciális javítását öleli fel. Ez utóbbinál a megrendelők kí­vánságára — munkaidőn kí­vül is — harminc napon be­lül elvégzik a kért munkát, jelenleg a megyeszékhelyen, illetve a salgótarjáni járásban. A Váci Kötöttárugyár modern gyártócsarnoka kívülről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom