Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

Berlinben csütörtökön ünnepélyesen aláírták az NDK és az NSZK közlekedési és egyéb megállapodásait. A kénen Kiirt Nicr, az NDK külügyminiszter-helyettese és (balra) Günter Gaus, az NSZK állandó NDK-be!i képviseletének vezetője kézjegyével látja cl a dokumentumokat. Űrhajósok sajtóértekezlete Moszkvában ftiagy hozzá a tudomány haladásához Incidensek Libanonban Néhány nap óta ismét rosz- szabbodik á helyzet Libanon­ban, s a kormánynak szerdai ülésén sem sikerült kidolgoz­nia a biztonsági tervet, amelynek közzététele már két héttel ezelőtt esedékes lett volna. Szelim al-Hossz miniszter- elnök a kabinet ülése után azt mondotta, hogy „tekintet­tel mind a politikai, mind a katonai adottságokra, a dön­téshozatal nem olyan egysze­rű, mint egyesek gondolnák". Hozzátette azonban, hogy az arabközi békefenntartó erők, a libanoni hadsereg, valamint a libanoni csendőrség pa­rancsnokai az ország vezetői elé terjesztették a biztonsági terv első variánsát. E terv volna hivatott arra, hogy segítségével helyreállít­sák a biztonságot a naponként ismétlődő véres incidensek színhelyévé vált országban. (MTI) Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Csütörtökön Moszkvában nemzetközi sajtóértekezletet tartottak Vlagyimir Koval- jonok és Alekszandr Ivan- csenkov rekordhosszúságú, űrbéli tartózkodásának be­fejezése alkalmából. Anatolij Alekszandrov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke méltatta először Ko- valjonok és Ivancsenkov te­vékenységét, valamint lengyel és NDK-beli kollégáik köz­reműködését. Ezután Oleg Gazenko aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia orvos-bioló­giai intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a 140 na­pos űrutazás nemcsak a vi­lágűrről, hanem a kozmosz­ban tartósan élő és dolgozó emberek szervezetét illetően is gazdagította ismeretein­ket. Az akadémikus hangsú­lyozta, hogy a Szaljut—6 első állandó személyzete, Roma- nyenko és Grecsko 96 napos űrtartózkodása során szerzett tapasztalatok figyelembevé­telével összeállított prog­ramnak köszönhetően Ko- valjonoknak és Ivancsenkov- nak kevesebb, mint két hétre volt szüksége ahhoz, hogy reakldimatizálódjanak a földi körülményekhez. Az űrhajó­soknak a Földet érés után semmilyen gyógyszerre sem volt szükségük és az ilyen tartós űrutazásnál természe­tes súlyveszteséget (ez Ko- valjonoknál 2,3 kilogramm, Ivancsenkovnál 3,9 kilo­gramm volt) a parancsnok máris teljes mértékben, a fe­délzeti mérnök pedig csak­nem egészen pótolta. Gazen­ko akadémikus kiemelte, hogy a 140 napos űrkísérlet orvosi szempontból tökéletesen si­került és felbecsülhetetlenül értékes hozzájárulást jelent a további űrkisérletek prog­ramjának összeállításához. Vlagyimir Kovaljonok — társa, Ivancsenkov nevében is — derűs hangon mondott köszönetét mindazoknak, akiknek áldozatos munkája lehetővé tette a páratlan tu­dományos sikert. Kovaljonok azt is hang­súlyozta, hogy a tartós űr­repülések programjának eredményes végiehajtását nagyban megkönnyíti az az állandó pszichológiai támoga­tás, amelyet az irányítóköz­ponttal való szoros munka- kapcsolat jelent. Alekszandr Ivancsenkov, az űrállomás fedélzeti mér­nöke a tudományos kutatá­sokról adott színes beszámo­lót. Mint elmondotta, az ex­pedíció legnagyobb „felfede­zése” éppen az, hogy a Föld és a világóceán komplex problémáinak beható tanul­mányozására a világűr igen kedvező lehetőségeket nyújt, sőt páratlan megfigyeléseket tesz lehetővé. A különleges fényképező-berendezés, az MKF—6M segítségével mintegy háromezer, kézi kamerákkal és a széles látó­szögű tipográfiai kamerával további kétezer felvétel ké­szült a Földről és az óceán­ról. Ivancsenkov elmondotta: tudományos munkájához, de egyben szórakozásához is hozzátartozott a gleccserek, jégmezők vizsgálata. A szov­jet tudósok most állítják ösz- sze a világ „jégtérképét”, a glaciológiai térképet és eh­hez az űrállomásról igen sok adatot szolgáltattak. Az űrhajós-mérnök mél­tatta a technológiai kísérle­tek fontosságát: több mint ötven próbát végeztek a két mini olvasztó-kemencével.' Ugyancsak nagy fontosságú megfigyeléseket végeztek a BSZT jelű rádióteleszkóp­pal is, egyes sugárforrások­ról, a Föld légkörének ózon­rétegéről és egyes csillagok­ról, amelyeket akkor figyel fék meg, amikor azok a horizont fölé emelkedtek. Az orvosi kísérletek rendszeresek vol­tak, a biológiai kísérletek: növények, mikroorganizmu­sok tenyésztése - és vizsgála­ta pedig nemcsak munka, ha­nem szórakozás is volt az űr­hajósok számára — egyik terményüket, egy hagymát el is fogyaszthattak. A két űrhajós egyben rá1- dió- és televíziós riporter is volt: összesen több mint 120 adást közvetítettek az űrál­lomásról. Ivancsenkov hangsúlyozta: a Szaljut-űrállomás egye­dülálló lehetőséget teremt a hosszan tartó tudományos vizsgálatok számára, mert rendszeres utánpótlást kap a teherűrhajókkal. Fontos, hogy a vizsgálatokhoz elen­gedhetetlen manőverekhez mindig volt elegendő hajtó­anyag. A hosszú tartamú űr­repülés pedig a személyzet számára biztosított nyugodt munkafeltételeket és nagy ru­tint, tapasztalatot. Nagy fon­tosságú tény az is, hogy va­lamennyi műszer és berende­zés az egész út során gyakor­latilag hibátlanul működött. Magyar felszólalás a haderöcsökkentósi tárgyaláson Szabó Zoltán, az MTI tudósí­tója jelenti: Csütörtökön Bécsben Ta deusz Strulak nagykövetnek, a lengyel küldöttség vezetőjének elnökletével megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csők' kentéséről folyó tárgyalásso­rozat 186. plenáris ülését. A csütörtöki tanácskozás egye dűli felszólalója Fodor Zol­tán nagykövet, a magyar de­legáció vezetője volt. Fodor Zoltán nagykövet be­szédében megállapította: a NATO-országok küldöttségei nem hajlandóak a kölcsönös kompromisszum útjára lépni. Az egyes kérdésekben ed­dig létrejött közeledés csak­nem teljes egészében a négy szociálisa ország kompromisz- szumra való készségének tud­ható be. Legfőbb ideje lenne, hogy a létszámadatok kérdésé­ben a nyugati országok a fel- tételezések helyett áttérjenek a realitás és a konkrét tények talajára és ezzel hozzájárul­janak a vitatott kérdések tisz­tázásához. Fodor Zoltán nagykövet vé­gezetül kifejezte reményét, hogy a NATO-országok de­legációi tanújelét adják ré­gen esedékes készségüknek a kompromisszumra és rövid időn belül pozitív választ ad­nak a négy szocialista ország 1978. június 8-i nagy jelen­tőségű javaslatára. Ez lehető­vé tenné — mondotta — hogy az 1979. év végre konkrét eredményeket hozzon a bécci tárgyalásokon. Zátonyo« vizeken az olasz kormány Vincenzo Scotti olasz mun­kaügyi miniszter a külföldi Sandro Pertini olasz köz- társasági elnök csötörtökön a Quirinale-palotában Enrico Berlinguert, az OKP főtitkárát és a belpolitikai helyzet alakulásáról, elsősor- tójának kérdésére válaszolva, ban az Andreotti-kormánnyal úgy vélekedett, hogy „a kor­J °*nTC p sajtó jSzékházában tartott saj tóértekezletén az MTI tudósí kapcsolatos nehézségekről tár­gyalt vele. A megbeszélésük­ről kiadott közlemény szerint a találkozó szívélyes légkör­ben folyt le. mány hajója nagyon zátonyos vizeken halad” és nincs ki­zárva, hogy a sok zátony egyikén megfeneklik. (MTI) 2 NÓGRÁD — 1978. november 17., péntek ■ ■ Ünnepség a Párttörténeti Intézetben fFolytatás az I. oldalról) mozgalom történetének mű­kásmozgalom tapasztalatainak velői jelentős szerepet töltöt- vizsgálata és a tapasztalatok tek be a különböző általánosítása nélkülözhetetlen hozzájárulást jelent mind tu­dományos világnézetünk, a marxista—leninista elmélet to­vábbfejlesztéséhez, mind pe­dig a gyakorlati politikai munkához. Óvári Miklós szólt arról, hogy a munkásmozgalom tör­ténete azzal is elősegíti a szo­cialista tudat fejlesztését, hogy feltárja a munkásosztály küz­delmének, sikereinek vagy bal­sikereinek hazai és nerrtzetkö- zi összefüggéseit, az egység, a nemzetközi összefogás erősíté­sének történelmi szükségszerű­ségét. Ily módon nagymérték­ben hozzájárul a forradalmi mozgalommal szembenálló kispolgári,• revizionista, nacio­nalista nézetek elleni harchoz. A továbbiakban az intézet megalakulásának történelmi körülményeiről, s munkájának anti­marxista nézetek elleni ide­ológiai küzdelemben. — E feladat elvégzését még ma sem tekinthetjük befejezett­nek — hangsúlyozta. — A ku­tatások eredményei meggyőző­en bizonyítják, hogy a nem­zet megtartó és vezető ereje korunkban a munkásosztály. Egyben azt is, hogy a marxiz­mus—leninizmus elméletének alkotó alkalmazásával a párt képes megoldani a szocialista építőmunka bonyolult kérdé­seit. Ezután kifejtette: a párt­történet színvonalas kutatásá­nak és oktatásának példaadó ereje, nagy nevelő hatása kü­lönösen fontos az ifjúság szem­pontjából. Hiszen a mai fiata­loknak nincsenek a múltról közvetlen emlékeik és tapasz­talataik. A politikai képzésben nélkülözhetetlen történelmünk ideológiai, elméleti jelentősé- tapasztalatainak felhasználása, géről, szerepéről szólt. Emié- Az ünnepségen a Párttörté- keztetett arra, hogy az utób- neti Intézet igazgatója kitűn­ői két évtizedben a munkás- tetőseket nyújtó?! át. Az európai dolgozó nők célja: Egyenlőség, fejlődés, béke A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Szak- szervezeti Világszövetség közös kezdeményezésére az európai dolgozó nők helyzetéről tárgyaltak november 14—16. között Budapesten a Gellért Szállóban. A hét következő két nap- jáh — november 18-ig — a külföldiek tanulmányutakon szereznek tapasztalatokat a magyarországi dolgozó nők élet- és munkakörülményeiről. Ki-ki érdeklődési körének megfelelően üzembe, vagy termelőszövetkezetbe látogat. A dabasi Fehér Akác Tsz, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Magyar Hűtőipar székesfehérvári mirelitté üzeme és a Budapesti Harisnyagyár fogadja a látogatókat. Ezek az üzemek igen sok nőt foglalkoztatnak, így tehát a látogatók személyesen érdeklődhetnek a dolgozó asszonyok és lányok helyzetéről Magyarországon. A szeminárium része egy folyamatnak, amely 1975-ben indult meg: akkor Mexikóban az ENSZ által rendezett nők világkonferenciáján meghirdették a nők évtizedét, amely 1985-ig tart. A felhívás jelszava: az egyenlőség, a fejlődés és a béke minden kontinensen érvényes. Azóta már tartottak regionális tanácskozást Latin-Amenkában és Ázsiában is. Most a bennünket legközvetlenebbül érintő kérdésekről az európai nők helyzetéről rendezték meg a szemináriumot. Szá­zadunk két világháborúját átszenvedett kontinensünk asz- szonyai szenvedélyesen akarják a békét és munkájukkal is segíteni kívánják annak tartós megvalósítását. A házigazda, a Magyar Nők Országos Tanácsa, nemcsak azt a feladatot vállalta, hogy megrendezi az összejövetelt, hanem Erdei Lászlónénak, a MNOT elnökének beszámoló­jával, valamint üzemlátogatásokkal lehetővé teszi a külföldi résztvevőknek, hogy meggyőződjenek: szocialista országunk­ban a dolgozó nők azonos jogokkal rendelkeznék, mint a férfialt. Rendszerünk minden anyagi és erkölcsi támogatást megad a tanuláshoz, a szakmai képzéshez, az anyai jogok gyakorlásához. A Szakszervezeti Világszövetség és a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség e szenünárium programfeladatá­ul tűzte annak megvitatását is, hogy miként tudnak haté­konyabban együtt dolgozni a nőszervezetek és a szakszer­vezetek. Ezért igen tanulságos volt, Duschek Lajosné, a SZOT titkára felszólalása, aki a szakszervezeti mozgalom tevékenységéről, a dolgozó nőkért folytatott következetes munkájáról, az egyenjogúság kiteljesedéséről, az egész­ségügyi és a szociálpolitikai eredményekről tájékoztatta a jelenlevőket. A szeminárium jelszava az egyenlőség, a fejlődés, a bé­ke. Mit kell tenniük a társadalmaknak és a szervezeteknek és maguknak a nőknek mindezért, hogy a jelszó megvaló­suljon? A két nemzetközi szervezet előzetesen kidolgozta a szeminárium politikai célkitűzéseit, amelyek segítséget ad­tak a felkészüléshez. Lényegében — három ország kivéte­lével — Európa minden nemzetének nőmozgalma és közel 20 szakszervezet, hat nemzetközi szakszervezeti szövetség képviseltette magát, részt vett a vitában az UNESCO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az ENSZ genfi köz­pontjának szociális és fejlesztési főosztályának küldötte. Itt voltak a DÍVSZ, a Nemzetközi Gyermekszövetség (CIMEA) képviselői is. Ezen a konferencián megvitatták Európa asszonyainak, lányainak egyik legégetőbb kérdését, a munkához való jogot, a szakmai képzést és ezzel együtt az anyai jogok gyakorlá­sát. Mirjam Vire-Tuominen az NDK főtitkára elemezte a többi között, hogy a tőkésországok gazdasági válsága mi­lyen hatást gyakorol a nők helyzetére, a családok sorsára, s a fiatalokra. A szeminárium fontos programot adott az európai nők­nek. Következik a megvalósítás időszaka. Mindenki a maga területén, a saját társadalmának megfelelő tennivalókkal já­rulhat az egyenlőség, a fejlődés és a béke jelszavának meg­valósításához. A nagyszabású több napos tanácskozáson állást foglal­tak abban, hogy az európai nők elősegítik az 1980-ra meg­hirdetett teheráni nemzetközi konferenciának sikerét, ame­lyet ugyancsak a nők évtizede jegyében kívánnak megtartani. Lendvai Vera Szélesedő ellenállás Kambodzsában A gyorsan szélesedő kam­bodzsai ellenállás eddigi leg­fontosabb dokumentumát hoz­ták nyilvánosságra csütörtö­kön Hanoiban. A VNA hír- ügynökség tájékoztatása sze­rint az elmúlt napokban Kambodzsa számos körzeté­ben különböző röplapokat terjesztettek, amelyek a ka­tonákat és a polgári lakossá­got a Pol Pot-Ieng Sary-re- zsim elleni felkelésre szólít­ják fel. A kambodzsai ellenállók felhívása egyebek közt emlé­keztet azokra a tűrhetetlen állapotokra, amelyek a khmer nép életét jellemzik, majd emlékeztet arra, hogy napi­renden vannak a letartózta­tások és a gyilkosságok. Emellett a Phnom Penh-i re­zsim, a kínai vezetők utasí­tására, egy Vietnammal szem­beni agresszív háborúba haj­totta bele a kambodzsai né­pet, noha Vietnam népe min­dig baráti érzelmeket táplált Kambodzsa iránt. A kambodzsai ellenállók dokumentuma végezetül a kö­vetkező felhívással fordul az ország valamennyi káderéhez és harcosához: 1. A nemzeti hagyományok szellemében értékeljék a Pol Pot-Ieng Sary-rezsim dema­góg és félrevezető manővere­it, ne hagyják magukat tév­útra vezetni és küzdjenek ha­tározottan, minden formában az árulók ellen. 2. A hadba kényszerített fi­atalok, akiknek saját népüket kell gyilkolniuk és háborút kell viselniük Vietnammal szemben, fordítsák fegyvere­iket a Pol Pot-Ieng Sary- rendszer ellen és csatlakozza­nak az igazi forradalmi és hazafias mozgalomhoz. A kambodzsai dokumentum, az izmosodó kambodzsai el­lenállás frappáns jelszavával: — „Harc vagy halál” — zárul. Ellentmondó vélemények Amin kijelentéséről Idi Amin ugandai államfő kész személyesen Dar es Sa- laamba utazni, hogy közvet­len tárgyalásokon vitassa meg Nyerere tanzániai elnökkel a két ország között kitört ha­tárkonfliktus megszüntetésé­nek módozatait. A kampalai rádió jelentése szerint az ugandai elnök ezt a szándé­kát a Theophilus Danjuma, a nigériai szárazföldi erők vezérkari főnöke előtt nyilvá­nította ki. Az altábornagy közvetítői megbízatással ér­kezett Ugandába. Tanzániai hivatalos körök­ben csütörtökön ismét „merő hazugságnak” minősítették a csapatkivonásról szóló ugan­dai bejelentéseket. Tanzániád hivatalos személyiségek vál­tozatlanul azt hangoztatják, hogy heves harcok folynak az Uganda ált^l elfoglalt terü­letek visszafoglalásáért. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom