Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

Szovjet javaslat vitája az EHSZ-aen A Szovjetunió soha nem alkalmaz nukleáris fegy­vert olyan államok ellen, amelyek lemondanak annak gyártásáról és beszerzéséről és hem tartanak területükön ilyen fegyv ereket — jelen­tette ki Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselöje az ENSZ-közgyű- lés egyes számú főbizottságá­nak ülésén, amely hétfőn a Szovjetunió kezdeményezé­sére megkezdte a vitát az egyik fontos napirendi kér­désről a nukleáris fegyver­rel nem rendelkező államok biztonságát szavatoló nem­zetközi szerződésről. A Szovjetunió — mondot­ta a szovjet ENSZ-képviselő — kész kétoldalú egyezmé­nyek megkötésére is ebben a kérdésben. Ugyanakkor úgy véli, hogy a nukleáris fegy­verrel nem rendelkező orszá­gok biztonságát teljes mér­tékben csak az szavatolhatja, ha a nukleáris fegyverrel rendelkező országok köte­lezettséget vállalnak nem­zetközi szerződésben rögzí­tett garanciák betartására — hangsúlyozta Trojanovsz­kij. A közgyűlés első számú bi­zottságának ülésén felszólalt Henryk Jaroszek, Lengyelor­szág állandó ENSZ-képviseiő- je is, Jaroszek aláhúzta a szovjet javaslat fontosságát és időszerűségét. ; (MTI) Életbevágó, fontos Neves amerikai tudósok, szakszervezeti vezetők, az amerikai közvélemény kiemel­kedő képviselői lépnek fel a hadászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés (SALT—II.) mielőbbi megkö­téséért. John Galbraith ismert ame­rikai közgazdász a TASZSZ tudósítójának adott nyilatKO- zatában elmondotta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapo­dás a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról elengedhetetlen és életbevá­góan fontos lépés lenne a bé­ke megőrzése, az ellenőrzés alól kicsúszott fegyverkezési verseny megszüntetése, az esetleges nukleáris katasztró­fa megelőzése irányában. A Szovjetunió részéről kinyilvá­nított készséget és jószándé­kot hasonló amerikai maga­tartásnak kellene követni. (MTI) m KGST tizedik tagja A VsZK három állandó bizottságban tesz részt Moszkvában, a KGST szék­házában ' megkezdte működé­sét a Vietnami Szocialista Köztársaság állandó KGST- képviselete. Ebből az alka­lomból Nguyen Xuan Trang, a képviselet vezetőjének he­lyettese az APN tudósítójá­nak adott nyilatkozatában a többi között elmondotta, hogy országa milyen hathatós se­gítséget és támogatást kap a szocialista gazdasági' közös­ségtől és a maga részéről ho­gyan járul hozzá a szocialis­ta gazdasági integrációhoz. Mint elmondotta, a KGST végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ulánbátori ülésszakán döntés született arról, hogy KGST-közreműködéssel foly­tatják azokat az építkezése­ket, amelyek a kínai gazdasá­gi és műszaki segítség meg­szüntetése következtében le­álltak. Ezzel egyidejűleg egyeztették, hogy a testvéri országok miként vesznek részt Vietnam népgazdaságá­nak helyreállításában és a szocialista építéshez szüksé­ges anyagi-műszaki bázis megteremtésében. A vietnami gazdasági szak­ember elmondta, hogy az el­ső ilyen beruházás eredmé­nyeként hamarosan megépül a transzvietnami észak—dél vasútvonal, amely Hanoit köti össze Ho Si Minh-(Saigon) várossal. Ezenkívül szovjet közreműködéssel épül Dél- lcelet-Ázsia egyik legnagyobb vízi erőműve, továbbá a hanoi és a haiphongi házgyár. A rézbányászatban bolgár szak­emberek segítik a vietnami munkásokat, a lengyelek pe­dig egy hajógyár átütésében működnek közre. Magyaror­szág a távközlési berendezé­sek gyártásának megszerve­zésében, az ásványi kincsek feltárásában, valamint egy kenyérgyár és egy bútorgyár építésében nyújt segítséget Vietnamnak. A maga részéről a vietna­mi nép is kész hozzájárulni a szocialista közösség gazda­sági potenciáljának megszi­lárdításához, például a nem­zetközi munkamegosztás ke­retébe sorolható termelési feladatok megoldásában. El­sősorban olyan területekről van szó, mint a mezőgazda­ság, az élelmiszer- és a könnyűipar, valamint a gép­gyártás. A Vietnami Szocialista Köz­társaság kezdetben három KGST állandó bizottságban — a tervbizottságban, a tu­dományos-műszaki bizottság­ban, valamint az anyagi-mű­szaki ellátással foglalkozó bi­zottságban — vesz részt. (MTI) Izraeli—egyiptomi tárgyalások Hamarosan aláírják a különbékét 7 A Camp David-i megállapo­dások és az azok . alapján Washingtonban folyó izraeli- egyiptomi béketárgyalások a jelek szerint még követelő­zőbbé tették a Begin-kor- mányt a megszállt arab terü­letek bekebelezésére irányuló politikájában. Az izraeli mi­niszterelnök hétfőn Haifában elhangzott beszédében újfent megerősítette: a kormányának elhatározott szándéka, hogy nemcsak megtartja, hanem bővíti és gyarapítja a Golan- fennsík megszállt részén, va­lamint a Ciszjordániában és Gazában levő zsidó települése­ket. Izraelnek „elvi” elhatáro­zása, hogy az egyesített Je­ruzsálemet teszi meg az ország fővárosává (vagyis nem mond le Jeruzsálem keleti, arab szektorának bekebelezéséről), nem lesz palesztin állam Cisz­jordániában és a Gaza-övezet- bén, az izraeli hadsereg eze­ken a területeken marad, hogy „védelmezze” azokat és az ottani zsidó településeket, s végül Begin szerint — az izraeli népnek „joga van” arra, hogy ezeken az 1967-es háborúban megszállt terüle­teken letelepedjék. Ugyancsak hétfőn jelen­tették be Tel Avivban, hogy Szimha Ehrlich pénzügymi­niszter vezetésével összeül a települési ügyekkel foglalko­zó tárcaközi bizottság, s ösz- szeállítja a ciszjordániai és gazai zsidó falvak bővítésé­nek tervét. Az izraeli rádió közölte azt is, hogy a Sínai-félszigeten levő településeinek felszámo­lásáért — amire az Egyiptom­mal megkötendő békeszerző­dés keretében k írül sor — Izrael több mint 110 millió dolláros kártérítést követel az Egyesült Államoktól. Ezen kívül a békekötés fel­tételeként szabja meg azt is, hogy — mint az izraeli parla­ment hétfői rendkívüli ülése után közölték — Kairó egy, a szerződéshez csatolt kü- lönmegállapodásban kötelez­ze magát arra, hogy kőolajat szállít Izraelnek, mennyisé­gileg legalább ugyanannyit, mint amennyit Izrael bányá­szott ki a sínai kőolajmező­kön. Ugyancsak a békeszerződés aláírásával kapcsolatos, ám inkább kuriózumként ható „jóslat” hangzott el hétfőn az amerikai Detroitban Asraf Gorbaltól, Egyiptom washing­toni nagykövetétől: kijelen­tette, hogy Izrael és Egyiptom „igen hamar” a'á fogja írni a békeszerződést, s nincs kizár­va, hggy erre december 10-én Oslóban, a Beginnek és Sza­datnak odaítélt Nobel-békedíj átvételekor kerül sor. ♦ Kedden új lendülettel foly­tatódtak az egyiptomi—izra­eli különbéke-tárgyalások. Az egyiptomi vezetés nagyobb hajlandóságot mutat a meg­egyezésre, mint valaha — köz­vetlenül azután, hogy Izrael újólag leszögezte: ragaszko­dik a megszállt Ciszjordá­niában létesített települései­hez csakúgy,, mint Kelet-Je- ruzsálemhez. Az amerikai kormány any- nyira szeretné mielőbb tető alá hozni a különbékét, hogy a megegyezés érdekében egyelőre „félretették” a Cisz- jordánia körüli vitát. Begin izraeli kormányfő Carter el­nöknek vasárnap küldött, ed­dig titokban tartott üzeneté­ben újra leszögezte: országa jogot formál a ciszjordániai települések hálózatának ki­bővítésére. Az álláspontot Washington hivatalosan „el­ítélte”, de — a jelek szerint — a vita egyáltalán nem aka­dályozza a különbéke-tárgya­lások lendületes folytatását. A küldöttségvezetők kije­lentése alapján az amerikai sajtó kedden arra számít, hogy a'tárgyalások felgyorsul­nak és viszonylag rövid időn belül sikeresen befejeződhet­nek. (MTI) i Franciák és magyarok (2.) Tokaji és li Siam áj Szereti-e a tokajit? — kér­deztem egy este a szállodában az éjszakai portást. Látszott rajta: borissza ember. A 10- kajit azonban nem issza. El­zászi, mondta fitymálón, s megvallotta, hogy inkább a délvidéki tőkék nedvét ked­veli. Tokaji és Elzász? Bá- rhultam. De nem az öreg por­tás földrajzi ismereteivel volt baj. Párizsban valóban árusí­tanak egy Elzászban termett savanykás fehér bort, palack­ján a címkével: Toka-y. Tokaj-hegy világhíres aszú­borát jobban ismerik a ten­gerentúl, mint Franciaország­ban. Minden borivóknak e Mekkájában a tokaji elvesz a sok száz fajta nedű között. A Pick- és a Hertz-szalámi — bár a legtöbb fűszerüzletben kapható — szintén nem olyan népszerű, mint azt mi itthon hisszük. Nagy tételben fogy viszont a libamáj: évente C00 tonnát szállít Magyarország. A híres francia libamájpásté­tom-készítmények alapanya­gának java része magyar. A francia—magyar kereske­delemre és gazdasági kapcso­latokra jellemző ez a libamáj. A számunkra hagyományosan kedvezőtlen — jó évben 40—60 gyengébb évben 35—65 száza­lékos — kereskedelmi mérleg magyar serpenyőjébe csak rit­kán tudunk „kemény” árut tenni. Élelmiszeripari nyers­anyagok, könnyűipari termé­kek szerepelnek kiviteli lis­tánkon, s csak elvétve nagy értéket képviselő gép, beren­dezés. Ezeket inkább a franci­ák szállítják nekünk. Lehet-e ezen a történelmi­leg is kedvezőtlen mérlegen javítani? Magyarországnak mindenképpen ez az érdeke. •Vajon van-e erre mód, lehe­tőség a két ország gazdasági szerkezetének, fejlettségének különbségei mellett? Ezen töprengtem, míg szin­te „lépésben” haladtunk a párizsi motorizált tenger kö­zepén. Egyórás döcögés után csak némi szerencsével sike­rült a hömpölygő autófo­lyamból kiválni, parkolóhe­lyet találni a l’Usine Nouvelle szerkesztősége előtt. A lap 80 éve jelenik meg, a maga nemében egyedülálló vállalkozás. Üzleti körökben a francia ipar bibliájának ne­vezik. 50 ezer kis- és közép- vállalat van Franciaországban, a l’Usine Nouvelle hozzájuk akar eljutni, az ő érdekükben szól. Pár éve sok energiát for­dítanak a kelet—nyugati gaz­dasági kapcsolatok szerteága­zó, bonyolult kérdéseinek megvilágítására. Christian G. Marmain fő­szerkesztőhelyettes tömören összefoglalja a lap álláspont­ját. A klasszikus kereskede­lem formái — eladni-venni — szerintük ma már elavultak. A technikai, technológiai es kereskedelmi kooperáció sok­kal korszerűbb módja az együttműködésnek. Sok Kuta­tás, a legújabb tudományos eredmények alkalmazása, 11- cenc- és know-how-eladás — ezek a versenyben maradás feltételei. De hol adjanak el? Nyugat - Európában négy éve tart a gazdasági visszaesés, csak ke­vesen keresik a gépeket, tech­nológiákat, beruházási java­kat. Nincs vevő. S ez különö­sen a francia kis. és közép­vállalatokat érinti érzéke­nyen. A tudományos-technikai haladásban még lépést tudnak tartani, de a korszerű export- tevékenység már meghaladja erőiket. Szeretnének minél több üzletet tető alá hozni, ugyanakkor mégis tartózko­dók. Többek szerint költséges a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelem, mert a tárgyalások a szokásosnál több időt vesznek igénybe. De azt is elismerik, hogy a szo­cialista üzletfelek megbízha­tók és pontosan fizetnek. An­nak sem örülnek, hogy a kap­csolatok fejlesztésére legin­kább az úgynevezett kompen­zációs üzletkötések révén len­ne mód. Azaz: a szocialista partner termékkel fizetne a megvásárolt gépekért, beru­házási javakért. Ettől azért idegenkednek a kis- és közép- vállalatok, mert nincs erejük a visszahozott terméket el. helyezni. Az amerikai Pepsi Cola az egész világon árusít­ja a Szovjetunióból kompen­zációs üzlet fejében kapott vodkát. Ezt a módszert csak kevesen képesek követni Fran­ciaországban. Vendéglátóm szerint mégis kénytelenek a kompenzációs egyezmények útját járni, mert ha nem francia vállalatok kötnek üz­letet az Elbától keletre, he­lyettük megteszi a konkuren­cia. Guy Schwartz, a Le Matin gazdasági rovatvezetője ta­valy végigutazta az európai szocialista országokat. Hosszú cikkben értékelte a francia és a szocialista országok vállala­tai közötti kapcsolatokat. Az együttműködés lehetőségeit mérlegelve Magyarországot az ötödik helyre sorolta. Svéd’ módon, vaskos, gyalu- latlan gerendákkal berende­zett brasserie- (söröző)-ben, lármás társaság szomszédsá­gában ültünk le megvitatni tapasztalatait. Kamionsofőrök tértek be, csörgött-csilingelt az amerikai játékasztal, s vas­tag Gitane-füst úszott a leve­gőben. Ez is Franciaország. Schwartz egy régi francia kereskedőszokást idéz. A Szajna partjáról először a szomszédos országokban néz­nek szét: mit lehet venni, el­adni? Majd a népes, nagy országok felé fordul a figye­lem ... S Magyarország nem tartozik ebbe a sorba. A közömbösségnek történelmi gyökerei is vannak. A franci­ák hagyományosan baráti ér­2 NÓGRÁD — 1978. november 1., szerda Diplomáciai nagyüzem A Közel-Keleten és a térséggel kapcsolatban más szín­helyeken Is tovább tart a diplomáciai nagyüzem. Ha az em­ber egy pillantást vet a tarka képre, mindössze egyetlen do­log tűnik biztosnak: miközben Washington igyekszik mielőbb tető alá hozni az egyiptomi—izraeli különbékét, az arab or­szágok döntő többsége és a palesztin mozgalom lépéseket tesz a szadati különutas irányzattal szemben. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet ve­zetője Moszkvában tárgyal, fogadta őt Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter is. Ezzel párhuzamosan az iraki főváros­ban arab külügyminiszteri konferencia folyik — ugyancsak a PFSZ részvételével —, amelynek deklarált célja a Bag­dadban hamarosan összeülő csúcsértekezlet előkészítése. Természetesen, éppen a múltbeli tapasztalatok fényében, nem lehet azt várni, hogy Bagdadban a résztvevők között nem lesznek nézeteltérések. Van azonban legalább két té­nyező, ami legalábbis elképzelhetővé teszi, hogy a csúcsér­tekezlet a korábbinál egységesebb álláspontot foglal el. Ez a két tényező a következő: 1. Most a korábbiaknál sokkal nagyobb a tét. Ezúttal nem — bármilyen fontos — részletkérdésekről van szó, ha­nem arról, hogy Egyiptom, az eddig legfontosabb frontor­szág, teljesen elhagyja az arab tábort és hosszabb távú mo­dus vivendire készül Izraellel, valamint az Egyesült Álla­mokkal. 2. Az arab frontot hagyományosan gyengítő motívum, az iraki—szíriai ellentét. Asszad minapi bagdadi látogatásá­val legalábbis nagymértékben enyhült. Maga a szíriai állam­fő ilyen értelemben nevezte „történelmi jelentőségűnek” Bakr iraki elnökkel való tárgyalásait. Washingtonban folytatódik az a jelenség, hogy ha vala­mi újabb nézeteltérés merül fel az izraeli és az egyiptomi fél között, Washington teljes súlyával lök egyet a tanácsko­zások talán taktikából, talán komolyan akadozó szekerén. Az az amerikai magatartás, amelynek jegyében — nem utolsó­sorban belpolitikai okokból, hiszen az Egyesült Államokban részleges választások közelednek — a hármas tanácskozások „sikerre vannak ítélve”, követelőzőbbé teszi a Begin-kabine- tet. Az izraeli kormányfő ismét kijelentette például, hogy a sokat vitatott félkatonai településeket a Golan-fennsíkon nemcsak megtartja, de bővíti is. Miközben Washingtontól Moszkván át Bagdadig na­gyon is különböző előjelű megbeszélések folynak, Libanon­ban változatlanul a fegyvereké a szó. A jelek szerint a so­kat szenvedett ország politikai éjszakájában semmi nem utal bármilyen pirkadatra. Szerdán kél lotf ó-jutalom sorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság szerdán két tárgy- nyereményhúzást is rendez. Először az októberi jutalom- sorsolás 40. játékhét szelvé­nyei között összesen 1320 tárgynyereményt — főnyere­ményként egy Lada 1200 sze- ménygépkocsit — sorsolnak ki. A másik húzáson — az októberi rendkívüli jutalom- sorsoláson — a 43. játékhét szelvényeire 500 nyeremény, főnyereményként egy Moszk­vics személyautó jut a sze­rencsés nyerteseknek. A szokásostól eltérően, ezentúl nem hétfőn, hanem szerdán tartják a lottó juta­lomsorsolásait. A másik vál­toztatás, hogy több mint 20 éves szolgálat után „nyugdíj­ba mentek” a szerencsekere­kek, Fortuna szerepét az elektronika veszi át, szerdá­tól ugyanis jövőben a juta­lomsorsolásokat modern szá­mítógép segítségével bonyolít­ják le. Az új módszer lényege. zelmeket táplálnak a lengye­lek iránt, míg Magyarország jó esetben is csak közömbös maradt. Így az együttműkö­désnek vannak még tartalé­kai. A kibontakozást egyelőre nehezíti, hogy nagy különb­ségek vannak a két ország ke­reskedelmi, pénzügyi gyakor­lata között. A párizsi, lyoni gyárosok főleg attól félnek, hogy a francia technikával Magyarországon készült ter­mékek a világpiacon konkur­enciát jelenthetnek. Az itte­ni üzletemberek ritkán gon­dolnak hosszú távra, inkább a közvetlen piaci impulzusok hatására cselekednek. Ezért is vállalnak olyan nehezen koo­perációt hosszú távra. Franciaországnak erős pozí­ciói vannak a fejlődő világ­ban, az üzleti körök mégis a kelet—nyugati üzletkötések­től várnak többet. Hiába van például rengeteg pénz egyes arab országokban, s másutt igen olcsó munkaerő, hiány­zik néhány fontos feltétel. A kiépített háttérágazat, a :ioz- záértő műszakiak és a képzett munkások. Ez mind megtalál­ható a szocialista országokban. A harmadik világbeli üzletfe­lek a munkások betanítását is szeretnék bevenni a szerződé­sekbe. Erre Franciaország nem vállalkozik. Ezért a gyár- tulajdonosoknak, külkereske­dőknek — ha eladni akarnak — alapvető érdekük a ma­gyar (és a többi szocialista) partnerral való jövedelmező kapcsolat. Csupor Tibor Következik: Visszaküldeni a liftet. hogy a jutalomsorsoláson nem a szelvényrészek, hanem csak a szelvények sorszámai vesznek részt. Ezeket — azo- kéval együtt, amelyeket nem adtak el — betáplálják a szá­mítógépbe. A lottófeldolgozó j helyek — Budapest, Pécs, Győr, Szeged, Debrecen és Miskolc — jelentései alapján kiszűrik közülük az el nem adott szelvények számait, így a gépben csak a húzásra ki­jelölt játékhéten ténylegesen részt vett szelvényszámok maradnak. A hónap utolsó péntekén nemcsak a jutalom- sorsolás játékhetét, hanem sorsolási bizottság és állami közjegyző jelenlétében — egy lottójelvényszámot is ki­sorsolnak. Ez a kulcsszám a kiindulási alapja a tárgvnye- remény-sorsolásnak, ettől a szelvényszámtól kiindulva emelkedő és csökkenő számj sor szerint kisebb-nagyobb ugrásokkal a gép jelöli ki a nyertes szelvényszámokat, amelyeket „összesorsol” a nyereményekkel. Az elektro­nikus sorsolási módszerrel egyébként jobban „kevered­nek” a szelvényszámok mint korábban a lomhán forgó óri­áskerekekben. Az új ( módszerrel a sor­solás előkészítése csupán né­hány órát vesz igénybe. A számítógépes sorsolás — 1200 —1300 nyeremény kihúzása — mindössze 2—3 percig tart. s a gép azonhal nyomtatva ki­adja a hivatalos nyeremény­jegyzéket is. Lakástűz Őzdon Özdon, a Vöröshadsereg út­ja 82. számú tízszintes bér­házban kedden a délelőtti órákban, eddig ismeretlen okból tűz ütött ki, s ennek következtébén az egy lépcső­házban levő, egymás fölött el" helyezkedő, két szoba, össz­komfortos lakások az 1—2— 3—4—5—6. emeleten kiég­tek, míg a fölöttük levő 7—8—9. emeleten részben károsodtak. A tűz az alumí­niummal és fával burkolt szellőzőnyíláson át terjedt fölfelé: A helyszínre érkező ózdi, kazincbarcikai, valamint Miskolci tűzoltók több órás küzdelemmel fojtották el a tüzet. Személyi sérülés nem tör­tént, az anyagi kár jelentős. A házban rekedt húsz lakót a tűzoltóság egy másik lépcső­házon át helyezte . biztonság­ba. Az tűzoltóság és a réndőr- ség szakértők bevonásával megkezdte a tűz okának vizs­gálatát. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom