Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
Nógrád Időben látott napvilágot ebben az esztendőben a Nóg- rád megyei Múzeumok Évkönyve (IV. évfolyam 24/1978) a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában. A szerkesztést Domonkos Alajos végezte. Az évkönyv hű tükre a múzeumokban folyó tudományos munkának, publikációi reprezentálják azt a sokrétű tevékenységet, amely a tudományos kutatásban jelenleg folyamatban van- Természetesen, ezek szakmai értékelése nem jelen cikkünk feladata, örömmel jegyezzük meg azonban azt. hogy ez a tudományos tevékenység sokrétű és változatos. Az évkönyv a múzeumi és műemléki hónap legfigyelmetkeltőbb megyei kiadványa, hosszú időre alkalmat nyújt a szakmának az elemző munkára, az olvasónak az ismeretszerzésre. Három fő részből áll, leggazdagabb fejezetét a tanulmányok alkotják, változatos az arcképcsarnok, sokrétű a múzeumok életét bemutató hírcsokor is. A kilenc tanulmány közül elsőnek Praznovszky Mihályét említjük Krúdy Kálmánról (1832—1861), amely a Krúdy- jubileum idején adalékokkal szolgál a Krúdy család nógrádi ágának történetéhez. Amint azt a tanulmány szerzője írja, a Krúdyak nógrádi eredetűek, 1849. után Krúdy Gyula, az író nagyapja került el a megyéből- A család egyik ága így szabolcsi lett, s az író már Nyíregyházán született 1878. október 21-én. De mindig is sok szál fűzte öt Nógrádhoz, amint az írásaiból is kitűnik. A terjedelm-'S * mindvégig olvasmányként is ntcgifci Múzeumok Évkönyve izgalmas tanulmány, bár elsősorban Krúdy Kálmán életének nyomonkövetésén keresztül, valójában a Krúdyak életéről szól. Krúdy Kálmánt ..úri Rózsa Sándornak” is nevezték, aki a szabadságharc bukása után nem tette le a fegyvert, s mindig az, emigrációban élő hazafiakat segítette a rablott pénzzel. Alakja az irodalomban legköny- nyebben hozzáférhetően Mikszáth Kálmán kisregényében és Krúdy Gyula pár elbeszélésében élSzvircsek Ferenc két tanulmánnyal szerepéi az évkönyvben. Az egyikben az üveggyári munkások életviszonyainak és politikai mozgalmainak alakulását vizsgálja Nógrád megyében. Másik tanulmánya a losonci bőrgyárról 6ZÓ1 (1845—18541. Ez utóbbi különösen érdekes adatokat szolgáltat Nógrád megye ipartörténetéhez, amennyiben ez a nevezetes nógrádi ipar, — a bőripar — üstökössze- rűen villant fel és hunyt ki, s az irodalomban viszonylag kevés adat áll rendelkezésre róla. A nógrádi bányamunkásság 1900. és 1919. között fontos szerepet töltött be a hazai szénszükséglet megteremtésében, de az osztállyá szerveződő proletariátus küzdelmeinek irányításában is. Erről tanúskodik Molnár Pál „Adatok a nógrádi bányamunkásság létszámának, ösz- szetételének változásairól, helyzetéről, harcairól és életmódjáról 1900- és 1919 között” című tanulmánya. Belitzky János a palócföld kora középkori településföldrajzához és történetéhez tesz újabb észrevételeket és feltételezéseket közölt írásában. Ezúttal csak a palócföld egy részének, a kora középkori országvédő gyepűk övezetének 1241. előtti lakosságával foglalkozik. Horváth István a zelenei jobbágyok 1825-ös megmozdulásáról ír. Mint ismeretes, Megtöretés címmel korábban a szécsényi helytörténeti múzeumban mutatták be azt a történelmi-képzőművészeti kiállítást, amely e témát kívánta közel hozni a nagyközönséghez, Czinke Ferenc, Mun- kácsy-díjas, érdemes művésznek a jegyzőkönyvhöz készült rajzaival. Balázs László a Rimamu- rány-salgótarjáni Vasmű salgótarjáni (acélgyári) népiskolájának történetéhez közöl adatokat, s mutat rá összefüggésekre (1870—1920). Zólyomi József a Mailáth-urada- lom cselédeinek lakáskultúráját dolgozza fel tanulmányában a két világháború között- Szathmáry László tanulmánya pedig a szécsényi foramen magnum-trepanált koponyával foglalkozik, beszámol embertani vizsgálatának eredményeiről. Az arcképcsarnokból Leb- lancné Kelemen Mária Komjáthy Anzelm életéről és munkásságáról, Kerényi Dániel id. Noszky Jenőről, Vonsik Ilona Bojtos Sándorról, Kecskeméti Tibor Dr. Csepreghyné Meznerics Ilona dr. nógrádi őslénytani-rétegtani kutatásairól ír. Az idei évkönyvet haszonnal forgathatják közművelődési, közoktatási intézményeinkben, előkelő helye lehet az olvasók könyvespolcán is. T. E bevitelt az „ingázás'' Közoktatásról Magyarnándorban Mi történt a közoktatás-politikai párthatározat megjelenése óta, mit mutat a mai helyzet, milyen feladatokat hordoz Magyartiándorhan? — a napiokban községi pártvezetőség majd párttaggyűlés témája volt ez a községben. Giebiszer Gáborné iskolaigazgató beszámolója az eredmé" nyékéit és gondokat a határozat legfontosabb célkitűzései tükrében vizsgálta. Kevesebb bukás Nagy lépéseket tettek a tankötelezettségi törvény végrehajtása érdekében az elmúlt időszakban. Évek óta nincs felmentett tanulójuk minden tanköteles korú gyermek iskolába jár. Tavaly egy tanuló maradt osztályozatlán, egy fő nem végezte el tizenhat éves korig az iskolát. Csak né- hányan váltak túlkorossá — ebben szerepet játszik a tanévvesztés nélküli továbbhaladás bevezetésének sikere. Sokat javultak a személyi feltételek: a tizenhat főállású nevelő között teljesen képesítés nélküli nincs már, másod-, illetve harmadéves hallgatók a diplomával nem réndelke- zők. A nevelők mindent megtesznek a szakosan leadott órák arányának javításáért: vállalják az „ingázást” is többen, hogy a tagiskolákban is mind teljesebb legyen a sza17.40: ETŰDÖK BÉKÉBEN Másfél évtizede működik a Pécsi Balett együttes. A társulat kézdettől fogva helyt ad az új, modern, friss baletttendenciáknak, kezdeményezéseknek. Már régóta úgy tekintünk rájuk, mint a mai magyar táncművészet legelevenebb képviselőire. Közös alkotó munkájukat nemcsak idehaza, de külföldön is elismerik. Nagy részük van e rangos hely és megbecsülés, hírnév kivívásában az első, úttörő munkára vállalkozott szóló- és kartáncosoknak. Minden eredmény velük és kos oktatás. Csak három számadat: az előző évben 67,4 százalék, idén 89,2 százalék (!) — a következő tanévben, amen'nyiben a személyi állományon belül változás nem történik (csupán annyi, hogy végeznek továbbtanulók) 93,3 százalék lehet. A bukás csökkentése érdekében sokat tettek, tudatos, konkrét; tervezéssel tanuló- csoportokra, egyénekre lebontott differenciált foglalkozással segítve a gyengébb tanulóknak. 7 estnevelés — fólia alatt Mindezt nem éppen a legjobb körülmények között. Igaz ugyan, hogy az alapvető eszközökből biztosított az ellátás, de az iskola kicsi, szűkek, a tantermek, szaktan- termek kialakítására a jelenlegi feltételek mellett gondolni sem lehet. A bekörze- tesítés nyomán (Debercsényből és Cserhát.halápról teljesen „átjött az iskola”) a gyerekek létszáma 250-re nőtt. A harmadik-negyedik osztály délután jár. A jövő évi várható osztálybontás után megoldást kell keresni, hogy ne szűnjék meg az iskolaotthonos forma 1—2 osztályban. Köziségi viszonylatban itt vezették be elsőkéit a megyében ezt — nem általuk valósult meg. Alkotó- szellemű együttműködésük nélkül sohasem születhetett volna meg a Pécsi Balett. Az első vonalban mindig ott láthatták Uhrik Dóra baletttáncosnőt is, akiről ma este mozaikszemcsék összerakásával portrét- és táncfilmet tekinthetnek meg a televízióban- Uhrik Dórát a kritika mint az együttes kiváló művésznőjét tartja számon. Azok közé tartozik, akik leginkább magukkal ragadják minden alkalommal a nézőhallgatóságot. A balettmozaikokat Eck Imre rendezte. szeretnének visszalépni, a pozitív pepagógiai tapasztalatokat nyújtó nevelési formát megszüntetni. Ugyancsak a megyében első község volt Magyarnándor, ahol fóliasátort állítottak fel a testnevelési órák színteréül. A kissé szokatlan építmény — bár csaik szükségmegoldásnak tekintik — jól bevált. A gyerekek és a szülők számára egyaránt fontos kérdés a napközis ellátás. Társadalmi kapcsolatok A közoktatás-politikai határozat és az annak szellemében született új nevelési dokumentumok megvalósítása nem csupán az iskola ügye. Tudják ezt Magyarnándorban is: csak a családdal, a helyi gazdasági egységekkel és köz- művelődési intézményekkel együtt tudnak komplexen nevelni, oktatni- Néhány példát érdemes idézni a gyakorlatból. Bár megszűnt a szülők iskolája forma, az iskolán belül felkészülten, tartalmas előadásokkal a szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket az új pedagógiai eljárásokról, a nevelési dokumentumok bevezetésével kapcsolatos kérdésekről, az egységes nevelés érdekében. Az állami gazdasággal együttműködési szerződést kötöttek, amelynek elsőrendű célja a pálya- választás segítése, a munkára nevelés gazdagítása. Asztalos, mezőgazdasági gépszerelő, és autószerelő-szakkör indult, osztályokra lebontva szervezték meg az üzem- látogatást, az ÁG. tanszersegélyt biztosít a rászorulóknak. ’ A beszámolót kísérő hozzászólásokból is kitűnt: már társadalmi ügy valóban a nevelés. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek, javításáról, a hátrányos helyzetűek differenciált neveléséről, a bekörzesített falvakban élőknél tett családlátogatásokról, a világnézeti nevelés lehetőségeiről egyaránt szóltak — a feladatokat értően, azokkal, egyetértve. Érdemes volt e fórumok elé vinni a témát. G. K. M. A NÓGRÁD — 1978. október 3N3., szombat Mai tévéaján latunk Színházi esték Nem felünk a farkastól Kezdődik Martha „hűtlenkedhctnékje” (Jobbról balra: Margittay Ági, Pogány György, Végvári Tamás, Szoboszlai Éva.) Balgaság lenne bármiféle ból kísérletet is tenni a címben bői jelzett farkas szimbólum-fogalmának meg- netán kifejtésére. A próbálkozás mindenképpen csak hipotétikusan elfogadható magyarázatot eredményezne. Különben is nem a farkas jelentése — bár az emberi együttélés zsákutcáit, veszedelmeit, az emberi kapcsolatok általánosságban értelmezhető fenyegetettség-fenyegetéseit érzem elsősorban benne — az érdekes, hanem maga az a tény, hogy Edward Albee kamaradrámájának szereplői félnek tőle. Mind a négyen, jóllehet ezt csak egyedül Martha, az ötver körüli feleség vallja be szavakban is, a darab befejezéseként. Talán ez az önmagával való bátor szembenézésképesség birtoklása az oka annak, hogy nem hagy nyugodni a gondolat: ez a klimaxos rin- gyó-feleség az egyedüli, egyértelműen rokonszenves figurája ennek a pesszimisztikusan ábrázoló, belső meditációra és önértékelésre késztető színdarabnak. Martha, ez a vaskos, testét-lelkét alkoholban fürdető, szeretetért üvöltő nőszemély, aki „hűtlenkedhet- nékjeivel” is csak mindegyre üresebb és kifosztottabb lesz, férje értékét jobban megértő, belé kapaszkodó; akit«— a szavakkal ugyan ki nem mondott, de az összefüggésekből kétséget kizáróan kiérezhető — meddősége sodor bele mind beljebb és mélyebbre a házastársak csaknem negyedszázados együttélése alatt kialakult, sajátos szabályokat kiérlelt, egymást tépő-szagga- tó, kegyetlen játékba. Ennek az egymást leleplező játéknak még egy másik érett — mond „háziasszonyhentergető- vendégriasztóból melyik együttes kerül ki győztesen. Albee-nak nincsenek illúziói az emberrel, sem az idősebbekkel, sem a fiatalabbakkal szemben. Ügy láttatja és fogadtatja el a nézővel hőseit, amilyenek — amilyenek vaszeretnek gyűlölve és gyűlölnek szeretve, meggyőző hitelességgel formálják meg színpadi alakjaikat. Margittaynak elhiszi a néző, hogy — minden más látszat ellenére —■ Marthát egyedül George teheti boldoggá, hogy valami valahol, valamikor elpattant kettejük életében, s háKoIIégák cs ellenfelek (Pogány György és Végvári Tamás) gyünk, lehetünk mi emberek a különféle élethelyzetekben. S tulajdonképpen ezzel az ilhatnám felnőtt — résztvevője lúziótlan látásával nyitja tágvan: George, a férj, az egyéb' ként hajlamában, eredendően is csökkent szakmai és közéleti ambíciójú egyetemi történelemtanár Egyedül ő — és csakis ő lehet — a megkeseredett asszony igazi partnere, boldogságförrása, ahogyan azt Martha is beismeri. A fiatal párocska, a 30 éves törtető biológus és tyúkeszű feleségének kettőse csupán eszköra a mi szemünket is: csak az őszinteség — mégha olykor súlyos sebeket is ejt a másikon — teheti tartóssá a férfi-nő kapcsolatokat. Paál István elmélyült rendezése a drámának ezt az alap- gondolatát bontja ki finom, színészeit is visszafogottságra into eszközökkel. A Nem félünk a farkastól pszichológiailag gondosan felépített zül szolgál arra, hogv Albee előadás, minden mozzanatnak megmutassa a nézőnek a kü- ‘jelentősége, érthető jelentése lönböző erkölcsi és emberi értékek közötti különbséget; hogy rávilágítson jelenség és lényeg, látszat és valóság eltérőségére. Mert hiába a fiatal házasok udvarias kapcsolata, gyakori ölelkezése, „igendrágá- mozása”, ha ebben a házastársi együttélésben hiányzik az emberség kovásza, a nyíltság és őszinteség, a másik teljes, makulátlan vagy esendő voltában való érzékelése. Akkor e viszonyban minden csevan, számomra egyet kivéve: az előadás eleji és végi elsötétített színpadképet. Ennek indokát máig nem találom. Mindezt leszámítva azonban, teljesen közérthető az előadás, a rendezés és a főszereplők színészi remeklése folytán mindvégig élvezetes. Paál István továbbra is igényes rendező, olyan, amilyennek első szolnoki színpadra állításában, Bulgakov Az álszentek összeesküvésében megismertük. Tartalmat tud adni még egy falhoz lekedetet a kiszámítottság, a kimértség ural. Az idősebb pár hanyagul puffra vetett, kapcsolata sem ideális ugyan, rúgott pongyolának is. de ezerszerte emberibb és Az idősebb házaspár szere- őszintébb a fiatalokénál, s így pében Margittay Ági és Végpillanatig sem lehet kétséges, vári Tamás sokáig emlékezetes volt. hogy ebből a hajnali ivászat- alakítást nyújt. Eszményien zukba költözött a félelem) Egyenletesen jó teljesítménynyel rukkol ki a meghívott vendégként játszó Végvári Tamás. Ennyi méltósággal, tiltakozni rest beletörődéssel elviselni egy felszarvazást, mint az általa megformált férj, még nem láttam. Szánom, gyűlölöm és megvetem. Sokszínű játéka ezt a sokszínű érzést eredményezi a nézőben. S mindketten jól megértették a rendezői koncepciót: úgy játsszák el a drámát, hogy a benne rejlő komikumot is engedik élni. A főiskolát frissen végzett Szoboszlay Éva sikeresen birkózik a feladatával, de csupán az ostobaságot tudja pontosan érzékeltetni, az alattomos rafinériát már nem. Pogány György a írásokon átgázolni is kész, ifjú biológus szerepét túlságosan erőtlenre „hangszerelte”, meglehetősen darabosan jelenítette meg a figurát. Szlávik István jelmezed és díszletei híven szolgálják a rendezői koncepciót, beleillenek az előadásba. A közelmúltban átszerveződött szolnoki színház salgótarjáni premierje több mint ígéretes — elementáris élmény Sulyok László
