Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-13 / 242. szám

Washingtonban Megkezdődtek az izraeli- egyiptomi tárgyalások fíeltai András, az MTI tu- dósitója jelenti: Csütörtökön Washingtonban megnyitották az újabb izraeli —egyiptomi tárgyalásokat, amelyek eredményeképpen esetleg különbékét köt a két ország. Carter amerikai elnök a Fehér Házban rendezett 15 perces ünnepi megnyitón el­ismerte, hogy a szeptemberi Camp David-1 tanácskozások „nem oldottak meg mindent”, s újólag felhívta Jordániát, Ciszjordánia palesztinjait ,.é# másokat” csatlakozzanak ez amerikai ösztönzésre é3 véd­nökség alatt folyó egyezkedés­hez. Mose Dajan izraeli kül­ügyminiszteri csak annyit mondott, hogy a „sok akadály ellenére” az Egyiptommal kötendő béke el­érhető —, s Carter elnök „se­gítségét” méltatta. Kamal Hasszán Ali hadügy­miniszter, az egyiptomi kül­döttség vezetője Kairó „hálá­ját” tolmácsolta az amerikai vezetésnek azzal, hogy tovább­ra is számítanak Washington teljes mértékű részvételéra a tárgyalásokon. Dajan és Ali ezután kart karba öltve hagy­ta el a fehér házi dísztermet, az ünnepségre meghívott ame­rikai törvényhozók tapsa köze­pette. Az Izrael és Egyiptom kö­zötti különbéke-szerződés meg­kötéséről csütörtökön kezdett tárgyalásokat elemezve a TASZSZ washingtoni tudósító­ja hangsúlyozza, hogy a szer­ződés kereteit meghatározó Camp David-i találkozó óta az Egyesült Államok, Izrael és Egyiptom álláspontja még job­ban kikristályosodott. A keretszerződés megkötése óta Egyiptom teljes mértékben átállt az arab nép ellenségei­nek oldalára: Kairó már sza­vakban sem tünteti fel migát más arab országok és a Pa­lesztinái nép érdekelnek kép­viselőjeként. Szadat elnök a közelmúltban nyilvánosan tá­madta Szíriát és a Palesztinái Felszabadítás! Szervezetet. Egyébként —, mint ismeretes — Egyiptom sem nyert semmit az alkun, nem érte el a meg­szállt Sínai-félsziget feletti szuverenitásának visszaállítá­sát. Izrael — mivel az Egyip­tommal kötendő különbéke- szerződéshez elsősorban politi­kai elvárásokat fűz — nem hajlandó tárgyalni a Jordán folyó nyugati partja és a Ga- za-övezet Izraeli megszállás­sal és az itt létesített telepü­lésekkel összefüggő kérdések­ről. Az Egyesült Állarrfck teljes mértékben osztja az izraeli küldöttség álláspontját, mond­ván, hogy „mellékes problé­máknak” nem szabad elterel­niük a résztvevők figyelmét. Ugyanakkor hivatalos ameri­kai körökben számítanak rá, hogy a tárgyalásokon viták lesznek és nézeteltérések me­rülnek fel, ezért úgy vélik, kezdettől fogva szigorú ellen­őrzés alatt kell tartani a tájé­koztatást. Az amerikai fél, akárcsak Camp Davidben —, most is gondosan ügyel majd rá, hogyan tájékoztatják a sajtót a tárgyalások meneté­ről. Az amerikai kormányzat — mutatnak rá megfigyelők — belpolitikai megfontolásokból szorgalmazza a megbeszélése­ket. A novemberi kongresszusi választások előtt Washington minden eszközt megragad, hogy növelje az elnök és a kormányzó demokrata párt népszerűségét. Az Egyesült Államok a washingtoni íár- gyalásoktól végső sorban kato­Haderö­és fegyverzetcsökkentés] tárgyalások A közép-európai haderő- es fegyverzetcsökkentési tár­gyalások 181. plenáris ülését tartották csütörtökön Becsben. Az ülésen a csehszlovák de­legáció vezetője, dr. Emil Keb- lusek elnökölt. Az egyetlen felszólaló a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségvezatője volt. Ernst Jung nagykövet felszólalásában —, mint a NATO-országok szóvivője Kö­zölte — a tervezett csökkentés térségében levő csapatok lét­számának kérdésével foglalko­zott. Megismételte az isméit nyugati álláspontot, amely sze­rint a csökkentésre vonat kozó szerződés megkötéséhez előze­tesen a már megadott ida'.o- kon túlmenő, még részletesebb létszámadatok cseréje szüksé­ges. Az ülést követő sajtóérte­kezleten a szocialista országok szóvivője rámutatott: — A négy közvetlen rész­vevő szocialista ország leg­utóbbi javaslata jó alapot nyújt a megállapodás kidolgo­zásához. A javaslatok megvita­tása során ezek az országok rugalmasságot tanúsítanak an­nak érdekében, hogy a tárgya­lások mielőbbi konkrét ered­ményre vezessenek. A haderőcsökkentési tárgya- nai-politikai befolyásának erő- lások legközelebbi ülésére ok- södését várja a stratégiailag / tóber 19-én kerül sor a bécsi fontos közel-keleti térségben. | Hofburgban. (MTI) A KGST-országoX m n szlerei Kecskeméten * Bács-Kiskun megye kiske­reskedelmét, üzlethálózatát ta­nulmányozták csütörtökön a KGST-tagországok belkereske­delmi miniszteri tanácskozásá­nak résztvevői. A »vendégeket Kecskeméten a megyei párt­bizottság székházában Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács-Kis- kilri megyei Bizottságának tit­kára tájékoztatta a szétszórt településű agrármegye ke­reskedelmi tevékenységéről. A tanácskozás résztvevői ezután a helyszínen is­merkedtek a megyeszékhely több csatornás áruellátásával, az állami és szövetkezeti ke­reskedelem egymást kiegészítő tevékenységével — felkeresték a Bács-Kiskun megyei szövet­kezetek Alföld, áruházát, s a Domus lakberendezési áruházat, a „hírős város” új piaccsarno­kában megtekintették a mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek, valamint a kisterme­lők elárusítóhelyeit. (MTI) Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke hivatalos látoga­tásra Malaysiába érkezett, ahol vendéglátója, Hussein Onn miniszterelnök (a kép jobb ol­dalán) fogadta. Délutáni csúcsforgalom az NSZK nagy élelmiszerüzletei­ben. Mindenki rohan. A va- csoráravaló összegyűjtését boszorkányos gyorsasággal végzik az asszonyok. Az üz­letben kapható áruk iránt szinte feltétlen bizalom van. Ilyen lüktető iram mellett csak egyszer lehet valami­ben csalódni. A vásárló má­sodszor már biztos nem emeli le a polcról a csalódást okozó árut. A kereskedő pe­dig nyilván nem rendel abból, ami a nyakán maradt. Kö­vetkezésképpen: eladni csak kifogástalan, a vevő igényét minőségben és árban is kielé­gítő cikket lehet. Azt is csak megfelelő reklámmal: ami nem feltétlenül sok méteres neont, hanem ízléses csoma­golást jelent. És még valami: a megkedvelt áru ne fogyjon ki, mert abban a pillanatban kegyvesztett lesz. A fogyasztási szokások korszerűsödnek. Itt van pél­dául a hús. A magyar szalá­mi és a gyulai kolbász rangos cikk, főleg az idősebbek sze­mében. Csakhogy az étkezési szokások változásával a ne­héz, zsíros étel már * divatját múlja, a fiatal generáció nemigen tiszteli az ilyen árut még akkor sem, ha az koráb­ban komoly tekintélyt vívott ki magának. Hasonló a hely­zet a baromfival is. A zsíros liba. kacsa egyre kevésbé ke­lendő. Az pedig még tovább Magyar — 1XSZK gazdasági kapcsolatok Dinamikus a fejlődés, de még sok a lehetőség nehezíti az eladhatóságát, ha ráadásul tokos is. Nem jó reklám, ha a kon- zervek között egyik-másik magyar dobozról leesett a címke és meztelenül virít a pléh. Szinte biztos, hogy az ilyen konzerv eladhatatlan. A konkurrencla pedig nagy. A nehézkesség, a sokszor apró­nak tűnő termelői gondatlan­ság, a kiélezett versenyben hihetetlenül hátrányos, szin­te fél vereséget jelent. A gondatlanság, vagy ta­lán a túlzott magabiztosság miatt kapta a nem éppen hí­zelgő jelzőket nagykövetsé­günk kereskedelmi tanácso­sától az a szövetkezet, ame­lyik várakozáson felüli siker­rel betört az NSZK piacára egy elektromos háztartási géppel. Árban, kivitelben ver­senyképesen, szinte heteken belül egyeduralkodó lett a saját kategóriájában. Aztán valami megmagyarázhatatlan ok miatt, amilyen gyorsan be­robbant, olyan gyorsan veszí­teni is kezdett a népszerűsé­géből, bosszantó szerelési hi­Z NÖGRÄD - 1978. október 13., pén>i!c bák és esztétikai fogyaté­kosságok miatt. Mit szépítsük: a német kereskedő erősen gondolkodik: rendeljen-e még, vagy sem. A fenti példák — igazak. Ám az éremnek csupán az egyik, nevezetesen a kevés­bé szép oldalát mutatják. Mert az a teljes igazság, hogy az 1974-es mélypont után 1977. mérlege összességében már dinamikus fejlődést mu­tat a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatokban. Jóllehet, hazánk szerepe az NSZK külgazdasági kapcso­lataiban messze nem megha­tározó, számunkra azonban jelentős. A Szovjetunió után — a maga 10 százalékos ré­szesedésével — a második he­lyen áll. míg a nyugati orszá­gok viszonylatában ez az arány túlhaladja a 20 száza­lékot. Az NSZK-ba irányuló kivitelünk tavaly mintegy 25 százalékkal nőtt és első ízben meghaladta az egymilllárd márkát. Jelentősek kooperációs kapcsolataink: itt hasznosan gyümölcsöztethetjük a két or­szágban közösen előállított termékek értékesítésénél a német kereskedők szakértel­mét, piacismeretét. Az együtt­működés különösen hatékony a gépiparban. Ennek legplasz- tikusabb mutatója, hogy amíg a hetvenes évek elején az NSZK-ba irányuló export 10 —15 millió volt, addig jelen­leg már 100 millió dollár körül van. A lehetőség pedig még ennél is nagyobb. Tóth László kereskedelmi tanácsos véleményé: — A kooperáció a közép- nagyságú vállalatok számára nagyon előnyös. Ez részünkről szélesebb vállalati kör ilyen mozgását indokolná. Zömé­ben mégis alig 15—20 üze­münk él ezzel a lehetőséggel. Keresni kellene azokat a kö­zép-, illetve kisvállalatokat, amelyek magas kulturáltsá­ga termékekkel partnerként beléphetnének a kooperációba. A mezőgazdaságban és élel­miszeriparban tradicionális a kapcsolatunk. A Közös Piac megkötöttségei miatt azonban —, amely a rövid távú együtt­működés szemléletét sugall­ja — káros kihatások, jelent­keznek. Egyebek között ezért is, a lehetőségekhez képest itt feltűnően nagy a lemara­dásunk. Igaz, a magtermesz­Friss István (1903 — 1978) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy október 11-én, szívroham következtében elhunyt Friss Ist­ván elvtárs, pártunk, valamint a magyar nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom régi kiemelkedő személyisége, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksé­gének tagja. Friss István elvtárs temetése október 16-án (hétfőn), 15.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 14.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA „A valóságban a társadal­mi-gazdasági történés, fejlő­dés hatalmas folyamatában az egymással összefonódó, egy­mást kölcsönösen meghatá­rozó összefüggések sokasága kapcsolja össze a gazdaság- politikát a politikával” — mondotta tavaly egy beszél­getés során Friss István aka­démikus. Valójában életé­nek szálait fogta e gondolat­ba, hiszen munkásságában szétválaszthqtatlanul össze­fonódott a párt szolgálata el­méleti és gyakorlati tudomá­nyos tevékenységével. Az 1903. május 21-én szü­letett Friss István 14—15 éves korában kezdett megismer­kedni Marx—Engels írásai­val, hogy aztán a politikai gazdaságtan művelése végig­kísérje termékeny munkás­ságát. Az érettségi • után a kereskedelmi főiskolát Ber­linben végezte, ahol a tanulás mellett az Ifjúmunkáscso­portoknak tartott előadásai­ban kamatoztatta már széles körű ismereteit. A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának 1922-ben lett tagja és 1924 őszétől a követ­kező év nyaráig Londonban a párt egyik sejtjében tevé­kenykedett. Hazaérkezése után 1925-ben az MSZMP- ben végzett munkát, s részt vett a három évvel később megjelent, sokszorosított párt­lap, a Kommunista előkészí­tésében, majd szerkesztésé­ben is. A haladó politikai és munkásmozgalmi megmoz­dulások egyik élesztője volt, többek között részt vett az országos bányászsztrájk szer­vezésében is. A hatalom bir­tokosai 1927-ben három és fél évi fegyházra ítélték, 1933- ban újból letartóztatták, de a munkásmozgalomtól nem tántoríthatták el. Életében újabb szakaszt je­lentett 1935, amikor Friss István Moszkvába került, majd ezt követően 1937-től Prágában tagja volt a Kom­munisták Magyarországi Pártja háromtagú ideiglenes felső vezetésének. 1939. tava­száig a Dolgozók Lapját szer­tésben viszont példásan jó az együttműködés. A könnyűipari ágazatban a bérmunkacsatornákon in­dult együttműködés stabili­zálása, fejlesztése a további­akban a kölcsönös előnyök egyik fő forrása lehet. A feldolgozóágazatok . (pl.: gépipar, elektromos - ipar) szállításainak gyors — NSZK adatok szerint is exportunk 60 százalékát kitevő arányt elérő — fejlődése igen' örven­detes. Kiemelendő, hogy olyan ágazatokban, ahol a világ leg­jobbjai vannak jelen (például a számítógép és periféríaegy- ségei) a magyar termékek is sikereket érnek el. Hasonlóan nagy eredmény, hogy ma Nyugat-Németország- ban több mint száz magyar numerikus vezérlésű szer­számgép dolgozik teljes meg­elégedésre. Ez a piac nagy —, mondot­ta Tóth László — pontosság­gal, jó minőségű termékekkel, gondossággal itt' további ered­ményeket lehet elérni. Rövi­den szólva: az kell, hogy al­kalmazkodjunk az igen ma­gas követelményekhez, Ehhez jelentősen hozzáse­gíthet a már említett koope­rációs együttműködés. Jelen­leg 262 érvényes szerződé­sünk vari és ezzel hazánk az NSZK szocialista partnerei között az első helyen áll. Így volt elérhető az is, hogy az oda irányuló gépiparex­portunk ' egynegyede ezen az alapon nyugszik. Fejes István késztette, Csehszlovákia né­met megszállása után Svédor­szágba menekült. A Szovjet­unióban üdvözölték elvtársai, 1940-ben, s a második világ­háború kitörése után a Kos­suth rádió szerkesztőségi tag­jaként dolgozott. A felszabadulás után az MKP osztályvezetője, egyik kidolgozója volt a hároméves tervnek, részt vett az üzemek államosításának előkészíté­sében. 1954-ben megszervező­je volt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Közgazdaság­tudományi Intézetének. Tudo­mányos kutatói munkássága mellett egy évig szerkesztet­te a Társadalmi Szemlét, majd az ellenforradalom után az MSZMP Központi Bizott­ságának államgazdasági osz­tályát vezette. Rövid ideig a Népszabadság szerkesztőségé­nek vezetője. 1956. előtt a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének, majd — egészen haláláig — az MSZMP Központi Bizottsá­gának volt a tagja. A Ma­gyar Tudományos Akadémia 1956-ban levelező, 1960-ban rendes tagjává választotta, s tagja volt az Akadémia el­nökségének. A szocialista gazdaság ter­vezéséről, irányításáról, a KGST-országok együttműkö­désének törvényszerűségeiről számos maradandó alkotást vetett papírra. Elméleti és gyakorlati munkásságát, po­litikai tevékenységét állami és tudományos kitüntetések sora, tiszteletbeli doktori cí­mek fémjelzik. A Szocialista Hazáért Érdemrend, a Ma­gyar Népköztársaság babér- koszorúval ékesített zászló­rendje, a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendje, a Magyar Szabadság Érdemrend, a Kos- suth-érdemrend, a Munkás­paraszt Hatalomért Emlék­érem és más magas kitünte­tések, valamint az állami díj I. fokozatának tulajdonosa volt. (MTI) Koszorúzás! ünnepség Révai Józset síremlékénél Révai József, a magyar kommunista mozgalom ki­emelkedő harcosa, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja alapító tagja születésének 80. évfordulója alkalmából csü­törtökön koszorúzás! ünnepsé­get rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Révai József síremlékét az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kállai Gyula és Kiss Károly, a Központi Bizottság tagjai, a Kulturális Miniázté- rium képviseletében Tóth De­zső miniszterhelyettes és Biró Zoltán főosztályvezető koszo- rúzta meg. Elhelyezték a hála és az emlékezés virágait hoz­zátartozói, volt harcostársai, barátai, tanítványai is. A ko­szorúzás! ünnepség az Inter- naclonálé hangjaival ért vé­get. (MTjf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom