Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-13 / 242. szám

Fri<ry Pálfalvan <2.) Senki ne aggódjon! Annak idején milyen céllal az üveggyár vezetői örömmel üvegipari munkába. A gyár síküveggyárhoz a vették, s arra használták föl, jelenlegi műszaki gárdájának • - ' hogy a telephelyen is megves- nagy hányada is vasas; sőt a az üveggel végzett munkások közül is jó néhány munka. ' a vasas, akad köztük például A kilenc munkásnőt úgytie- kohász is. 'V.v,;tÁcp .volt — vezett diaüveg vágásával uezd- — Bízom benne, hogy min- gondjaink eny , _ ték foglalkoztatni. A próbáiito- denki megtalálja a számítását válaszolta ,a]o„hpi„pt átvet- zás sikerrel járt: mind a ki- nálunk — hallottuk a pártiit- Gyárunk a_ telep : , .. iencen megbarátkoztak az'kártól. — Ennek érdekében mi csatolták a ----- -— , , i ődtünk Gyöngyösi Gyula fő'- se^lábát mérnöktől. — A mi célunk a létszam­" ~, hoev bái lencen megoaratKOztaK az Karioi. — annex eraexeoen mi te azzal_ a *° ... tórtozik de üveggel, s időközben bekerül- mindent megteszünk. De azért idén mar hoz“ , : tek a gyár területére, ott foiy- lehet, hogy, még ezután is tóh­egy ev időt hagymik az in tovább termelés leepitesere. Az u._m irmeies letf , Tar- Közülük heten ma is üveg­a tmk-te ephe yu • na_ gyárinak mondják magukat, a talékalkatrész-gy ^ nagy gyáron belül töltenek be gyobb alkatrészek előállítását különféle munkakört. a munkájukat, ben elmennek . 0O0 A telephely az építési és fönntartási gyárrészleg „fenn végzik majd benne. Ám az az mány ami végleg ott uoi­k, nem azonos a mostani kel n dolgozók közül is. volt áll a legközelebb a telepen fo val. Most többnyire betammu akj Mak mnnkát Ivó miínka_----- . , , H ,3ni Mindenkinek igyekeznek he- lumuaiiasi 6jancsíic6 á llománv ami vég g lyet találni a most még telep- hatósága” alá tartozik. Ehhez gozik, nem azonos a mostan — , , +eipn'np- aki csak ülő munkát végezhe- lyó munka. munkások vannak ,5 tett, irodába került. A többi- — Miért van az, hogy az Íven, pépedig képzett ek üvegipari munkához törté- átvett dolgozók csaknem sem­kat viszünk oda. nő előképzését a jövő év első mit sem tudnak a jövőjükről? — kérdeztük Dági Sándor gyáregységvezető-helyettest. 0O0 — Én nem fogalmaznék úgy, hogy semmit nem tudnak. Nem a gyáron belül van amikor a telepet átvette a telephely, ami nehezíti a gyár, tisztáztuk, hogy a lét- gyakoribb kilátogatást — számgondok enyhítése a cél, a2 mondta a párttitkár. — Ne- ottaniak az új földolgozóüzem künk is jobban föl kell ven- be kerülnek. A telep vezetői , . . , nünk a tempót, el kell helyez- itt voltak májusban, és min­— Mikor megkaptak a .e - njjnk a napj teendőink között, denről tájékoztatást kaptak. A pet — m?n“.a Szálkái.Jozse hogy a telepet is figyelemmel gyár vezetői a dolgozók előké- a gyár parttitkára , tua.u , klsárjük. Ez a gyár önmaga is szításét a telepi vezetőktől hogy mire hasznosítjuk. ue nagy> oda kijutni persze nehe- várták. a személy szerinti elhelyezess zebb) mint a régebbi vezetők- Ez zajlik is. De azt tapasz­természetesen nem ,a pu. nek. Akkor ott volt az igazga- táljuk: az ottani dolgozók ne­még ki. Most kezdődnek a tol- ^ói iroda helyben. 1979. lesz az hezen viselik el a munkaié készítő tanfolyamok. Az e^be' az év, amikor megindul az gyelem megszilárdítását. Az szélgetések most jönnek. Csz- áramlás oda-vissza. Tanmű- korábban egy „családias han- szesen 233 embert kell áteső- helyt, munkásőrbázist is ho- gulatú” telep volt, ki-be jár- portosítanunk ahhoz, hogy a zunk 0tt létre, így a telephely tak, italoztak az emberek, próbaüzemet a Zagyva 111-on heépül a gyár vérkeringésébe. Nem mondom, hogy a gyárban jövő júniusban el tudjuk kéz- Akkor a 78-as átmeneti év minden a legnagyobb rendben deni. Ennek az emberi oldal- csak emlék lesz. Mert ez a van ilyen szempontból, de ról való előkészítése eddig mostani valóban ellentmondó- előbbre tartunk, nem történt meg. sós. A telep a síküveggyáré, — Az, hogy az itteni fölsőbb A párttitkár kifejtette, hogy de mást termel. Az ottani ál- vezetőknek kevesebb idejük Idáig egyszerűen nem voltak, lomány se alkalmas a mi cél- jut a telepre, mint a korábbi­nem lehettek abban a helyzet- jainkra. Érthető, hogy fontos aknak, igaz — fűzte mondan- ben, hogy mindenkivel ege- számukra a vagon, de az üveg dójához a gyáregységvezető- szen konkrétat és biztosat kö- exportja fontosabb és köztu- helyettes. — Annak is van re- zöljenek. Ügy látják, ezt a dott, hogy az üvegszállításra ális alapja, hogy probléma többség megértette, s tisztázott sem au rendelkezésünkre ele- adódott a vagonellátással. De előttük, hogy szükség van gendő vasúti kocsi. ezek korántsem abból szár­mindnyájukra. ^ Fölvetődött, hogy a telepiek maznak, hogy a síküveggyár — ... csak azt tudtuk korábban megszokták a cél- nem veszi komolyan a telep mondani: senki ne aggódjon! prémiumot, év közbeni jutái- helyt, hisz szerepel is a terv mazást, amelyekben most ben a telepi termelés. Hanem °0° nincs részük. A gyár ebben el- az az igazság, hogy ugyan tér a vegyesipari vállalattól, azok a gondok, melyek a te A telephelyen az év elején más rendszerű az anyagi ősz- lephelyen felmerülnek, bent a volt egy kilencfős csoport, tönzése. Az is előbukkant a gyárban is époúgy föllelhetők.. amelynek az átállással rneg- témák között, hogy a vasas (Vége) szűnt a korábbi munkája. Ezt műszakiak beilleszkedhetnek-e Molnár Pál Az Amco­SÄSTKS&'Ur továbbra is, egeszen addig, amíg a pásztói szerszám-_ es készülékgyár át nem veszi. De mielőbb le kívánjuk adni .az állatkaparó meg a szerszá­mosláda készítését . . 0O0 Konténeres szállítás Az NDK kereske.!<*lml flottájá­nak újabb szolgáltatása áll a partnerek rendelkezésére a Föld­közi-tenger térségében. Ez év februárjától kezdve rendszeres konténerszolgálatot látnak el a levantei kereskedelemben. A több mint 25 éve megalapí­tott rostocki hajózási vállalat 200, összesen 1,8 millió tonna hordképességű hajóval rendelke­zik. A Földközi-tenger afrikai te­rületén például 48 rostocki hajó vesz részt a forgalomban, 342 296 tonna rakodási lehetőséggel. Tanuló szövetkezetiek Pásztón A pásztói ÁFÉSZ 49 szak- irodából jelentkeznek. Jelen­munkástanulója közül 39 le- leg egy személy főiskolára, ti- ány. A lányoknál nagyobb az zenkettő boltvezetői tanfo- érdeklődés, a fiúk kevésbé lyamra jár. Folyamatos a fel­vonzódnak a kereskedői pá- nőtt szakmunkásképzés is. Az lya iránt. Évente a tizenöt- idén heten kereskedelmi, ha- tizennnyolc végzősből öt-hat tan vendéglátóipari szakra folytatja elkezdett tanulmá- járnak. A felvásárlási szak- n.yait közép-, vagy főiskolán, munkásképzést nyolc év után Utóbbira inkább a központi tanfolyamokkal felújítják. Technika a föld alatt A közelmúltban nyitottak új frontot a Nógrádi Szénbányák szorospataki üzemében, ahol fél évre elegendő, jó minőségű szén kerül nap mint nap a felszínre. A bányászok munkáját maróhenger segíti a föld alatt, amelynek kezelője — Bódi Lajos — öt éve dolgozik ilyen gépeken. Képünkön: műszakkezdés előtt ellenőrzi a berendezéseket. Keresik az újat Tíz műszaki összehajol zottság elé viszik: érdemes-e a dologgal foglalkozni. — Nagyon sok jó ötlethez így jutunk hozzá — mondta Földi Antal —, mert a már Ennek módjait meg kell találni, be kell vezetni. Mind­ezzel nálunk, mivel nincs ön­álló műszaki fejlesztési osz­tály, egy társadalmi munká­A szakbizottság minden év­ben feladattervet készít, az alapján dolgozik. A szervezési albizottságnak idén nyolc Ötletek kútfői Tapasztalatokat, módszere­NÉZZÜK A FALON térképet. Sárga, barna, foltok, az egész egy kinyitott tenyérhez hasonlít. A szom­szédok között ott találni a szandai, varsányi, alsótoldi termelőszövetkezeteket is, amelyek a cserhátsurányi kö­zös gazdasághoz hasonlóan nem éppen a legrózsásabb körülmények között iparkod­nak eleget tenni a mezőgaz­dasággal szemben támasztott követelményeknek. A terület jellemzőit Be'nkó László tsz-elnök, finoman fogalmazza meg: — Hátrá­nyos a művelésre... Sok a domb, túl kötött a talaj- Így, ha esik mindjárt csúszkálnak a gépek. Ha rit­kábban nyílnak meg az ég csatornái, akkor meg úgy kiszárad a talaj, hogy csá­kánnyal is alig bírnak vele. Még en'nél is rosszabb, hogy erősen szabdalt a vidék. Friss példát említenek a su- rányiak: megérkezett két T 150-es erőgép, s hosszabb időt vesz igénybe a kis táblákba való felvonulás, mint maga a szántás. Szívesen alakítaná­nak ki több száz hektáros táb­lákat, de akadály a vízmo­sás, az összefüggő erdőré­szek, amit dózerrel sem tün­tethetnek el. Löld Cs^hútsurányi tartalékok Szűkösen élünk... Cserhátsurányban nem kell „importálni juhászt” zi meg Benkó László. Arról beszélgetünk, tervciklusra kitűzött tok végrehajtásával, haladnak. Előkerül- jegy­hogy a felada­Abból készül el a „gyorsmér­leg”. Ügy tervezték, hogy 1980-ra a szarvasmarha-létszá­mot 883 darabra gyarapítják- A tervciklus félidejében már 870 darabnál tartanak. Év végére a tehenek száma hu­szonnéggyel több lesz. A juhászat létszámterve 4246 darab, az idén túl lesznek a két és fél ezren. — A juhászatban férőhely­problémákkal küszködünk. Megkezdtünk egy 640-es ho- dály építését, amely jövőre gyorsabb fejlődést tesz lehe­tővé — kommentálja a ter­melőszövetkezet elnöke. Ko­rábbra tervezték az új juh- szállást, de tavaly inkább egy 104 férőhelyes — Korábbi évek döhtése, tartású istálló kivitelezése hogy az állattenyésztés fej- mellett döntöttek- Ehhez kap­lesztését helyezzük előtérbe, tak fejlesztési támogatást. Erre ösztökélnek hagyomá- Erről pedig nehezen mond­nyainl^. Csak egy adalék hozzá: tak volna le. delt, ezzel is költséget taka- zünk, tehergépkocsikat, trak- rítunk meg — magyarázza torokat szereztünk be — új- a termelőszövetkezet elnöke, ságolja. Javult a legelők állapota. A cserhátsurányi termelő- Kiszórtak rá húsz vagon mű- szövetkezet szakemberei nem trágyát, ősszel hetven hektár titkolják, hogy nehezen tud- lehetnének új gyepet telepítettek, a ré- nak lépést tartani a járás Ha nem gieket felújítják. De tudják: több tsz-ével. Olyanokkal évre szóló terv, s az idei is. tendőben még 300—400 litert szállítottuk ki helybe az ele- eszközeivel ipár rendelke­ráemelü'nk. A gyapjúhozam ’ " négy kilogramm fölött volt, s kiváló minőségű- A bárány­szaporulati mutató csaknem elérte az 1,4-et... Látszólag az állattenyésztés­sel elégedettek Cserhátsurányban. kerülne szóba a nyereség! Az még mindig kevés műtrágya mint például az érsekvadker- idén az ágazatból félmillió- jut e célra, elkelne időnként ti, őrhalmi, drégelypalánki. ra számítanak, de az állami a gyomirtókaszálás, egyszó- Bár többnyire az adottságokra támogatások nélkül bizony val van kihasználatlan tarta- hivatkoznak, azt sem rejtik veszteséget könyvelhetnének lék. véka alá: sok az olyan tártá­éi. S, hogy mi az oka? — S a növénytermesztés? lék, amely hasznosításra vár. — A hozamok lehetnének — E területen elégedettek magasabbak. Emellett azon- lehetünk, meg nem is. Elégé- , p ban a takarmányellátás körül dettek, ha a korábbi évekhez Devetelet is akadnak problémáink. Rep- hasonlítjuk a terméseredmé- geteg abrakot veszünk, évente nyékét, mert volt 24 mázsás több mint négymillió forintot búzatermés is. Viszont a le­kötetlen fizetünk ki ezért. Vásároljuk hetőségeinktől elmaradunk — a kukoricát, a koncentrátumot, válaszol Benkó László, a tápot a bárányoknak. A tö- A búza az idén hektáron- megtakarmány mennyisége ként 37 mázsával fizetett. A kielégítő, de a minőséggel repcéről már kevesebb jó akad gond. A siló tartalmi mondható el: megkéstek a Manapság elengedhetetlen Építéstechnika, az Épületgé- a műszaki fejlesztés — mond- pészeti Technika, a Szakipari ta Földi Antal, a Salgótarjáni Technika meg az Építésügyi Tervező- és Építőipari -Szövet- Tájékoztató, amely által kül- kezet műszaki osztályának ve- honi eredményekről tájéko- zetője. — A 'feladatok megöl- zódnak. Szaklap olvasásának bevezetett módszerek átvéte- dása érdekében törekedni kell eredményeképp barátkoztak lére lehetőség van. A szak­minden építőipari egységnek, meg például a jelenleg alkal- lap néha túl előre tart, lehet, hogy minél kevesebb ember- mázott vastagbitumenes te- hogy a belőlük nyert ismere- rel,, minél rövidebb idő alatt tőszigeteléssel a STÉSZ-esek. teket nem tudjuk rövid időn készüljenek el a munkákkal. Ugyancsak szaklapból meri- belül a gyakorlatban is föl­tették az INTERQUICK—B használni, falfestékre vonatkozó ismere­teiket, amelyet a most készülő Feladatterv alapján No Fines-épületnél alkal­maznak először. Ezzel az ban tevékenykedő csoport: anyaggal gépesíthető a festés, a műszaki fejlesztési szakbi- e célból Wagner festékszóró zottság foglalkozik. gépet vettek az idén. A szakember elmondta, Eljárnak az építőipari kér- ilyené van. hogy a bizottság tíz főből áll, désekkel foglalkozó konfe- — Egy olyan szervezési do­es három albizottságra ősz- renciákra tapasztalatok, új is- kumentáción dolgozunk, lik. Közülük egyik a szerve- meretek szerzése céljából, amelyre minden építkezés rá- zési módokat, másik a műsza- idén az építkezéseken hasz- vezethető. A nyomtatványra ki fejlesztést, harmadik az nálatos gépekkel kapcsola- meghatározott kérdések lesz- anyag és nergiatakarékos- tos konferencián jelentek meg. nek fölírva, amely az építés- sag lehetősegeit kíséri figye- Az itt hallottak hasznosító- vezetők előzetes tervezését se- lemmel, és — amennyire lehet sában viszont megkötik kezű- gíti: előre tudja, mire ké­— tökéletesíti a STÉSZ mun- két a nem elég tág anyagi szüljön fel. Eddig csak kivi­kalataiban. lehetőségek. Kiváltképp autó- te^ dokumentációt használ­darura volna szükségük. Erre tunk, amely azt mutatta meg: pénz is akadna, de nem kap- MIT. A szervezési dokumen- ható. táció arra válaszol: HOGYAN. . . , . Fontos kútfői az új ismere- Na§y°t>b „cégek ’ ilyennel dói­két, ötleteket többféle forrás- teknek- a wemílv« kandala goznak. Mi is megpróbáljuk, ból merítenek Földi Antalék. Gyakrgn utaznak “érté . Az anr*Z-. és energiataka- — Első a szaklap! — így a az országban az anyagosztály J[ékossági albizottság idei leg- műszaki osztályvezető. — dolgozói. Ezek az emberek í n°f.a, feladata ~ ahogy Majdnem minden építészeti nyitott szemmel, nyitott füllel ,0,iuk — az anyagmozgatás folyóiratra előfizetünk. járnak az építkezéseken, s , a„bl »gépesítése. Főleg ^ a Mint hallottuk, jár nekik az amit láttak, hallottak, a bi- rakodógépes szállítást bőví­tik, ezáltal elejét veszik az — ------------------—-------------------------------------------------------—------- értékes anyagok törésének, íg y számottevő megtakarítást érnek el. A műszaki fejlesztési al­bizottság — többek között — az új anyagok használatának módjait vizsgálja. Idén a fes­tékek és a válaszfalak voltak a középpontban. Bonyolítja helyzetüket, hogy a változtatá­sokkal a költségkereten belül muszáj maradniuk. Háttér — Ponyi-pusztán Milyen kérdések megvála­szolása vár a szakbizottság­ra a jövőben — faggattuk Földi Antalt. — Legfontosabb a No Fines technológia tökéletesítése. Az a célunk, hogy a VI. ötéves tervben már „flottul” menjen az építés ezzel a módszerrel. Sok munka hárul ránk az ipa­rit háttér bővítésében. A po- nyi-pusztai üzemünket jelentő­sen kiegészítjük, új üzemet és szociális épületet húzunk ott föl, e hónr-pban kezdődik az épület cölöpözése. Lakatosok, fűtés- és villanyszerelők, bá­dogosok, üvegesek munkahe­lye lesz. A szervezésben fo­lyamatosan várnak ránk ten­nivalók. Adottak az emberek, adottak a gépek. Ezek munká­ját kell egyre jobban össze­hangolnunk... p. m. vetéssel, rossz területet vá­lasztottak ki, nagy volt a szemveszteség, mint az „árva­kelés” is mutatja. Cukorrépá­ból tavaly negatív rekordot értek el a hektáronkénti 241 mázsás terméssel. Az idén 300 mázsára számítanak. — Hogy állnak az állatte- értéke tavaly mindössze 24— — Szűkösen élünk, nem nyésztés hozamaival? 28 százalék volt. Az idén már lehetnek eget rengető terve­— Ügy számoltunk, hogy javult a helyzet. Kétszáz va- ink. Azért még minden év­1980-ra elérjük a tehenem gonnyit tartalékoltunk téli- ben építettünk valamit. Gyat­kénti háromezer literes átla- re, s még maradt tavalyról rán álltunk a gépekkel is. miként got. Ezt már tavaly teljesítet- is ötven vagonnal a silókuko- Ezen az idén sikerült javíta­sz öt tűk, s a hátralevő két esz- ricából. A juhászathoz most ni. A takarmánybetakarítás A KÖZÖS GAZDASÁG ár­ra 41.8 millió forintban határozták meg. Már most túl vannak a negy­venmillión. S, hátha még e tartalékokat mozgósítják! Sz. Gy. NÓGRÁD - 1978. október 13., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom