Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Kedden, Kállai Gyula el­nökletével, ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége. Meghallgatta Sarlós István­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a népfront főtitkárának tájékoztatóját a mozgalom titkárságának a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkájáról, a külön­böző szintű népfrontbizottsá­gok mozgalmi tevékenységé­ről. N Ezt követően Molnár Fri­gyes előterjesztése alapján — az elnökség beható vitában tárgyalta meg az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i, a mezőgazdaság­gal kapcsolatos határozatából adódó népfrontfeladatokat. A mozgalom, sajátos munka- módszereivel, alkotóan részt kíván venni a határozatok végrehajtásában, a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésén, a falu társadalmi felemelkedé­sén, a fejlett szocializmus épí­tésén munkálkodó népünk ér­dekében. Ezután Szentistványi Gyu- láné, a HNF Országos Taná­csának titkára tájékoztatást adott a IX. magyar békekong­resszussal kapcsolatos előké­szítő munkáról, majd az or­szágos elnökség megválasztot­tá azokat a küldötteket, akik a népfrontmozgalom képvise­letében vesznek részt a béke­kongresszuson. Az ülésen felszólalt Szemők József, Nyíri Béla, Bencsik István, Nánási László, S. He­gedűs László, Asbót Jánosné és Gál László. (MTI) Schmidt Japánban Flesch István, <12 MTI tudó­sítója jelenti: Megkezdődül! a KGST-őrszágok belkereskedelmi minisziereinek jubileumi tanácskozása Kedden megkezdődött a KGST-tagországok — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió és Vietnam — belkereskedelmi miniszterei tanácskozó testületéinek X., juhileumi ülése a Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozást a kormány nevében Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese köszöntötte, és hangsúlyozta, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a tagországok párt­jai és kormányai állítottak a belkereskedelem elé, szoros együttműködéssel megoldották. Jelentősnek tartotta a mi­niszteri tanácskozás munkáját abból a szempontból is, nagy tovább erősíti az együttműkö­dést, a korszerű szocialista ke­reskedelem fejlesztését szol­gáló elképzelések összehango­lását. Az ünnepélyes megnyitó után plenáris ülésen Ságny Vilmos belkereskedelmi mi­niszter, a tanácskozás elnöke számolt be a miniszteri testü­let 10 éves tevékenységének eredményeiről, s a KGST ha­tározataiból adódó feladatok­ról. (MTI) Berlinguer és as SZKP vezetőinek tárgyalásain Kedden délután négynapos hivatalos látogatásra a japán fővárosba érkezeit Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár, hogy Fukuda miniszterel­nökkel tárgyalásokat folytas­son a tőkés világgazdaság ál­talános helyzetéről, a kétolda­lú kapcsolatokról, valamint a japán—kínai szerződés nem­zetközi kihatásáról. Megbeszé­léseiken mindenekelőtt egyez­tetik elképzeléseiket a fejlett tőkésországok vezetőinek jö­vő nyáron Tokióban tartandó csúcstalálkozóját illetően, megvitatják továbbá a gazda­sági-kereskedelmi és pénz­ügyi problémák enyhítésének lehetőségeit. A nyugatnémet vendég az elutazása előtt japán tudósí­tóknak adott sajtónyilatkoza­tában üdvözölte a japán—kí­nai közeledés tényét, ugyan­akkor megállapította, hogy „alaposan tanulmányozni óhajtja Tokió és Peking kap­csolatainak alakulását a tá­vol-keleti ős csendes-óceáni térség békéjének és stabilitá­sának szempontjából”. Mint közölte, kíváncsi arra, hogy miként ítéli meg a japán fél a tőkés világ irányában tanú­sított új kínai magatartást, külö.nös tekintettel a szovjet ■—kínai szembeállásra. Schmidt szorgalmazta a nem­zetközi enyhülés megszilárdí­tását és tartóssá tételét. Fuku­da viszont többek között a nyugatnémet—szovjet kapcso­latok ápolásának eddigi ered­ményei felől kíván informá­lódni. (Folytatás az 1. oldalról.) Leonyid Brezsnyev és En­rico Berlinguer ismét aláhúz­ta, hogy a szovjet és az olasz kommunisták szolidárisak az­zal a harccal, amelyet Ázsia, Afrika és Latin-Amerika né­pei folytatnak a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért az elnyomás minden formája el­len szabadságukért, fejlődésük útjának önálló meghatározá­sáért. Mint a kiadott közlemény aláhúzza, az SZKP és az OKP vezetői leszögezték, Nyugat- Európa munkásmozgalma nagymértékben járulhat hoz­zá az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködési folyamatának megszilárdításához, a nemzet­közi kapcsolatok demokratizá­lásáért vívott harc sikeréhez és a szociális haladás fejlődé­séhez a kommunisták, a szo­cialisták, a szociáldemokraták és más demokratikus erők, köztük a keresztény erők együttműködése alapján. Az el nem kötelezett orszá­gok mozgalma is nagymérték­ben hozzájárulhat ezeknek a céloknak eléréséhez. Az SZKP és az OKP veze­tői aláhúzták: véleményük szerint a pártok álláspontjá­nak bizonyos m-’-tékű eltéré­se nincs ellentmondásban a világ valamennyi országa, föld­része kommunista pártjai együttműködése és nemzetkö­zi szolidaritása megszilárdítá­sával és kiszélesítésével, nem akadályozhatja azt. A két pártot azok az elvek vezérlik ezeknek a céloknak a meg­valósítására irányuló erőfeszí­téseikben, amelyeket az euró­pai kommunista és munkás­pártok 1976 júniusában Ber­linben megtartott értekezlete fogalmazott meg. Az SZKP és a,z OKP kép­viselői széleskörűen tájékoz­tatták egymást országaik helyzetéről, a két párt tevé­kenységéről. Az SZKP és az OKP kép­viselői pozitívan értékelték a két párt kapcsolatait és kije­lentették, továbbra is elő akarják segíteni azok fejlődé­sét. Enrico Berlinguer szovjet­unióbeli tartózkodása során felkereste a Csillagvárost is, ahol meleg hangulatú, elvtár­si találkozón vett részt a szovjet űrhajósokkal. (MTI) Barátaink életéből „Remek’' ceruzák Valóban kiváló minőségű" ek a dél-csehországi Ceske Budejovice írószergyárában készülő Írónők. Néhányukat Vladimir Remek, az első csehszlovák űrhajós arcképe díszíti. Ez mindössze arra példa, hogy a Koh-i-noor- Hardtmuth írószergyár szin­te minden jelesebb alkalom­ra kibocsát olyan ceruzákat, amelyeket valamilyen, az al­kalomhoz illő ábra díszít. Az üzem igen sok mindent gyárt, a játékoktól az egészségügyi cikkekig, mégis a világ fő­ként ceruzái miatt tartja szá­mon a Koh-i-noor gyárat. A vállalat nagy hagyomá­nyokkal büszkélkedhet. Az egykori tulajdonosok villájá­ban, amely ma egyrészt gyá­ri rendelőintézet. másrészt házimúzeum, megmutattak egy 1902-es árjegyzéket, amelyből kitűnt, hogy a gyár már a század elején eladási hálózatot tartott fenn mind az öt világrészben. Budapes­ti vezérképviseletük példá­ul az Andrássy úton volt. A tradicionális' magyar piacon azóta is jelentős pozíciókkal rendelkezik a Ceske Budejo- vice-i gyár Újabban nemcsak eladna!« nekünk, hanem né­hány együttműködési szerző­dést is kötöttek magyar vál­lalatokkal. A Ceske Budejovice bel­városában levő törzsgyár épü­leteinek felületes szemrevé­telezése is meggyőz arról, hogy a vállalat valóban régi. Az épületek kívülről bizony meglehetősen kopottasok. A gyár vezetői el is mondták, hogy készülnek már a teljes rekonstrukcióra, a tervek ké­szen vannak, hamarosan megkezdődik az építkezés is. Ha kívülről elavultnak tű­nik is az üzem, belülről min­denütt korszerű gépekkel van felszerelve. A ceruzaüzem csaknem teljesen automati­kus, számos berendezést a gyáriak maguk fejlesztettek ki. A legkülönbözőbb színű, mintájú, és keménységű ce­ruzát gyártják, többségüket exportra. Az egykori világ­konszern ma is szállít a föld szinte valamennyi országába. A' legtöbb cerúzát a szocialis­ta országok veszik ezért nem­rég új külgazdasági koncep­ciót dolgoztak ki. Az egyszerű export mellett törekszenek a közös gyártásra is. A legerő­sebb az együttműködés az NDK-val. A megállapodások szerint bizonyos termékeket erősebb. A fejlesztés és a mi- az NDK kizárólag a Koh-i- nőség javítása, illetve tattá* noor gyártól vásárol, i más sa állandó feladat. A legjobb cikkeket viszont közösen fej- minőségű ceruzák ezért is lesztenek. illetve gyártanak, készülnek mind a mai napig Az utóbbi években gyorsult kaliforniai cédrusból. Per- a szabadalomeladás is. Egy sze a jó minőségű alapanyag moszkvai vállalat ceruza- még nem minden. Ezért a gyártási technológiát vásá- Koh-i-noor kilenc gyára kö­rolt, Bulgária iskolai és iro- zül egy kizárólag a fejlesztés* dai cikkek szabadalmát vet- sei foglalkozik. Az eredmény te át. A legnagyobb üzletet hem is lebecsülendő. A Kubával kötötték, a sziget- Ceske Budejovice-i gyár 64- ország ugyanis egy teljes féle színes ceruzát gyárt és ceruzagyárat vásárolt. A ami még fontosabb 21 külön- Koh-i-noor vállalta azt is, böző keménységű grafitot hogy a kubai munkások egy állít elő. Ennyi féle kemény* részét Ceske Budejovicében ségre tulajdonképpen nincs betanítja. is szükség, ez sokkal inkább A tőkés piacra a csehszlovák presztízskérdés, hiszen a gyár főként készterméket gyár legnagyobb versenytár- szállít, mindenekelőtt ceru- sa, a nyugatnémet Faber cég zát. Jóllehet az írószer után „csak” 20 különböző kemény, egyre nagyobb az igény, vi- ségű grafitot képes gyártani, szont a konkurrencia is egyre V. SZ. A spreewaldi babák Egy kis faluban, alig pár kilométerre Cottbustól az idén 36 ezer baba ölti magára a spreewaldi asszonyok ha­gyományos népviseletét. In­nen azután a bő szoknyába és csipkeblúzba öltözött babák, á turisták kedvencei, Thürin- gia ajándékboltjaiba kerül­nek. A babaipar csak az utóbbi évtizedekben honosodott meg ezen a vidéken. A ’30-as években egy asszony indítot­ta útjára, aki kis pénzhez akart jutni. Húsz éve pedig már nagyüzemi módon, futósza­lagon készülnek a mutatós babák a kolkwitzi „Spree-, waldpuppen” gyárban. Na­ponta két-háromszáz baba megy át a „Rosa Luxemburg” brigád 27 nőtagjának a kezén. Gyakorlott, ügyes ujjakkal először az ingecskét, a kisnad- rágot és a blúzt adják rá* juk. majd a régi hagyomá­nyoknak megfelelő három külön részből álló . főkötpt teszik fel a szőke, barna, vagy fekete hajra. Ezután követ­kezik a szoknya, a kötény és a kötött kendő. Mindez szin* te megszámlálhatatlan vari­ációban : szegéllyel, bársony- és selyemszalaggal; lila, zöld, rózsaszín és kék színben. Csak a 25 centiméteres babák kötényére és szoknyaszegé­lyére naponta mintegy 80 méter csipkét varrnak fel. Az új hímzőgépektől eltekintve, amelyek ez év elejétől állnak az asszonyok rendelkezésére, a munka döntő részét min­dig kézzel végzik- Képünkön: a spreewaldi babák. Kaukázusi levél Személyi változás Pekingben Éliás Béla, az MTI tudósító­ja jelenti: A kínai' fővárosban kedden elterjedt hírek szerint hosszas huzavona után eltávolították a pekingi pártbizottság első tit­kári és a pekingi forradalmi bizottság elnöki, illetve főpol­gármesteri tisztségéből Vu Tét. A hírt, amelyet kínai források szivárogtattak ki, a kínai kül­ügyminisztérium illetékese nem erősített meg, de nem is cáfolta. A Pekingben végrehajtott személyi változás kapcsán megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Vu Te volt az, aki „ellenforradalmi megmozdulásnak” minősítette az 1976-os Tienanmen téri tö­megtüntetést, amelynek során véres összetűzésre került sor a biztonsági szervek és a Csou En-laj miniszterelnököt gyászoló százezres tömeg kö­zött. Az elmúlt két évben számtalan nagybetűs faliújsá­gon támadták a pekingi fő­polgármestert, és azzal vádol­ták, hogy a „négyek bandájá­nak” lakája volt, szabotálja a kulturális forradalom áldoza­tainak rehabilitálását, fedezi a bűnösöket, opportunista és aszerint fordul, ahogyan a szél fúj. A kaukázusi túrán részt­vevők emlékezete so­káig őrzi majd azt a sok szépséget és kedvességet, amelyet a közelmúltban al­kalmunk volt élvezni. A Vo- lánturist-csoport a hűvös, esős Budapestet és Moszkvát el­hagyva érkezett a napfényes, forró Bakuba, Azerbajdzsán másfél millió lakosú fővárosá­ba. A Kaszpi-tenger felől szüntelenül fújó szél csak né­mileg enyhítette a még szep­temberben is tomboló kauká­zusi nyár hevét. A hónapok óta felhőtlen vakító ég alatt úgy éreztük, bőséges kárpót­lást kapunk a szeszélyes, hű­vös magyarországi nyárért. A várost díszítő megszámlál­hatatlan park, liget, virágágy színpompája, üdesége csaknem elfeledtette velünk, hogy Baku egy ma is jelentős olajlelőhely központja, olajkutak ezreivel, melyek nagyobb része a várost övező kopár, terméketlen sík­ságon, más része a tengeren épült acélszigeten ontja a fe­kete aranyat. Baku és környé­ke már a történelem előtti időkben ismert volt a föld mé­lyében levő kincséről. Ezért is nevezték el egykor a tűz vá­rosának, ahol lépten-nyomon égő olaj, vagy gáz tört a fel­színre. A táj kőkorszakbeli lakói is ismerhették, félték és tisztel­ték a föld mélyében rejlő ti­tokzatos erőt, mert megtele­pedtek a környező sziklás domboldalakon, s életükről szóló, kőbe vésett, rajzos üze­netüket alkalmunk volt meg­bámulni Kobisztán forró szik­láin és hűs barlangjaiban. A forradalmi munkásmozga­lom e nagy múltú városában járva tisztelegtünk az ellenfor­radalmárok által orvul legyil­kolt 26 bakui népbiztos Mer- kurov tervezte emlékműve előtt, amely állandó színhelye társadalmi és családi ünnepi eseményeknek is. Megcsodáltuk a XII. század­ban, emelt Lányok bástyáját, a Sírván sahok palotáját. Gyö­nyörködtünk, hűsöltünk a ki­lométereken át húzódó, széles, parkosított tengerparti sétá­nyon, amely nemcsak szóra­koztató- és pihenő-, de egyben gyógyhely is. Főként magas vérnyomásban szenvedők és asztmások gyógyításával fog­lalkoznak itt. Szívesen keres­tük volna fel a sétány Kertes kávéházait, játéktermeit, mo­zijait, ám programunk rövid­sége miatt csak azt fogadhat­tuk' meg kedves bakui kísé­rőnknek, Zenfira kisasszony­nak, hogy okvetlenül eljövünk máskor is. Bakuról azt mondják a vi­lág egyik legszebb éjszakai vá­rosa, nos Jerevánról túlzás nélkül állítható, hogy éjjel és nappal egyaránt a legszebbek közé tartozik. A Szovjetunió egyik legősibb városa termé­heti szépségét, hiszen ott őr­ködik felette az örökké hófód- te Ararát, közelében van 1900 méter magasságban levő Sze- ván-tó, amelyet szokás az ég­bolt egy darabjának is em­legetni. A köz- és magasépü­letek többségét vörös rufakő borítja, amelytől a város a tűző napfényben valami sej­telmes rózsaszín ragyogást kap. És mif őriz meg emlékeze­tünk Örményország fővárosá­ról? Azt hiszem valamennyi­ünk számára felejthetetlen ma­rad az emlékmű, amelyet 1915. áprilisában Törökországban le­gyilkolt másfél millió örmény emlékére emeltek. Az 1965- ben felavatott emlékmű örök­lángja előtt állva Konitosz ör­mény zeneszerző gyászdallamai szinte belénk égették e »zör- nyű népirtás miatti haragot, megrendülést. Együtt örültünk hát örmény barátainkkal, ami­kor beszámoltak népük újjá­születésének, felemelkedésének több mint fél évszázados út­járól, eredményeiről. Szívesen emlékezünk visz- sza Jereván ezernyi szökőkút- jára, a nagyon szép, változatos színű és formájú lakótelepek­re, a szőlővel befuttatott erké­lyekre és persze, a tüzes- és zamatos örmény konyakra. Gyönyörű élmény marad szá­munkra kirándulásunk Jere­ván közelében levő Ecsmiad­mény gregorián egyház köz­pontjában. Itt székel az egy­ház feje : minden örmények katolikosza. Itt található a világ első keresztény templo­mainak egyike, amelybe, mint­ha Örményország minden ősi szépségét egybe akarták vol­na gyűjteni. Évszázadok múl­tán is csodálatos színüket megőrző miniatúrák, márvány­ra festett apostolok, lehelet­finomsággal vésett keresztes- kövek, gyöngyházberakással dúsan díszített trónusok, pász­torbotok. Itt Iáható a világ legnagyobb oltárfüggönye, amelyet egy Indiában élő ör­mény házaspár a XVIII. szá­zadban 18 évig szőtt, hímzett, festett, és itt őrzik a szent lándzsát, amellyel a legenda szerint egy római katona meg­érintette Krisztus testét. Ámultunk a szintén Jereván mellett levő Gehárd XIII. szá­zadban épült, pontosabban sziklába vájt barlangkolostor láttán is, amelynek egy-egy termét egy tömbből faragtúK. Az egyik terem akusztikája olyan páratlan,« hogy csopor­tunk nem tudott ellenállni a kísértésnek és elénekelte a „Csillagok, csillagok . . .” kez­detű népdalt. Elragadóan bzép volt. Ennyi szépség és élmény után Grúziába már egy Kicsit fáradtan érkezett kis csapa­tunk. Jerevánból jövet autó­NÓGRÁD — 1978. október 11., szerda szeti környezetének is köszön-zinben, ,a 301. óta önálló ör­buszunk a kristálytiszta vizű Szeván-tó partját elhagyva végtelen szőlőtáblák mellett haladt el, ahol sok helyen már javában szüreteltek. A gyógyforrások, gyümölcsös kertek, tüzes borok és tea­ültetvények országának fővá­rosa Tbiliszi hosszú, forró nya­rának utolsó napjaiban foga­dott bennünket. A program szerint városnézést megelőző­en érkezésünk estéjén felkere­kedtünk, hogy drótkötélpályán eljussunk a város legmagasabb pontjára, a 727 méter magas Mtacmida-hegyre. Az esti fényben tündöklő milliós Tbi­liszi több mint csodálatos. Szólhatnék még Mchetában, Grúzia ősi fővárosában tett látogatásunkról, a tbiliszi bo­tanikus kertről, a városi mú- umban bemutatott Zichy Mi­hály által illusztrált Rusztave- li versekről, a hagyományos teakóstolásról, ámde mindez esetleg már visszaélés lenne az olvasó türelmével. A legfontosabbról azon­ban nem feledkezhe- tem meg: a kaukázusi emberekről. A 'legfelejthetetle- nebb benyomást ők tették ránk. Kedvesség, segítőkészség, vendégszeretet dolgában nehéz lenne bárkinek is versenyeznie velük. Nem jelentett akadályt a nyelvi nehézség, az eltérő szokások. Amikor alkalmunk volt találkozni velük, pillana­tok alatt igaz barátságok szö­vődtek. Mindenütt azt éreztük, ide érdemes visszatérni, ide mielőbb vissza kell jönni. ... Gyertyános Zoltáá ]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom