Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-10 / 239. szám

Népfront a társközségben Tíz év távlatából is jól em- csóknak mintegy a fele közös igen jelentős szerepet játszanak lékezhetünk még rá, milyen tanács. a társközségi népfrontbizottsá­jelentős társadalmi, gazdasági Ilyenformán az, arány meg- gok. Mint ismeretes,, korábban változások mentek végbe ha- nyugtatónak tűnik, s az is, a népfront helyi szervei job- zánkban a hatvanas és hetve- hogy a több mint 700 közös ta- bára csak a képviselő- és a nes évek fordulóján. Valója- nácshoz 3222 falusi település tanácstagi választások idején ban ez a folyamat jelezte, hogy tartozik. A községek összevo- hallattak magukról, mindenek- olyan mérföldkőhöz érkeztünk, násában rejlő lehetőségek előtt a jelöléseknél és a sza- amelyen túl már egyetlen te- azonban mindaddig csupán vazás lebonyolításakor — ma rületen sem felelnek meg az vágyálmok maradnak, amíg a már azonban más a helyzet, eddigi követelmények. A X. tanács — a társközségekben Amióta a társközségekből ,,ki­pártkongresszus azért iktatta működő más politikai és tár- vonult” a tanács, az ott mű- annak idején határozatai közé sadalmi szervek, de elsősor- ködő népfrontbizottságoknak az államélet és a szocialista ban a népfrontbizottságok se- újszérű, az addigiaknál össze- demokrácia továbbfejlesztését gítségével — nem talál módot tettebb, s nagyobb felelősség- is, s alkotta meg az ország- a sok-sok helyi kérdés megöl- gél járó tennivalóik adódnak, gyűlés a harmadik tanácstör- dására. Márpedig a tapasztala- Nem kisebb feladat nárul vényt 1971. februárjában. Teljes ionnal E jogszabály birtokában tok arra utalnak, hogy ez nem rájuk, minthogy ezekben a csekély erőfeszítést követel. A falvakban és a közélet „első társközségekké vált települé- számú” éltetői, szervezői le­sek lakossága ugyanis nem gyenek, s egyben — a társ­mindig érti meg, hogy a tana- községi tanácstagokkal és a _ _________ _ csuk megszűnése és a fejlet- tanácstagi csoportokkal icözö­t anácsszervek már Szerencsé— tebb szekhelykózséghez való sen ~— mindenkori szószólói is sebb körülménvek között szol- kapcsolódásukkal inkább erő- az ottani állampolgárok érdé— gálhatták a teíepülések érdé- síti’ semmint gyengíti helyze- keinek, gondjainak, ügyeinek, keit. Ezt segítette elő a ta- küket. Hiszen az ő tanácstag- Amiből az is következik, hegy nácshálózat korszerűsítése is, s íadc is ott: vannak a közös ta- a társközségi népfrontbizott- P7Pn belül talán mindenekelőtt nacsban, ahol képviselhetik sagnak szoros kapcsolatot kell a közös' községi tanácsok kate- választóik érdekeit, nem utol- tartania mind a település la- góriájának a megteremtése s°sorban akkor, amikor a kö- kosságával, mind a közös ta- aminek révén kedvezőbb esé- zös feilesztési tervekről dönte- nács vezetőivel, mind pedig az lyek nyíltak az anyagi eszkö- ne*í- E11átási gondjaikon pedig adott közigazgatási terület va- zök és a szellemi erők kon- a székhelyközség ma már lamennyi népfrontszervével, centrálására, a helyi igazgató- k°nnyen. megközelíthető bolt- Enélkül a közvetítő és össze­gé munka szakszerűségének fo- intézményéi, vállalatai hangoló ,,hálózat nélkül alig— kozására. Főleg a kisebb tele- enyhítenek. ha lenne biztosítható^ a t.árs­pülések — a későbbi társköz- községek arányos fejlődése, ségek — szempontjából volt ez Arányos fejlődés Ha ez a munkamódszer még döntő változás, hiszen egyma- nem is egeszen általános a bo­gukban aligha tudtak volna lé- Az utóbbi években bebizo- zös tanácsokhoz tartózó tele- pést tartani az általános fejlő- nyosodott, hogy az összetartó- P„u-f u6ke7’ • azé.rt .a. kezdeti déssel. Nincs tehát abban zás érzésének elmélyítéseben, ld°hhoz kepest mégis számot- semmi csodálnivaló, hogy ma a lakosság és a közös tanács tev0.1. a változás. Érezhetően már az összes községi taná- kapcsolatainak erősítésében megélénkült a nepfrontbizott­■ sagok tevekenysege, a kozelet ébren tartásának újabb és újabb formáit alkalmazzák, aminek következtében a la­kosság is egyre világosabban érzékeli a népfrontszervek működésének jelentőségét. A társközségekben mind jobban terjed a felismerés: jóllehet, a népfrontbizottságok nem álla­mi, hanem mozgalmi szervek, a kisebb falvakban élő embe­rek ugyanolyan bizalommal fordulhatnak hozzájuk fejlesz­tési, ellátási, kulturális és egyéb gondjaikkal, mint ko­rábban az önálló tanácsukhoz. S, ami legalább ilyen lénye­ges változás: ma már a kö­zös tanácsok vezetői is teljes értékű partnernek tekintik a népfrontbizottságokat. A jó kapcsolat Ahol ilyenféle a kapcsolat a közös tanács, a népfrontbizott­ságok és a lakosság között, ett feltehetően előbb-utóbb min­denki belátja, hogy meggondo­latlanság lenne viszakívánni a korábbi közigazgatási helyze­tet. Németh Géza Együttműködés Magyarországgal A magyar—lengyel gazda- nyos-műszaki együttműködé- tógi együttműködés nagy üte- si tervek 1980-ig közel 150 té- mü fejlődése megteremtette ma egyeztetett kutatását tar- a szükséges feltételeket a tu- talmazzák. dományos és műszaki együtt- A Magyar—Lengyel Gaz- mukö dash ez is. 1958-ban meg- dasági Együttműködési Bi- alakúit a Magyar—Lengyel zottság szerveként 1977. vé- Gazdasági Együttműködési g^n életre hívták a műszaki és Bizottság, amely mar első tudományos ügyekkel fog- ulesszakan egy sor mimszté- lalkozó albizottságot, mely- riumnak megadta a logot, nek feia<jata a tudományos­hoz, közvetlen kapcsolatokat műszaki együttműködés to- alakítsanak ki test ver intéz- vábbi bővítése ményeiikkel, meghatározva a . _ _ ‘ , tudományos és műszaki té- ,A magyar-lengyel tudo­rén végrehajtandó feladató- «m^zak: egyutt­kat és az együttműködés for- mukodes kilencesének fen- máit is e tx ismertetése természetesen A magya* és a lengyel tu- teljes. Meg kell még dományos <fe műszaki szerve- «említem a KGST keretem be- minisztériumok, egye1 zetek, e. lül vállalt sokoldalú együtt- sülések, üzemek és kutatóin- működést, a két ország tudo- tézetek együttműködése je- ^yos akadémiainak mun- lenleg igen gazdag és vállioza' tos. Ide tartoznak a tervezés kérdésében folytatott kon­zultációk, a tudományos-mű­szaki élet szervezésével és irányításával kapcsolatos in­formációcserék, szakemberek cseréje. Számos témában foly­nak közös kutatások­A minisztériumok egyezte­tett tudományos-műszaki együttműködése mindkét fél számára előnyökkel jár. A magyar szakemberek példá­ul megismerkedhettek a nagy termelékenységű bányaüze­mek tervezésében, építésében és üzemeltetésében szerzett lengyel tapasztalatokkal, ugyanakkor a lengyel szak­emberek átvehették az izotó­pos módszerrel végzett kü­lönböző bányamérések ma­gyar tapasztalatait. A „Robba­nást megelőző elektromos be­rendezések vizsgálata és fej­lesztése” kérdésében ugyan­csak sokat ígérő együttműkö­dés alakult ki. Az energetika terén az „Égés műszaki vizs­gálat" című témakörben szerzett kutatási eredmények lehetővé teszik a Lengyelor­szágban alkalmazott modellek vizsgálati módszereinek tö­kéletesítését. A nehéz- és mezőgazdasági gépiparban (folyó tudományos-műszaki együttműködés a „Bizon—Gi­gant” típusú kombájnok pvártásában vezetett koope­rációhoz. A gépipari együttműködés tói. magasabb rendű formá­ját bizonyítja a magyar—len­gyel elektronikus alkatré­szek készítésével kapcsolat­ban létrejött közö, iroda, az ■,.Tn.ter-Komponent”. De kö- eö» kutatás és műszaki együtt­működés folyik a automatika, a gépiárműipar, az elektro­technika. vagy akár a szer- szá.mgéoipar területén is. Jó kapcsolatok alakultaik ki az é’elmisrerioarban. a.z építő­iparban az erdőgazdaságban és a faiparban. A tudomá­káit, vagy akár a felsőokta­tási iskolarendszer kérdésé­ben folyó közös munkákat­Sem a zseb, sem a kedv Miért nincs. ha van ? miért van. ha nincs ? „Az Ifjúsági klub olyan ön­tevékeny Ifjúsági csoport, amely a fiatalok társas tevé­kenységére támaszkodva, ke­retet és lehetőséget ad a klubtagság közös művelődé­sére és szórakozására, szocia­lista közösséggé formálódásá­ra”. (Állami Ifjúsági Bizottság 4/ 1977.) Délutánonként, esténként gyakran látni, különösen hét­végeken, hogy a presszók, a szórakozóhelyek telve van­nak csoportokba verődött ti­nédzserekkel, huszonévesek­kel, akik egyegy üveg sör, kóla mellett órákon át ücsö­rögnek. ami természetesen nem is lenne baj, de mikor nap mint nap, estéről estére ugyanazon arcokat, fásult áb- rázatokat látjuk, kikívánkozik belőlünk egy kérdés: meg­nyugtató ez? Fiatalkori bűnözési statisz­tikák és maguk az „ücsörgők” is bizonyítják, hogy sem a zsebük, sem a kedvük nem elégszik meg a szabad idő el­töltésének eme formájával. De hadd írjam ide: a megyé­ben száztíz ifjúsági klub „működik” — a bevezetőben említettek (művelődés, szó­rakozás. közösséggé formá­lódás). kielégítésére. Vannak, s nincsenek? A Mátraaljai Állami Gaz­daság klubja csaknem száz négyzetméteres nagyságú, értéke több százezer forint, csupán az „ülőkék” darabon­ként 1740 forintba kerültek. Az egykori szenespince fabo­rítást kapott, szép belső tér- kialakítást, bútorzatot, mind­ezt anyagi áldozattal, s tár­sadalmi munkavállalással. A megye egyik legszebb, leg­nagyobb klubjává vált. — Ez neTTi ifjúsági klub, és nem is lesz az — mondja Karsai Gábor, KISZ-titkár. — A gazdaság közösen »építette és közösen is használja a kü­lönböző rendezvények, gyű­lések. ünnepségek megtartá­sára. Hetvenkét fős szerveze­tünknek egyébként sincs szüksége, igénye egy ifjúsá­gi klubra. Nem. tehetjük meg, hogy leállítjuk a tehenészte­lepet, mert kezdődik a klub- foglalkozás. •. — Különben is a fiatalok zöme ingázó — veszi át a szót a klubvezető, Simicska Sándorné. — Alkalmanként, össze lehet őket hívni, de rendszeresen nem. Munka­idő-beosztásunk is olyan, hogy örülünk, ha a KlSZ-ayűlése- ken teljes a megjelenés. A pásztói járás művelődési központjában a nyolcadikos és az Üj Tükör klubok mellett ifjúsági klub is működik; „függetlenített személy ve­zeti. irányítja az elvileg léte­ző klubot” — így szerepel az intézmény igazgatójának je­lentésében. — Az igazat írtam le — mondja Becsó Károly —, ugyanis a diszkózás még nem jelent klubéletet. Sajnos, helyszűke miatt nem tudjuk rendszeressé, folyamatossá tenni az ifjúsági klub mű­ködését. Talán emiatt nincs állandó törzsközönség, s a kö­zösségek kialakítása, formá­lása sem történhet meg. Gon­dunkon sokat enyhítene, ha a tőszomszédságunkban levő pincehelyiséget, társadalmi segítséggel át tudnánk alakí­tani, s itt szinte bármilyen időpontban kellemesen, hasz­nosan tölthetnék el idejüket a fiatalok. • Mátraszőllösön az ifjúsági klubnak ötvenhat, míg a KISZ-alapszervezetnek húsz tagja van. Hetente ötször ve­hetik birtokukba a fiatalok a helyiséget, amely egy kis já­tékszobából, s teremből áll. A falon a tagok saját készí­tésű alkotásai. valamint né­hány sztárfotó segíti g .,klub­hangulatot”, A program bősé­ges és sokrétű: az előadások­tól a játékokon át a magnó­zásig. Tóth Izabella klubve­zető mégsem elégedett■ — Most cserélődik a tag­ság, a húszon felüliek már öregnek érzik magukat, csak hosszas rábeszélésre hajlan­dók maradni, de idővel az­tán ők is el-elmaradoznak. — Azt beszélik, hogy rossz a KISZ-szel való kapcsolat... — Tulajdonképpen nem a két közösség „viaskodik”, ri­valizál, hanem néhány sze­mély. így aztán olyan vádak értek bennünket, hogy akadá­lyozzuk a KISZ-esek munká­ját .. . ez pedig nem igaz. Csak valamivel többet dolgo­zunk. A KISZ pásztói járási bi­zottsága a közelmúltban ké­szített jelentést az ifjúsági klubmozgalom helyzetéről. A kritikus, őszinte Hangú érté­kelésből csupán néhány megál­lapítást idézünk: „.. .a mun­kájukban jelentkező hiányos­ságokat klubvezetőink, de sok esetben a községi várt- és ál­lami vezetők is igyekeznek visszavezetni a KISZ- és a klub kapcsolatára ... a klub­mozgalom járási irányítása mind politikai, mind állami oldalról változatlanul gyen­ge... a helyi községi ’ taná­csoknak az anyagi kielégítésen túl több figyelmet kellene jor- dítaniuk az ott végzendő tar­talmi munkára is". A járás közművelődési fel­ügyelője Zeke Istvánná — négy éve van ebben a tiszt­ségben, annak előtte többszö­rösen kitüntetett ifjúsági klu­bot vezetett — véleménye sze­rint a személyi feltételek a döntőek. — Szinte minden visszave­zethető erre — mondja —, saj­nos, megyénkben csupán egyet len intézményvezetőnek van megfelelő szakképesítése. Az ifjúsági klubok az intézménye­ken belül, azok irányítása alatt működnek, s így az el­lenőrzésük, felügyeletük is köz­vetettebb. Visszatérve a sze­mélyi feltételekre: többségük nem alkalmas sem rátermett­sége, sem „szakmai” tudása alapján, ez aztán megmutat­kozik a kluboknál is. * írásunkban — egyelőre — a pásztói járás helyzetét vizs­gáltuk. Nem jártunk messze az igazságtól, ha a gondokat, bajokat feltételesen a megyé­re, sőt az egész ifjúsági klub­mozgalomra érvényesnek tart­juk. Pedig feladatok bő­ven akadnak, elég, ha csak a KISZ-kb 1977. márjeius 31-i állásfoglalását, vagy az Álla­mi Ifjúsági Bizottság 4/1977. számú irányelveit említjük. Mindkettő másfél éves — az idő egy kicsit elhaladt, a „klubtéma” pedig egy helyben toporog. Most kaptuk a hirt: ma megalakul a megyei ifjúsági klubtanács, a tartalmi munka javítása, a koordinálás, a klu- bokj tevékenységének értékelé­se, a támogatások és kedvez­mények elosztása, a klubveze­tőképzés irányítása, szervezé­se feladatok megfogalmazásá­val. A kérdés csak az, az if­júsági klubok mennyire érzik a klubtanács munkáját. Szük­ségük lenne rá! Tanka László Megújuló kövek Felújítják Salgótarján főterét Légkalapácsok dohognak Salgótarján- szívében. Meg­kezdték a Tanácsköztársaság tér, pontosobban a városköz­pont keleti oldalának a Ka­rancs Szálló északi sarkától a Pécakő utcáig húzódó sza­kaszának burkolatfelújitását. Mivel a tér Rákóczi út és megyei művelődési központ közötti részének burkolata — ezen belül a bazaltbeton-fe­lületek — nem minősültek időtállónak, s maga a tér fel­építése sem felelt meg teljes mértékben a kialakult hasz­nálatnak, új terv elkészítését rendelte meg a városi tanács a budapesti LAKÖTERV-nél. A tér másik oldala meg­nyerte a nagyközönség tet­szését, ezért, annak tervező­jét Andor Domonkosnét kér­ték fel a felújítás dokumen­tációjának elkészítésére is. Milyen lesz tehát Salgótar­ján felújított szíve? A felü­let megosztásában érvényesül a meglevő „raszter”, amit eddig a süttői mészkőből ki­alakított kockázás jelentett. Mivel most az egész terület általános borítóanyaga ez lesz, illetve a hasonló minő­ségű budakalászi kő, az osz­tóvonalakat — az eddigi há­lós rendszerűtől eltérően csak a Rákóczi útra merőleges irányban — szürke és nagyon tartós kvarcit kőburkolatból alakítják ki. Ezt az anyagot Norvégia gleccserek szaggat­ta hegyeiből bányásszák, tar­tósságát mi sem bizonyítja jobban, mint a Déli pálya­udvar előtti terület Budapes­ten, melynek maximális igénybevételét minden kopás nélkül bírja. Nemcsak a burkolat válto­zik a téren. A kialakult funkciók hangsúlyozására két pihenőcentrum alakul ki. A Karancs Szálló és a könyves­bolt által közrezárt sarokban egy görbe vonalú padrendszer épül, faborítésú ülőfelületek­kel, melyet kívülről megnö­velt zöldfelület határol. Ez magába foglalja a Radnóti- szobrot is. Az egység közepén — a salgótarjániak, a téren üldögélők régi óhaját telje­sítve — ivókutat képeznek ki. Ugyancsak növelik a zöld­felületet a tér déli oldalán is, ahol hasonló padvonal öleli körül a felszabadulási emlékművet, az IBUSZ-iro- da előtt pedig virágkazettá­val körbevéve megvalósul a már korábban ide tervezett díszmedence. A virágkazetta peremének egy része ugyan­csak pádként lesz kiképezve. A téren tehát a jelenlegi egyenes ülőhelyek helyett kis beszélgetőöblök alakul­nak ki, pihentető helyet kí­nálva a babákat napoztató kismamáknak, tereferélő nyugdíjasoknak és a fiatalok­nak egyaránt. Az együttest különböző növények teszik teljessé részben az itt felso­rolt zöld felületeken, részben pirogránit virágtartókban elhelyezve. A „magyar márvány” — norvég kvarcitburkolat foly­tatódik a Pécskő Üzletház előtt és mögött is. A felújí­tás során (megszüntetik a jelenleg az IBUSZ-iroda és az OFOTÉRT között üzemelő könyvbódét, az óra-ékszer bolt előtt álló újságárudát és te­lefonfülkét. A három egység egy új közös pavilonban kap helyet a jelenlegi hírlapárus helyén. Eltűnik a Pécskő Üz­letház „kilógó” lábazata, s ez a terület is virágkazetták­kal lesz díszítve. Ha az idő megfelelő ma­rad, még az idén szeretnék elkészíteni a Karancs felső sarkától a könyvesbolt magasságáig a teljes burko­latot. A hátralevő szakaszt a jövő év első felében kíván­ják befejezni. Ha szeretnénk, hogy ez a költséges, ám nagyon szép és hasznos beruházás időtálló legyen, még egy feladat meg­oldásra vár. A burkolat sé­tálók számára készül, nem pedig a teherautók okozta megterhelés elviselésére: Meg kellene tehát oldani a tér üz­leteinek — elsősorban a Nóg­rádi Sándor könyvesboltnak — a művelődési otthon mö­gött húzódó útról való ellá­tását. Reméljük, hogy az il­letékesek megteszik az ehhez szükséges lépéseket, s terünk újjávarázsolt burkolata nem jut elődje sorsára! —gás^r— Pihenőben — kép: kulcsár — NÖGRÁD - 1978. október 10., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom