Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
Meg mindig kísértenek a szemléleti ficamok | Közművelődési feladatterv termelőszövetkezeteknek Beszélgetés a 1LS2ÖV munkatársával A Nógrád megyei Mezőgaz. das ági Termelőszövetkezetek területi szövetsége — más szervekhez hasonlóan — a közművelődés-politikai párt- határozat és a közművelődési törvény óta átgondoltabb és tervszerűbb kulturális irányító, szervező munkát végez. A területi szövetség elnöksége az elmúlt év őszén fogadta el a közép- és hosszú távú tennivalókat, egységben megfogalmazó közművelődési feladattervet, melyet idén áprilisban a küldöttgyűlés szentesített- Ezek után a TE- SZÖV az eddigi tapasztalatokat összegző, a további teendőket világosan számba vevő dokumentumot megyénk valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezetének megküldte, s a gazdasági egységek most már útmutatásai alapján végzik kulturális munkájukat. A közművelődési feladatterv egyik megfogalmazója, Ivitz Zoltán, a területi szövetség közművelődési, oktatási és sportügyeivel foglalkozó munkatársa volt. Vele beszélgetünk a mezőgazdasági szövetkezetekben folyó kulturális tevékenység tapasztalatairól, a közeljövő legfontosabb tennivalóiról. — Milyen gondolat áll a közelmúltban megfogalmazott közművelődési feladatterv középpontjában? — A szemléletformálás. Tapasztalataink szerint ugyanis még mindig a helytelen közművelődési szemléleten bukik meg a legtöbb, nemesebb sorsra érdemes tett, kezdeményezés. A szövetkezeti vezetők zöme fölösleges rosszként tekint a kulturális munkára, olyanra, amit csinálni kell — külső, de nem belső késztetésből. Persze a pártbizottságok, az állami szervek, a mi belső ellenőrző apparátusunk egyre gyakrabban kéri számon a vezetőktől a végzetteket, de ennek a szemléletre gyakorolt hatása közelsem olyan erős- A köz- művelődési munka végzése inkább kívánságként, mint határozott követelményként jelenik meg. A vezetők minősítésébe például egyáltalán bele sem kerül, jó vagy rossz szintű kulturális tevékenység folyik az általa irányított üzemben. Ha a vezető sikeresen gazdálkodik, szemet hunynak a kulturális semmittevés fölött; ha pedig rosszul veze- zeti szövetkezetét, azt mondják, miért bántsuk még ezzel is, először tanuljon meg gazdálkodni és utána ügyeskedni a közművelődési szférában. — Számos személyes tapasztalatom igazolja az ön által elmondottakat. Mint azt is, hogy a szövetkezetek nem mindig veszik komolyan a szövetség leiratait... — Arról van szó, hogy érdekvédelmi szerv vagyunk, s a szövetkezeteknek csak javasolhatunk. A közművelődési feladatterv ugyanakkor természetesen tartalmaz minden egység számára kötelező feladatokat, mivel az érvényes központi és megyei párt-, illetve állami határozatokon, törvényen alapszik, kellően építi be, megyei sajátosságokra átdolgozva a TOT ajánlásait. összességében azonban, mégis csak javaslatokat fogalmaz meg, amelyekből ha lassan, nagyobb erőfeszítések árán is, de egyre gyarapodó helyen, valóság lesz— Milyen fontosabbnak tartott ajánlásokat említene? — Fontosnak érezzük, hogy a tsz-ek rendszeresen tekintsék át kulturális munkájukat; legalább kétévenként. Ez formát és tartalmat ad a ténykedésnek. Elsők között ajánljuk a helyi oktatási és köz- művelődési intézményekkel, a tanácsokkal való kiépített kapcsolattartást, a tevékenység közös tervezését A termelőszövetkezetek ugyanis rendszeresen anyagilag támogatják az intézményeket, de előtte nem tervezik meg, Logy mire adják a pénzt, s nem ellenőrzik, mire használták fel. így fordulhatott elő, hogy a tanács az átutalt pénzt nem a. kultúrháknak adta, hanem járdaépítésre fordította. Nyilván szükség volt a járdára, de ez a pénz mégiscsak a kulturális alapból származott- Az alapok felhasználása az elmúlt esztendőben esetleges volt. A tervezett összeg 61 százalékát használták fel, mondván, nem volt mire költeni a többit. Nos, ha a lakóhellyel közösen terveznének, akkor ez a probléma nem állhatna fenn. Ideálisnak tartott célunk, hogy legalább a nagyobb tsz-ek közös fenntartásban működtessék a közművelődési intézményeket. 38 tsz-ünk közül hat teszi ezt, noha az optimális 25—28 lenne. így megvalósulhatna az ésszerű kívánalom: az anyagi és szellemi erők koncentrálása, ami a magasabb színvonalú, eredményesebb, hatékonyabb munkát hozná— A célok, elképzelések megvalósításában kikre alapoznak? — A szövetkezetek vezetőire, vezetőségeire, különböző bizottságaira, mindenekelőtt a művelődésire, feltétlen számítunk. Reméljük, sikerül a szemléletváltozásban gyorsabb haladást elérnünk. Kár, hogy a művelődési bizottságok, a rendelkezés ellenére, még nem alakultak meg csak a szövetkezetek mintegy felében. A pásztói járásban viszont — ez követendő példa — mindenütt. Itt nagyon jó a kapcsolat az állami szervekkel, intézményekkel is. Többet várunk KlSZ-szervezete- jnktől, hiszen 17 ezer aktív dolgozónk közül 1 300 harminc éven aluli- Nincs a megyében például egyetlen működési engedéllyel rendelkező tsz-ifjúságj klub sem. Több helyütt csak kifogás, hogy van a faluban, minek nekünk. A tapasztalat bizonyítja, a falusi klubokat főként a munkásfiatalok és a diákok látogatják. Terveink realizálásában nagymértékben számítunk a szocialista brigádokra. Nálunk is a kultúra alap-,, kisurgárzó sejtjeinek tekintjük. Egyébként is jelentős erőt képviselnek; közel 500 bri vádban 4500 ember dolgozik. Űj kezdeményezéseinkben, régi feladatainkban rájuk és a fiatalokra alapozunk. — Milyen új kezdeményezésre gondolhatunk? — Októberben második alkalommal rendezünk olvasótábort. A tavalyi tapasztalatokat hasznosítva, az idén, egységesebbé tesszük — az irodalom, a művészetek köré fűzzük — a tematikát, fokozottabban támaszkodunk a fiatalokra, általában a kultúra terjesztőire, hangadóira Mondhatják, szűk rétegnek szól ez a tábor, igaz, de megéri: ez a réteg kisugárzásával mind több embert nyerhet meg az ügynek. — Október után hamarosan, ránk szakadnak a téli hónapok; a mezőgazdasági munkában csendesebb időszak következik. Milyen kulturális tennivalókat ajánl ez időre a szövetkezetieknek? — A régi formák — ismeretterjesztés, szakkörök, fel- nőttklubok stb- — beváltak, csak még több helyen kellene alkalmazni őket- Tevékenységükbe még jobban bekapcsolni az agrár- és egyéb értelmiséget. Tudatosabb, szervezettebb, lendületesebb munkára lenne szükség. Vagyis, nem új formákkal célszerű nekünk kísérleteznünk, hanem a régieket kell megerősítenünk, tartalommal megtol - ténünk. A szövetkezetek felelős embereinek a téli hónapokban ezen szükséges munkálkodniuk. S. L. Czinke Ferenc gyűjteményes kiállítása Czinke Ferenc: Kiszebabák tánca (1) Czinke Ferenc, Munkácsy- díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze gyűjteményes kiállítása az idei képzőművészeti világhét legreprezentatívabbnak szánt rendezvénye volt Nógrád megyében. A salgótarjáni József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában október 30-ig várja az érdeklődőket a kiállítás. Az érdeklődés óriási. Szinte a megnyitás óta példás szervezettséggel áramlik Salgótarján iskoládnak diáksága a kiállításra, hogy részletekbe menő tárlatvezetéseken ismerkedjen meg a művész törekvéseivel. Különösen kiemelkedő e szempontból Kru- nák Elmésé fiatal művészet- történész fáradhatatlan tevékenysége, aki a kiállítást is rendezte. De mások is tartanak tárlatvezetéseket. Ez annál inkább dicsérendő, mert arról vall, hogy a rendező szervek — a Nógrád megyei Múzeumok < Igazgatósága és a megyei művelődési központ — a művész munkássága iránti tiszteleten túl, felismerték a kiállításban rejlő köz- művelődési lehetőségeket, mindenekelőtt az esztétikai kultúra fejlesztésében. Ha tudjuk azt is, hogy például az idei salgótarjáni szabadtéri szoborkiállításon nem volt tárlatvezetés, akkor különösen megnyugtató, hogy e hiányosságot sikerült pótolni. Czinke Ferenc elkötelezett művésznek vallja magát. Átfogó igényű gyűjteményes kiállítása ugyancsak erről kíván számot adni- A számadás szakmai értékelése helyett — jében. Mint írja: ,',Nem mindennapi élmény, ha az ember barátja vállalkozásában nemcsak a sorsközösség próbát állt kapcsolatait — tehát az igazi barátságot — köszönti, hanem egy alkotót is; alkotót, akinek munkássága értékteremtőén részese a kortárs művészetnek.” A gyűjteményes kiállításon mintegy száz mű reprezentálja a művész törekvéseit, alkotói módszerének alakulását. Grafikai lapok és sorozatok, valamint rajzok egész sora szól a változatos életútról. Ez a változatosság azonban alapvetően egy gondolatba sűríthető: Czinke Ferenc a nép szolgálatát vallja élete legfőbb céljának. S mindezt a népi motívumok felhaszrálá- savai kívánja megvalósítani. Ezért tűnik fel korábbi lapjain is a folklór színes virága, vagy az ősi szerszámok sora, vagy még később a tenyészet gazdagságát idéző jel. képek burjánzása, ahol már ,,a hagyományokból születhető aktualitás a döntő”, hogy ismét Bereczky Lóránd meghatározását idézzük. El ne lopd a léniát Mit jelent ez a könyveim? „DÉNES ZSÖFIA: Annak furcsa címe van: El ne lopd a léniátl Mikor iskolásgyerek voltam, az osztálynak volt jelmondata: »Isten szeme mindent lát, el ne lopd a léniát!-«. VITRAY TAMÁS: Ez még az én koromban is dívott. DÉNES ZSÖFIA: És ez maradt meg az emlékezetemben: hopy az ember mindig mondja az igazat, mert akkor nem lesz felsülés belőle. VITRAY TAMÁS: Tessék mondani, van ám egy másik mondás is: »Mond meg az igazat, beverik a fejed«!” Igen, ezt is ismeri és tapasztalta Pé^es Zsófia. Ennek ellenire az igazmondást tartja mindenkor elfogadhatónak. Legújabb, El ne lopd a léniát című könyvében is (Gondolat, 1978.). A fent idézett részlet a Magyar Televízióban 1976. augusztus 25-én és szeptember 17-én, végül 1977. január 7-én elhangzott beszélgetésből való, amelynek emlékezetes sikere volt. A könyv közli a teljes interjút, kiegészítésekkel. Még miről szól? Röviden összefoglalni szinte lehetetlen. Nemcsak azért, mert az írónőt hosszú élettel áldotta meg a sors, s jelen könyvében életének minden jelentős fejezetét sorraveszi a gyermekévektől az öregkorig. Márpedig ez a korszak — az ifjabbaknak, s lassan a középgenerációnak is — már történelem, s a szemtanú vallomása »ok újabb szemponttal gazdagíthatja erről a korról kialakult, vagy alakuló képünket. Hiszen Dénes Zsófia azok közé tartozik, akik két világháborút, két forradalmat, két ellenforradalmat éltek át, tehát meglehetősen mozgalmas volt az életük, emberi válságokkal is tarkított. „Ráadásul” mindig a haladó szellemi és művészeti mozgalmak körén belül élt, századunk kiemelkedő művészeivel, íróival, költőivel, zenészeivel tartott gyakorta igen szoros, meleg baráti, munkatársi kapcsolatot. Igen, a korabeli új művészeti mozgalmak bűvkörében élt, mégpedig, mint mondani szokták, a körön belül mind idehaza, mind külföldön. Ady Endrével való kapcsolata közismert az irodalomtörténetből, ragyogó könyvet is közzétett erről, mostani könyvében is bő fejezetet szán a költőnek, illetve kettejük kapcsolatának. De aligha volna lehetséges a modern irodalom- és művészet- történet mindazon nagy alakját akárcsak felsorolni is, akik a századforduló körüli évektől kezdve baráti köréhez tartoztak. így tehát szinte élő irodalom- és művészet- történetet is olvasunk akkor, amikor az El ne lopd a léniát olvassuk, mégpedig legalábbis európai értelemben. A könyv fejezetei (Elöljáró üzenet. El ne lopd a léniát, Elindulás — háború, Ady-for- rongás — forradalom, Két világháború között, Emberek és tájak, Elköszönés) lépésről lépésre bontják ki a gazdag életet, amely Dénes Zsófiának osztályrészül jutott. Emlékezéseiben az írónő bevallottan szubjektív, s ebben az esetben ez erénye a könyvnek. Csak arról 6zól ugyanis, amit átélt, amihez köze volt, legyen szó emberekről, mozgalmakról, vagy éppen tájakról. Legyen szó nagy költőkről, írókról, művekről, vagy éppen zenéről, képzőművészeti alkotásokról. A tájak? Jóformán bejárta Európa minden jelentős vidékét, s természetesen, Magyarország fontos zugait. S természetesen, nem önmagában érdekelte sohasem a táj, amely történelmével, nagyjaival, ünnepeivel és hétköznapjaival együtt szólal meg számára és számunkra. Dénes Zsófia könyve vegén elköszön tőlünk. Reméljük, még sokáig közöttünk marad. Tóth Elemér ezt a szakkritika már több alkalommal elvégezte, s bizonyára jelen tárlattal kapcsolatban is megteszi — itt inkább csak általában kívánunk röviden szólni a művész törekvéseiről, amelyet önmaga így fogalmazott meg egy korábban adott nyilatkozatában: „Mindennap új álmokkalúj feladatokkal kell ébredni. S tenni kell a napi feladatot. Ügy hiszem, amit eddig tettem, a dolgozó emberért tettem. Űj esztétikai jelképrendszert kell megteremtenünk, ez mindig is a művészetek feladata volt, ma is az. Kommunista művészként, a magam eszközeivel, én is ezért tevékenykedtem. 1944 óta veszek részt a munkásmozgalomban, amint ez párttagkönyvemben is áll.” Tiszteletre méltó szándék, s Czinke Ferenc eredményei a megvalósulás mikéntjéről vallanak. Részletesen szól erről Bereczky Lóránd a kiállítás katalógusában írt KöszöntőEz a „jelképesség” Czinke Ferenc munkásságának jellegzetességei közé tartozik, s kiegészül azzal, hogy éppen szimbólumgazdagságukból következően grafikai lapjai többféle értelmezést tesznek lehetővé. Ezáltal a tárlatlátogatót is önálló szellemi tevékenységre késztetik Koskirály I—IV., Tékozló tél, Té. kozló nap, Vágtató nyár, Gyökerek I—IV., Kiszebabák tánca, hogy csak néhány példát említsünk. Ez a gyűjteményes kiállítás a művész szőkébb hazájában, Nógrádban a legteljesebb igényű művészi számvetések közé tartozik. A képző- művészeti világhét legnagyobb szabású rendezvénye a Karan cs aljában- A megrendezés körülményei méltóak a vállalkozáshoz, s ahhoz a művészhez, aki lankadatlan energiával vesz részt a művészeti közéletben, számos területen hatékonyan. T. E. Sziporkák Egyedülálló gyűjtemény Gyetkin gyűjtökollekciójá- ban egyedülálló pénzek akadnak. Többek között egy 10 rubeles bankjegy, amelyet a szabász visszautasított; egy 3 rubeles, amelyet a vízvezetékszerelő nem volt hajlandó elfogadni; továbbá 7 kopejka aprópénz — ezt egy vendéglőben kapta vissza a pincértől. ér Ahol mindent a vendégek csinálnak. Mucsov városban önkiszolgáló söröző nyílt. Az önkiszolgáló vendégek maguk számolják le a visszajáró pénzt, maguk töltik ki a sört — és maguk is hígítják vízzel. ♦ Sportrovat A B. osztályvezető és beosztottja, C. közti sakkmérközést az erősebb játékos nyerte. ★ Hasznos tanács Ha születésnapján, ezüstlakodalma alkalmából, vagy más megfelelő alkalomkor beosztottjai értékes ajándékkal lepik meg — nyugodtan fogadja el. A feszélyezettség idővel elmúlik — az ajándék pedig megmarad. * Határidő előtt A Kuzovkin elvtárs vezetése alatt álló házkezelőség közölte, hogy a javítási munkálatok miatt június 19-től kezdve szünetel a melegvíz- szolgáltatás. A meleg vizet azonban már június 16-án ki~ kapcsolták — vagyis határidő előtt három nappal.
