Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

Ellentétek a libanoni vezetők között Rövid megszakítás után kedden folytatódott a tüzérsé­gi párbaj Bejrut keleti negye­deiben és keleti külvárosában a libanoni jobboldal és az arabközi békefenntartó erők egységei között. A Katonai helyzetnél nem kevésbé bo­nyolult a belpolitikai nelvzet: Szelim Al-Hossz kormányfő kedden — miután hétfőn Szárkisz államfő kifejezte azt a szándékát, hogy új kormányt alakít — kijelentette, hogy mindaddig nem nyújtja be kormányának lemondását, amíg be nem bizonyosodik, hogy a kormányválság nem jár beláthatatlan következmé­nyek kockázatával. A Szárkisz államfő által tíz napon be­lül életbe léptetendő úgyne­vezett biztonsági tervről pedig kijelentette, hogy azt' a mi­nisztertanács még meg sem vitatta, „következésképpen ko­rai még erről a kérdésről vi­tatkozni”. A Szárkisz államfő és Al- Hossz kormányfő közötti né­zeteltérés súlyosbítja az or­szág belső válságát. Ismere­tes, hogy a jobboldal élén Camille Chamounnal, a nem­zeti liberális párt vezetőjével, az államfő lemondását követe­li. Erősödött a külföldi be­avatkozást követelők hangja is: Yves Guéna, a francia gaulleisták pártjának, az RPR- nek (tömörülés a köztársasá­gért) politikai tanácsadója, kedden a francia rádióban li­banoni „nemzetközi katonai akciót” sürgetett. Guéna kö­vetelte a francia kormánytól, hogy ebben vállaljon k'ezde- ményezőszerepet. Vietnami nyilatkozat A vietnami külügyminiszté­rium kedden este nyilatkoza­tot tett közzé a VSZK állam­határai ellen elkövetett újabb kínai provokációkról. A doku­mentum a többi között rá­mutat, hogy szeptember eleje óta felfegyverzett kínai hajók nyolc alkalommal megsértet­ték Vietnam területi vizeit, ráiőttek vietnami halászokra és veszélyeztették a térség biztonságát. A fent említett időszakban a kínai fegyveres erők a VSZK szárazföldi határait tíz alkalommal sértették meg. A kínai területsértő akciók­kal kapcsolatban a vietnami külügyminisztérium kedden memorandumot adott át a Kí­nai Népköztársaság hanoi nagykövetségének. A doku­mentumban hanoi éles til­takozását fejezi ki az ismét­lődő és sorozatos kínai határ- sértések ellen, egyszersmind felszólítja Pekinget: tegyen határozott intézkedéseket a provokációk megismétlődésé­nek megelőzésére. (MTI) Jap an razzia A japán fővárosban több mint 1500 bűnözőt tartóztat­tak le egy razzián, köztük 50 „nehéz fiút”. Hatalmas meny- nyiségű fegyvert és kábító­szert is lefoglaltak, amelynek értéke meghaladja az egymil- jiárd jent. A rendőrség kezébe 49 pisztoly, hét puska és 60 kard került. (MTI) A portugál köztársasági gyűlés küldöttségének látogatása Székesfehérvárott A portugál köztársasági gyű­lés hazánkban tartózkodó kül­döttsége kedden Székesfehér­várra látogatott. A vendégek elsőként a Videotont keresték fel, s tájékozódtak a gyár munkájáról, eredményeiről. Megtekintették a bemutató­termet, felkeresték az évente háromszázezer készüléket elő­állító televízió-gyáregységet, majd a Videoton legújabb, legkorszerűbb üzemével, a számítástechnikai gyáregy­séggel ismerkedtek. Délután a Székesfehérvár határában háromezer hektá­ron gazdálkodó Kossuth Tsz-t keresték fel a vendégek, ahol Radics Mihály, a termelőszö­vetkezet elnöke .ismertette ve­lük az évi 125 millió forintos termelési értéket előállító me­zőgazdasági nagyüzem ered­ményeit. A portugál vendégek megtekintették a tanyaköz­pontot, a gépudvart, a két­százezer férőhelyes baromfi­telepet, az évi kilencvenrrullió tojást csomagoló és osztályo­zó tojásfeldolgozót. (MTÍ) Sarovjet delegáció Bonnban Szovjet kormányküldött­ség éékezett Bonnba a Bun­desrat meghívására. A delegá­ciót Ivan Kebin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzeti­ségi tanácsa törvény-előkészítő bizottságának elnöke az Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ság Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke vezeti. A szovjet vendégek találkoz­tak Hans Koschnickkal, a brémai szenátus elnökével és Walter Leisler Kiep alsó- szászországi pénzügyminisz­terrel. A szovjet és nyugatné­met tárgyalófele.: megvitatták a két ország közötti gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseit, valamint a közép­európai haderőcsökkentés és a leszerelés legégetőbb prob­lémáit. (MTI) Egyiptomi—izraeli tárgyalások Washingtonban A Camp David-i különal- ku két közel-keleti főszerep­lője hétfőn lelkes sietséggel igent mondott Carter amerikai elnök Washingtonba szóló meghívásának, amellyel si­került megakadályozni, hogy a felek' még a megállapodá­sok végrehajtását célzó tár­Carter és Somoza Carter amerikai elnök újabb, minden korábbinál meg­döbbentőbb tanúbizonyságát adta annak, mennyit is ér az „emberi jogok védelmében” meghirdetett kampánya. Mi­közben világszerte mély együttérzéssel figyelik az emberek az élet-halál harcában vérző nicaraguai nép küzdelmét a Somoza-rezsim áilig felfegyverzett katonáival, Carter egysze­rűen még fogadni oem volt hajlandó a nicaraguai ellenzéki széles front képviselőit. Pedig mibe került volna az amerikai elnöknek, ha fo­gadja őket? Semmibe — azaz hogy mégis! Számolni kellett volna azzal, hogy más latin-amerikai népek is kapva-kap- uak az alkalmon és elküldik képviselőiket Washingtonba, hogy valósághű beszámolót adjanak a Chilében. Paraguay- ban, Argentínában és más országokban uralkodó állapotok­ról — a legalapvetőbb emberi jogok lábbal tiprásáról az Egyesült Államok szomszédságában. De ez ..csak” távlati ve­szély, amivel szembe kellett volna néznie Carternak. Közelebbi volt viszont az, hogy ha a találkozó létrejön, magyarázkodnia kellett volna. Megindokolni többek között azt, hogy az év első felében miért gratulált titkos levélben az „emberi jogok fokozott tiszteletben tartásáért”, a népi ielselés kiterjedésekor miért küldött zsoldosokat, népirtásban jeleskedő „szakembereket” a rezsim támogatására, miért jelentek meg amerikai hadihajók, repülőgép-anyahaj ók Ni­caragua partjainál? A találkozó azonban elmaradt, a nicaraguai nép képvi­selői hiába mentek Washingtonba, a Fehér Ház kapui zárva voltak előttük. Ellenben az amerikai külügyminisztérium fel­ajánlotta, hogy közvetít a nicaraguai ellenzék egy csoportja és Somoza diktátor között. És e közvetítés végeredménye már most aligha lehet kétséges: mindenáron megvédeni az Egyesült Államok érdekeltségeit Nicaraguában. Akár Somo­za menesztésével is... Jól bevált amerikai módszer szerint csak egy Washington számára elfogadható politikust kell találni... Időközben csitul a fegyverropogás Nicaraguában, de a kivégzőosztagok sortüze még gyakran megtöri a dermesztő csendet és zaklató robajuk messze elhallik. A félkelők a hegyekbe, a velük szolidáris szomszédos országokba menekül­tek. Az USA és Nicaragua fővárosához egyaránt közel levő Panama városban a térség 15 államának képviselői biztosítot­ták szolidaritásukról, támogatásukról a felkelőket. Egyben a nicaraguai diktatúra elítélésére és bojkottálására, a kapcso­latok megszakítására szólították fel a világszervezetet, vala­mint Latin-Amerika és az egész világ minden demokratikus kormányát. Ügy tűnik, a Carter-adminisztráció nem tarto­zik ezek közé. Kocsi Margit 2 NÓGRÁD — 1978. október 4., szerda gyaLásak megkezdése előtt vé­geláthatatlan vitába bonyo­lódjanak a tanácskozások szín­helyének kérdésében. Kairó­ban és Tel Avivban egyaránt bejelentették, hogy a két kormány az október 12-re ki­tűzött első tárgyalási napra hajlandó elküldeni képvise­lőit a semleges tárgyalási te­repnek kinevezett amerikai fővárosba. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet hétfőn erőteljes sza­vakkal ítélte el, ,s utasította vissza Szadat egyiptomi elnök hétfői parlamenti beszédét, amely a Camp David-i küiön- utas-rendezési elképzeléseket a béke felé vezető egyetlen ú tnak kiáltotta ki. A WAFA palesztin hírügynökség Bej­rutban közzétett állásfoglalá­sa ..csodálatos hazugságnak” aposztrofálta a beszédet, s megállapította, hogy az egyip­tomi elnök elvtelenül, az arab nemzet és a palesztin nép ér­dekeit elárulva fejet hajtott amerikai gazdáinak akarata előtt. (MTI) Barátaink életéből Falusi orvosok... A Szóvjetunióban minden öt ember közül kettő falun lakik. Az orvosi segélynyújtás elvei az egész lakosság szá­mára azonosak, ám annak fa­lusi szervezése sajátos. Mi­ben rejlik ez a sajátosság? Az APN kérésére az egészség- ügyi minisztérium szaklapja, a „Megyicinszkaja Gazeta” tudósítói három falusi orvost szólaltattak meg. Klavgyija Megyusko falusi rendelőorvos, húsz évvel ez­előtt végezte el a belorussziai, vityebszki orvósi egyetemet, és azóta a belorussziai Zao- zerjében dolgozik. — Városban nőttem fel, ahol a legközelebbi orvosi ren­delő, kórház, vagy poliklinika legföljebb néhány megállónyi- ra volt. Itt falun természete­sen más a helyzet. Körzetem három falu — két és fél ezer lakossal. Egyik végétől a má­sikig 22 kilométer. Az embe­rek többsége az állami gaz­daságban és az erdőgazdaság­ban dolgozik. Reggelenként a rendelőben várom a betege­ket, délután házakhoz me­gyek. A rendelőnek van gép­kocsija. Egyébként fogorvos is rendel naponta. A két fa­luban — az egyik hat, a má­sik tizennyolc kilométerre van Zaozerjétől — egy-egy felcser és szülésznő működik. Ezek szükség esetén elsősegélyt nyújtanak, rendelésre küldik a beteget, vagy engem hív­nak ki. Utasításaimra ponto­san elvégzik az egyszerűbb, gyógykezeléseket. Segítenek a megelőzésben, részt vesz­nek a szűrővizsg41atokban. A védőnő és a szülésznő az anya- és csecsemővédelmet látja el. A kismamákat már a terhesség első három hónap­ja után nyilvántartásba vesz­Az észt Kirov kolhoz poliklini kajának fogászati rendelője. szűk. Veszélyeztetés esetén, a kismama azonnal a járási kórház szülészeti osztályára kerül. Egyébként minden szü­lés itt bonyolódik le. Izrail Szárfisz, Fogolevo község kórházi főorvosa. A kórházat Kazahsztán déli ré­szében harmincöt éve igazgat­ja. — Körzetem csak 50 kilo­méteres. ötven ággyal és két rendelőintézettel működünk. Az egyik — laboratóriummal és röntgennel felszerelt autó­busz, amely rendszeresen fel­keresi a juhászokat a messzi legelőkön. Ezenkívül 18 fel­cserünk és szülésznőnk van. Körzetünk 40 ezer főnyi la­kossága számára biztosítjuk a teljes orvosi ellátást. Ha szak­orvos beavatkozására van szükség, akkor a beteget be­szállítjuk a negyven kilomé­terre levő járási kórházba, amelynek hét osztálya van, vagy pedig a csimkenti me­gyei kórházba. Az utóbbi ezer ágyas és az összes elképzel­hető gyógykezelésre alkal­mas. Arszen Ajrijan, Armas ör-' mény község falusi kórházá­nak főorvosa. A bakui orvosi egyetem befejezése után, fele­ségével együtt, huszonöt év­vel ezelőtt jött ebbe a kór­házba. — Nem fenyegeti-e a falu­si orvost a szakmai lemara­dás? A közömbös orvost ez a városban is utolérheti. A szak­mai továbbképzés lehetőségei, ma falun legalább olyanok mint a városban. Állandó kon­taktusban vagyunk a járási kórház orvosaival, és a leg­jobb kórházakban végezhe­tünk orvosi gyakorlatot. Végül a falusi orvosok ötévenként legalább egyszer kötelesei? szakmai továbbképzésen részt venni, tanfolyamokat hallgat­ni a Szovjetunió legkiválóbb egészségügyi intézményeiben. Nagyszerű Tatjána Galina Kalinyina 5 év óta énekel a Moszkvai Nagyszín­házban. A nézők és a szakem­berek figyelmét nagyszerű vo­kális és színésztehetségével vonta t magára. Művészetére az állandó keresés, az életre kel­tett alakok mély megértése és a különleges zenei adottságok jellemzők. Első komoly sikerét Csaj­kovszkij Jevgenyij Anyegin cí­mű operájában, Tatjána sze­repében aratta. Rövid idő alatt számos operahőst alakí­tott. A többi között Natasa Rosztovát, Szergej Prokofjev Háború és békéjében, Liza Bricskinát Kirill Molcsa- nov Csendesek a haj­nalok clrnű operájában, Eleonórát a Trubadúrban, és Jelizavetát a Don Carlosban, Marinát Vano Muradelli Ok­tóber című művében és Ta­marát Otara Taktakisvili a Hold elrablása című alkotásá­ban. Gallna Kalinyina gyakran ad szólókoncerteket. Számos alkalommal sikerrel képvisel­te a szovjet művészetet Ame­rikában, Franciaországban, Csehszlovákiában, az NSZK- ban, Finnországban, Belgium­ban és más országokban. „ . . .Minden álmom az volt, hogy egyszer a Moszkvai Nagyszínházban énekelhes­sek — mondja Galina Kali­nyina. Boldog vagyok, hogy ilyen nagyszerű kollektívában dolgozhatom. A Nagyszínház művészetét képviselni hatal­mas felelősség és határtalan boldogság számomra”. A képen: Galina Kalinyina Csajkovszkij Anyegin című operájában, Tatjána szerepé­ben. ­A horgász nem szereti a halat — tartja a mondás. Ez persze csak a csendes sport kedvelőinek rovására elsütött tréfa. Az étkezési szokások, a halfogyasztás inkább megszo­kás, hagyomány kérdése. Így van ez Kubában is. Bármilyen furcsa, az 5700 kilométer ten­gerparttal rendelkező sziget- ország lakossága csak most barátkozik a, halételekkel. Egészen a néhány évvel ez­előtti időkig hiányzott a le­hetőség ahhoz, hogy a halfo­gyasztás szokása kialakul­jon. A forradalom előtti Ku­bában ugyanis nem használták ki a tengerben rejlő kincse­ket. A halászok olyan körül­mények között és olyan eszkö­zökkel dolgozta!?, mint He­mingway öreg halásza. 1958- ban tizenháromezren voltai?, többségük analfabéta. Ma­guk fabrikálta l-élekvesztőkön küszködtek az elemekkel és a cápákkal a megélhetésért, pontosan úgy, ahogy az öreg Santiago. Nem kímélték őket a szárazföldi cápák. a Kuba Tengeri ízek felvásárlók sem. Egy halász évente 150—200 dollárnyi jövedelemre tett szert. Egy év alatt 20 ezer tonna halat fog­tak ki egész Kubában, s ezzel körülbelül ötmillió dollár ér­tékű exporthoz juttatták a nagykereskedőket. A nagy fordulat 1963-ban kezdődött, öt évvel a forra­dalom győzelme, a legsürge­tőbb feladatok megoldása után Kuba nekilátott. hogy ..meghódítsa” a tengert. S nem is akármilyen sikerrel tette: ma Havanna büszkélkedhet Latin-Amerika legnagyobb halászkikötőjével. Szovjetse­gítséggel, 40 millió peso költ­séggel (1 peso = 13 forint) épült. A havannai halászflot­ta 40, átlagosan 2000 tonnás hajója a Mexikói-öböl, az Atlanti- és a Csendes-óceán nemzetközi vizein halászik. Valóságos úszókombirátok ezek; a halrajokat lokátorokkal derítik fel. nemcsak kifogják, hanem tisztítják és hűtőterük­ben raktározzák a zsákmányt. A Havannával átellenes parton. Cienfuegosban épül a második halászkikötő; a cienfuegosi' flotta hamarosan felzárkózik a havannai mellé. A sekély part menti vizeik, gaz­dag állatvilágukkal a rákha- lászflottá kis motorosainak a vadászterületét alkotják. A n^ai 35 ezer halászati dol­gozó — a parti rakodókat le­számítva — legalább szakmun­kás-képesítéssel rendelkezik. A technikusi, a felsőfokú vég­zettségűek aránya is gyorsan nő. mert a modern technika több szakértelmet követel, amelyet ma már a hazai tan­intézetekben szereznek meg. Munkájuk eredménye a fej­lődés ékesszóló bizonyítéka: tavaly közel 200 ezer tonna kifogott hal és több mint 70 millió dollár értékű export. A tengeri ínyencségekből ma már Kubában bő válasz­tékot, elegendő mennyisé­get kínálnak az éttermek, az üzletek. Ez igen fontos, nem­csak azért, mert a halfélék ízletesek és a húséval azonos tápértékűek, hanem azért is, mert a hústermelés egyelőre korlátozott, a hús árusítását még nem vonhatták ki a jegyrendszer keretéből. Még­is, a lakosság proteinfogyasz­tásának egyelőre csak 18—20 százaléka tengeri eredetű. De az egykor kényszerű megszo­kásból eredő hagyomány már nem tarthatja magát sokáig. A tetiger meghódítása az em­berek ínvének meghódítását is maga után vonja. (liasgonits) ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom