Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
50 éves az Országos Állategészségügyi Intézet Fél évszázada alapították az Országos Állategészségügyi Intézetet. Csaknem kétszáz munkatársa diagnosztikai vizsgálatokkal, oltóanyagok kutatásával, védekező eljárások kísérletezésével, szaktanácsadással segíti az ország állatorvosainak munkáját. Gombatoxinok tisztítása és mennyisig! meghatározása Tudomány — technika Számítógépgyártásunk tervei — Már a VI. ötéves tervre gondolunk valamennyi új konstrukciónkkal — ezzel fogadott a VIDEOTON fejlesztési intézetében Gantner János műszaki igazgatóhelyettes. A fejlesztési intézet 1971- ben a VIDEOTON Számítás- technikai Gyár alapításával egyidőben jött létre és azóta foglalkozik a számítástechnikához tartozó berendezések fejlesztésével. Ebben az időben kezdődött iaz egységes számítógép-rendszer (ESzR) megvalósításának programja a KGST-országok között. Hazánk, pontosabban a VIDEOTON kapta a miniszámítógépek fejlesztésére és gyártására a megbízást. Az intézet feladatát ez a nemzetközi program határozta meg az elmúlt években és a jövőben is. — Fejlesztéssel működő Intézet akkor működik gazdaságosan, ha nem sokirányú, hapern koncentrált, mélyreható kutatásokat végez. Mi a helyzet a VIDEOTON-ban ? — Az ESzR-program meghatározza tevékenységi körünket, de mi magunk is fölmértük helyzetünket, a miniszámítógépek gyártásán belül is. Nagyon leegyszerűsítve öt fejlesztési irányt jelöltünk ki. Az első a kis számitógépek fejlesztése. A másik terület a megjelenítők gyártása, a dispíaytechnika, a harmadik a sornyomtatók továbbfejlesztése a miniszámítógépekhez. A negyedik a speciális terminálok gyártása; ezek lehetnek ügyviteli, számlázóterminálok és folyamatszabályozók. Végül: a szolgáltatás, amely a számítástechnikához és a gépekhez, berendezésekhez, egyaránt kapcsolódik. — Beszéljünk a számítógépekről. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron az R—10 M és az R—11-es számitógép is sikeresen mutatkozott be a szakemberek előtt. — Egyedi példányok, de már a VI. ötéves tervben gyártásra kerülő számítástechnikai berendezések előfutárai. Az R—10 M a VIDEOTON- számítógépcsalád legkisebb tagja, a VIDEOTON R—10- es modernizált változata. Az R—11-es univerzális számítógép nagyobb teljesítményű, mint az R—10-es. 1979—80ban kezdjük a gyártását. Az említett két típus olyan felépítésű, hogy alkalmas az R—10-es és R—12-es számítógépeken feldolgozható programok futtatására. A miniszá- mítógép-programról már beszéltünk. Ez még valóban csak a fejlesztés stádiumában van. Az a géptípus, amit rövidesen forgalomba hozunk, a VIDEO- TON-nál gyártott minigépek legnagyobb tagja lesz. Ehhez is kapcsolhatók azok az adat- kivetítők — displayk —, amelyek új változatai is rövidesen megjelennek. Ezek az adatkivetítők teszik lehetővé a párbeszédes üzemmódot a számítógépekkel. A DT 340- es alaptípusunk továbbfejlesztésén dolgozunk. A kisebb teljesítményű és olcsó display- vel és egy nagy teljesítményűvel még ebben az évben, várhatóan az esztendő vége felé megjelenünk a piacon. De 1980-ig még néhány új típussal szeretnénk jelentkezni. Ismerik-e hazai vállalataink? Számíthatnak-e az adatkivetítőkre, a terminálokra, a kis számítógépekre saját fejlesztésükkor? — Bízom abban, hogy ismerik és használják a VIDEOTON számítógépeit. Mi a fejlesztéssel párhuzamosan a gyártásra is fölkészültünk. Ahogy mondani szokták, minden igényt ki tudunk elégíteni. — A berendezések karbantartása, a gépeken futtatott programok teljes feldolgozása a számítógépek és a kapcsolódó berendezések jó működtetéséhez tartozik. Ma már az ország sok vállalata működtet VIDEOTON számítástechnikai berendezéseket. Vevőszolgálatuk csak Budapesten működik. — Ez gond nekünk is, hiszen valamennyi felhasználó azt kívánja, hogy a hiba után egy órán belül üzemképes legyen a milliókat érő berendezés. Tervezzük, hogy Székesfehérváron még ebben az évben megnyitjuk szervizünket vevőszolgálatunk keretében. A hálózatot a VI. ötéves tervben tovább bővítjük, hogy hol, arról nem született még végleges döntés. Eddig elsősorban kapacitás hiánya miatt nem vállaltuk a programok földolgozását. A VI. ötéves tervben nemcsak számítógépek fejlesztésével, gyártásával foglalkozunk, hanem teljes programok feldolgozásával is, készen adjuk át partnereinknek a csomagot. És ez a jövőre nézve mindenképpen előrelépés. Csillag Sándor Korunk jellegzetes eszköze, a zárt munkakamra A tudományos kutatásban és a műszaki gyakorlatban egyre több olyan feladat akad, amelyet csak a környezetünkétől eltérő állapotú, összetételű, hőmérsékletű, nyomású légtérben végezhetünk el. Ilyen különleges körülményeket — szabályozott légállapotú munkatereket — légmentesen zárt „dobozokban”, vagy fülkékben, kamrákban teremthetünk. Zárt munkakamrákkal kutatóintézetekben, laboratóriumokban és ipari üzemekben egyaránt találkozhatunk, ám szinte mindenütt más és más feladat hárul rájuk, s ezért e munkahelyek légállapotával kapcsolatos kívánalmaink is sokfélék. A leggyakoribb követelmény az, hogy a fülke légterében vizgőz vagy egyáltalán ne, vagy csak nagyon kis mennyiségben legyen. Olykor az oxigént kell száműznünk a kamrából, máskor még a széndioxidot, a kénvegyületeket, az oldószergőzöket, esetleg a nitrogént, az ammónianyomokat. Nem kevésbé gyakori, hogy valamely művelethez portól és biológiaiA bulgáriai elektronikus konvertergyárban zárt munkatérben precíziós rezonátorokat szerelnek. lag aktív mikroorganizmusoktól mentes környezetet kell teremtenünk. Az órajavító megelégszik a munkahelye fölött elhelyezett üveglappal, amely a levegőben levő, s lassan ülepedő porszemcséket távol tartja az alkatrészektől és a szerszámoktól. A finommechanikai szerelőhelyeken a munkaasztalokat olykor átlátszó lapokkal fedik le, s a munkatérbe a szerelést végző személynek csak a keze fér be. Itt a fedőlap nemcsak a port, hanem az ember által kilehelt, vízgőzzel telített és sok széndioxidot tartalmazó levegőt is ( távol tartja az összeszerelendő alkatrészekből. Bizonyos precíziós műszereket és készülékeket azonban már csak teljesen zárt munkaterekben lehet szerelni, ellenőrizni és csomagolni: ha ugyanis a műszereknek, készülékeknek pontosan illeszkedő felületeire por vagy korróziót okozó vegyi anyag kerül, pontatlanná, s használhatatlanná válnak. A mágneses mező és az élő sejtek Az elmúlt évtized felfedezései közé tartozik a mágneses erőterek élő szervezetekre gyakorolt hatásának a felismerése. Bizonyos megfigyelések szerint az erős mágneses erőtér az állatok szaporodásét is befolyásolja. A probléma tisztázása végett NDK-beli kutatók bikaondósejteket helyeztek 10 percre 8500 gauss erősségű mágneses térbe. A mágneses tér hatására mintegy 7,5 százalékkal fokozódott az ondósejtek oxigénfelvétele. A fokozott oxigénfelvétel az ondósejtek megnövekedett mozgékonyságának volt a következménye. A kísérlet során megvizsgálták az így kezelt ondósejtek megtermékenyítő képességét és azt tapasztalták, hogy ' az is fokozódott. A kutatók véleménye szerint a mágneses tér a sejten belüli anyagcserére hat. Valószínűleg az enzimfehérjék — közülük is főleg a fémionnal vagy az aromás aminósav-ma- radékkal vegyületben levők — fogékonyak az erős mágneses hatásra. A mágneses térben a sejten belül vizes közegben meghatározott szerkezeti átrendeződés következik be, s ez okozhatja a biológiai működésbeli változásokat. Az abszolút nulla tok közelében A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának hőfizikai intézetében a tudósok olyan kutatásokat folytatnak, melyek célja, hogy megállapítsák az igen alacsony, kriogén hőmérsékleten végbemenő hősugárzás sajátosságait. Az eddig kapott eredményeket a gyakorlatban fel tudják használni, a lézer- technika, a repülés, az űrhajózás, az energetika területén, vagyis mindenütt, ahol nagy hő és hideg találkozik. A szibériai tudósok keresik azokat a módszereket, melyek segítségével megbízhatóan lehet szigetelni az alacsony hőmérsékletre hűtött testeket, meg lehet védeni azokat a melegebb környezet hatásától. Így például a lézersugarakat előállító berendezésben levő rubinkristályokat — miközben azok hatalmas mennyiségű energiát sugároznak ki, hűtött állapotban kell tartani, az űrlaboratórium kémlelóüvegének pedig nem szabad átengednie sem a sugarak melegét, sem a kozmosz hidegét. Az energetikában igazi fordulathoz vezetett a különleges szupervezető kábelek alkalmazása. A jelenlegi távvezetékekben az elektromos energia 15 százaléka kárba vész. Az új szupervezető kábeleknek egyáltalán nincs ellenállása, ugyanakkor a jelenleginél ezerszer magasabb feszültségű áramot lehet rajtuk továbbítani. A kábel szupervezető tulajdonságát csak abban az esetben őrzi meg, ha erősen hűtjük, csaknem az abszolút nulla fokig. Ennek elérésében á fő nehézséget a környezet melege jelenti. Növényi és állati sejt sikeres egyesítése Évtizedekkel ezelőtt — amikor Micsurinnak és követőinek sikeres kísérletei eredményeit közelebbről megismerhettük — még a közelrokon növényfajok hibridjeit is megcsodáltuk. Az állatvilágban még ritkább jelenség, ha valahol fajhibridek jönnek létr re. Most pedig az egyik ismert angol folyóirat (New Scientist) szenzációs hírt közöl hasábjain: ma már növényi és állal sejt hibridizációja sem lehetetlen. A világ három különböző helyén folynak ilyen kísérletek, amelyek ugyan még csak a kezdetén tartanak, mégis új távlatokat nyitnak elsősorban szemléleti és kísérleti biológia számára. Amerikában a brookhaveni National Laboratóriumban Harold Smith munkacsoportja, Angliában Edward Cocking botanikus nottinghami laboratóriumában és Dudich Dénes és munkatársa a Szegedi Biológiai Központban végeztek ilyen irányú vizsgálatokat. Az elmúlt évben E. Cocking, a londoni J. .Lucy munkacsoportjával együttműködve, tyúk-vörösvérsejtet hibridizáltak élesztőgombasejttel. Az amerikai munka- csoport a dohány sejtjét keresztezte a He-La-sejttel (rákos szövetből származó és kísérleti célokra életben tartott speciális sejttörzs, amelyet tiszta kultúrában tenyésztenek tovább). A szegedi kutatók a sárgarépa sejtjét egyesítették a He-La-seittel. A növény- és állatvilág között mesterséges tűdként létrehozott új hibrid előállitásánál a növénysejtfal jelenti az első nehézséget. Ezt tehát enzima- tikus úton kell eltávolítani ahhoz, hogy a két sejt egyesülhessen. A sejtfal alatt levő élő sejthártya (a plasmolem- ma) már igen hasonlít az állati sejthártya struktúrájához, ezért ez már nem jelent különösebb akadályt. A kétféle sejt összeházasításában a legnagyobb nehézséget a genetikailag eltérő sejtmaganyaguk és a folyamatokat ellenőrző vitoplazma sejtszervecskék okozzák. A magyarországi kisérletek során a sejtmagok sikeres egyesülését figyelték meg. Az amerikai kutatók kísérletei során a He-La-sejt magja a hibridsejtben osztódásnak indult. A hibrid- sejt további életben tartását és fejlődésének biztosítását azok a különbségek nehezítik, illetve akadályozzák, amelyek a kétféle sejt eűérő növekedési feltételeiből adódnak. Megoldásra vár a sejtmag és a kromoszómaszám tekintetében felmerülő különbségek leküzdése is. Feltételezik a kutatók, hogy az egyik seit kromoszómagarnitúrája (feltehetően a He-La-seité) teljesen eltűnik a hidridsejtben. Az így továbbélő hibridse.it —, amely az eltérő eredetű eitoplazmakeverékben beágyazódó sejtmaggal rendelkezik — igen érdekes kutatási lehetőséget kínál a genetikusok számára, hiszen ma már a sejtműködések ellenőrző folyamataiban sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a citoplazmának, mint korábban. Az új eredmények feletti első örömérzést azonban nyomban aggályok is kísérik. Elképzelhető, pl hogy a hibridsejt megőrzi a tumorkéo- ző sajátosságot és igy esetleg növelheti a rákos megbetegedések számát. I 1 NÓGRÁD — 1978. október 29., vasárnap 11
