Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
Hétköznapok Lucfalván Munkájukkal boldogulnak öreg nénikével, aki egyetlen sem kell. Van szlovák nemzeszót nem tud magyarul. A legtöbb családban egyformán jól beszélik mindkét nyelvet. Ami külön örvendetes. hogy még a gyerekek is Az iskolaigazgató ráz: magya— Ha jobban megnézzük, nincs ebben semmi rendkívüli. öt szlovák szakos pedagógusa van az iskolánknak. A gyerekek országos anyanyelvi, tantárgyi vetélkedőkön vesznek részt szép sikerrel Mar az óvodában szlovákul mesélnek, verselnek a gyerekek, akik a szülői házból is jócskán hoznak magukkal nyelvtudást. Érdekes dolgot említ. Jó a kapcsolatuk a rimaszombati kilenc évfolyamos iskolával. Jártak tapasztalatcserén, és ak ottani pedagógusok azt mondták, a lucfalvaiaknak tiségű énekkaruk, tervezik, hogy a felnőttek is szerepelnének. Cserényi János büszkélkedik: — Festünk' társadalmi munkában, arról már beszéltünk, Nemcsak ennyit csinálunk. Van nagyobb dolog is. Itt a falu közepén az út mellett igencsak elhanyagolt területben „gyönyörködhettünk”. Boldog, boldogtalan hordta a szemetet, a régi savanyítóüzem sem volt épületes látvány. Néhány napja közös erővel hozzáfogtunk, hogy rendbe szedjük. Segített a Kis-Zagyvavölgye Termelőszövetkezet, gépeket, autókat küldött, bontottak, földet hordtak, egyengettek. Egyetlen nap alatt több tízezer forint értékben. Ezután fákat, bokrokat ültetnek, játékokat, hintákat, padokat A borravaló neve „roda* Ciqányzenészek, munkában A könyvtáros népfrohttitkár. Azt mondja a régi történet, hogy valamikor, évszázadokkal ezelőtt a kardozó, hadakozó, várkiasszonyos világban a sámsoni rablólovagnak három gyermeke volt. A Márk, Sámson és Lucia nevet viselték. A környező községek ennek emlékét őrzi. . . Így Luciáivá is. ""«Ka „.J .• • Émi Akár szeretjük a cigányzenét, akár nem: a gipsy music (külföldön ezen a néven emlegetik a cigényzenésze:tet) hozzátartozik kultúránkhoz, Dr. Sárosi Bálint, a rádióból, ívből ismert népzenetudó.s írja: „Gondos elemzés még oly magas igényű művekben is meg fogja találni a cigányzenész hangszerének hatását, mint Bartók vonósnégyesei. Kodály hangszeres műveiben nyilvánvalóbb e hatás: a Háry, a Székely fonó, de különösen a Galántai és Marosszéki táncok hátterében a laikus is felismerheti a cigányzenészeket”. Az bizonyos, hogy szórakoztató zenészként jobbak, képzettebbek a mellettük fellépő, divatszülte egyéb zenekaroknál. Magyar nótát a leg- több cigányzenész kapásból ^ tárzen.5.',_/\u u 1 harmonizál. Ha a prímás „asz- talozik” (amikor a vendég nótarendeléseit helyben, az asztal mellett teljesíti), a zenekar azonnal kíséri, minden zenész pontosan tudja, hogy az akkordból mi az ő része. — Még akkor is, ha a vendég valamilyen „lehetetlen” hangnemben, mondjuk fiszjobban — Zenét nem tanultam — megbecsülnek bennünket. A mondja Reznák Józsefná —, Karancs Szállóban muzsikáló de abban biztos vagyok, hogy kollégám, Gabora Károly és a cigányzenész rosszul látja el zenekara októbertől Lengyel- feladatát, ha csak kizárólag Az iskolaigazgató: szlovákot”. A két iskola közötti úton álldogálunk Cserényi János igazgatóval. A párkányi völgy ezer színben pompázik. A ragyogó napsütésben minden fényesebb. Biztosan ez is hozzájárul, hogy az asszonyok, szombatiaknak... akik az iskola szép vaskerítése körül sürgölődnek, forgolódnak, jókedvűen végzik munkájukat. Elvégeznék ők enélkül is persze, de mindjárt jobban örül az ember szíve, ha a nap sugara visszavérő„A mi gyerekeink szívesen tanulják a talán szebb és tisztább a kiej- raknak ki. Ez lesz Luciáivá tésük, mint a szlovákiai rima- első parkja és játszótere. Ügy tervezik a kongresszus idejére átadják. Bár a történelmi források Fe]kaptatunk a hegyen, „ nem erős tik meg, hogy pon- községi könyvtárba Szatmári tosan melyik szazadban is te- Zpltánné csalánépfronttitkár őri- zője és kiadója a köteteknek. lepültek át a szlovák dik a frissen mázolt vasak- dók a nógrádi dombok közé, Megnézzük a maavar és szlo- rol. Nem muszájból serény- ^ ^ már ^ % ezen a részen. Bár nem pontokednek. Társadalmi munkában vállalták, hogy a közelgő szlovák nemzetiségi kongresszus tiszteletére a maguk és a gyerekeik örömére rendbe hozzák az iskolák környé- dók emberei. ezer kötettel hét községet lát ■ t ti nak el. Búcsúzóul még egy san a ma. Luciáivá helyén Miként látja a népItt mar az újjáépítés során J * fronttitkár az itteni emberek emelték házaikat a régi száza- mindennapjait? Hrtlr Kvi nőről * két. János elégedetten Cserényi bólogat: — Legalább ötvenezer forint érték, amit a szülők elvégeznek. Kell-e ennél nagyobb bizonyíték a közéleti- ségre Lucfalván? Az iskolaigazgató, égyben a község párttitkára, nagyon jól ismeri a dombok közé szoLucfalva ma társközség. Nagybárkányban székel a községi közös tanács. Az ittlakó emberek dolgosak, szorgalmasak. Jól mutatja mindezt, hogy egymás után épülnek az új házak, csinosodnak a porták, fürdőszobával bővítenék, szép függönyöket, bútorokat vesznek. — A családok gyarapodásával gazdagodott a falu is. Van két, szépen felszerelt iskolaépületünk, tornaszobánk, tanműhelyünk, óvodánk, évente épülnek újabb utak, rendbe hozzák, javítják a régieket. Az emberek ma már nem zárkóznak be. Szívesen járnak előadásokra, ösz- szejövetelekre, véleményt cserélnek, néha vitatkoznak is, Büszkék a szlovák hagyorított szép kis szlovák nemze- mányokra. A gyerekek, felnőt- de fgy a jó. A munkájuk tiségi falut. Hétszáznyolcvan- tek egyformán, szépen éne- után egyformán boldogulnak két lakosa van Lucfalvának. kelnek. Annyit tudnak, hogy magyarok és szlovákok. Többségük szlovák anyanyel- akár egész este mindig másyű. Itt még találkozni olyan más dal hangzik, ismételni Csatai Erzsébet országban játszik. Nem titkolom: én is szeretnék még külföldön muzsikálni . . . — A „még” arra vonatkozik, hogy már játszott külföldön? — Igen. Az NDK-ban és a mollban énekel ... — mond- Szovjetunióban jártam a rajjá Berki Tibor prímás. kóegyüttes tagjaként. A KISZ Salgótarjánban, a Salgó ét- Központi Művészegyüttes ke- teremben beszélgetünk. Keve- rétében működő rajkózenesen ülnek az asztaloknál. A karban közel tíz esztendőt töl- prímástól megtudom foglalko-. töttem el zásukat. A hat vendég közül három fizikai, munkás, kettő tisztviselő, egy pedig gépkocsi - vezető. Egyikük sem részeg. Bár a sofőr recsegő tenorja időnként felharsan. Láthatóan bántja, hogy a beszélget, ahelyett, hogy őt szórakoztatná . . . zenei eszközökkel akar haini. A mi zenekarunknak ebben a tekintetben lenne mit tanulni-. A virtuóz, technikás számosat nem mindenki szereti, és főleg nem mindenki értékeli. Szerintem a vendég óhaja a muzsikus számára parancs . . . De még jobb az, ha a zenész „megérzi” mit kell játszania a vendégnek, hogy az jól érezze magát, s természetesen, hogy fogyasszon is. S a zenész nem „fo— Mint rajkó — gondolom — másfajta sikerélményekben gyászt volt része, mint a Salgóban? _ v0lt egy zenészünk, aki — össze sem lehet hasonlí- meglehetősen sűrűn „fogyasz- tani! Gyönyörű ruhákban mu- tott”. Kénytelenek voltunk tőnrímás vol°m zsikáltunk, Liszt II. rapszódia- ]e megválni. * Ilyen gondunk ját és hasonló igényes műve- most nincs, Berki Tibor, *4“ két. Néhány fröccsöt már a zenekar minden egyes tagja Közben újabb vendégek ér- is józan életű ember . . . keznek. Beszélgetésünk meg- Azi étterem közönségéről megivott biccent fele^a^pri- szakacj; ismét zene következik: ugyanez nem mondható el... Ezt a kerek erdőt járom én... De, hát ez így van rendjén’ A Ezt az időt használom ki, vendégek mulatnak, a zeoé- hogy az étterem vezetőnőjével szék muzsikálnak ... Sárközi Gábor 22.30: A HÁBORÚNAK VÉGE. más —, hamarosan rendelni kezdi a nótákat. Sőt; vezényel ni fog a, zenekarnak. . . A prímás nem tévedett: az beszélgessek^ iszogató sofőr percek alatt mulató vendéggé változott.' Karmester módjára lassúbb tempóra késztette a zenekart. Kieresztette hangját, hadd lássa mindenki, hogyan mulat egy igazi úr . . . A szomszédos asztalnál ülő tisztviselők nem hagyták annyiban. Odaintették a prímást, a híres és népszerű „Pacsirta” című darabot kértíék. A prímásnak és a zenekarnak nem jelentett gondot a megrendelés. Berki Tibor hangszertudása imponáló, bármelyik „előkelő” pesti étteremben sikert arathatna a Pacsirtával. A siker egyébként itt azonnal lemérhető: a megrendelők 100 forinttal honorálták a virtuóz előadást. — Sokan azt hiszik, hogy mi . jól kereső emberek vagyunk, mert néha-néha vendég előttünk... az ilyen r o d a, látják, hogy a százast lobogtat Egyre ritkább vendég. Kevés egyre kevesebb embernek kell a cigányzene. Korábban 4—S zenekar is volt Tarjánban. Most csak kettő van. A fiataloknak a diszkó kell meg a Mai tévéa] átitatunk szerint nyomra kást, mivel a hírek Franco rendőrsége bukkant. Diegó szerepében T „ , - Yves Montand tehát elindul í°Ti Ä Madridba, hogy idejében figyelmeztesse társat, aki mar a spanyol fővárosban jár... A kitűnő filmet Alan Resnais rendezte. spanyol származású író a „Nagy utazás” című regényével szerzett magának irodalmi rangot és elismerést. A most bemutatásra kerülő film is az ő kisregényéből készült, és azokról az illegalitásban élő spanyol kommunistákról szól, akik Franciaországban tevékenykednek Spanyolországért. Az illegális, forradalmi harc többé kevésbé felőrli idegeiket, hiszen nevüket és énjüket is levetve vállalják a rendkívül kockázatos utazásokat szülőföldjükre, ahol napirenden vannak a lebukások. Ez a történet is egy spanyolországi küldetésről szól. Diegónak, a főszereplőnek jut osztályrészül, hogy megakadályozzon egy lebuliuiiiiiiiimitliiiiiilliiiiiiimiiiiiiiiliimiiuiiluilllllllMliililiiiiilHiiiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'liMiiiuiiiiiiiiiimiliiiimiimiiiimiui....... . ' Áz oktalanul vissza-vissza- térő nyári szünet, a magyar filmek bemutatásában alkalmazott kihagyás után már augusztus elején megkezdődött a mozikban az ősz: bemutatták az őszi-téli évad első filmjét, s a harmadik negyedév végéig hét film került a premiermozik vásznára. Az első fél év tizenegy filmjével együtt immár tizennyolc új magyar filmet láthatott a közönség 1978-ban. A legfrissebben bemutatott hét film közül egy valójában nem új bemutatás volt, hanem a Magyar Televízióban igen nagy sikerrel futott Keménykalap és krimpliorr című, gyermekeknek szánt, de a felnőttek számára is roppant szórakoztató, kellemes időtöltést jelentő, négyrészes film átszerkesztett, tömörített változata. Ezt a filmet hajdan a kritika és a közönség egyaránt igen kedvezően fogadta, sikere megérdemelt volt, s most, ha mérsékeltebb is volt iránta az érdeklődés, megérte a felújítást, illetve mozikban történő bemutatását. Több figyelmet igényel a további hat új film. Közülük A harmadik negyedév hazai Hímjeiről négy játszódik napjainkban, egy a felszabadulást megelőző, egy pedig a százharminc év előtti múltban. Ilyen megközelítésben igen jó a megoszlás. A múltban játszódó két film közül az egyik kalandos eszközökkel készült, látványos, ugyanakkor igen gondolatgazdag — ha vitatható gondolatokat is hordozó — alkotás, a másik pedig nagy sikerű kémtörténet sajnálatosan elvetélt változata. A Nyolcvan huszár az egyik, Sára Sándor filmje, amely az 1848-as szabadság- harc hírére lengyelországi garnizonjából hazatérő, soksok küzdelmen magát átküz- dő, hazaverekedő hős huszárjainknak kíván emléket állítani. A Nyolcvan huszár hazaszeretetből, hősiességből, honfiúi elszántságból adott példáját a kései utódoknak felmutatni. Ragyogó mésterNÖGRÁD — 1978. október 14., szombat ségbeli tudással , megoldott munka ez a film, Sára operatőri erényei olykor le is győzik a rendező Sárát. Vitára késztet viszont a filmnek az a szemlélete, amely a mindenkitől magára hagyott, maroknyi magyarság eleve pusztulásra ítéltségét, szabadságküzdelmeinek kilátástalansá- gát érzékelteti, vagy sejteti. Ami százharminc évvel ezelőtt igaz lehetett, ma erősen vitatható. A másik film a Radó Sándor könyve alapján, Bán Róbert rendezésében készült Dóra jelenti. A nagyhírű felderítő tevékenységéről roppant unalmas film készült; kémtörténet, kalandos história minden izgalom nélkül, az alapműhöz, az alkotókhoz egyaránt méltatlan mű. A napjainkban játszódó négy film közül kettő nem „szabályos” játékfilm. Az egyik, a Gyöngyössy Imre— Kabay Barna kettős készítette Két elhatározás dokumentumfilm, egy idős rimóci parasztasszony élete jelentős mozzanatának bemutatása. Már az idei pécsi játékfilmszemlén igen nagy szerepet kapott a dokumentarizmus, a dokumentumfilmek és a dokumen- tarista eszközök jelenléte játékfilmjeinkben. A Két elhatározás igen jó példája annak, hogy a dokumentumfilmeknek igenis helyük van mozivásznainkon, hogy a dokumentarista eszközökkel készült filmek iránt van közönségigény. A Fagyöngyök más eszközökkel készült, de ugyancsak doku- mentarista jellegű játékfilm. Ember Judit rendező korábbi dokumentumfilmjének — Tantörténet — egyik szálát folytatja á keresetét fagyöngyszedéssel kipótoló esztergályos és családja történetének bemutatásában. A nagyon is mai élettöredék, amely több drámára való történést is tömörít, megérdemelte volna a jobb feldolgozást, a színészekkel és nem kizárólag rosszul mozgó és beszélő amatőrökkel való megjelenítést, mert így igen sok értéke elsikkadt. Nagyon izgalmas, sokakat érintő témát dolgoz fel a negyedév utolsó napjaiban bemutatott Legato, Gaál István filmje. A már szoborrá magasodott egykori mozgalmi-ellenállási hős felnövekvő fiának szembetalálkozása rég elhunyt apja életének előtte ismeretlen mozzanataival, közéleti cselekvéseinek többoldalú megítélésével, magánéleti epizódjaival és azok szembesítése az özvegy örök emlékápolásával, valós és nem is ritka konfliktusokat teremt. A múlt feltárásának, a „Szembesítéseknek” egyes részletei talán vitára ingerelhetnek, a film egésze azonban elgondolkodtató, megoldásaiban igényes, Gaál korábbi mércéjét is meghaladó. Több kitűnő szerepalakítással gazdag, egészében megkülönböztetett figyelmet érdemlő alkotás. Igazán kár, hogy mindezt nem lehet elmondani "Gazdag Gyula filmjéről, A kétfenekfl dob címűről, amely nagyszerű részletéi ellenére egészében elbátortalanodott szatíra a falusi kisszerűségről. helyi vezetők pozícióféltéséről, illetve az emögött elsikkadó közérdekről. A film- többet ígért, mint amennyit megvalósított. b. m. aforizmák Ha úgy rémlik, hogy Fortus* na rád mosolyog, tekints hát. ra: lehet, hogy mosolya a mögötted állónak szól- Ausztráliai anyámasszony katonáinak tréfája Mondd meg, mit gondolsz, rólam — és én még rosszabbat gondolok rólad. Ókori római pletykások közmondása Vannak olyan emberek, akik hegyeket képesek megmozgatni! — csakhogy ne kelljen felmászni rájuk. A lusták lélektanáról szóló amerikai tanulmány megállapítása Az isteneket sajálni kell. Vajon, mit erezhettek, amikor megtudták, hogy az emberek találták ki őket? Klerikális tréfa Ne fűrészled azt az ágat, amelyen ülsz. Talán nem akad elég szomszéd ág? Stan Low amerikai humorista A hitetlenek között is sok fanatikus van. Babiloni közhely * Hadd gondolkodjék az ember, ha ez örömet szerez ne. ki. A ki nem hirdetett parancsolatok közül * Ne válaszd szét a verek«, dőket. Hátha egy véleményen vannak... Az ókori római rendőröknek szóló utasításból
