Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

.Legszívesebben a fél falut felsorolnám...” Serény emberek Cserhátsurányban Esteledett már, köd ereszke­dett Cserhátsurányra, amikor a tanácsház felé ballagtam. Kétszeresen is izgulva kopog­tam be az elnök irodájába. Iz­gultam a késői zavarás miatt, de kicsit féltem a „rázós” té­ma miatt is. Röviden szólva: a cserhátsurányiak tavaly nem büszkélkedhettek a társadalmi munkában elért eredményeik­kel. — Nem félek a „rázós” té­máktól — mondja Majdán András elnök —, sőt kifeje­zetten azokat szeretem .. : Tavalyi eredményünk a társa­dalmi munkában valóban sze­rény volt. Különösen, ha visz- szagondolunk a korábbi évek­re, amikor nemegyszer első, vagy második helyezést értünk el. Ennek ellenére nincs okunk a szégyenkezésre. A számok nem mindig mutató­sak. Szerintem pedig nem sza­bad túlságosan tisztelni azö- kat ... Az ember, mindig az ember a lényeg! Tavaly az egy emberre jutó társadalmi munka értéke 125 forint volt, s ez valóban nem sok. Hiszen máshol nem ritka az 500—800 forint sem. De nézzük meg, hogy ez a szerény szám hány embert jelent?! Cserhátsu­rányban például 400 embert... Nem árt néha a számok mö­gé tekinteni. Azon kívül fel­adat is kell, amire az embere­ket mozgósítani lehet. — Ügy vélem, feladatban egyetlen községben sincs hi­ány . . . — Értem a kérdést, és kész­ségesen elismerem, hogy min­denütt vannak megoldnató gondok. Ám az is igaz, nogy társadalmi munkában csak bi­zonyos, speciális munkákat le­het elvégeztetni. Pénz nélkül, csakis a társadalmi munkában bízva felelőtlenség lenne pél­dául egy iskola építésébe fog­ni. — Milyen jellegű társadalmi munkában vettek részt a cser­hátsurányiak az idén? — Mindenekelőtt: egy-egy gázcseretelepet építettek He- rencsényben, illetve Cserhát­surányban. A jelentőségéről azt hiszem, nem kell sokat Deszél­nem. Az egészséges víz mellett a gáznak hasonló, életmódra kiható jelentősége van. Mun­ka után nem kell hamuzással, fűtéssel kezdeni a „második műszakot”, a főzés gyorsabban megy, több idő jut olvasásra, szórakozásra. Gyakorlatilag az egész falut érintő dolog a gáz­cseretelep, mert 250 fogyasz­tónk van, majd minden csa­ládban gázzal főznek. Említ­hetem még a ravatalozót, ahol szintén sokan dolgoztak, vagy á kultúrház átépítését, bővíté­sét. — Az idei eredmény ^ehát jobb lesz, mint az a bizonyos 125 Ft/fő? — Sokkal több lesz, és az évnek még nincs vége... A ravatalozó értéke 400 ezer fo- rint, ebből a társadalmi mun­ka közel 300 ezer forint. Még egyszer hangsúlyozom: nem a számok a fontosak, hanem az, hogy az említett munkákból a község apraja-nagyja kivette a részét. Az elnök egy pillanatra el­tűnik a szekrény mögött, ira­tok között keresgél, egy füze­tet rak elém. — Érdemes belelapozni — mondja —, sok-sok önzetlen cserhátsurányi, herencsónyi ember nevét olvashatja benne, akik egy cetli hívó szavát megértették... Negyedíves papírt nyom a kezembe. Olvasom: „Értesít­jük, hogy a művelődési ház építésére társadalmi munkát szervezünk. Kérjük, hogy ez­ért a fenti napon jelentkezzen a helyszínen . , A gépelt papíroson nincs név feltüntet­ve. Kérem az elnököt, hogy mondjon egy nevet, akihez különösképpen nem vitte hiá­ba a kézbesítő. — A legszívesebben a fél falut felsorolnám — lapozgat­ja nevetve a füzetet az elnök. — Egy nevet azért mondok: Istvanovszki Ferenc kőműves már öt hét végét „feláldozott” a közösség javára . . . (Sárközi) elektromos részegységek Drégelypalánkrol Korszerű riasztóberendezéseket gyártanak A drégelypalánki Szondi Lakatos- és Szerelőipari Szö­vetkezet jól halad az ötödik ötéves tervre előirányzott ter­melési és pénzügyi terveik valóra váltásával. Vállalkozásaik során első­sorban azokat a megrendelé­sekét részesítik előnyben, amelyek a központi telep folyamatos munkaellátottsá­gát biztosítják. A központi te­lephely részesedése a terme­lésből (egyébként) évről évre növekszik. (1976-ban a terme­lési érték 24,4, az idén az első fél évben már 38,4 százalékát itt állították elő.) A termelési feladatok tel­jesítése szükségessé tette az állami nagyipart hasznosan kiegészítő kooperációs kap­csolatok szélesítését. A dré­gelypalánki ipari szövetkezet az idén tovább erősítette üzle­ti kapcsolatait a korábbi megrendelőkkel és egész sor új vállalattal működik együtt. Ennek következtében gyárt­ják (egyebek között) az elektromos berendezések és készülékeit részegységeit. Ez az ipari szövetkezet profiljá­ba szervesen illeszkedik, s hosszabb távra is jó jövedel­met biztosít. Az ipari szövetkezet part­nerei, ismerve a szövetkezet felkészültségét, munkái ja­vuló műszaki színvonalát, folyamatosan adnak megbízá­sokat s ennek révén a szövet­kezetnek sikerült szert tenni ■ olyan kapcsolatokra, amelyek a tervidőszak végéig és a ha­todik ötéves tervben is bizto­sítják a központi telep folya­matos termelését. Az idei első fél évre a szö­vetkezet 56 millió forintos termelési értéket tervezett, amelyet több mint 8 millió forinttal teljesítettek túl. A nyereség is ennek megfelelő­en alakul, 13 százalékkal fö­lötte van a fél évre előirány­zottnak, s eléri az 5,7 millió forintot. A kedvező eredmé­nyek lehetővé tették, hogy a bérgazdálkodás is a tervezett­nek megfelelően alakuljon. Az idén több mint 4 százalékos bérfejlesztést kaptak a szövet­kezet dolgozói. Az idén a Szondi Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet beruházási összege elmarad a korábbi esztendőkétől, a szűkösebb fejlesztési alap miatt. Elsősorban arra töre­kednek, hogy az idei tervben megfogalmazott feladatok teljesítéséhez szükséges for­góalapot növeljék. Az idei műszaki fejlesztések közül leg­fontosabb feladatnak tartják a Palánk nevet viselő jelző­riasztó berendezések korszerű­sítését. „Légpárnás óriás” Boulogne sur-Mer francia kikötővárosban vízre bocsátot­ták a világ legnagyobb légpár­nás kompját. Az ötemeletes ház magasságú „óriás” az Anglia és Franciaország közöt­ti teher- és személyszállítás­ban vesz részt. A komp 400 utassal és 65 személygépkocsi­val a fedélzetén óránként 130 kilométeres sebesség elérésére képes. A légpárnát két, egyen­ként 3200 lóerős gázturbina hozza létre. Három ugyanilyen teljesítményű motor működteti a hajót előre mozgató propel­lereket is. ) Alagút a föld felett Sapporo, az egyik legésza­kibb japán város magaspályán közlekedő metróját különleges „alagútsapkával” látták el a hótorlaszok keletkezésének megakadályozására. Az utasok valóságos alagútban érezhetik magukat. Az ötletes megoldás­sal nemcsak áz időjárás sze­szélyeit sikerült némileg csök­kenteni, hanem azt a viszony­lag csekély zajt is megszüntet­ték, melyet a gumikerekeken gördülő kocsik okoznak. A közösségért ?sandán j-r,j! í H n. H**.' 11,1 .. ■ ..'■ R aktár — előregyártó!) elemekből Jobb híján sokszor még a szabad ég alatt is tárolta a vasárut, járműveket a balas­sagyarmati vasbolt. A raktár­gondokon enyhítendő, új elő­regyártott elemekből készült raktárhelyiséget építenek a bolt udvarán. Az új raktár 330 ezer fo­rintba kerül, s 120 négyzet- méter alapterületen képes lesz a raktározási feladatok ellá­tására. Az épület befejezését november végére vállalták a Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet, dolgozói. A Magyarnándori Állami Gazdaságban 22 szocialista brigád 433 tagja tett vállalást az idén a munkaverseny-moz- galomban- Közéjük tartozik, az állattenyésztők tizennyolc fős szocialista brigádja is. akik a nógrádkövesdi tehené­szeti telepen végzik minden­napi teendőjüket. A brigád­ban állatgondozók, takarmá- nyozók, traktorosok és rako­dók szorgoskodnak. — Egymás munkájára va­gyunk utalva. Ahhoz, hogy jó eredményeket tudjunk el­érni, valamennyiünknek oda- adóan kell ellátni feladatát — mondja Laczka Józsefné, a brigád vezetője. Hogy valóban igyekvő em­berek dolgoznak a telepen, bizonyítja az egy liter tej elő­állításához, egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges abrak felhasználásának csök­kenése. Az üszőknél a ter­vezett tizenhét kilogrammal szemben 18,2 kilogramm havi súlygyarapodást értek el. Az 346 jószágnál 2117 kilogramm többié tsúlyt jelent- Nagy mennyiségű abrakot takaríta­nak .meg például a növendék üszőknél. A három és fél ki­logrammos pijrcióból átlafio­ISóarádkövesdi tehenészek Egymásra utalva dolgoznak san csak három kilót etettek meg. öt éve, hogy a kollektíva, elnyerte a szocialista brigád címet. Azóta kétszeres arany­koszorús címmel büszkélked­hetnek. Ha a munkáról van szó, a brigádtagok nem haboznak. Reggel háromkor kelünk, el­A ki erejével Erős a kő. Erősebb az em­ber. De azért akármilyen ke­mény is a küzdelem kettejük között — megmaradnak ba­rátoknak. Szandán, aligha­nem, sokan tanultak a kőtől. Ha mást nem, szívósságot, ke­ménységet. Sokan kipróbálták rafta erejüket, s küzdenek vele ma is fenn a hegyben, a bányában. Igaz, alaposan meg­változott körülmények között. ’’elsőczi András tanácsel­nökkel a felfelé kaptató ta­nácsudvarban találkozom. Melegítőben, izzadtan érke­zett a hegy aljából, ahol jó- néhány szandai társával együtt társadalmi . munkán dolgozott. Nem éppen megszo­kott kép, ahogy a községi ta­nács elnöke fáradtán a ke­mény fizikai munkától, az adóügyekkel foglalkozó ta­nácsi dolgozóval együtt Jha- zafelé ballag a társadalmi munkáról. Félreértés ne es­sék, nem példának szánom Pelsőczi elnök és ügyintéző­jének munkáját, hanem a szandai lélek megmutatko­zását látom ebben a jelenet­ben. Mert a tanácselnök is kő­bányász volt régebben. Onnan' érkezett az elnöki székbe. Mikor is? Tizenhét esztendeje került le a hegyről, ide a tanácsra. A hegyen, a bányában ma tizennyolc szandai dolgozik. Úgyszólván, minden munka­helyre jut belőlük egy-kettő. Nem csoda hát, ha velük kü­lönösen jó a tanácselnök kap­csolata. Talán szavak nélkül is szót értenek. Mindenesetre, amikor a község felvirágozta­tása érdekében tenni kell — rájuk mindig számíthat a ta­nács, s személy szerint az egy­kori társ, a kőbányászból lett szandai tanácselnök. Azt mondja: — Kővel segítenek! S, ebben bizony nagyon sok minden benne foglaltatik. De vannak itt mások is, akikre ség lenne a segítségre, a he- dai hegy, a vár környékének számítani lehet, amikor utat, lyi gondok enyhítésére az természetvédelmi, turisztikai ravatalozót, esőbeállót kell üzemektől is. Erre azonban fejlesztésében munkát kezd- építeni, vagy szabadtéri szín- csupán az ipari szövetkezet tünk — újra csak ők segítet- padot a szomszédos Terény- adott eddig példát. Három tek. ben. Ahonnan viszont tanács- alkalommal is. Amikor hozzá- A szandaiak komolyan vet- tag érkezik szandai társa- járult az óvoda korszerűsí- ték a természetvédelmi te- dalmi munkára. De vegyük téséhez, felszereléséhez há- rület feladatait, a turisztika csak sorjába, hogyan is tör- rom-háromezer forinttal. A előmozdítását, s összefogással tént legutóbb is? szandai emberek, terényiek olyan esőbeállót építettek, ami Szandához, a szandai ta- társadalmi munkát végeznek, (természetesen) szandai kő- nácshoz tartozik Szandavár- kommunista műszakokban bői készült. Az erdőgazdaság alja és Terény, a nemzetisé- dolgoznak az üzemekben, an- felhasználva a húszezer fo- gi község, ahol ötven százaié- nak a munkának az eredmé- rint megyéi segítséget,' a kos a szlovák ajkú lakosság nyét itthon nem látják. Ezért szerkezetet készíti el rá. Ez a aránya. A három településen aztán nagyobb szükség van munka elkészült, már csak a összesen mintegy 2200 lakos talán, mint bárhol, például a szerkezet beemelése van hát­éi. Ide tartozik még a lassan mindig tettrekész községi ön- ra. Vagy talán, mire ezek a elnéptelenedő —, jó néhány kéntes tűzoltók kétkezi mun- sorok megjelennek, az is a üresen álló ház van már — kájára. De jeleskednek is ép- helyére kerül. Az esőbeálló a két puszta; Cservölgy-puszta pen eleget a község építésé- híres és szép bazalt kőoszlo- és Szőlőkaija-puszta. A pusz- ben a tűzoltók! pok közelében, a hegyi for­tai házakat éppen négy esz- — Az új gyakorlati forma rásnál épült meg. Az oszlo­tendeje sikerült villamos bevezetése mellett járási elsők pokhoz vezető csapást — ké- árammal ellátni, de a beljebb lettek tűzoltóink — mondja a sőbb valóságos úttá szélesül költözést ez' sem állíthatta tanácselnök nem kis büszke- — a helybeli felső tagozatos meg. Az Ipari Műszergyár séggel. — Építjük a ravatalo- iskolások készítették, Kovács berceli gyáregységében , so- zót, ott kiásták, kigyűrűzték Attila _ pedagógus vezetésével, kan dolgoznak a szandaiak, a kutat, de kiásták a vízve- S talán mindennél érdeke- terényiek közül. A nők több- zeték helyét is, végig. Sokat sebb az, hogy éppen mostad sége eljár a gyarmati kábel- segítenek a mi tűzoltóink, nában, az esőbeálló építése gyárba, s a közeibe, a Buda- ugyanezt mondhatom a tér- idején merült fel a pártolásra pesti Gép- és Műanyagipari melőszövetkezetre is. —Most érdemes gondolat: a helybeli- Szövetkezet telepére. például, hogy a járási párt- eknek kellene munkástelke­És hát, a szandai tanácsot végrehajtóbizottság határo- két kijelölni azon a szép te­sem „veti fel a pénz”. Szűk- zatának megfelelően a szán- rületen. Ott, ahol régebben, a ____________________________________________vulkanikus talajon, nagyon j ó szőlő termett. Petrás József terényi ta­nácstag, a szandai elnök, Csordás János tanácsi dol­gozó, Karaba János tsz-épí- tésvezető, Konlányi József ag- ronómus, Tőtési József gép­kocsivezető, Kiss János ag- ronómus, Koplányi István (káplán), Malomvizi Zsolt mű- velődésiház-igazgató, peda­gógusok, gyerekek, szandaiak, váraljaink, terényiek össze­fogása a legszebb hír ma, a hegyaljai Szandáról. T. Pataki László . hehn 3 Munkában, a Szanda aljában. (Malomvizi Zsolt felvétele) munka mellett szerzett isme­retek sokat segítettek a bor­júelhullás csökkentésében, amit öt százalékról 4,5 száza­lék ' alá sikerült szorítani Problémája a brigádnak, hogy akad, akinek még mindig, ni'ncs meg a nyolc osztálya. Szívesen eljárnak az órákra. Csak az a baj, hogy ütközik a munkaidejükkel, mivel es­te is dolgoznak. Laczka Józsefné, a tejház vezetője naponta átlagosan kétezer liter tejet szűr, hűt. Csaknem másfél évtizede nak ezer forintot adtak játér kokra. Régi, jó szokásuk, hogy ha valaki megbetegszik, ebből vesznek ajándékot, vi­rágot. Az alsó tagozat tanu­lóit is támogatják és a gaz- , ... ... .... . daság autóbuszán már kétszer szorgoskodik itt. Munkájával kirándultak Esztergomba. engedettek- Mint elmondó­ta, nagy megtiszteltetes volt Ügy élnek együtt, mint egy számára, hogy Budapesten a nagy családban. összetarta- szocialista brigádvezetők ága- végzünk a telepen, ép ha keil nak jóbán-rosszban. Nehéz is zati tanácskozásán Sándor kilenctől dójig a társadalmi új brigádtagnak közéjük lép- István'nal képviselhette a munkában ^ is számolhatnak *nj_ Ha egy dolgozó hatbón;»pi Magyarnándori Állami Gaz- veiünk — jegyzi meg szeré- munkájával bebizonyítja ké- daságot. pességeit, tud alkalmazkodni a kollektívához, akkor lehet szocialista brigádtag. De nem­csak a munkában élenjárók. Tudásukat állandóan bővítik. Közösen iratkoztak be a köz­ségi könyvtárba, ahonnét nyen a brigádvezető, s hozzá­teszi : — legutóbb az asszo­nyokkal a napközi szépítésén dolgoztunk. Kimeszeltük a termeket­A szocialista brigád a fá­rasztó, nehéz munka után, — Nem egy modern telep a miénk, de mi megmutatjuk, hogy itt is 'és ilyen körülmé­nyek között is lehet figyelem­re méltó eredményeket elér­ni — mondja búcsúzóul. szívesen segít a gyümölcs be- szakmai könyveket kölcsönöz- takarításában is. Az itt kere- nek. Laczka Józsefné és Ján- sett pénzt a közös kassza- vári Andrásné az idén érett- ban őrzik, amiből az óvodá* ségizett. A lelkiismeretes Kodak István Kézimunka­kiállítás A Budapesti Finomkötött- árugyár balassagyarmati gyár­egységének KISZ-fiataljai, va­lamint a helyi kézimunkaklub tagjai kiállítást rendeztek a gyáregység előcsarnokában. A csaknem félszáz kiállított da­rabot a napokban megtekin­tették a salgóbányai KISZ- iskola hathónapos tanfolya­mának hallgatói, valamint a városi KISZ-bizottság appará­tusa is. NÖGRÁD — 1978. október 14., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom