Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

KÖZL (Folytatás az 1. oldalról.) lakosságnak sok gondot okoz, hogy a lakásépítés ütemével nem tart lépést az iskolák, az egészségügyi és a szolgálta­tó létesítmények megépíté­se. 2. A Központi Bizottság megállapította: a XI. kong­resszus határozataiban, a párt programnyilatkozatában kitűzött célok megkövetelik az építőipar teljesítőképessé­gének jelentős növelését, az irányítás, a szervezettség színvonalának emelését. Az építő- és építőanyag-iparnak az eddiginél tervszerűbben, hatékonyabban, jobb minőség­ben kell kielégítenie a gaz­daság fejlesztését és az élet­körülmények javítását . szol­gáló építési igényeket. Az építőipar erőforrásait mindenekelőtt az állami nagyberuházások, az export- árualapok bővítését szolgá­ló beruházások meggyorsí­tására, a lakások és a hozzá­juk kapcsolódó létesítmé­nyek felépítésére kell össz­pontosítani. Ezzel egyidőben nagyobb figyelmét kell for­dítani az épületfenntartási, -felújítási munkák meggyor­sításához szükséges feltéte­lek biztosítására. Folytatni kell az építés ipa­rosítását. Hazai adottságaink és a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségei­nek jobb kihasználásával ja­vítani szükséges az építő- és építőanyag-ipar technikai fel­szereltségét, műszaki szín­vonalát, anvag- és alkatrész- ellátását. ösztönözni kell a korszerű építési módok gyor­sabb és nagyobb arányú el­terjedését. Alapvető követelmény a ve­zetés, az üzem- és munkaszer­vezés színvonalának emelése, a rendelkezésre álló eszközök és munkaerő ésszerűbb fel- használása. Az építőipar ter­melésének a növekedése a jö­vőben is a munka termelé­kenységének emelkedéséből származzék. Halaszthatatlan teendő a munkaerő-gazdálko­dás javítása, a tervszerű foglalkoztatás biztosítása. A szakmai képzés és továbbkép­zés, a közép- és felsőfokú szakoktatás igazodjék még Inkább a gyakorlati követel­ményekhez. Az anyagi és erkölcsi el­ismerés az eddigieknél job­ban fejezze ki az elvégzett munka minőségét, a kiemel­kedő teljesítményt. Széle­sebb körben kell alkalmazni a teljesítménybérezés olyan formáit, amelyek a szervezet­tebb, a jobb minőségű és a hatékonyabb munkára ösztö­nöznek. Lényegesen javítani kell a munkafegyelmet, a munkaidő kihasználását. A gazdasági és műszaki ter­vezésben. a kivitelezésben egy­aránt szigorúan érvényesíte­ni kell a takarékosságot. Az épitőányag-ipar fő fel­adata, hogy az építőipar és a lakosság igényeit egyenlete­sebben, javuló színvonalon elégítse ki. Hasznosítsa job­ban a hazai nyersanyagva- gyont, bővítse az építőanya­gok kínálatát, növelje a gaz­daságos exportot. Fejleszteni kell az építés' ágazat ipari hátterét. A kohá­szat, a gép-, és a vegyipar, a fa- és a textilipar gondos­kodjék az ehhez szükséges kapacitásokról. Az ipar, a ke­reskedelem és a szállítás ma­gasabb ' színvonalon elégítse ki az építőipar szükségleteit. Tovább kell javítani az építő-, és építőanyag-ipar dol­gozóinak élet- és munkakörül­ményeit, szociális, kulturális ellátottságát. A változó mun­kahelytől, a családtól való tá­vollétből eredő hátrányok ellensúlyozására intézkedések szükségesek. Folytatni kell a munkásszállók építését és a meglevők korszerűsítését. 3. Az építési igények és az építőipar kapacitása közötti jobb összhang megteremtése megköveteli a központi terve­ző- és irányítómunka színvo­nalának emelését. A népgaz­dasági terv jobban alapozza meg az építőiparnak a többi ágazattal arányos, összehan­golt, a szükségletekhez igazo­dó fejlesztését. A gazdasági szabályozó rendszer segítse elő. hogy az építőipar fejlő­dése és munkája/ szorosabban kapcsolódjék a népgazdasági tervben előirányzott felada­tokhoz; számoljon az építési ágazat sajátosságaival. Nagy figyelmet kell fordíta­ni a beruházási folyamat szer­vezettségének javítására, a be­ruházók, a tervezők és a ki­vitelezők kölcsönös érdekelt­ségének fejlesztésére, együtt­működésük erősítésére, a szerződések fegyelmezett tel­jesítésére. A beruházó, a ter­vező és a kivitelező közösen alakítsa ki a megvalósítás programját- Érdekeltségük és felelősségük szorosan kapcso­lódjék az elfogadott program végrehajtásához. Az építő- és építőanyag-ipar előtt álló feladatok magasabb követelményeket támaszta­nak az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium irá­nyító munkájával szemben is. A minisztérium fordítson megkülönböztetett figyelmet, a műszaki-technikai fejlődés, meggyorsításának elősegítésé­re, az állami, a szövetkezeti, a házilagos építőszervezetele arányos fejlesztésére. Ösztö­nözze és támogassa a vállala­tok kezdeményezéseit. A minisztérium erősítse A Központi Bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a la­kásépítés és gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irány­elveit. Megállapította, hogy a la­káshelyzetben fordulatot ered­ményezett az. 1961—1975. kö­zötti 15 éves lakásépítési terv sikeres befejezése, 1 millió 50 ezer új lakás felépítése. Ebben az időszakiban az ország lakos­ságának egyharmada, több mint egymillió család költözött új lakásba. A lakásépítés az utóbbi években is lendületesen folytatódott: az idei várható teljesítéssel együtt az V. öt­éves terv első három évében több mint 270 ezer lakás épül fel. A lakásviszonyok további javítása a jövőben is fontos feladat. Arra. kell törekedni, hogy az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével 1990-ig a lakásigények nagy része fo­kozatosan kielégíthető legyen. Az új lakások építésével egy­idejűleg meg kell gyorsítani a régi lakások felújítását és kor­szerűsítését; javítani kell a lakásgazdálkodást. 1. A második 15 éves lakás- építési terv 1976—1990. között 1 millió 200 ezer új lakás fel­építését irányozza elő. A népgazdaság teherbíró képességével összhangban keil növelni a lakások átlagos alap­területét, és javítani kell fel­szereltségüket, minőségüket. A sokrétű és változó igények ki­elégítése végett növelni szük­séges mind a nagy családok elhelyezésére, a több generá­ciós együttélésre alkalmas több szobás lakások, mind a gyermektelen házaspárok és az egyedülállók részére megfelelő kisebb lakások arányát. Foly­tatni kell a nyugdíjasházak építését is. Az új lakások nagyobb iésze koncentráltan, korszerű kivi­telezésben és mintegy 50—60 százaléka többszintes épüle­tekben létesüljön. A nagyváro­sok és általában a városok la­káshelyzetét gyorsabb ütem­ben kell javítani. Az új laká­soknak mintegy kétharmada a városokban, ezen belül Buda­pesten 300 ezer lakás épüljön fel. A városi lakások növekvő hányadát városrész nagysá­gú negyedekben kell felépí­teni. Az oktatási, egészség- ügyi, kereskedelmi és más szolgáltató létesítmények az új lakásokkal egyidőben ké­szüljenek el. A községekben a jövőben is zömében egyedi családi házak épülnek, de elő kell segíteni a beépíthető te­rületek ésszerűbb hasznosí­tását, a telepszerű, több la­kásos családi házak számá­nak növelését. 2. A lakások fenntartása, felújítása, korszerűsítése az eddiginél több figyelmet, terv­szerűbb munkát igénylő fon­tos feladat. Gyorsítani kell az A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a magyar munkásosztály marxista— U NóGRÁD - 1978. októbei 14., szombat kapcsolatait az egyes építő­ipari szervezeteket irányító, felügyelő főhatóságokkal és a tanácsokkal. Az építőipar országos válla­latai összpontosítsák tevékeny­ségüket a népgazdaság legfon­tosabb beruházásainak megva­lósítására. A területi allami építőipari vállalatok készülje­nek fel növekvő és több irá­nyú feladataik ellátására, fej­lesszék az ehhez szükséges szerelő, szakipari és egyéb kapacitásaikat A mezőgazda- sági építkezések jelentős részét ezután is a mezőgazdasági üzemek építőszervezetei vé­gezzék. Az építőipari szövet­kezetek, a tanácsok irányítása alatt működő vállalatok to­vábbra is elsősorban a lakos­ság építési igényeit elégítsék ki. Az építő- és építőanyag­ipari vállalatok az eddigieknél szélesebb körben alkalmazzák a korszerű irányítási és válla­latszervezési módszereket. A szakosítás előnyeinek Kihasz­nálása érdekében erősítsék és fejlesszék tovább a vállalatkö­zi együttműködést. 4. A tudományos kutatás jobban kapcsolódjék az építő­ipar igényeihez, feladataihoz. Az ágazati kutatómunka a ren­delkezésre álló kapacitások ésszerűbb, koncentráltabb iel- használásával segítse a korsze­rű gyártási eljárások megala­pozását. A kutatóintézetek ak­tívabban vegyenek részt tudo­mányos eredményeik gyakor­lati bevezetésében; fordítsanak figyelmet a külföldi kutatá­si eredmények átvételére, al­kalmazására. továbbfejleszté­sére. A műszaki tervezés fontos feladata: az új technológiák, az anyaggal és energiával ta­karékoskodó építészeti megol­dások, a tipizált és szabványo­sított elemek széles körű al­kalmazása, az anyagi lehetősé­geinkkel arányban álló, ren­deltetésüknek jól megfelelő létesítmények tervezése. A műszaki tervezők, az épí­tőművészek mindezt figyelem­be véve törekedjenek esztéti­kus, változatos, a környezettel összhangban álló építészeti megoldásokra. elmaradt és az esedékes fel- 4. Az előirányzott lakásépf- újításokat. tés, -felújítás és -korszerűsí­A folyamatos karbantartás- járuljon hozzá település­sal egyidejűleg — 1990-ig — fejlesztési céljaink eléréséhez, 100—120 ezer komfort nélkü- mérsékelje az alapellátásban li, állami tulajdonban levő meglevő különbségeket a te- lakásból mintegy 50—60 ezer lepülések között, jól felszerelt, nagybbb alap- ötéves terv lakásépí­területű lakást kell létre- -Sazdálkodási céljainak hozni, 70—80 ezer félkomfor- megvalósítása eredményesen tos lakást pedig komfortossá A, következő évtized kell átalakítani. Elő kell se- lakásépítési es lakásgazdálko- gíteni, hogy á la' osság a saját öasi feladatait az ötéves nép­munkájával is íokozottabban §azőasagi tervekben kell vegyen, részt a lakások kar- konkrétan előirányozni, bantartásában. 3. A lakásépítés és -fenntar­tás olyan társadalmi feladat, amelynek anyagi terheit az állam és a lakosság a jövő­ben is közösen viseli. A te­herviselés arányait gazdasá­gi lehetőségeinkkel, életszín­vonal-politikai céljainkkal összhangban kell megállapí­tani. A lakásigények kielégíté­sében a továbbiakban is több­féle formái kell -lalkalmazni. Ezek ösztönözzenek a lakosság, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények erőforrásainak fokozottabb bevonására; segít­sék elő a lakásépítési terv biztonságos teljesítését. Az állami bérlakások szá­ma fokozatosan emelkedjék. A VI. és VII. ötéves terv éveiben — a jelenlegi 23 szá­zalékkal szemben — a fel­épülő új lakásoknak mintegy 30 százaléka állami bérlakás legyen. A személyi tulajdonú laká­sok építésének formái a jö­vőben is a lakosság igényei­nek differenciált kielégítését szolgálják. Jobban ki kell használni a szövetkezésben levő előnyöket. Növelni kell a lakásépítő szövetkezetek sze­repét a személyi tulajdonú többszintes lakóházak és a családi házak építésében. A magánlakás-építést megfele­lő hitelekkel, előkészített te­rületek biztosításával, a ha­tósági eljárások egyszerűsíté­sével, a típustervek válasz­tékának bővítésével, építő­gének kölcsönzésével to­vábbra is segíteni kell. Nö­vekvő mértékben kell tá­maszkodni a lakosság azon készségére, hoev saiát esz­közeivel és munkáiéval is hozzájáruljon a lakásépítés­hez. A lakásigények gyorsabb és differenciáltabb kielégíté­se érdekében a lakáscsere le­gyen intézménves, és váljék a lakásgazdálkodás szerves ré­szévé. A tanácsok az úi álla­mi lakások egv részét közvet­lenül használják fel a lakás­cserék ösztönzésére. A lakásépítésben és -gaz­dálkodásban a jövőben is biz­tosítani kell, hogy a többgyer­mekes családok, a fiatal há­zasok és az ipari munkások az átlagosnál gyorsabban jussa­nak lakáshoz. Ili. leninista forradalmi élcsapa­tának, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának 60 évvel ezelőtt történt megalakulásáról, a dolgozó magyar nép törté­Az építő- és az építőanyag­ipar, a lakásépítés eredmé­nyeihez nagymértékben hoz­zájárultak a pártszervezetek, a tömegszervezetek, társadal­mi mozgalmak. A feladatok sikeres teljesíté­se érdekében tovább kell erő­síteni a párt gazdaságirányító, politikai szervező és ellenőrző munkáját. Az építő- és az épí­tőanyag-iparban dolgozó párt- -szervezetek támogassák a vál­lalatok gazdasági vezetését a tervszerűbb, hatékonyabb munka feltételeinek megte­remtésében, mozgósítsák a párttagságot és az egész kol­lektívát a határozatokban fog­lalt feladatok megvalósítására. A vállalatok vezetői jobban támaszkodjanak az üzemi de­mokrácia intézményeire, igé­nyeljék és hasznosítsák a dol­gozók észrevételeit, javaslata­it. A szakszervezetek a terme­lést segítő tevékenységükkel, a munkaverseny-mozgalom fel­karolásával, érdekvédelmi és nevelési feladataik jó ellátá­sával járuljanak hozzá az ága­zat dolgozóinak eredményes munkájához. A Kommunista Ifjúsági Szövetség fokozza felvilágo­sító és szervező tevékenysé­gét, befolyását az építő- és építőanyag-iparban dolgozó fiatalok körében. Segítse a fi­atalok beilleszkedését a mun­kába. Mozgósítsa tagságát, az ifjúmunkásokat a vállalati tervek határidőre és jó mi­nőségben való tejlesítésére. A sajtó, a rádió és a tele­vízió segítse elő a tervek megvalósítását, az eredmé­nyeket és a gondokat reáli­san ismertesse. a közvéle­mény formálásával járuljon hozzá az építő- és építő­anyag-ipar dolgozóinak meg­érdemelt, nagyobb társadal­mi megbecsüléséhez. A Központi Bizottság fel­hívja a komunistákat, a tár­sadalmi, az állami, gazda­sági vezetőket, az építőipar, és építőanyag-ipar dolgozóit, munkásosztályunkat, népün­ket segítsék elő az ország gazdasági fejlődését, a dolgo­zók életkörülményeinek to­vábbi javulását biztosító építési feladatok sikeres meg­oldását. netének e kiemelkedő ese­ményéről novemberben ün­nepi ülésen emlékezik meg. (MTI) Gromiko Bukarestben A Román Kommunista A küldöttség tagjai Borisz Párt Központi Bizottságának Ponomarjov, a PB póttagja, meghívására pénteken Buka- a KB t;tk£raj Konsztantyin restbe erkezett az SZKP kul- , döttsége Andrej Gromikónak, Ruszakov, a KB titkára es az SZKP KB Politikai Bízott- V. Drozgyenko, a KB tag­sága tagjának, a Szovjetunió ^ a Szovjetunió bukaresti külügyminiszterének vezeté- nagykövete sével. Magyar gyorssegély Vietnamnak lis és hadirokkantügyi mi­niszterhelyettes vette át a küjdeményt. Karsai Lajos nagykövet az átadás során hangoztatta, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya és népe inter­nacionalista kötelességének, tartja, hogy segítséget nyújt­son a vietnami árvízkataszt­rófa áldozatainak. Nguyen Kien miniszterhelyettes ki­fejezte a vietnami kormány őszinte háláját a gyors segít­ségnyújtásért, amely — mint mondotta — híven tükrözi a Magyar Népköztársaság párt­jának, kormányának és népé­nek testvéri szolidaritását. - . Győri Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Pénteken Hanoiba érkezett az a különrepülgép, amely a magyar kormány gyorssegé­lyét hozta az árvízsúlytotta Vietnamnak. Az IL—18-as repülőgép több mint 12. ton­na áruteherrel a kora délutá­ni órákban ért földet a Női Bai-i repültéren. A magyar kormány nevé­ben Karsai Lajos, hanoi nagy­követ adta át a segélyszállít­mányt, amely a többi között élelmiszert, gyógyszert, ro­varirtót, sátrakat' és takaró­kat tartalmaz. A VSZK kormányának ne­vében Nguyen Kien szociá­Libanoni Az ingatag bejrúti fűzszünet árnyékában az ország vezetői diplomáciai és katonai lépé­sekkel igyekeznek előkészíteni a vasárnap kezdődő külügymi­niszteri értekezletet, amelyen az Arab Liga Libanonban ál­lomásozó alakulatait szolgálta­tó és tevékenységüket finan­szírozó arab államok képvise­lői vesznek részt. A Bejrút melletti Beiteddinbe várják Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuva­jeientés it és Szíria diplomáciájának vezetőjét, a hírek szerint Jor­dánia részvétele sem kizárt. Szárkisz elnök a vasárnap kezdődő külügyminiszteri ér­tekezlet előkészítése során pén­teken találkozott Pierre Gema- jellel, a legnagyobb jobboldali párt, a falangisták vezetőjé­vel. Kormányforrások közlése szerint az államfő tájékoztat­ta a jobboldali vezért damasz­kuszi tárgyalásairól és arab körútjáról. Szocialista hírügynökségi tanácskozás Tíz szocialista ország hír- ügynökségeinek vezetői há­romnapos tanácskozást tar­tottak Moszkvában. Az értekezleten megvitatták a szocialista hírügynökségek együttműködésének kérdéseit. Egyebek között tárgyaltak ar­ról, milyen szerepet töltenek be ezek a hírügynökségek a világközvélemény tájékoztatá­sában a szocialista közösség országainak politikájáról, mely a fegyverkezési hajsza megfékezését, a nemzetközi biztonság megszilárdítását, az enyhülési folyamat erősítését, a nukleáris háború veszélyé-, nek megszüntetését célozza. Könyvelt, a béke szolgálatában — 1978 végén szándéko­zunk megjelentetni L. I. Brezsnyev könyveit, a „Kis földet” és az „Üjjászületést”, valamint egy külpolitikai kérdésekkel foglalkozó cikk- gyűjteményét is —, jelentet­te be a neves angol—amerikai kiadóvállalat, a Pergamon Press igazgatója, Robert Maxwell a szovjet főváros­ban tett látogatása alkalmá­ból. — Rendkívüli módon megragadott minket a szov­jet állam vezetőjének mély politikai optimizmusa. — Több mint 25 éve fordít­ja a „Pergamon Press” az orosz irodalmat — folytatta R. Maxwell. — és ez idő alatt sok ezer könyvet adtunk ki, közöttük a szovjet sajtóban megjelenő legérdekesebb cik­kekből összeállított kötete­ket is. Kapcsolataink évről év­re erősödnek, és úgy vélem, hogy mind két fél számára hasznosnak bizonyulnak. — Az első moszkvai nem­zetközi könyvkiállításon és -vásáron, 1977-ben cégünk 50 export- és 50 importszerző­dést kötött. A többi között megegyezés jött létre L. I. Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke életrajzának kiadásá­ról is. Leonyid Brezsnyev maga vállalta el az előszó megírását a már sok ország­ban jelentős sikert aratott ki­adványokhoz. — A legváltozatosabb te­matikában adjuk ki a szovjet irodalmat — folytatta R. Maxwell — így tudományos­technikai. társadalomtudomá- nyi-Dolitikai szakirodalmat, szépirodalmi műveket. Az egész világ közvélemé­nyét foglalkoztatja a Szibé­riában zailó nagv „kísérlet” és ígv a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tago­zatának tevékenysége is. En­nek kapcsán már előkészü­letben van a tagozat vezető­jének, G. Marcsuknak köny­ve. .. Az első moszkvai könyvvá­sáron még korántsem minden angol kiadó képviseltette ma­gát, jó néhányan közülük pro- pagandisztikus fogásnak ítél­ték a kiállítást és vásárt. Ma már ők is szeretnének részt venni a második vásáron, azonban előnyben részesül­nek azok, akik már az első moszkvai rendezvényen is je­len voltak. Robert Maxwell olyan üz­letember, aki felismerte a gazdasági békés egymás mel­lett élés fontosságát is. Ter­mészetesen' szert tesz a keres­kedelmi haszonra, azonban ezzel egyidejűleg elősegíti a kölcsönös megértés és biza­lom fejlődését az emberek és népelj között. Az első moszkvai kiállítá­son egy nyugati riporter erő­sen kritizálta a Pergamon Press kiadóvállalat igazgató­jának tevékenységét, és 'kiíe- lentette: — Maxwell „látási zavarokkal” küzd. Ma már persze mindenki számára világos, hogy ha Mr. Maxwell szenved is ugyan ilyen „látási zavaroktól”, szembetegsége, kritikusaival ellentétben, nem szűklátókö­rű közeliátás... „Gondolkodom,' tehát va­gyok”, mondta a nagy fran­cia filozófus, Descartes. A Pergamon Press elnökének vélefnénye szerint a kereskedő­nek is Descartes elvei sze­rint kell élni, azaz nem sza­bad kijönni a gondolkodás gyakorlatából, ö maga sokat tesz azért, hogy a könyv ne csak nyereséges vállalkozás legyen, hanem a béke és a haladás ügyét is szolgálja. És ez az 1979 szeptemberében megrendezésre kerülő II. moszkvai könyvkiállítás és -vásár jelszava is, ahová a világ legkülönbözőbb orszá­gaiból várják a résztvevőket. Gavriil Pctroszjan ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom