Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

- ' - I KOtí Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NOGRAD megyei bizottsága MEGYEI TANÁCS LA PJA XXXIV. ÉVF., 243. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. OKTÓBER 14., SZOMBAT zleme a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978, október 12-i ütéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1978. október 12-én, Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tit­kárai, a Minisztertanács tagjai, a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának, gazdaságpolitikai osztályának, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak a vezető munkatársai és a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról,Friss István clvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveit. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyze­tet és jóváhagyta a párt- es állami vezető szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. 1. Párt- és állami kapcsola­taink a szocialista közösség testvérpártjaival, országaival tovább erősödtek, eredménye* sen fejlődtek. Kiemelkedő jelentőségű ese­mény volt Kádár János és Le- onyid Iljics Brezsnyev elvtár­sak júliusi találkozója a Krím-félszigeten. A találkozó újólag megerősítette pártja­ink, országaink egységét, né­peink közös elveken és azonos célokon alapuló történelmi ba­rátságát ; eredményesen já­rult hozzá sokoldalú kapcso­lataink fejlesztéséhez együtt­működésünk további emélyíté. séhez. A megbeszéléseken ki­fejezésre jutott, hogy napja­inkban amikor az enyhülési politika folytatása az imperia­lizmus fokozódó ellenállásá­ba ütközik, pártjaink a béké­ért, és a társadalmi haladá­sért vívott harcban megkü­lönböztetett jelentőséget tu­lajdonítanak a szocialista kö­zösség egységének, minden imperialistaellenes erő össze­fogásának­A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy párt- és kormányküldött­ségünk júniusi látogatása a Lengyel Népköztársaságban tovább erősítette kapcsolatain­kat. A teljes egység és egyet­értés szellemében folytatott tárgyalások jól szolgálták a két párt, a két ország' sokol­dalú együttműködését, a ma­gyar és a lengyel nép hagyo­mányos barátságát. A testvéri szolidaritás és az őszinte barátság jegyében vett részt a magyar párt- és kor­mányküldöttség Kuba nemzeti ünnepén, a Moncada laktanya ostromának 25. évfordulóján. Pártunk és kormányunk képviseltette magát a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának 30. év­fordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A Központi Bizottság Hang­súlyozta, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a közelmúltban Bukarestben megtartott XXXII. ülésszakát fontos állomásnak tekinti a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében. A magyar nép­gazdaság további fejlődésének szempontjából nagy je­lentőséget tulajdonít az energia- és nyersanyagterme­lés, a mezőgazdaság és az élél- miszeripar, valamint a gépipar fejesztése érdekében elfoga­dott hosszú távra szóló cél­programoknak. 2. A Központi Bizottság megállapította: a nemzetközi enyhülési folyamat az impe­rializmus szélsőséges erőinek fokozódó aktivitása miatt le­lassult. Ennek ellenére az em­beriség számára nincs más ésszerű alternatíva, mint a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Az enyhülési folyamatot mindenekelőtt az fékezi, hogy a monopoltőkés csoportok ag­resszív körei fokozzák a fegy­verkezési versenyt. A világ né­peinek alapvető érdekeit sértő törekvéseiket saját közvélemé­nyük előtt azzal akarják iga­zolni, hogy újraélesztik a szovjet katonai fenyegetésről szóló régi koholmányokat. Az agresszív imperialista körök akadályozzák a meglevő vál­sággócok felszámolását és új feszültségeket teremtenek; so­rozatosan megpróbálnak bea­vatkozni a szocialista országok belső ügyeibe; politikai, • gaz­dasági nyomás különféle esz­közeivel igyekeznek meggátol­ni az önálló nemzeti fejlődés, a társadalmi haladás útjára lépett népek törekvéseit. A szélsőséges imperialista körök politikáját egyre nyíl­tabban támogatja a kínai ve­zetés. Pártunk, népünk hatá­rozottan elutasítja a maoista vezetők nacionalista, hegemó­niára^ törő külpolitikáját, amely súlyos károkat okoz a szocializmus, a haladás és a béke ügyének. Elítéljük a k'- nai vezetés durva provokáció­it és beavatkozásait a Vietna­mi Szocialista Köztársaság bel- ügyeibe. Szolidárisak vagyunk a vietnami néppel, támogatjuk a hazája függetlenségének megvédésére, a szocialista épí­tés sikeres folytatására irányu­ló erőfeszítéseiben. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai hathatós erő­feszítéseket tesznek az enyhü­lés vívmányainak megőrzésé­ért és kiszélesítéséért. A hala­dó és békeszerető erők világ­szerte fellépnek az enynülés mellett. A nemzetközi realitá­sokkal számoló polgári poli­tikusok szintén hozzájárulnak az enyhülés folytatásához. Az enyhülés folytatásának, a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításának alap­kérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösség országaival együtt mindent megtesz a fegyverkezési verseny leféke­zéséért, a nemzetközi fóru­mokon határozottan fellép a leszerelési intézkedések elő­mozdításáért. Ezen az úton döntő fontosságú, hogy mi­előbb megegyzés szülessen a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Európa békéjének és bizton­ságának megszilárdítását szolgálná, ha a NATO tagálla­mai a kölcsönös biztonság el­vének megfelelő, konstruktív választ adnának a Varsói Szerződés országainak leg­utóbbi javaslatára a közép­európai haderők és fegyver­zet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. A Magyar Népköztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelően fejlessze együttműködését a más társadalmi rendszerű or­szágokkal Európában és földrészünk határain túl is. Ezt a célt szolgálták azok az államközi tárgyalások, ame­lyek a legutóbbi hónapokban hazánk és Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Bel­gium, Hollandia, Norvégia, Irán és Ausztrália képviselői között folytak. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ame­rikai közvetítéssel létreho­zott izraeli—egyiptomi külön- megállapodás figyelmen kívül hagyja az arab államok több­ségének és a palesztin népnek az érdekeit, akadályozza a közel-keleti válság tartós, igaz­ságos rendezését. A Központi Bizottság ismét megerősítette, hogy a közel- keleti válság átfogó, igazsá­gos rendezéséhez nélkülözhe­tetlen áz izraeli csapatok tel­jes kivonása valamennyi meg­szállt arab területről, a Pa­lesztina! arab nép törvényes jogainak helyreállítása, bele­értve az önálló állam alapítá­sa biztosításának jogát is. Csak ily módon szavatolható a tér­ség valamennyi országának független és biztonságos ál­lami léte. A közel-keleti bé­ke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tár­gyalásokon, a palesztinai arab nép képviselőjének, a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet­nek az egyenjogú részvételé­vel teremthető meg. A Magyar Népköztársaság, a szocializmust építő magyar nép szolidáris a közel-keleti térség haladó erőivel és moz­galmaival. Kétoldalú kapcso­lataink erősítése mellett ezt a szolidaritást fejeztük ki Muammar Al-Kadhafi líbiai államfőnek hazánkban tett lá­togatása alkalmával, párt- és kormányküldöttségünknek az Iraki Köztársaság jubileumi ünnepségein való részvételé­vel, valamint Jasszer Arafat­tal, a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet vezetőjével és a Szíriái Baath-párt képviselői­vel folytatott budapesti tár­gyalásainkon. 4. Az afrikai földrész, több országa a rendkívül nehéz ko- rülmények, az imperializmus és a fajüldöző rendszerek ál­landó provokációi ellenére to­vább halad előre a társadalmi fejlődés maga választotta út­ján. Pártunk, a magyar nép támogatja küzdelmüket a nemzeti függetlénség megvé­déséért, a gyarmati múltból örökölt elmaradottság felszá­molásáért, népeik nemzeti­társadalmi felemelkedéséért. Egyre bővülő kapcsolatain­kat és együttműködésünket, kölcsönös szolidaritásunkat fejezte ki és erősítette meg a Samora Machel elnök vezette mozambiki párt- és állami küldöttségnek, a Benin Népi Köztársaság párt- és kormány- küldöttségének magyarorszá­gi látogatása, valamint pórt- és kormánykül­döttségünk részvétele az etióp forradalom negyedik évfordulójának ünnepségein. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Központi Bi­zottság legutóbbi ülése óta is síéles körű nemzetközi te­vékenységet fejtett ki. A Központi Bizottság kép­viselői megbeszéléseket foly­tattak az amerikai, az angol, az argentin, a bolgár, a cseh­szlovák, a dán, a finn, a fran­cia, a guyanai, az iraki, az izraeli, a jordániai, a kongói, a kubai, az olasz, az osztrák, a panamai, a portugál, a sze-' negáli, a szír, az új-zélandi és a vietnami testvérpártok ve­zetőivel, képviselőivel. Az MSZMP küldöttségei részt vettek az ausztrál, a ciprusi, a finn, a görög, az indiai, a jugoszláv, a spanyol, a Srí Lanka-i és a Svájci Kommunis­ta Párt kongresszusán. A ta­lálkozások jól szolgálták a véleménycserét a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok elmé­lyítéséhez és a testvérpártok összefogásának erősítéséhez. Pártunk képviselői tárgya­lásokat folytattak a Német Szociáldemokrata Párt, a Chi­A Központi Bizottság át­tekintette az építő- és építő­anyag-ipar helyzetét, megha­tározta továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az építőipar munkájá­ról szóló 1964. évi határozata elérte célját, az iparág fejlő­dése meggyorsult. Nagy telje­sítményekre képes építő- és építőanyag-ipar jött létre, amely növekvő arányban já­rul hozzá a nemzeti jövede­lemhez, a nemzeti vagyon gyarapításához. 1. Az építőipar termelése 1960 óta megháromszorozódott. Az utóbbi években a termelés növekedése a munka termelé­kenységének emelkedéséből származott. Ipari és mezőgaz­dasági üzemek százai épültek fel, illetve bővültek új egysé­gekkel. Köztük olyan jelentős létesítmények, mint a Gagarin Hőerőmű, áz Ajkai Timföld­gyár, a Péti Műtrágyagyár, a Hejőcsabai Cementgyár, a Dunaújvárosi Hullámpapír­gyár, a Gyulai Húskombinát, a Zalaegerszegi Hűtőház. Fel­újult és bővült az ország út­hálózata, megkezdődött az autópályák építése. A már ki­épült metróvonalak lényege­sen javították Budapest tö­megközlekedését. Az építőipar eredményeiről tanúskodik a 15 éves lakás­építési terv túlteljesítése, az egészségügyi, oktatási, kultu­rális és sportintézmények bő­vülő hálózata és sok más, a lakosság életkörülményeit ja­vító létesítmény. A nagyará­Javában folyik a talajelőkészítés az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet Búcsú-táblájában. E munka befejezése után a csehszlovák gyártmányú Zetor Crystal traktor által vontatott kombinátorokat vetőgépek váltják fel, így idejében földbe kerül a jövő évi kenyérnek- való. A képen Erdős János traktoros a kombinátor karban- , tartását végzi. lej Szocialista Párt, a Japán Szocialista Párt és a Belga Szocialista Párt hazánkba ér­kezett küldöttségeivel, részt vettek a Jamaicai Népi Nem­zeti Párt és az angol munkás­párt kongresszusán. A meg­beszélések elősegítették egy­más helyzetének és álláspont­jának kölcsönös, alaposabb megismerését, az együttmű­ködés további lehetőségeinek feltárását a béke és a nem­zetközi biztonság megszilár­dításáért, az egyetemes em­beri haladásért folytatott te­vékenységben. 6. Hazánk külpolitikai cél­jait, az enyhülés és a társa­nyú építkezés nyomán városa­ink fejlődtek, nagy részük korszerű városközponttal és lakótelepekkel gazdagodott. Több új szocialista város szü­letett. Sokat változott a közsé­gek arculata is hazánkban. Lényegesen előrehaladt az építés iparosítása, emelkedett műszaki színvonala. Szélesebb körben alkalmazzák a korsze­rű építési módokat és techno­lógiákat. Az építőipari gépek teljesítménye négyszeresére nőtt. Tíz házgyár létesült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővS. Megkezdődött a könnyűszerkezetes építési program végrehajtása. Épí­tőanyag-ipari üzemek rekonst­rukciója és új üzemek létesí­tése lehetővé tette a népgaz­daság és a lakosság igényeinek jobb kielégítését. Az építő- és építőanyag-ipar fejlődésével egyidejűleg ja­vultak az ágazat dolgozóinak élet- és munkakörülményei, növekedett a szakmai hozzáér­tésük, politikai és általános műveltségük. A Központi Bizottság elis­meréssel állapította meg, hogy az építőipar jelentősen hozzá­járult társadalmi, gazdasági és településfejlesztési céljaink megvalósításához. Az eredmé­nyek fő forrása az építő- és az építőanyag-ipar doleozóinak áldozatkész munkája. Ezen be­lül kiemelkedő a dolgozóknak mintegy a felét kitevő törzs­gárda, valamint a szocialista dalmi haladás ügyét az elmúlt időszakban is jól szolgálta a Hazafias Népfront, a békemoz­galom, a magyar szakszerve­zetek, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség és más társadal­mi, tömegszervezetek és moz­galmak széles körű, aktív nemzetközi tevékenysége. Jelentős esemény volt a ha­vannai Világifjúsági Találko­zó. amely előmozdította a társadalmi. haladás, a béke, a népek közötti barátság és az imperializmus elleni har­cot. A találkozón a magyar fiatalok küldöttsége méltó­képpen képviselte ifjúságunk, népünk törekvéseit. brigádok helytállása, példamu­tatása. A Központi Bizottság az építő- és építőanyag-ipar nagy eredményeinek elismerése mellett rámutatott arra is, hogy objektív és szubjektív okok miatt az ágazat fejlődé­se nem volt egyenletes, és el­maradt az igények növekedé­sétől. A feladatok teljesítését ma is nehezítik az építőipar belső aránytalanságai. El­maradás főleg a szak- és sze­relőipari, a közművesítési, a mélyépítési és az épületfenn-’ tartási tevékenységben mu­tatkozik. Az építőipari gépek sokfélesége miatt nehéz az al­katrészellátás. A munka szer­vezettsége nem igazodik kellő­en az építés iparosodásának követelményeihez; nem megfe­lelő a gépek és a munkaidő kihasználása, még sok a jogos minőségi kifogás. A feladatok tervszerű tel­jesítését, a beruházások prog­ramszerű megvalósítását hát­ráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a beruházások elő­készítése, az építésben részt­vevő vállalatok együttműkö­dése. A rendelkezésre álló építőipari kapacitáshoz ké­pest még mindig sok a meg­kezdett beruházás. Az indo­koltnál hosszabb a kivitelezé­si idő, gyakran túllépik az előirányzott költségeket. A lakásépítés tervszerűségét, folyamatosságát nehezíti a hiányos terület-előkészítés.. A (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom