Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

I Kenguruzsebes — kislányoknak (7 —9 éves részére) Hozzávaló: 30 dkg világos- jjj szürke, 5—5 dkg piros, sötét- ifi barna „Shetland” fonal, 4-es ’’ ’ 5-ös kötőtű. Kötésminta Patentminta: 1- sor: 1 sima, 1 fordított, 2. és minden to­vábbi sor: simára sima, fordí­tottra fordított szemet kö­tünk. Alapminta: 1. sor: sima. 2. sor: fordított. Kötéspróba: 18 szem x 26 sor = 10 cm. Munkamenet. Háta: 4-es kötőtűvel 58 i szemre kezdjük, világosszür­ke fonalból, patentmintával 4 cm-t kötünk, majd alapmin­tával, 5-ös kötőtűvel folytat­juk a munkát. Kezdéstől szá­mított 28 cm elérése után rag- lánfogyasztást készítünk. Mindkét oldalszélen lefogyasz­tunk 1 szemet, majd minden 2. sorban, mindkét oldalon 13x1 szemet. Középen a meg­maradó szemeket lefogyasztó« nélkül tartaléktűre tesszük­Eleje: A hátrésszel azonos I szem-, és sorszámmal, mintá­val kötjük. Kezdéstől számí­tott 42 cm elérése után közé­pen tartaléktűre veszünk 12. majd ennek mindkét oldalán, minden 2. sorban 3, 2 sze­met. Az oldalvállrészeket ez­után külön kötjük. Ujja: 4-es kötőtűvel 48 szemre kezdjük, sötétbarna fonalból, patentmintával dol­gozunk, 3 cm sötétbarna, pi­ros, szürke kézelőrészt kö­tünk, majd szürke fonallal, 5- ös kötőtűvel alapmintával 26 cm magas ujjarészt készítünk. Ezután az eleje-, hátarésszel azonos sorszámú, fogyasztású raglárvállrészt kötünk. Gallér: Az eleje-háta-ujjak tartalékszemeit körkötőtűre vesszük, az elejeoldalszéle- ken kiegészítjük 90 szemre. Patentmintával, 3 cm barna, majd piros pántrészt kötünk, végül a szemeket az alap­szemnek megfelelően lefo­gyasztjuk. Zseb: Barna fonalból 24 szemre kezdjük, patentmintá­val 2,5 cm-t kötünk, alapmin­tával 6 sor piros, 24 sor szür­ke, 6 sor piros csíkrészt kö­tünk, majd ismét patentmintá­val barna fonallal 2,5 cm-t kötünk. Végül a szemeket az alapszemnek megfelelően le­fogyasztjuk. összeállítás: Az oldalrésze­ket az alapszínnel azonos fo­nallal, szem- és sortalálkozás szerint összevarrjuk. A zseb alsó, felső szélét az eleje kö­zéprész megfelelő sorához varrjuk- Az elkészült) zsebes pulóvert a bal oldalon gyen­gén átgőzöljük. Prósz Veronika —1 - ó ^ 1 1 TT iil ialíli I i 4 4 | höto 4 i­n »(•** I 42 i I —f-—16 —-4—16 ■—4— -4-U—41 Tegyük széppé a konyhát! A konyha „rangja” megnőtt, mivel nagyon sok családnál hétköznapokban ott bonyoló­dik le az étkezés. A dolgozó asszonynak nincs mindig ide­je a szobában teríteni, tálal­ni. Az ügyes háziasszony jó ötletekkel a konyháját is széppé varázsolja, hogy ott mindenki kellemesen érezze magát. Az ízlésesen berende­zett konyhában még vendé­geket is fogadhatunk. Első követelmény termé­szetesen a rend és tisztaság! Akár milyen szép a konyha berendezése, felszerelése, nem érvényesül esztétikai hatása, ha a mosogató televan szeny- ryes edénnyel, ha a szemét­tárolóban „illatozik” a sze­mét, ha a konyha kövezete szennyezett, ha a konyha­bútoron, ajtón ott „díszeleg” kézjegyünk stb. Mivel díszíthetjük, szépít­hetjük a konyhát? Milyen a dolgozó háziasszony Ideális konyhája? Ha nagy a kory- hápk, alakítsunk ki barátsá­gos étkezősarkot. Érdekes és hasznos megoldás az olyan étkezősarok, ahol székek he­lyett sarokpad van. A pad­nak az ülődeszkája legyen felemelhető, az alsórésze lá- daszerűen kiképzett, amely­ben sok holmit elhelyezhe­tünk. A padra tegyünk ízlé­ses huzatú ülőpárnákat. Az is jó megoldás, ha az étkező­fülkét a konyhától elválaszt­juk egy sínen mozgatható műanyag fallal, vagy színes függönnyel — így térelvá­lasztással nyerünk a nagy koryhából étkezófülkét, ame­lyet jól kihasználhatunk. Ha a hely kevés a konyhá­ban és ezekre a megoldások­ra nincs lehetőség, akkor az egyik sarokrészre szereltes­sünk fel csapóasztalkát, hoz­zá szerezzünk be összehajt­ható székeket. így a felsze­relés nem foglal el nagy he­lyet. A kis konyhában nagy szerepet kaprak a falra sze­relhető apróságok, amelyek a főzéshez szükségesek (merő­kanalak, fflszerpolcok, lábos­fogók stb.). Jól kihasználha­tók a falra szerelt kisebb- nagyobb polcok is, amelyek­re darálót, teáskannát, kávé­őrlőt. szifont, turmixgépet, keverőtálakat, tálcákat, fű­szerdobozokat stb. elhelyez­hetünk. A konyhának lakószoba-il­lúziót keltő hatása lesz, ha az egyik sarokba, vagy falra elhelyezünk egy hangulat- lámpát. Felszerelhetünk hosszú zsirórral bárhová he­lyezhető kis olvasólámpát. Ha a konyha rendben van, meggyújthatjuk a hangulat, lámpát, leülhetünk olvasni, vagy a gyermeknek lesz al­kalmi tanulósarok. Az étkezősarok és a konyha- rész díszítésére sokféle olcsó és' mutatós holmit felhasznál­hatunk. Mindig ízléses díszítő hatást érhetünk el a népmű­vészeti tányérokkal, faliké­pekkel, parasztkancsékkal, egyéb hasonló tárgyakkal. Díszíti a konyhát, étkezősar­kot a piros cseresznyepaprika- fűzér, néhány kukoricacső, lopótök, dísztök, falra akaszt­ható színes lábosfogók, lábos- alávalók. A konyha szépségét növeli, ha a régi konyhafelszerelési tárgyakat fokozatosan kicse­réljük újakkal. A színes mű­anyag felszerelések vidámmá teszik a helyiséget. Ha a konyha köves, „öltöztessük fel” színes gumiszőnyegekkel vagy műanyag burkolattal. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a konyhában is hangulatot teremt a füg­göny. v Frissítsük fel a konyhabú­torokat. Fessük át vagy ta­pétázzuk. Sok szép tapéta­minta közül válogathatunk az APlSZ-boltokban. A falra akasztható „emlékeztető jegyzet” se hiányozzék a konyhából, hogy naponta fel­írjuk, mi fogyott el, mit kell másnap vásárolnunk. A jegyzet kerete lehet népművé­szeti kézimunka, amelyben csak a betelt jegyzetpapírt cseréljük ki. Kellemes hangulatot vará­zsol a konyhába, ha van egy kis rádió, amelyet munkája közben szívesen hallgat a háziasszony. És elmaradhatat­lan az asztalról néhány szál virág. A konyha szépítésének nagy munkájában segítsenek a családtagok Is. Mindenkinek lehet megvalósítható, Jó öt­lete, barkácsoljon hát kedve szerint. De vigyázzunk arra, hogy az összbenyomás har­monikus legyen. A közös munka eredménye: a szép konyha, hangulatos étkező­sarok, ahol jól érzi magát a család apraja-nagyja. Fás! Katalin Káromkodó gyerekek Utcán, villamoson, játszótéren, egyre gyakrabban hallani csúnya szavakat a gyerekektől. Civako- dás közben, de veszekedés nél­kül is, csak úgy „sportból” ká­romkodnak, szitkozódnak. Csúnyán beszélnek az iskolá­ban is. A tanév vége felé történt, hogy egyik tanítványom — kü­lönben jól nevelt, értelmes ötö­dikes kislány — felállt az órán és elpanaszolta, hogy az elmúlt tízpercben egyik osztálytársa „nagyon csúnyát” mondott neki. A panaszkodó a nyomdafestéket nem tűrő kifejezést minden fe- szélyezettség nélkül ismételte meg az osztály előtt. Nem kétséges, hogy a felnőttek között egyre jobban elharapód­zó szabadszájúság terméke mind­ez. A film, a tv, a rádió sajnos, gyakran szolgálja az ilyen irányú tapasztalatokat. A tanár az iskola folyosóján akarva-akaratlanul megfigyelhe­ti a gyerekek sűrű káromkodá­sait. Tapasztalatom szerint csak elkerülhetetlen esetben teszi szó­vá. Mert a tanár egyedül keve­set tehet. A szülőknek, az egész felnőtt-társadalomnak kell segí­tenie, személyes példával, tapin­tattal, hogy gyermekeik számára is visszataszítóvá váljon a durva­ság. Érdemes szétnézni Házi szépítőszerek Ha körülnézünk a konyhá­ban, sok olyan természe'.es „szépitőszert” találunk, amely nem kerül külön pénzbe, bőr­szépítő hatásuk mégis felér a kozmetikai készítmények ha­tásával. A házi szépítőszerek másik nagy előnye, hogy a legritkább esetben okoznak bőrpanaszokat. A tejet sokféleképpen hasz­nálhatjuk kozmetikázásra. Ha tejbe mártott vattával töröljük le az arc- és nyakbőrt, a szennyeződésektől megtisztít­ja, de nem oldja a bőr termé­szetes zsiradékét, ezért főleg száraz arcbőr tisztítására al­kalmas. (Utána vízzel öblitsük le). A tej szabályozza a bőr nedvességtartalmát Ha meleg tejet főtt burgonyával pépesre keverünk, a kézre kenve si­mára varázsolja a bőrt. Ke­verjünk össze három evőkanál tejet három evőkanál uborka- lével, vattalapokkal Itassuk fel és helyezzük a letisztított arc- és nyakbőrre . . . Bársonyosan sima lesz tőle a bőrünk. Ha mézes tejpakolást teszünk fel. vitaminokkal ellátja, puhítja a bőrt/ Rendkívül hatásos pakolást készíthetünk tejföl és eper ke­verékéből. Következőképpen: két evőkanál eperpépet kever­jünk össze egy evőkanál tej­föllel és a masszát kenjük tel a bőrre. De összekeverhetjük a tejfölt málnával, ribizlilé- vel, vagy bármilyen gyümölcs­hússal is. Ha savanyú ízű gyümölccsel keverjük össze, akkor zsíros bőrre alkalmas pakolást kapunk. A salátát is felhasználhat­juk szépítkezésre. Vagdaljuk apróra, keverjünk hozzá egy evőkanál kefirt, kevés zab- pelyhet, kitűnő pakolóanyagot kapunk. A tejjel leforrázott salátalevelek napégett bőrre helyezve nyugtató hatásúak. A petrezselyem összezúzott levele gyulladásgátló hatásá­nál fogva érzékeny bőrre al­kalmazható nyugtató pakolás­ként. Adjunk a petrezselyem- péphez egy kevés kamillateát és egy kávéskanál tejszínt. Mindig találunk otthon sár­garépát, amely vitamindús természetes szépítőszer. Re­szeljünk le egy sárgarépát kislyukú reszelőn, keverjünk hozzá annyi tejszínt, hogy kenhető masszát kapjunk. Te­gyük fel 3—4 percre a bőrre, 'utána öblítsük le langyos, majd hideg vízzel. A sárgaré­papakolást ne hagyjuk soKáig az arcon, mert elszínezi a bőrt. A paradicsom húsából masz­kot készíthetünk ráncos bőr­re. Egy evőkanál paradicsom­pépet dolgozzunk össze egy tojássárgájával, kávéskanál zabpehellyel, kevés vajjal. A zöldpaprika elfogyasztva C-vitaminnal látja el a szer­vezetet, arcpakolásra össze­zúzva, tejszínnel, vagy jog­hurt sűrűjével összekeverve használhatjuk. Az uborkalénél alig van na­gyobb hatású házi szépítőszer. Ha mosakodás után a bőrt uborkalébe mártott vattával áttöröljük, fehéríti, bársonyos tapintásúvá teszi. Felhasznál­hatjuk pakolásra Is. Az ubor­kát héjával együtt apró lyukú reszelőn reszeljük le, kever­jünk hozzá egy evőkanál tej­színt, vagy tejfölt, egy tojás- sárgáját, kenjük fel a bőrre. Szépítő hatása felér a legdrá­gább arckrémek hatásával. Felhasználhatjuk az uborkát felszeletelve Is. Az uborkát vágjuk vékony szeletekre, he­lyezzük a letisztított arcbőrre, hagyjuk rajta " 15 percig. Fe­héríti, hidratálja, simítja a bőrt. Felüdíti a fáradt arc­bőrt, ha az uborka nedvdús belsejével, körkörös mozdu­latokkal, megmaszírozzuk a-, arcot és a nyakat. Szepesi A ti Ha: Nyári képek 1. PIRI PI O Pió-pió! piripió száll a lombon át- A háta zöld, a szárnya kék, fölötte szikrát szór az ég. Pió-pió! piripió! — visszhangozzák a jegenyék s a fürtös bodzafák. Pió-pió! piripió kék szárnyon suhan. Hallgatja harsány énekét a messzi domb, a nyári rét: pió-pió, piripió! Alkonyba hullik a vidék, hold száll sugarasan. 2. BÉKÁK Ungó békák erdei tóban, ülnek a nádon, zöld bugyogóban­Zöld bugyogóban, nyakkendőben, mintha örökké ünneplőben. 3. LÁTTAM A NÁDON*. Láttam a nádon; nagyszemü békák ültek a lengő káka tövén­Húztak a potykák hajnali fényben, úsztak a pérek hús habokon. Szálltak a gyékény barna fejére fürge madárkák, billegetők. Gyöngyszinú lepkék égre-cikáztak, csíborok úsztak nádtutajon. Az élettapasztalat gyakran a húzás után vásárolt nyerő sorsjegyhez hasonlít' André Monnler, francia író Amikor valaki ezt mondja: „Én tudom, hogy semmit sem flfopizmäli tudok” — ez zseniális. Ami­kor ketten mondják ugyanezt — banális. Amikor pedig hár­TEJTESTVÉREK Űnta magát nagyon a jám­bor tehén, mert egyedül la­kott az Istállóban. Dajkaság- ba fogadott hát egy kisgidát. Ügy szerette, dédelgette, min­den reggel szép tisztára nya­logatta, mintha a saját borja lenne­Egyszer aztán a kásgida, azt mondta neki: — Fogadd be a kismalacot is. Olyan jól eljátszanánk együtt! Jól van, a tehén dajkaság- ba fogadta a kismalacot is, hadd játszadozzanak. Egy idő múlva azt mondta a kisma­lac: — Fogadd be a kisbárányt is. Olyan keservesen béget szegényke az udvaron! Befogadta a tehén a kisbá- rányt is, hogy kedvükre te­Szenle Varga Mária: Tréfás gyen. Akkor a kisbárány szólt: — Fogadd be a tyúkocskát Is. Hadd kapirgáljon itt a szalmában! Hagyta a jámbor tehén, hogy jöjjön beatyúkocska is, így aztán már négyen voltak tejtestvérek, Vígan éltek, ját­szadoztak a jó meleg istálló­ban, szénen megfértek egy­mással. De a tyúkocska egy nap odasomfordált a tehén jászlához­— Fogadd be a kiscsibét is. Ne sipákoljon kint a kertben. Megint többen lettek egy­mesék gyei, de most meg a ldscslbe kérlelte a tehenet. — Fogadd be a lepkét, a legkedvesebb pajtásomat is! Nem kellett sokáig kérlel­ni, azt is befogadta a tehén, volt elég hely az istállóban. Két nap se telt el, akkor meg a lepke rimánkodott: — Fogadd be a méhecskét is. Megdermed szegényke kint a hidegben! No. hót nem is hagyta fa­gyoskodni, a méhecskét ugyanúgy .iószívvel befogadta a tehén. Volt is körülötte olyan zsibvásár, mekegés, bé- getés, visítás, kotkodács, sipá­kolás, zümmögés, hogy bele­fájdult a feje. De a méhecske sem hagyta békében. — Fogadd be a katicaboga­rat is, hiszen mindig szom­szédok voltunk. így került a tehénhez daj- kaságba a katicabogár is, de mihelyst megmelengette a szárnyalt, már kérlelte a te­henet; — Fogadd be a bolhát is. Mindenhonnan elkergetik sze­gényt. Még a bolhát is befogadta a téhén. De a bolha csúful fi­zetett a daj kaságért; éjszaka Jól megcsípdeste, reggelre szétugrasztotta az egész tár­saságot. Ha a bolha nyugton maradt volna, ez a bolondos mese is tovább tartott volna­man — akkor meg kell vál­toztatni az oktatási rendszert. Üj-zélandi pedagógusok panaszai Ha Heraklész történetesen Augiász istállójában élt vol­na, akkor még ő sem tereget­te volna ki onnan a szeny- nyest. Egy Heraklészről szóló névtelen levélből Egyesek, hogy szilárdan álljanak a lábukon, a térdük­re támaszkodnak. Jegyzet Talleyrand meg nem talált noteszából Ha valakit meg lehet érteni — akkor megbocsátani nem szabad neki. Torquemadának, a nagy inkvizítornak tulajdonított mondás Mindig csak az első kaka­sok kukorékolnak — a többi­ek csupán kontráznak nekik. 1 NÓGRÁD — 1978. szeptember 3., vasárnap 11 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom