Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

Farkas András: A Juhász lánya

Olvasni jó

'„A fiatalokat kommunistává, forradalmárrá 'csak úgy tudjuk nevelni, hogy a problémalátásra, vitára, az alternatívák közötti döntésre neveljük őket... Mi is úgy lettünk annak idején forradalmárok, hogy az akkori valóság ellentmondásaira kerestük a választ és a marxizmusban találtuk meg..Darvas József író fogalmazott igy az Olvasó népért mozgalom első országos tanácskozásán.

Darvas József jó tanácsa egy évtized távlatából sem veszített aktualitásából. Problémalátás, vitakészség, a döntés felelőssége. Hol és hogyan tanulhatjuk meg ezeket?

A könyv — gyakran kimondtuk, leírtuk már —, az ismeretszerzés egyik fontos forrása. Az olvasó ember, miközben magára ismer a történet egyik vagy másik szereplőjében, ismerkedik is ónmagával. Élő alakokat; összefüggő képeket, emberi sorsokat lát maga előtt, önmagát különböző alakokban és helyzetekben képzeli el, erkölcsi és társadalmi kérdésekről alkot véleményt, egyetért az Íróval vagy magában vitatkozik vele. Közben ismerkedik a világgal, amely mind szélesebbre tágul körülötte, s feltárja titkait

Problémalátás, vitakészség, a döntés felelőssége. Az olvasó ember mindezt szórakozva sajátíthatja el. Ha akarja. Mert a könyv mindenki számára elérhető. De vajon akarjuk-e?

Magyarországon évente tízezer lakosra több, mint nyolc könyv megjelenése Jut. Az UNESCO adatai szerint az európai országok átlaga hat, az egész világra vonatkozóan pedig kettő. A kiadott könyvek példányszáma az elmúlt esztendőben kereken kilenc- venmillió volt. Ebből a szép- irodalmi művek tizenhétmilliós példányszámmal részesültek, amelyből tízmillió volt a fordítás. A legtöbb művet orosz nyelvből fordították, a példányszám tekintetében a francia és az angol fordítások állnak az élen. A lakosság egy esztendőben másfél milliárd forint értékben vásárol könyveket, ami kulturális kiadásainak tizenhét százalékát teszi ki.

Természetesen az emberek nemcsak vásárolják, hanem kölcsönzik is a könyveket. Magyarországon jelenleg tizenhatezer-háromszáz könyvtárat tartanak számon. Ezekből kilencezer-nyolcszáz közművelődési, ezernyolcszázöt- ven tudományos és szak-, négyezer-hatszázqtven pedig az iskolai könyvtár. A könyvtárakban összesen nyolcvankilencmillió kötet található, zekből harmincnágymillió a közművelődési könyvtárakban. Ezeknek az elmúlt esztendőben kétmillió-kétszázezer beiratkozott olvasója volt, akik egy év alatt ötvenhatmillió kötetet kölcsönöztek. Azaz: az ország lakosságának több mint egyötöde tagja valamelyik könyvtárnak. S ezek a számok kedvezőek Nógrád megyében is. Az elmúlt évben mintegy huszonöt és fél millió forint értékű könyvet vásároltak a megyében. Könyvtárainknak mintegy negyvenötezer olvasója van. A kikölcsönzött könyvek száma megközelítette tavaly az egymillió-kétszázezer kötetet.

Kik és miért olvasnak Magyarországon ?

A diákok csaknem fele rendszeres kpnyvtárlátoga- tó. A vezetők és diplomások körében ezek aránya harmincnégy százalék. Az, egyéb szellemi foglalkozásúak között pedig huszonhárom százalék. A fizikai dolgozók tíz százaléka jár jelenleg könyvtárba.

A miértre sokféle a válasz. „Mekem az életem nagy szenvedélye az olvasás. Ügy gondolok azokra a könyvekre, amelyeket elolvastam, mint egy végeláthatatlan hadseregre, amely mögöttem áll. engem véd” — írta a Munkások és könyvek című pályázatra beküldött művében, egy autógyári gépmunkás. Egy másik így vélekedett: „Az ember, ha olvasni szeret, . sokat tanulhat. Az olvasás felvilágosit, ezáltal köny- nyebbé, tartalmasabbá válik az életem.” Mások az olvasást, mint tanulásuk eszközét jelölték meg. Megint mások csupán a szórakozás kedvéért veszik kezükbe a könyveket.

A művelődésnek, a szellemi javak gyarapításának sokféle módja van. Ezek közül az egyik, s talán a legfontosabb. a könyv forgatása, az olvasás. amely mással nem pótolható. A könyvtárak akkor töltik be igazán hivatásukat, ha segítenek abban, hogv az emberek minél nagyobb számban megtalálják az utat az érdeklődésüknek, műveltségük gyarapításának legmegfelelőbb könyvekhez.

P. P.

Az új tanév

feladatairól

Beszélgetés Gulyás Jánosnéval, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével

Holnap kezdődik az új tanév. Az 1978—79-es oktatási év kiemelkedő jelentőségű, az általános iskolákban bevezetik az új nevelés-oktatási terveket és új képzési cél valósul meg néhány középiskolában is. A változásokra, korszerűsítésekre az előkészítés több éve elkezdődött: a nevelőket felkészítették, az alapvető dokumentumok rendelkezésre állnak, a tárgyi és személyi feltételek megteremtődtek- Ezekről, illetve az új tanév legfontosabb feladatairól beszélgetünk Gulyás Jánosnéval, a Nógrád megyei Tanács VB művelődés- ügyi osztályának vezetőjével, közvetlenül a szeptemberi csengőszó felhangzása előtt.

— Az új tanév kezdetét Nógrádban is gondos felkészülés előzte meg. A holnap kezdődő oktatási év feladatainak meghatározásánál mindenekelőtt a párthatározatokat, az oktatási miniszter utasítását és a tanácsi oktatásfejlesztési terveket vették alapul. Ezek alapján miben határozták meg az 1978—79-es tanév legfontosabb feladatait?

— A teljességre való törekvés helyett most csak a kiemelt feladatokról és a legfontosabb tényezőkről szólunk. A világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés hatékonyságának növelése mind a tanítási órákon, mind a tanórán kívül szervezett ^ foglalkozásokon meghatározó.' Arra kell törekedni, hogy a tananyag lényegéből következő ismeretanyag, valamint a tanórán és iskolán kívül érvényesülő pozitív nevelőhatások a tanulók tudatában egységes világképpé, tetteikben társadalmi gyakorlattá és erkölcsi magatartássá váljanak. A pedagógiai munka középpontjába a tudatos cselekvésben megnyilvánuló meggyőződés kialakítását kell helyezni. Ez azt igényli, hogy a nevelők szilárd természet- és társadalomtudományos ismereteket közöljenek, s ezeket ismeret- és nézetrendszerré alakítsák. Ebből eredően a legfontosabbnak a tanítási órát, a tanórán folyó munkát tartjuk.

— A világnézeti, erkölcsi, politikai nevelésen belül néhány területen előbbre kell lépnünk. Be kell mutatni az emberi haladás útját, ezen belül a szocialista társadalmi rendnek magasabbrendűségét, a kommunisták, a párt szerepét. Jó alkalmat nyújt ehhez, hogy a tanév során ünnepeljük a KMP, a KIMSZ, a Komszomol, az őszirózsás forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulóját. Mindezt a nevelő-oktató munka egész folyamatában kívánjuk érvényesíteni, s ebben kiemelt szerepet szánunk a kommunista szülőkkel és veteránokkal szervezett találkozóknak. A megemlékezések sora jó lehetőséget nyújt ahhoz, hogv nevelőtestületeink a szocialista hazafiság' és az internacionalizmus tartalmi elemeivel foglalkozzanak a nevelőmunkájukban — elsősorban az osztályfőnöki órákon — cselekvő hazaszeretetre neveljenek.

— A tanév megnövekedett feladatai azt igénylik, hogy az iskolákban tovább szilárduljon a fegyelem, a tanulóknál a tanulás és az iskolába járás rendje, a nevelőknél a felkészülésbeli, a tantervi és a tankötelezettségi fegyelem. Ezt a célt szolgálja az ifjúsági mozgalom tanévi programja is, amely jobb tanulmányi munkára. a közösségi élet fejlesztésére, az időszerű feladatok magasabb színvonalú végrehajtására ösztönöz Ehhez úiabb keretet nyújt az ENSZ által 1979-re meghirdetett nemzetközi gyermekév is.

— Az ú.i tanév fő célja a nevelő-oktató munka színvonalának javítása. Kérem, szóljon erről is néhány szót.

— Arra kell törekednünk, hogy az új dokumentumok és

a régi tantervi követelmények összhangját megteremtsük, s hogy a régi keretei között készüljünk a további új intézkedésekre. Ebben nagy a nevelők felelőssége, akiktől azt kérjük, hogy minden tanulónál érjék el a minimális Követelményszintet, a tehetségesekkel pedig a maximumot. Mint már említettem, elsősorban a tanítási óra védelmét, szerepének növelését, színvonalának emelését jelöljük meg fő célként. Hangsúlyozottan a védelmét. Egyrészt, azt szeretnénk, hogy nevelőinket ne vonják el a nevelőoktató munkától, másrészt koordinálni szeretnénk azokat a rendezvényeket, amelyek a tanulóifjúságot vonják el az iskolai munkától. Ezzel párhuzamosan, vonzóbbá kell tenni az iskolai munkát, minden gyermekkel tudatosítani kell az iskolába járás értelmét. Arra kell törekednünk, hogy minél több gyermek fejezze be sikerrel és időben a tanévet, s hogy végre csökkenjen a lemorzsolódás. Határozott intézkedések szükségesek az általános iskolák között létező szintkülönbségek felszámolására. Ebben egyaránt’ tennie kell mind az általános, mind a középiskoláknak. Minden nevelőnek a saját feladatát kell magasabb színvonalon végeznie.

— Ügy tudjuk, erre a tanévre néhány iskola- szervezési feladatot is meghatároztak.

Az MSZMP KB áprilisi határozata szellemének megfelelően, és abból a meggondolásból, hogy a jó munkahelyi légkör feltétele a jó iskolai munkának, külön is meghatároztunk néhány iskolaszervezési feladatot. Ebben egyik lényeges szempontnak a feltételek' biztosítását tartottuk. Ezen belül a személyi feltételekre fokozott súlyt helyeztünk, de a szervezettség olyan oldalára is felhívjuk a figyelmet, ami a cfokumentációra irányul, mint például a tankönyvek, útmutatók, segédanyagok a tanulók részére, a tervszerű nevelői munkát biztosító tanmenetek a nevelők számára. Tervezési alapelvünk, hogy a nevelést segítő eszközöket és lehetőségeket kell feltárni, s ezek felhasználását kell biztosítani a tanítási órán és a szabad időben egyaránt. Lényeges szempontnak tartjuk továbbá a munkaelosztás kérdését, ami elsősorban a tanítási órán kívüli tevékenységre vonatkozik. Azt szeretnénk, ha az intézmények vezetői az egyenletes munkaterhelés mellett az ésszerű munkaelosztást jobban érvényesítenék. A feladatok végrehajtásában sok- Iftil jobban kell támaszkodni az ifjúsági mozgalomra, a szülőkre, az üzemekre, szocialista kollektívákra, társadalmi kapcsolatokra.

— A vezetői munkában nagyobb figyelmet kell szánni a segítőtevékenységnek. Fontos tényező a folyamatos tájékozódás és gyors reagálás. Az ellenőrző munkában a legfontosabb szempont a tanítási folyamat eredményességének vizsgálata. Ebben egyaránt nagy felelőssége van az igazgatónak, helyetteseinek. a

munkaközösség-vezetőknek, szakfeliigvelőknek és a tanulmányi felügyeletnek. A tanév során az általános iskolákban az első osztályosok munkáját, a 3. és 4. osztályokban az

osztályfőnöki tevékenységet és a 6. osztályos fizikaórákat, középiskoláinkban az új szakmunkáscélú szakközépiskolák munkáját vizsgáljuk elsősorban.

— A tanév olyan

szempontból is új. hogy több szervezeti intézkedés is változtatja az iskolák hagyományos, megszokott rendjét.

Emlitene ezek közül is néhányat?

— E tanévtől két szakközépiskolánk szakmunkásképzési céllal működik. A salgótarjáni Stromfeld Aurél Szakközépiskola géplakatos és esztergályos, a szécsényi Nógrádi Sándor Szakközépiskola mezőgazdasági gépszerelő, növénytermesztő gépész és állattartó-telepi gépész szakmában képez szakmunkásokat. Több intézményünket szervezetileg összevontuk, illetve Rétságon megszüntettük a gimnáziumi oktatást.

v— Miért volt erre szükség?

— A korszerű gimnáziumi képzés csak több párhuzamos osztállyal működő intézményben valósítható meg. Rét- ság és környéke ilyen nagyszámú gimnáziumi képzést nem igényel. Rétság és körzetének gimnazistái jobb feltételek között Balassagyarmaton folytatják tanulmányaikat. A nemzetiségi nyelvoktatást pedig elsősorban szakköri formában kívánjuk biztosítani számukra. Bízunk benne, hogy intézkedésünkkel a Rétság • és környékén élő ifjúság növekvő számú továbbtanulását segítettük elő.

— Szervezeti változást jelent az is, hogy a jövőben a városokban levő középfokú intézmények fenntartását a városi tanácsok látják el. A szakmai felügyeletet továbbra is a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya végzi. Ezzel egyidejűleg a nagyközségek középfokú intézményei megyei fenntartásba kerülnek.

— Fontos szervezeti intézkedés továbbá, hogy valamennyi általános iskolában, óvodában, általános iskolai diákotthonban bevezetik a szabad szombatot.

— Igen. Ez a szabad szombat zömmel a szülők szabadnapjával esik egybe. Azokon a területeken, ahol nem a oá- ros szombatokon van a környező üzemekben, vállalatoknál ‘a szabadnap, mód nyílik arra, hogy —, ha ezt a szülők többsége igényli — változtassanak. Néhány, elsősorban a pedagógusokat érintő szervezeti intézkedésekről is szólok. Ilyen például az, hogy megyénkben a pedagógus-továbbképzési rendet korszerűsítettük. Arra törekedve, hogy növekedjen az iskolák vezetőinek felelőssége a tantestület tagjainak továbbképzésében. A képzési helyeket és formákat decentralizáltuk és bevezettük az irányított önképzés rendjét.

— Milyenek a nevelő-oktató munka feltételei megyénkben az új

tanévre?

— Az új tanévet kedvező politikai-társadalmi hangulatban, gazdaságilag megalapozottan tudjuk elkezdeni. A tanév feltételei között most az egyik legjelentősebb, hogy megfelelően felkészülve fogadjuk az új dokumentumokat. Nevelőink többsége készen áll alkalmazásukra, s létrejöttek a végrehajtás egyéb feltételei is. A feltételek sorában lényeges, hogy több általános iskolánkban sikerült megszüntetni az 1—8-os és

az 1—4.-es összevonású tanulócsoportokat. A hat körze- tesített iskola tanulói (Cser- háthaláp, Szarvasgede, Szenté, Márkháza, Kisbárkány, Kisgéc) korszerűbb körülmények között, tanulószobai, napközi ellátással tanulnak az új tanévtől. Jelentős szerepet vállaltak ebben a helyi tanácsok a jó fogadási feltételek megteremtésével, s a közlekedési vállalatok, amelyek valamennyi iskolás utazási lene- tőségeit biztosították.

— Javultak a tárgyi feltételek is. Mintegy harminc intézményünket újítottuk fel, amelyek közül jelentősebbek: a salgótarjáni volt Madách Gimnázium épülete —, ahol a továbbiakban a közgazdasági szakközépiskola nyer elhelyezést —, a Salgótarjáni Gagarin és a Mártírok úti, valamint a nagybátonyi, az érsekvadkerti, a bárnai általános iskolák, a cserhátsurányi gyógypedagógiai intézet. Bár a nyári Karbantartási munkák általában elhúzódtak, néhány iskola kivételével — például a salgótarjáni Mártírok úti és a nagybátonyi általános iskola — — a tanítás zavartalan körülmények között kezdődhet meg. A tanév során új létesítményben kezdi meg munkáját a pénzügyi és számviteli főiskola, így végleges helyére költözhet a salgótarjáni zeneiskola. Harminccal lesz több a megyében az általános iskolai tanterem, 225 új óvodai hely- lyel gazdagodunk és nem jelentéktelen, hogy tizenkét pedagóguslakás építése fejeződött be, s a huszonöt lakás építését kezdték meg, több helyen,pedig korszerűsítési munkálatok folynak.

— Változás történt a vezetői állományban is. Hét általános iskolánk — közülük a legtöbb Salgótarjánban — új vezetéssel kezdi a tanévet, több helyen új vezetőhelyettes, illetve mozgalmi vezető lép az irányítók sorába. Abban bízunk, hogy ez az irányító munka további javulását eredményezi.

Előreláthatóan tovább csökken az üres állásokra alkalmazott képesítés nélküli nevelők száma. Megyénkben az újonnan munkát vállaló képesített nevelők száma 82, akik közül 55 pályakezdő. A már alkalmazott képesítés nélküliek közül 92-en szereztek oklevelet levelező tagozaton. Véleményünk szerint ezzel a szakosan leadott órák aránya mintegy kettő-négy százalékkal növekszik.

— Az elmondottak is jelzik, hogy ez a tanév nem lesz könnyű. Bonyolult feladatot jelent szülőnek, diáknak, pedagógusnak. Ezért nélkülözhetetlen az a segítség, amit a társadalomtól oktatáspolitikai feladataink teljesítéséhez eddig is kaptunk. A feladatok teljesítésében nélkülözhetetlen a szülők segítsége. Tőlük az eddigiektől is több megértést, még hatékonyabb együttműködést, gyermekeink nevelése érdekében cselekvő részvételt kérünk.

— Mindez ifjúságunkért, gyermekeinkért folyik. Értük, de nem nélkülük. Amikor most köszöntjük iskolai feladataik megkezdése előtt a kis- és nagy diákot, kérjük, hogy önmaguk és társaik nevelésében legyenek munkatársaink. Törekedjenek képességeik szerint teljesíteni a követelményeket. Fedezzék fel önmaguk számára a világot, találják meg helyüket, vállaljanak részt hasznos tettekkel a társadalom építésében.

— Nevelőtársainknak, a nevelő-oktató munka szervezőinek, irányítóinak eredményes tanévet kívánunk.

T. E.

NÓGRÁD — 1978. szeptember 3., vasárnap 7