Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)
1978-09-29 / 230. szám
Pedagógia — új Variációk egy témára: „Jó koponya, kár, hogy nem egy kutatóintézetben dolgozik. Biztosan sokra vinné!” Avagy: „Bogaras, hobbis ember, mindig valami találmányon töri a fejét...” „Országosan is elismert, szaklapokban jelentek, jelennek meg írásai, komoly szakemberek is felkeresik”. Avagy gúnyos felhanggal: „El nem ismert zseni. . Nem könnyű újítónak lenni. .. Megszállottság nélkül szinte el sem lehet képzelni egy újat kutató, javításokon dolgozó embert — ez pedig a szerénységgel párosulva is szálka azok szemében, akik azonosítják az izgágasággal. Pedig az utóbbi idóben egyre több szó esik az újítások fontosságáról, a gazdasági életben, a hatékonyság növelésében betöltött szerepéről. . Még nehezebb az újítás, ha nincs mögötte gazdasági háttér, a megtérülés közvetlenebb lehetősége. Mint például a pedagógiában — forinttal egyáltalán nem mérhető a hatékonyság. Szekere® János is bizonyára találkozott már az újítókkal kapcsolatos pro és kontra nézetekkel, elismeréssel és megrr.osolygással egyaránt. Újításai — a szemléletesség javítása, a korszerűbb eszközök és módszerek kidolgozása — az elmúlt években a különböző pedagógiai szaklapok révén ismertek lettek matematika- és fizikatanárok, tanítók, gyakorlati foglalkozást oktatók körében egyaránt. Egyik-másik bele is épült az új taratervek struktúrájába. Ezekről a tanításon, az oktató-nevelő munkán túli pluszfeladatokról érdeklődöm a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola pedagógusától; mióta, miért vállalja? — Hogyhogy tanításon kívüli, túli? Nem, ez szerintem nagyon is belül van... Például, amikor a ‘70-es évek elején a komplex matematikakísérletet bevezették, ebbe a mi iskolánk is bekapcsolódott, az esztergomi tanítóképzővel együttműködve. A tanítónők matematikai előképzettsége azonban nem volt megfelelő — ez nem az ő hibájuk. Korábban nem sze. repelt a képzésük programjában a halmazok, a függvények, a valószínűségszámítás területe. A szakosoknak kellett segíteni, hogy sikerüljön a kísérlet. Régi és új között a módszerben legnagyobb az első osztályban volt az elté- .rés. Mint szakfelügyelő és munkaközösség-vezető is érdeklődtem az ügy iránt. Nemcsak abban állt a segítség- nyújtás, hogy megbeszélgettük a dolgokat, be is jártam tanítani. Unikum volt ez akkoriban. . . — Ezek szerint természetesen az eszközkészítés sem „plusz”... — Annyira nem, hogy elvállaltam az ipari gyakorlati foglalkozás vezetését — a szemléleti alap megteremtésében sokat jelent, hogy az egyszerű, házilag barkácsolható eszközöket a gyerekek maguk készítik. Közben minden tantervi követelmény is teljesül, hiszen anyagmegmunkálásról van szó. . . A Dienes-készlet házilag továbbfejlesztett változatát például a hatványok szemléltetésére kitűnően fel lehet használni. — És használják is? — Ez kényes kérdés. Azt. hiszik, a megsértett hiúság beszél belőlem —, de mégis utakon el kell mondani, hogy nagyon kevéssé terjed el a legegyszerűbb újítás is. Lehet. hogy az ország több helyén hasznosítani tudták, de Sajnos, ritkán találkozom ilyen visz- szajelzéssel. A megyén belül még jellemzőbb a konzervativizmus. Legtöbben félnek az újítástól. Az ember érzi, nem érdemes ilyesmivel foglalkozni. Amíg legépeltetem, benyújtásra alkalmas formába öntöm a gondolataimat, már többe kerül, mint amit fizetnek érte. Ötletek most sem hiányoznak —, de talán sosem lesz belőle gyakorlat. Belefáradtam. Felhasználom az óráimon és kész. A legnagyobb fizetség, ha a gyerekek élvezik az órát, nem Unják az egyébként száraznak tartott matematikát, fizikát. . . — A publikálásról azért csak nem mond le — nemrég jelent meg a Nógrádi Művelődésben is egy terjedelmesebb tanulmánya. — Megjelent. . . És képes, átdolgozott formában a Pedagógia új .utakon című sorozatban is kiadják. De vajon mi lesz a haszna? ★ Szekeres János maga használta ezt a kifejezést: unikum volt Sajnos, még ma is kevés az igazán vállalkozó szellemű, kísérletező pedagógus megyénkben. Pedig az új tantervek alapján csak korszerű szemlélettel lehet jól tanítani — ehhez pedig nélkülözhetetlen egymás kutatásainak, felfedezéseinek ismerete, az utak, módszerek keresése. A pedagógiai kulturáltság és hatékonyság elválaszthatatlan egymástól — még, ha forintban ez nem is mérhető. G. Kiss Magdolna SÁRA SÁNDOR TÖRTÉNELMI DOLGOZATA Emlékeznek, kedves olvasók, a Feldobott kő, a Holnap lesz fácán című filmekre? Éppen nem igazi, szívenütő remekművek, de a gondolkodást megmozgató, az emlékezést sokáig ébren tartó alkotások. Mindkettő egy operatőrként hírnevet szerzett férfi, Sára Sándor munkája; azé az emberé. aki az Apa, a Tízezer nap, a Szindbád című filmeket fotografálta. Az elsőként említett filmeknek rendezője Is, éppúgy, mint most a kétrészes 80 huszár című produkciónak; amelynek forgatókönyvírásába is besegített; Csoóri Sándor költővel hozták tető alá. A 80 huszár 1848-ban játszódik, az európai szabadságharcok, forradalmak idején. A szabadság zászlaját legtovább és legmagasabbra, sajátos körülmények között, a magyar nép emeli. Felszabadító, honvédő háborúját idegenből hazatért, úgymond dezertált, huszáregységek is segítik, akik korábban éppen más népek hasonló törekvéseinek letörettetésére szolgáltak. Ezt a drámát jeleníti meg gazdag képzelőerővel, képi fantáziával Sára Sándor rendező, aki filmjének operatőre is. A főszerepeket legkitűnőbb férfiszínészeink alakítják: Tordy Géza, Madaras József, Juhász Jácint, Oszter Sándor, Polgár Géza, Cserhalmi György, Mécs Károly és Lőte Attila. A kapitányt Dózsa László személyesíti meg. Sára Sándor legújabb alkotása ma szerepel egyébként a salgótarjáni filmklub műsorán. Ézí követően Jobbágyiban, a salgótarjáni November 7. Filmszínházban mutatják be, majd a megye más mozijaiban. Tordy Géza, a film egyik főszereplője. Bűrdny Tamás : V ILL A BALATONNAL 17. A május eleji hőség korai nyarat varázsolt egy-két nap alatt a tájra, még esténként is alég a zakó, vagy egy könnyű sardigán. Janiék a ligetig jöttek ki délután, most itt ülnek egy pádon, a játszótér közelében. Janinak gondja van rá, hogy előbb-utóbb minden kislányt kihozzon ide. Ez a választóvíz. Ha a lány nagyon rajong a gyerekekért, játszik velük, cuppog nekik — rövidesen szakít vele. Az ilyentől ugyanis okosabb óvakodni: biztos, hogy percek alatt férjhez akar menni... — amelyik rá se ránt a gyerekekre, annál egy szusszanásra le mer horgonyozni. .. Ez a Márti is ilyen volt. Harmadszor vannak már itt, a játszótér mellett, eddig ügyet sem vetett a kis srácokra. De ma este — az ördög érti! — ő is elkezdte a regmálódást a házassággal. — Ugyan, csibém, de próbálj meg a fejeddel gondolkozni ! — Azt csinálom! — mondja konokul a lány. — És egyszerűen nem értlek! Hiszen most már nem gond a lakás! Eddig nem szóltam semmit,, tudod jól, hiszen se hozzánk, se hozzátok nem költözhettünk volna, ez világos. De ne haragudj, ez a bogárdi ház most 4 NÓGRAD — 1978. szeptember 29., péntek teljesen új helyzetet- teremt! Vagy nem? — Nem hát! — mondja Jani. — Butaságot beszélsz, fiacskám. Mihez kezdenék én Bogárdon? — Ott is van munka, nem? Ma mindenütt keresik az embert. Ott is van nyilván termelőszövetkezet, ahová elmehetnél gépésznek, traktoristának, mit tudom én, minek, ehhez nem értek! — És te? — néz rá Jani. — Veled mi lenne? — Miért? Ott is van óvoda, és nyilván ott sincs elég óvónő ! Manapság ezek nem problémák, Janikám! Há valaki akar valamit... Ez az, mondja magában Jani. Ha akar... De ha nem akar? Hirtelen eszébe jut még egy érv, egy igazán nyomós érv. — És a tanulásom? Azzal mi lenne? A lány türelmetlenül int. — Úgyis levelezőre ' jársz, nem? — De, persze. — Hát legfeljebb onnét utaznál fel mindig vizsgázni! — És a konzultációk? Márti átöleli a vállát, szorosan magához húzza és bújik, bújik, bújik... Istenem, ehhez értetek! Hízelégni azt tudtok — ha akartok valamit! De azért jólesik ez a szoros ölelés... — Na, Jancsikám — súgia fülébe a lány- — A kedve\ magyar tudomány arcképcsarnokából: Bemutatjuk Tamássy István akadémikust AMIKOR 1924-BEN, BÁCSKÁBAN, Kulán géplakatos édesapja házában világra jött, nemigen sejtették volna, hogy valaha az agrártudományok, ezen belül is a kertészet egyik legnagyobb hazai szaktekintélye válik Tamássy Istvánból. 'Hiszen a később a Csepel Autógyárban dolgozó munkásapától, de mástól sem a családból, aligha kaphatott ilyen irányú hatást. A pályaválasztást égyszerű ok motiválta: szakmát adó középiskolába kellett mennie, szerette a természetet, így lett a munkásfiúból a budapesti kertészeti középiskola tanulója. Majd a kertészeti főiskolára került telepvezetőnek, és ottani pat- rónusa, Mohácsi Mátyás vette rá a továbbtanulásra. 1943-ban kezdett a kertészeti főiskolán, és 1947-ben végzett az agráregyetem kertészeti és szőlészeti karán. (Csak a név változott, a képzés nem.) Egyéves ösztöndíjjal Bulgáriában tanulmányozta az ottani, nem csekély kertészeti eredményeket, majd a Földművelésügyi Minisztériumba került. Egyetemi adjunktusként jelentkezett 1950—53, között a szovjetunióbeli aspirantúrára. Micsu- rinszkban Jakovlev akadémikus, Micsurin tanítványa volt a témavezetője. 1953-ban szerezte meg a kandidátusi fokozatot. „Kertészeti növények fagy- és télállóságának fokozása különböző nemesítési módszerekkel” című értekezésével. Ennek „alanyai” a szőlő és a kajszibarack voltak (máig is ezek a kedvenc növényei). 1953-ban került docensként az egyetem növényörökléstani és -nemesítési tanszékére, amelyet 1954 óta vezet. Az ötvenes években volt a Minisztertanács tanácsadója, minisztériumi főosztályvezető, 1958-tól egyetemi tanár, 1961- től csak az egyetemen dolgozik. 1958-ban védte meg a tudományok doktora címért készített disszertációját, amelynek témája azonos volt a kandidátusi értekezésével, csak a növények köre bővült: zöldségnövényekkel, őszibarackkal, mandulával. 1973-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, székfoglalójában a két előző értekezésben megkezdett témát vitte végig. A kertészeti növénynemesítés olyan új módszereivel foglalkozott, amelyek tél- és fagyállóság, azaz a klimatikus rezisztencia mellett a patológiai rezisztenciát, a betegségekkel szembeni ellenállóképességet taglalták. (E. témakörbe tartozik a "peszticidma- radványok kiszűrése is a növénytermesztésből.) mért! Hát egy kicsit se szeretsz? — Csacsifejű... Tudod jól! — Akkor házasodjunk össze! Istenem, de könnyű nektek! Házasodjunk össze, házasodjunk össze. Mintha a világ csak abból állna! A szerelem gyönyörű dolog, csillagom! De a férfiszabadság sem utolsó! — Na, Jancsikám! Hát ezt az egyet kérem tőled... Ezt az egyet, mondja magában . kajánul. Csak épp ezt az egyet... A többit aztán már nem is kell kérni: az akkor már jön majd magától, hisz’ — kötelességnek fogják hívni. .. De attól még messzi vagyunk, csillagom! — Na! — duruzsol a fülébe Márti hangja. — Nem is válaszolsz? Pedig annyira, de annyira szeretlek! Azt elhiszem, ha kötélnek állok... De valamit mondani kell már, mert szegény kislány lassan a szívét is kiteszi. .. — Hát nézd, tündérvirág: fej vagy írás, jó? — Hogyhogy? — néz rá riadtan Márta. — Döntsön a sors! Ha fej: a fejemre hallgatok és szó sincs házasságról... — És. ha írás? — kérdi a lány csillogó szemmel. — Ha írás: akkor aláírjuk az anyakönyvet. Helyes? Márti hozzábújik és csókolja, csókolja, ahol éri. — Te drága! Te angyal! Jaj, 1976-tól az MTA elnökségi tagja, 1977-től az agrártudományokkal foglalkozó akadémiai osztály elnöke is, az idei közgyűlésen pedig az egyik legfontosabb előadást éppen ő tartotta. Munkásságát a Munka Érdemrend mellett a nemesítési eredményekért kapott tudományos emlékérmek és plakettek sokasága, a moszkvai Tyimir- jazev Akadémia tiszteletbeli doktori tisztsége is elismerte. Az Agrártudományi Közlemények főszerkesztője, a KGST mezőgazdasági folyóiratának, a Nemzetközi Mezőgazdasági Szemlének felelős magyar szerkesztője is. Mivel foglalkozik mostanában? A MÉM egyik kutatási főirányát irányítja, melynek címe: „A kertészeti növények genetikája és új nemesítési módszerek kidolgozása”. Mit jelent ez a hétköznapok nyelvén? Például a heterózis- nemesítés kertészeti vonatkozásaival foglalkoznak, azaz vonalakat. fajtákat kereszteznek évről évre, hogy az utód valamilyen vonatkozásban felülmúlja „szüleit”. Ennek elméletét kutatják, közben „mellesleg” új sárga- és görögdinnye-, csemegekukorica- és paradicsomfajták születtek. MÁSIK ÉRDEKES KUTATÁSI TERÜLETE a mutációs genetikai és nemesítési vizsgálatok. Két úton nyernek mutációs változatokat: fizikai behatásokkal (neutron-, kobalt-, röntgensugárzással), amelyhez az Országos Atomenergia Ügynökség segítségével Sziget- csépen épített kobaltsugárkert segít, ebben élő növényeket is sugároznak. A gének és kromoszómák sugárzás okozta örökletes változásai jórészt negatívak, a tudomány feladata ezek közül a kevés számú hasznos örökletes változást kiszűrni. Jellemző e munka nehézségi fokára: 1958 óta működik a sugárkert, első eredményei azonban csak két éve születtek. Kajszibaracknál pl. olyan változat született, amely nem fagy el, és az elmúlt három évben teljes termést hozott. Ez talán növeli a kajszitelepítési kedvet, mert biztosabbá teszi a termesztését. E munka tanulsága — mondja nevetve a professzor —, hogy a kutató ne legyen türelmetlen. Már maga is kételkedni kezdett az egészben, amikor lő—17 év után sikerült eredményt elérni. A másik út: kémiai muta- gének, azaz nagy biológiai aktivitású vegyületek alkalmazása. A vegyszereket a Szovjet Tudományos Akadémia kémiai-fizikai intézetétől kapják. Az iregszemcsei takarde szeretlek! — Elhúzódik, a táskája után nyúl, kivészi a pénztárcáját, abból egy fénylő kétforintost. — Dobj! Jani rázza, rázza két marka között a pénzt, s szíve bizony a torkában ver, amikor végre a padra ejti. Márti utána kap, mohón fölemeli. — Fej —i- mondja aztán csalódottan. — Dobjunk mégegy- szer, Jancsi! A fiú nevet, mohón, felszabadultan. — No, ne tréfálj! — Hülyeség! — int dühösen a lány. — Ilyen fontos dolgot a véletlenre bízni! — És, ha az írás került volna felül? — kérdi Jani kajánul. — Akkor is szidnád a véletlent? A lány kezében ott van még a pénz, kínálja. — Olyan undok vagy . , . — mondja durcásan. — Vagy mit szólnál, ha az írás jött volna ki és én Kezdek utána alkudozni? Mi? Az hogy esne neked? — Hát — ejti vissza Márti táskájába a pénzt —, az biztos, hogy rosszul esne . . . — Látod! Ez most meg nekem esett rosszul! A lány megint hozzábújik. — De mikor úgy szeretlek! Jani magához húzza. — Tudod, hogy én is . . . De értsd meg már: a házasság komoly dolog! Azt nem szabad elsietni! — És elmosolyodik, mert szüleire gondol. (Folytatjuk) mánykutatókkal közösen új ipari és takarmánynövények, a budatétényi kertészeti kutatóban egynyári virágok születnek e módon. A sárgadinnyénél például 10 nappal előbb érő fajtát állítottak e módon elő. Tamássy professzor másik kutatási területe a távoli hibridizáció, azaz távoli rokonfajokkal való keresztezés, egyes tulajdonságok, például a fagyállóság növelése érdekében. A szilva és a kökény keresztezéséből például a kökény szárazságtűrését öröklő, Bugacon, a futóhomokon is megélő új fajta lett. A gyümölcs nagysága változatlan, csak némileg savanykásabb — de örökölte a kökény betegség- ellenálló képességét is. A szőlőnél az amúri vadszőlővel próbálkoznak, amelynek vesz- szeje, rügye mínusz 50 fokot is elbír. Igaz, a vadszőlő szuperérzékeny a peronoszpórára, de ezt éppen ellenkezőjére lehet fordítani, mert a megtámadás helyein azonnal beszárad, így a gomba nem tud terjedni. Ez a munka még Mi- csurinszkban kezdődött, a rezisztenciát már elérték, azt is, hogy a termésnek nincs di- rekttermő „rókaíze”. Visszake- resztezéssel pedig a szőlőhibrid szemnagyságát is megoldották, két fajtát már abból is. elismertek, most már annak a hozama is kitűnő, 2—3 szorosa az eddiginek, és az eddigi 10—12 helyett elég két alkalommal peronoszpóra ellen permetezni. Az őszibarackot kínai vad őszibarackkal keresztezték. A hibrid virága még mínusz 7 foknál sem fagy el,1 a levéltetű nem tudja megtámadni ! Az^ almával Is foglalkozik Tamássy professzor, pedig e növény ügyében „hivatalos” kutatások, sajnos, nem folynak. Pedig baj van a Jonatánnal, nem nagyüzemi fajta,’ nehezen bírja a műtrágyát, öntözést, lisztharmat, barna- foltosodás támadja, veszélyben az exportképessége. A Star- kingnál a magházpenész a gond. Most állami gazdaságokkal közösen vadalmafajokkal keresztezik az almát, e szibériai és távol-keleti vad növények ugyanis gombael- lenállóak. A rezisztenciát már elérték, itt is a termésnagy. ság növelése a következő lépcsőfok. — Ennyi munka mellett magánéletre, hobbira marad-e ideje? — LEGFELJEBB OLVASÁSRA — NEVET A PROFESSZOR. — Kertet otthon nem művelek, hiszen kísérleti terület az egész ország, főleg az állami gazdaságok. No meg, büszke vagyok három fiamra, bár sajnos, nem követnek a pályán. Moszkvában tanulnak mindhárman, a legnagyobb diplomatának, a másik kettő újságírónak készül. Szatmári Jenő István Mai tévéaján latunk 20.00: Bodnárné: Németh László első drámai kísérlete volt a Bodnárné. A darab televíziós feldolgozásában főszerepet játszó Huszti Péter így vélekedik erről a sajátos magyar társadalmi drámáról. „Játszottam már néhány Németh László-da- rabban, de ehhez hasonló nyomasztóan véres környezetben zajló drámában még aligha. Az igazi bűnös János, (akit én alakítok a tévéjátékban) testvérgyilkosságra vetemedik, de mellette még sok más bűnös is található. Ebben a műben a szeretetlenség, a rosszul elosztott anyai szeretet kiált igazságért. Ez hajszolja bűnbe 'az idősebbik^ mostoha sorsú parasztfiút. A darab tulajdonképpen két részből áll. Egy szörnyű. véres éjszaka után az anya, Bodnárné már mindent másként ítél meg, rádöbben nevelésének egyoldalúságára: csak egyik gyermekének adta meg a teljes anyai szeretetet és a lehetőséget arra, hogy kiemelkedjék a paraszti sorból. A másik fiát elvadultam mostohán kezelte és ezért most fizetnie kellett. Bodnárné próbálja megmenteni gyilkos gver- mekét, a most már egyetlent. Rorsdrámának tekintem ezt a művet, hasonlóan a görög sors- drámákhoz. S bár paraszti környezetben játszódik, elsősorban emberi történet, amely örök emberi tulajdonságokat fogalma* meg.’'
