Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

p ávaörömí TAPSOLNAK-E AZ ÜJ- NAK JANOSAKNÁN? A Pá­va Női Fehérneműgyár helyi üzemében ugyanis a közeljö­vőben várhatólag megveti lá­bát a mostanában sokfelé em­legetett 3 M-módszer. Októ­ber elejétől a Kemerovo ne­vet viselő szalag birkózik az újfajta technológia átvételé­vel. — A nyáron folyt a munka­nap-fényképezés az üzemben — tudtuk meg Szabados Jó- zsefné szakszervezeti titkár­tól. — A központból jöttek le emberek, ők végezték. El­magyarázták az asszonyaink­nak, hogy mi az új eljárás lényege. Ügy tapasztaltam, az itteniek megértették, hogy a fölösleges mozdulatok ki­iktatásáról van szó, ami után a munka gyorsabb, könnyebb lesz. Persze lehet, hogy akad olyan, aki az átállással nehe­zebben boldogul... Mintegy negyven dolgozó­nőt érint az új módszer át­vétele. Bár tudják, hogy a 3 M-mel nagyobb normát kell teljesíteniük — azaz a meg­szokott tempónál valamivel jobban kell csipkedni magu­kat —, de ellenvetést egyi­kük sem tett. — Csak jót mondtak róla azok, akik a próbaüzemben gyakoroltak — mondta Sánta Ottóné szalagvezető. — Nem hiszem, hogy a nagyobb mun­kaütemet kifogásolnák. In- Sallai Attiláné betanított kább amiatt lesz zsörtölődés; varrónő szintén az új eljárás­hogy nem lehet fölállni, s őt percre kimenni a folyosóra. A szalagvezető véleménye szerint sokat könnyít a var­rónők munkáján, hogy a ru­sal dolgozik októbertől. — Őrömmel fogadják-e a 3 M-módszert? — ... Most melyik az? A varrónő elmondta, hogy hák — negyven darabonkint három hétig egy másik sza — egy-egy kiskocsiban lesz- tagon dolgozott, két napja nek, s a művelet elkészülté- jött vissza eredeti helyére, vei azokban továbbítják a kö- Megismételtem Holló József- vetkező géphez. Így kevesebb né szavait a módszerről, mi- a valószínűsége, hogy egy ru- re Sallai Attiláné bólintott, s ha kicsúszik a többi közül — közölte, sokat hallott már ró- ami a mostani módszernél la: néha előfordul. Igaz: akad egy kis baj is. A kocsik be­szerzésére még nem intézked­tek... —■ Voltak itt Pestről hár­man, ők magyarázták el. Mondták, hogy nagyobb asz­talt kapunk, jobban tudunk rajta dolgozni. És a rollni- záshoz rászerelnek valamit a Megkérdeztük Holló József- gépre. Szerintem előnyösebb né betanított varrónőt, mi­ket hallott idáig a 3 M-mód­szerről. — Kiskocsik lesznek, ami­ket a szalag mellett fognak tolni. Negyven darab ruha lesz bennük. Nekünk köny- nyebb, mert előkészítve kap­juk a ruhákat. Szélesebbre alakítják a szalagot, hogy jobban férjünk... — Gyorsabban kell-e dol­goznia? módszer. Javul az időkihasz- nálás. Mégis csak kényelme­sebb lesz, mint most, hogy el- járogatunk a csomagokért. — Emelkedik-e a fizetésük? — Nem tudom. Erről nem hallottam. AMIKÉPP A MEGKÉRDE­ZETTEK VÁLASZAIBÓL KI­VILÁGLOTT: nem hőkölnek vissza az újtól. Bizakodással néznek az átmenetileg várha- . , , tó kisebb-nagyobb bonvodal­AzA^0ndÍ.^ naü°b!b mák elé. Kérdés, tudnak-e eleget a jövendő munkájukról ahhoz, hogy alapja legyen a bizakodásnak. Ha igen, ak­kor nem marad el a taps Já- nosaknán. —molnár— lesz a norma, több százalé­kot kell hozni. És hogy nem lehet kimerni a büfébe. — Ezt miképp fogadják? — Hát... több lesz a pénz is... Munka a rizsföldeken A rizspalánták kiültetése a földekre — nehéz és fele­lősségteljes munka a szocia­lista Korea földművelői szá­mára. Az idei tavaszi me­zőgazdasági munkálatoknak különleges jelentőségük volt, mivel az ágazat dolgozói 8,5 millió tonnás termés elérését tűzték ki célul. Az elmúlt tavasz időjárás­viszonyai nem kényeztették el a rizstermelőket — nem ment ritkaságszámba a hófúvás, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet. A földeken min­denütt ugyanaz a kép fogad­ta az odalátogatót: a dolgozó emberek ezrei között hol itt, hol ott, mint valami fantasz­tikus bogarak, mozogtak az ültetőgépek. Ezeket a gépeket, amelyek fölöslegessé teszik a nehéz fizikai munkát, koreai mérnökök alkották. Ilyenkor a mezőgazdászok segítségére sietnek a városiak, a néphadsereg katonái is. A felnőttekkel ugyancsak együtt dolgoznak a földeken a diá­kok, hiszen szükség van min­den munkáskézre: egyhek­tárnyi területre körülbelül 360 ezer rizspalántát kell ki­ültetni. Az összes rizsültetvé- nyek körülbelül 800 ezer hektár területet foglalnak el. A kocsnanri mezőgazdasági szövetkezet elnöknője. Li Ok Szán már sok éve áll a szö­vetkezet élén. Kitűnő szak­ember, jó szervező. Az elért kimagasló eredményekért a KNDK kormánya a Munka Hőse címet adományozta ne­ki. Li Ok Szán szavai szerint a kocshanri szövetkezet dol­gozói nagy célokat tűztek ma­guk elé: elérni a hektáron­kénti 8 tonnás rizstermést. Ez kereken egy tonnával maga­sabb a tavalyi eredménynél. A nehéz feladat teljesítéséhez a szövetkezetben megterem­tették a szükséges feltétele­ket, rendelkezésre állnak a szakképzett munkaerők és a gépek. A szövetkezet gép­parkja többek között 48 kü­lönböző típusú traktort és 12 talajegyengető gépet számlál. Három évvel ezelőtt kísérlet­képpen még csupán 4 ültető­gépet alkalmaztak itt, azóta 25 ilyen gép segítségével elér­ték a legnehezebb munkála­tok 50 százalékos gépesítését. Az állam megfelelő meny- nyiségű műtrágyát bocsát a szövetkezetek rendelkezésére. A jó termés érdekében nagy­mértékben bővítették az or­szág öntözőrendszerét — ma a köztársaságban több mint másfél ezer kisebb-nagyobb víztároló van, az öntözőcsa­torna-rendszer hossza megha­ladja a 40 ezer kilométert. Kutatják a vállalatot A valóságos hatáskörrel és a szocialista vállalat szerve- önálló felelősséggel rendelke- zeti demokratizmusával, a munkaerő hatékony és racio­nális felhasználásával, az ér­dekeltség és ösztönzés rend­lóság helyenkénti formális szerének továbbfej lesztésé- volta is arra utal, hogy gazdaságpolitikai célok éréséhez differenciált válla- Igyekeznek segíteni a gazda­lati típusokra, önálló válla- ságiráryítás munkáját, lati irányítási rendszerre, a Természetesen ezekkel a munkások közreműködését le- kérdésekkel korábban is fog- hetővé tevő szervezetre van lalkoztak már a szakemberek, zö vállalatok kialakí­tása még korántsem te­kinthető lezártnak. Az önál­a vei, a fogyóeszköz- és készlet­ei- gazdálkodással foglalkoznak. szükség. A foglalkoztatottak mint fele szocialista válla­latnál dolgozik, de sok ipari, ám a fő irány létrejöttével a több korábban szétaprózott és el­különült kutatások terelőd­tek egy mederbe, módot te­mezőgazdasági és fogyasztási remtve arra, hogy a vállala- szövetkezet gazdálkodásának ti vezetők véleményével, s körülményei gazdálkodásra nek. E két megállapítás nemfüg­is a vállalati nem utolsósorban a gyakor- emlékeztet- lattal szembesítve szolgálják a fejlődést. Sajnos, éppen a kutatások getlen egymástól: mindkettő a részeredményeinek gyakor- vállalati gazdálkodás fontos- lati hasznosításánál nem ta- ságát támasztja alá. Ezért is pasztaiható előrelépés. Csak indította el 1972. őszén a Ma- példaként említve: a koordi- gyar Tudományos Akadémia náló tanács titkársága a már a „Szocialista vállalat” ku- említett közleményt — infor- tatási fő irányát. A kutatás málás és figyelemkeltés cél feladata kettős: egyrészt a hazai és nemzetközi tapasz­talatokat felhasználva, iá­jából — rendszeresen elküldi 50 nagyvállalat gazdasági igazgatójának. A vállalatok ruljon hozzá a szocialista vál- érdeklődése, reagálása azon­ban nem biztató. Pedig a szo­cialista vállalat kutatása csak úgy lehet maradéktalanul tel­jes és sikeres, ha azt mind a problémáinak vállalatok, mind az intézmé­nyek figyelemmel kísérik, ha a gazdasági szakemberek, a közös vállalati vezetők a gyakorlat folyik: tapasztalataival egészítik ki a lalatelmélet kidolgozásához, másfelől — a gyakorlat olda­láról közelítve — segítse a vállalatok időszerű gazdasá­gi, tervezési megoldását. A kutatás számos részterü létén — ám egyetlen célra összpontosítva közös cél pedig az, hogy kutatók megállapításait. vállalataink szervezete, mű­ködési módja lépést tartson a szocialista építés új és na­gyobb követelményeivel, a gazdaságfejlesztés változó feltételeivel. A kutatási fő irány teendő­it, munkáját a hetvenes évek elején kidolgozott hosszú tá­vú — 1990-ig terjedő — kon­cepció szabja meg. A kutatásban közreműködő intézmények és szakemberek munkáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen- létesített koordináló tanács hangolja össze. A kordináló tanács gon­dozza a fő irány rendszeresen megjelenő ki­adványát, a közleményeket, melyekben időről, időre tájé­koztatják a résztvevő szak­embereket a munka előreha­ladtáról, beszámolnak a kutatók publikációiról és rö­vid tartalmi ismertetéseket is közölnek. A koordináló tanács tit­kársága két évvel ezelőtt Ku­tatási tervtanulmányok 1976— 80. címmel jelentette meg az addigi. eredményeket össze- fogóan tartalmazó kiadványt. A tanulmányok többek között a népgazdaság struktúráival, f. p. A kereskedelemben hagyo­mány az újítási hónap szer­vezése. A múlt évhez hasonló­an az idén is szeptemberben rendezik az újítási hónapot. A Belkereskedelmi Miniszté­rium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége által el­fogadott közös intézkedési program alapján ez évben újí­tási verseny indult, mely 1980 év végéig tart. A versenynek az újítási hónap most na­gyobb lendületet ad. Megyénk kereskedelmi vál­lalatai és szövetkezetei még augusztusban megkezdték az újítási hónap szervezését. A Nógrád megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatnál az elmúlt évi újítási hónap eredményeire építve határoz­ták meg a főbb célkitűzése­ket. A dolgozókhoz eljuttatott felhívásban több olyan fel­adat megoldására kértek ja­vaslatot, mely kiterjed a for­galom növelésére, a biztonsá­gosabb munkavégzésre és az üzemszervezésre. Az áruk szín­vonalasabb bemutatása, a vá­sárlási idő rövidítése, a szál­lítások szervezettebbé tétele, a boltok átbocsátóképességé­nek fokozása, a nehéz fizikai munka könnyítése, az önki- szolgáló rendszer továbbfej­lesztése, mind-mind az ellá­tás javítását szolgálhatja. Az árumozgató és tárolóeszközök korszerűsítése, a fűtés, a vilá­gítás korszerűsítése, a gépek védő- és biztonsági berendezé­seinek tökéletesítése, ezek ál­lagának megóvását célzó ja­vaslatok, a baleset elhárítását szolgáló eszközök kialakítása pedig a munkavédelmet szol­gálhatja. A vállalat dolgozói az újítási hónap sikeres meg­valósításával kívánnak hozzá­járulni a vállalat megalakulá­sának 30. évfordulója méltó megünnepléséhez. A Nógrád megyei Vendég­látó Vállalatnál ugyancsak részletes felhívással fordultak a gazdasági és mozgalmi ve­zetők a dolgozókhoz. Az újí­tási hónap főbb célkitűzései között sajátos szempontok is szerepelnek, mint az új ter­mékek előállítása és forga­lomba hozatala, az energia- és yízdíjköltségeket csökkentő javaslatok, és a szellőzőbe­rendezések hatékonyságának fokozása. A vállalatnál műkö­dő újítási bizottság szeptem­ber közepén részértékelést tart s az eddigi eredményeket is­merteti a dolgozókkal. A hó­nap végén ötletnapot szervez­nek, ahol a hálózat vala­mennyi egységéből delegált dolgozók a vállalat vezetősége előtt mondják el ötleteiket, javaslataikat. Október elején pedig az újítási bizottság a sikeres újítók részére ankétot rendez, ahol az újítási hónap értékelésre kerül. A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ- nél az újítási feladattervben különdíjakat is meghatároz­tak egy-egy célkitűzés sikeres megoldása érdekében, össze­sen tízezer forint összegben. i „Aranyos” brigád Négy év alatt négyszer bizonyult méltónak az arany­jelvényes szocialista brigád cím viselésére az a fiatalemberek­ből álló csoport, amelyik a Lamport Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregy­ségében, a GYEGO- műhelyben dolgozik. — Reméljük, az idén is megkapjuk a soros aranyat, hi­szen mindent megte­szünk érte! — moso- lyodik el az Allende nevét viselő ifjúsági brigád helyettes ve­zetője, Skuta Tamás. — A közös munkát 1974-ben huszonhat fővel kezdtük, pil­lanatnyilag csak ti. zenkilencen vagyunk de annál lelkesebben dolgozunk. — Idén milyeri vállalásokat tetteW — Felajánlottuk, hogy 1978-ban meg­takarítunk a válla­latnak —, s így közvetve magunknak is — 70 000 forintot és elvégzünk 600 óra társadalmi munkát. Az utóbbinak a felét már teljesítettük. Ezen kívül elvállal­tuk egy célgépnek az elkészítését, amit ha sikerül megcsinál­nunk, akkor az 100 000 forint megta­karítást jelent; előre­láthatóan decemberig végzünk a LUN A rostélykeret-hajlító előállításával is. — Tanulás, vább képzés? to­— Közülünk né­gyen járnak emelt­fokú szakközépisko­lába és a brigádve­zetőnk, Öze Zoltán most ősszel kezdi m,eg tanulmá­nyait Budapes­ten, a műszaki egyetemen. Mi. vei mindannyi­an fiatalok és így KISZ-tagok is va­gyunk — ezenkívül a brigád fele párttag­sági könyvvel is ren­delkezik —, rendsze­resen részt veszünk politikai továbbkép­zéseken, vitafórumo­kon. — A sok elfoglalt, ság mellett mikor jut idejük kikapcsoló­dásra, szórakozásra? — Egy-egy csésze kávé, vagy jó ízű va­csora mellett gyakran összejövünk felszaba­dultan beszélgetni, vitatkozni. Sokat já­runk moziba és min­den évben rendezünk egy közös kirándu­lást, ahová elvisszük az asszonyokat, gye. Az a drága, ami rossz A toronyban —, melyet jelképes .tanulságai miatt ér­demes e gondolatsor elején fölidézni, s mely Prágában, a Károly-híd közelében emelkedik —, különös rendeltetésű vasketrec látható. A minőségvédelem sajátos eszközeként, arra szolgált hajdanában ez a zárka, hogy benne állítsák pellengérre a céhtagot, aki nem átallott az előírtnál rósz- szabb minőségű, vagy kisebb súlyú terméket forgalomba hozni. Nem tudni mire vezetne ha ezt a módszert a mi kereskedelmi felügyelőségeink is átvennék; a'nnyi bizo­nyos, hogy kohászatunk aligha győzné anyaggal a vasket- recgyártást. De hát ne tréfálkozzunk azon, aminek a fele sem tré­fa; maradjunk inkább a prágai muzeális emlék mélyebb jelentésénél — annál, hogy a minőségrontással szemben a társadalomnak már évszázadokkal ezelőtt is nyomatékos szankciók alkalmazásával kellett védekeznie. Nos, ilyen vé­dekező intézkedésekben éppenséggel ma sincs hiány: leg­utóbb 1974-ben szabályozta átfogó határozatban a kormány az áruk és szolgáltatások minőségvédelmével összefüggő teendőket, 1978-ban ugyancsak miniszlertánácsi rendelet rögzítette a lakossági javító-karbantartó szolgáltatások mi­nőségi biztosítékait, az anyagi következményeket pedig ré­szint újraszabályozta a Polgári Törvénykönyv. Szabályo­kat és határozatokat még jócskán sorolhatnánk, ám az ol­vasó méltán tűnődhetne e szabályok nem éppen vasket- recszigorán, a boltokban szerzett olykor baljós tapasztala­taira hagyatkozva­Érdemes azonban most egy olyan szankcióra, követ­kezményre utalnunk, amely a minőséget termelői oldalról már ma is nagymértékben befolyásolja, s hatása a jövőben — bizonyossággal állítható — mi'nd nyomatékosabbá vá­lik. Ez pedig ama közhellyel fejezhető ki, hogy ami rossz az egyszersmind — drága is. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a nem kielégítő mi­nőség egész sor hátrányos következménnyel jár a termelő- vállalat számára, beleértve bizonyos közvetett következmé­nyeket is. Ami a közvetlen hátrányokat, tehát a költségnö­velő hatásokat illeti; az ezzel kapcsolatos tények olykor nem fejezik ki elég megbízhatóan a helyzetet. Egy kohó- és gépipari vizsgálat megállapította például, hogy vállalatai­nak minőséggel kapcsolatos vesztesége — ide sorolva a selejt, a minőségi kötbér, a garanciális költség forinthatá­sait —, összevetve a nettó árbevétellel 1970-ben 1,86 száza­lék volt, 1976-ban pedig 1,54-re mérséklődött. A mutató, ré­szint a csekély aránnyal, részint csökkenő mértékével okot adhatna a derűs elégedettségre, ha azok a bizonyos közve­tett — és mutatókban aligha kifejezhető — hatások nem csatlakoznának az előbbiekhez. Erről szólva nem árt közelebbről szemügyre vennünk a minőség mai, korszerű fogalmát, mert ily módon kitűnik, hogy a piaci értékesíthetőség tömérdek feltétele sűrűsödik ebben a szóban. A technikai színvonaltól az esztétikai ha­tásig, a megbízhatóságtól a termék újdonságértékéig, az ár­ral egybevetett tartósságtól a csomagolásig tucatnyi tényező rangsorolja a minőséget. Jellemző, hogy az európai minő­ségi szervezet számításai szerint ma már az optimális mi­nőség garantálása, feltételeinek folyamatos megteremtése a korszerű vállalatoknál eléri a termelési költségek 12—15 százalékát. A minőség egyehetlensége, vagy tartóssága alacsony színvonala — az imént említett „minőségköltségek” lefara­gása — végül is ahhoz a következményekhez vezet, amit a közmondás oly szemléletesen érzékeltet: olcsó húsnak híg a leve... A gyenge minőség ugyanis előbb-utóbb mindenkép­pen korlátozza az értékesítést, vagy mérsékeli az elérhető árat. Átménetileg bizonyos hiányzó termékek piacán ezt a hatást ellensúlyozhatja a kereslet. Ám ezúttal is közbeszól az a tartósan hátrányos következmény, hogy az ilyen típusú értékesítésre berendezkedő vállalat technológiailag elmarad, korszerűségében megreked, s ezért előbb-utóbb magas árat kell fizetnie. Ami pedig a külföldi értékesítést illeti —, s ehhez napjaink exporttapasztalatai bőséggel nyújthatnak példákat —, a minőség, illetve az elérhető ár viszonya ér­zékletes pontossággal igazolja: ami rossz, az drága — más szóval: a gyenge termékminőség mindenképpen visszahat a bevételekre­S előbb-utóbb ez a következmény töltheti be azt a nyomatékosító szerepkört, amit hajdanán, ott a Károly-híd mellett a vasketrec volt hivatott a társadalom védelmében teljesíteni! Tábori András Magyar gazdasági és műszaki napok Magyar gazdasági és mű- a Szovjetunió két nagyváro- szaki napok lesznek szeptem- sában, Alma-Atában és bér végén és október elején Mirszkben A Szovjetunióban ezúttal har­madízben megrendezésre ke­rülő magyar gazdasági és műszaki napokról a Magyar Kereskedelmi Kamarában el­mondták, hogy fő céljuk a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további lehe­tőségeinek feltárása, fejlődé­sének előmozdítása. Tíz esz­tendeje szervezünk hasonló rendezvényeket a világ kü­lönböző országaiban. A Szov­jetunióban először 1973-ban — Moszkvában, Novoszi- birszkben és Taskentben —, másodszor pedig 1976-ban — Irkutszkban és Bakuban — voltak magyar műszaki és gazdasági napok. E rendezvé­nyek sikerét tapasztalva a szovjet partnerek kérték, hogy ezentúl kétévenként rendezzük meg ezeket a Szov­jetunió különböző köztársasá­gaiban. Így ezúttal szeptem­ber 26-a és 29-e között Ka­zahsztán fővárosa, Alma-Ata, október 3-a és 6-a között pe­dig a belorusz főváros, Minszk ad otthont az ese­ménysorozatnak. rekeket, sőt a varro­dában dolgozó lányo­kat is. Így ismerked­tem meg és kerültem össze a feleségemmel azon a túrán, amit 1975-ben szerveztünk. Tavaly júliusban megnősültem és az­óta boldogan élünk. Lassan megismerjük az ország legszebb tájait, városait, hi­szen jártunk már Kiskörén, Egerben, Hevesen, Szilvásvá­radon és legutóbb Mezőkövesdre látó. gátiunk el. Felejthe­tetlen élmény volt! Nincs abban semmi különös, ahogyan a mi közösségünk él és dolgozik, hiszen az tart össze minket, hogy mindent szív- vel-lélekkel„ örömmel csinálunk . . ., mert csak igy érdemes! — lia N

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom