Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-15 / 191. szám
k/V^ MB W mm ■■«■■gkNHIBVIBIlBI ■■■!!■ H H — r — mub m ■ «1— ■■■■iiimh B „ n M ** mm —i r«i m ■ rva ■■■ki ai 1 ■ w ■ — I ZJr ■ ■ ■ i íi a y j=i f|k i § I i előtti ▼ T c m b óra Ez a cfme a magyar televízió több éve folyamatosan jelentkező irodalmi, művészeti munkájának eredménye. Legutóbb Kiss Benedeket és verseit mutatta be a műsor, Kriza János múlt századi látunk a képernyőn a szer- arcán „kalandozik? hanem kesztő és a rendező együttes bejárja a fenyveserdő fáit is, magazinjának, amely a tizenéves gyermekek számára készül. Voltaképpen azért éreztem szükségét ezt előrebocsá- néprajztudós tani, hogy azok a felnőttek is ismertette, tudják, akik még egyetlen ilyen műsort sem láttak, hogy nem holmi négylábúról, vagy valamiféle kitalált, netán szolgált, a Carmina Burana együttessel a Pathelin mester című középkori bohózat részletét játszatta el —, hogy megtörtént, megható kutyatör- csak a tartalomjegyzék főbb eszközök közötti ökonomikus ténetről lesz szó az alábbi „passzusait” említsük. Egyéb- választás, a választott eszkö sorokban, hanem a tévének ként hasonló valamennyi műaz ágak közül szemünkbe szikráztatva az áttörő napsugarakat. Egyszerű, de sokatmondó ötlet: idézi a ballada tevékenységét ellentétes hangulatát, ■ keletkönyvajánlattal kezési helyét (Erdély), s a muzsikális, verbális élménynyel együtt képi örömben is részes. S ez: a művészi kifejező egy — megítélésem szerint — rendkívüli erejű, műsorpolitikai és politikai vállalkozásáról. „Cim-cim-cimbora...” — csendült fel nyár derekán csaknem hétről hétre minden vasárnap délelőtt a gyermesor tematikája, költészet, fontosságú próza, színház, ének, zene, művészet- képzőművészet, nyelvi és önálló művek alkotására csábító játékok szerepelnek benne. Rögvest hozzátehetjük: kitűnő képi ábrázolásban, filmes-tévés leleménnyel. kék művészeti magazinjának ugyancsak nem véletlen, hi- fülbemászó, játékos dala, szén Kardos Ferenc, egyike (Horgas Béla versére), legfelkészültebb majd megjelent a képernyőn zőinknek, aki a a két műsorbemondó, két fiatal, remek színművészünk: Káldy Nóra és Juhász Jácint. Azt hiszem, nekik oroszlán- rész jut a Cimbora sikeréből. Megjelenésük kellemes, bizalmat keltő, beszédstílusuk árnyalt, kifejező, mirden értelmes gyermek eszéhez, szívéévek közepén, a magyar filmgyártás prosperitásának kezdetén robbant be a művészeti életbe. Kardos — mint neves filmrendező — nem kezeli le a magazinformát, míves gondossággal - igyekszik megformálni minden mozzanatát. Csak egyetlen példát hez utat találó. Ez egyébként erre? Csengery Adrienne az efféle műsorok vezetőivel Kriza János népballadagyűj- * szemben alapkövetelmény. A tésének egyik szép daruját ^/ése^ - a m^vS műsor hatni kíván,' érdeklő- énekelte, egy hatalmas fenyő- fránt érdekIődő gyerekek legdest élesztgetni gondolta»- fa, fenyves előtti tisztás szé- hűségesebb. leghasznosabb dást, ízlést csiszolni, meglevő zök átgondolt alkalmazása, a komplex művészi hatásra törekvés jellemzi a Cimbora csaknem minden egyes darabját. Amelyik általános iskolás már most kedveli, szereti az irodalmat, művészetet, az Ami örömét leli műsoraiban, akik pedig még csak barátkozgat- nak vele erőteljes inspirációt, filmrende- kedvet kaphat tőle — olvasáshatvanas ra, éneklésre, rajzolásra, színházba járásra. A Cimbora a jelenben a jövő felnőtt, értő közönségét neveli. Ezért sem volt haszontalan a nyári hónapokban felújítani az eltelt öt esztendő alatt készített legsikerültebb darabjait. Ősztől már friss anyaggal tanítja, szórakoztatja nyiladozó értelmű, ifjú nézőit a szellemi igényéhséget csillapítani, s e feladatat csak varázslatos egyéniségek, színes közreműködésével, tudja minél maradéktalanabbul betölteni. De méltánytalan volna, ha bármiféle okból is, nem ejtenénk szót a szerkesztő, Szabó Márta, s a rendező, Kardos Ferenc érdemeiről. A vasárnap látott Cimbora — amely egy három évvel ezelőtt készült műsor ismétlése volt — az ő hozzáértésüket, gyermekvilág-, gyermeklélek-isme- retüket éppúgy dicséri, mint a műsorvezetőkét. Az ugyanis, hogy mit és hogyan, mihűségesebb, leghasznosabb lén, s miközben száll az ének, társának bizonyult. a kamera nemcsak az énekes (ok) Kategóriaváltás — zökkenővel Három dolog is emlékeze- rossz a „jól minősült” sem... községekkel (Gyöngyöspata,' tessé teszi a szurdokpüspöki Korábban éveken keresztül a Boldog) „körfellépéseket” rendezünk. Ök a művelődési házaikban fogadnak minket, dalosoknak a tavaszi országos szép éneklésre, a minél tisz pávaköri minősítőt. Először is; tább hangzásra, a halkítás. bár a zsűri dicsérő szavakat erősítés elsajátítására biztattak egész estét betöltő műsort is mondott kulturált, tiszta ének- minket, — most meg a termé- tudunk adni. Nálunk — azaz lésükről, külön említve újító, szetes népi hangzással éneklő- Szurdokpüspökiben — nincs továbblépést akaró szándékú- két dicsérték. ilyen hely, a klubkönyvtár kát, egy fokkal lejjebb kerül- _ Nagyon letörte a csopor- nem alkalmas erre. Próbáint ek az értékelésben (a megyei tot ez a minősítő? kát az iskolában tartjuk, ott szemlén Magyarnándorban _ y\zt hiszem már túl va- őrizzük a „kincseinket” — ok_ _^ - 1.: —11 j: • . ’ . 1__i lz-1 A*- . m ég kiválóan minősült páva- gyünk rajta, hogy ezen kesekor, idén jól minősült paraszt- regjünk. Rendszeresen próbálevelek, jutalmak, folklórgyűjtés. Szerencsések vagyunk Közkórus lett az együttes). Ez iunk, minden hétfőn átmegyek abban, hogy az egyik kórus utal a másik eseményre; kate- Pásztóról Szurdokpüspökibe, tag az iskolában takarít, így góriát cseréltek, a hagyomány- Tudja, valamikor ott is tani- nem néznek ki bennünket on- őrző falusi pávakör kórusének- tottam két évet, ősztől újra nan. A vendégszereplések vi- léssel próbálkozott. Természe- óraadóként az éneket én tani- szonzását pedig a pásztói Lo_ tesen nem kevés vita után.. mm. Ez sokat jelent: maga a De bizonyára megmaradt kórus is úgy alakult, hogy egy harmadik, kellemes él- 1970-ben megkerestek az asszo- mény is erről a napról, egy nyok, nem vállalnám-e, jó lenrögtönzött fellépésé. Ugyanis ne Püspökinek is egy pávakör. Salgótarjánból hazafelé az Sok sikeres szereplés, sok autóbusz megállt a Palóc csár- gyűjtés (főleg summásdalok, dánál, ahol előkerültek a cite- aratási nóták) Van már mö- rák és nem sajnálták torkukat göttünk. Persze, voltak meg- olyan, ami nem tiszta forrás- az énekesek. A népviseletbe torpanások is. Száznál több ból való. Szerintem nem sza- öltözött kórustagok még a pa- dalt tudunk együtt énekelni hat citerásunk van, jött tíz islóc táncból is ízelítőt adtak a hálás közönségnek. A hangulatot nem is a poharazás emelte, hanem a közös éneklés, muvász József Művelődési pontban oldjuk meg. — Végül hogyan döntöttek: melyik úton haladnak tovább? — Az biztos, hogy a célunk az ízlésre' nevelés, nem kerülhet be a műsorunkba semmi bad lemondani a próbálkozásról, a több szólamű énekléskolás, jelentkezett két ipari ről, de emellett „repertoáron tanuló (citerázni sajnos, nem tartunk” népdalcsokrokat is. Jó színvonalon éneklő csoport ez — azt hiszem, nem csak szátudnak, ők köcsögdudán ját- zsikálás öröme és az a tudat, szanak) — úgyhogy kedvelt a hogy ezzel másoknak is gyö- kórus. Az éneklést, az együtt- momra marad emlékezetes nyörflséget szereznek. létet, a közösséget szeretik például a pásztói helytörténePersze, nem csak minősítő mindnyájan. ti múzeumi fellépésünk, amiversenyből és ilyen hangulatos — Milyen fellépési lehetősé- ltor ,J^a„rn,/a Tibor pedagógus fellépésekből áll egy kórus geik vannak? festőművész ^ emlékkiállításáélete. Mi történt azóta, hogyan — A nagyobb ünnepeken itt nak megnyitóján énekeltünk, telnek a hétköznapok, melyik helyben és a járásban is éne- Olyan tisztán, csengőn, ábitat- utat folytatják? — kerestük kelünk. Régi már a kapcsola- tál talán még soha ilyen meg ezzel Bózvári Józsefet, a tunk a selypi építőkkel — az szépen. Ezekért a percekért csoport vezetőjét. építők napján felléptünk ná- nagyon érdemes rendszeresen — „Egyet visszaléptünk..." í.ul?' tTasonló dalkincsű, etni- dolgozni!. „Kár volt kategóriát váltani. kumu szomszéd megyebeli G. Kiss Magdolna amikor olyan jó pávakörö műsort is bemutathattunk volna.” „Mégsem a tanár bácsinak lett igaza” — mondogatják az asszonyok. Egy kissé engem is megzavar, hogy nem igazán egységes a követelmény. Most nem azért mondom, mert rosszabb lett a minősítésünk — azt magyarázhatja az új kategória és nem /Via! tévéajánSafMnk 21.45: TÖRTÉNELEM tül kitapintsa az utat, amely sekről. De szó esik a költő a falu szegénységéből indult felelősségéről, a látás megteA műsor — alcíme: Juhász el, s az elkötelezett költőima- remtéséről, amely először csak Ferenc költészetének eredete gatartás kialakulásához veze- „szem-látás”, később lesz versben és prózában —, abból tett. Szó esik a műsorban a „szív- és ész-látás”, s legvégül az alkalomból készült, hogy születésről, a szülőkről, a fel- kialakul a „tudat-látás”. (A Juhász Ferenc ebben a hó- nőtté válás emberformáló per- költő megfogalmazása.) napban ötvenesztendős. Ba- ceiről, és természetesen a köl- a műsor nézői több szép Jurányi Ferenc szerkesztette a tészetről. . . _ , . v . műsort, szándéka észrevehető- Bihari Sándor kérdéseire kasz Ferenc-verssel is megisen az volt, hogy a költő ver- születik meg a válasz a „hosz- merkedhetnek. Közreműködik: lyen képi megfogalmazásban sein és önvallomásán kérész- szú versekről”, az ikerver- Nagy Attila. H. Bart a Lajos: Z. Szerkesztő emlékezetes esetei Miért zokog mindenki, ava&y tíz deka párizsi és a macska tíz deka, láttam. Erre ő azt és kérem még többen a pártmondja, ha nem kell, ne vigye jára is keltek, hogy menjek el, ne tartsa fel itt azokat, már . . ., de én tudom, azok akik maga mögött sorbaáll- voltak a pártján, akik az is- nak, és venné vissza a pári- merősei, akik néha kapnak tő- zsit. Én elkaptam, ott volt le a pult alól, ezt-azt. De én mindjárt egy ellenőrző mérleg nem kapok semmit. (Zokog). és rátettem. Kilenc deka volt. (Z Szerkesztő zsúfolt élei- Es, ahogy levettem az ellenőrző rniszerbolt áruállványai kfaött mérlegről, látom, hogy még ez halad határozottan a tömeg„Ki tudja, hol kezdődik a jelen, Ki tudja, hol ér véget a miilt”. (Louis Aragon) _ _ , , , .. . . bementem Z. Szerkesztő (szerkesztosegi párizsiért szobájában, íróasztalánál:) a mérleg sem jó, ha nincs (,en rajta semmi, akkor is egy dekát mutat. Akkor ez a pári- özvegy M. Károlyné (nem zsi csak nyolc deka! Mondom, Megáll a húsospult előtt. A pult mögött fehér sapkás, ül le, lassan felemeli a fejét, ez a tíz deka párizsi csak köPenVes középkorú fcrmegtörli a szemét, és az ar- nyolc deka ... és én a pénz- f1'" cát). Az történt, kérem, hogy tárnál csak nyolc dekát fogok • Fehér köpenyes férfi (levett a boltba tíz deka fizetni. És mondom, miért nem sapkával, irodahelyiségben, Azt akartam va- állítják be legalább az eile- Z. Szerkesztő mellett. Halkan). ... ... „ csorázni. Kenyerem még volt nőrző mérleget rendesen. Azt Higgye el, szerkesztő úr, én Az ember nau egy Pni úgy- otthon, meg a frisset nem is mondja, hagyjon már békén már megbántam, hogy meg- roi es legyint. Legyintem egy- eketem a gyomrom miatt, engem, kérem, és menjen szé- bántottam azt a nénit, én haj- sz^jy- j.. . . Gondoltam, tegnap sajtot va- pen haza, az az ellenőrző mér- landó vagyok tőle bocsánatot uzvegy M. naroiyne ttz CSOráztam, ma párizsit eszek leg jó. Mondom, nézze meg kérni. (Kis szünet). Sajnálom. eves, alacsony, fejen kézzél kenyérrel és teával, mielőtt egy dekánál áll a mutató üre- Nem is tudom, hogyan történ- horgolt barna sapka a szer- ieülök a televíziót nézni. Be- sen. Erre azt mondja, nem ol- hetett. Lehet, hogy rosszul állt kell nézni. Mondom, a mérleg, lehet, de ettől még... kesztosegi szobában Z. >-zer- ment;em a boltba, már előre dalról keszto íróasztala előtt áll, kikészítettem négy forint hat- nem oldalról nézem. Erre ezt Kérem, bárkitől megkérdezne jobb kezeben nylonszatyor): van mert annyi a tíz mondja, maga nézheti már ti, hogy tőlem még soha nem Ne haragudjon, hogy ide jót- deka párizsi . . . más kérdés, akárhonnan, maga már úgy- hallottak egy rossz szót, han- ,elu a szerkesztosegbe, szer- hogy nem éri meg, nincs sem- sem látja, olyan öreg, hogy goskodást . . . (Cipője orrával keszto ur. Nem szoktam en mi íze_ v;zl'zdj mindegy, más vak! Vak maga, mondom, nesehová sem menni panaszkod- kérdés' a parkettát bökdösi). Kérem, ., , ...-------, ezt szabad ennem, kém még nem volt szemüveg én ma idegesen jöttem be. Ez JU’ de most elhatároztam, meg nem js tudnék én Pick- a szememen. Akkor meg azt igaz- Azért lehetett (Csend, hogy eljövök ide, mert mar szaiámit venni a nyugdíjam- mondja, akkor meg tudhatná, hosszan toporog). Ma reggel, nem bírom, mert mar megiOjt, ból, ezer forintból, de ez más hogy meleg van, nyár van. és amikor felébredtem, oda akaramit hozzamvagtak, a .isztes- kérdés. Megyek a pulthoz a a melegben kitágul a mérleg tam bújni az asszonyhoz . . . segemben alaztak meg húsoshoz, mondom szépen, rugója, azért mutat valamit, kérem én ezt nagyon resteleíl j1?0^ ,s^a? embsr Ju" nyugodtan, mondom, ■ legyen ha nem tanult volna fizikát, lehallatara. (Hirtelen): Azt sz;ves tíz deka párizsit adni Mondom, az én megboldogult mondta, hogy ven kurva. (A szeietelve . . . Már szeletelve uram gimnáziumi fizikatanár ni . . . délutános, — -----n em, akt úgy néz ki a csipke- voit egy nagy tálban, beleszúr volt, fiacskám, és a gumi tá- jöttem be, reggel felkelt, elgalerral, mint a prűd, szazad- egy nagy villával, felteszi a gul, az tágul, de nem az vitte a gyereket fél nyolcra az elő, szemérmesen lehajtja fe- mérlegre, nézem, nem éri el a acélrugó, fiacskám. Erre... óvodába, aztán visszabújt . . . jet, sir). Hat szabad ezt. . tíz dekát de már veszi is le, erre aztán azt kiabálta, Tessek mondani, hat mar és írja rá, hogy négy nyolc- maga ne fiacskázzon' enmindent szabad. van. Nézem a papírt és inon- gém, maga vén kurva, tem, amit mondok ... de ez ,z igazság, oda akartam búján tízre ZCS Szerkesztő: Tessék leül- dom’ miért néSy Rovati, ni, és tessék nyugodtan el- amikor tíz deka párizsi négymondani, hogy mi is történt, hatvan, és ez még nincs is maga hanem menjen a dolgára. oda akartam bújni, és... és tíz év után most először elhúzódott, nem akarta, azt mondta, neked is mindig csak ezen jár Akkor még egy nagy kravált az eszed, és felkelt. (Felnéz). is csinált . . ., hogy . . ., hogy Nekem csak ő van és a gyeaz ilyenek tartják föl, ezért 4 NÓGRÁD — 1978. augusztus 15., kedd rek . . . nekem nincs más. Fs . , , .....................nem tudom, hogy mi baja lenem tud rendesen kiszolgálni, bet. Kérem, ha elhagy, én és hogy üresek a temetők... megölöm magam. Zenés mesejáték Az ezerkeítedik éjszakából Tamássy Zdenkó új műveiről Általában azt tartják, hogy vendég, Haldoklás habbal és a most ötvenhat éves Ta- a Női különítmény. mássy Zdenkó a legtermékenyebb zeneszerző Magyaror— A közönség megkedvel" te több slágerét is. Melyek a szágon Rádióhallgató, tévé- legnépszerűbbek? néző, mozi- és színházlátogató egyaránt ismerheti munkásságát. Művészcsaládból származik. Édesapja Tamássy másik az „Én nem Pál zeneszerző volt, s a Ki" mindenáron férjhez rály Színházban is nagy sr Alighanem az, amelyiket Bilicsi Tivadar énekelte:, Nem wurlitzer a verkli”, a akarok menni”. Az utóbbit Psota Irén remek kerrel játszották darabját, előadása segítette. Édesanyja a század elejének ünnepelt sanzonénekesnője és színésznője: Ilosvay Rózsi. Mi készül a műhelyben? — A legújabb kompozícióm Heltai Jenő bűbájos köla Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői szakát. A zongoráKókai Rezsőnél végeztem tői mesejá tékának, Az ezer* kettedik éjszakának a zenéje. A rádió rendelte meg. A női ban Böszörményi Nagy Béla főszerepet Kalmár Magdának, volt a tanárom, az ütőhang- az Operaház kitűnő magánszerek titkaiba Roubal Rezső énekesnőjének szántuk, vezetett be. Nem sokkal a „Én lelopom az égről a felszabadulás után a Magyar csillagot” — így szól Az ezer- Rádióhoz kerültem, s mind- kettedik éjszaka egyik dalá- máig a könnyűzene lektora nak refrénje- vagyok — mondja Tamássy — Űj filmzene? — A legfrissebb filmet most forgatják Szörényi Rezső rendezésében. Esztergályos Cecília. Bodnár Erika és Bujtor István szerepelnek benne. Címe: .,R. u. é. k.” — Véleménye szerint miben különbözik a színháznak, vagy a rádiónak, a filmnek, vagy a tévéjátéknak kompo* nált zene? — Semmiben. Ugyanúgy kell megkomponálni, mint bármilyen más műfajú mu* zsikát. A filmzene azonban úgvnevgzett alkalmazott muzsika- Kötöttségei nagyobbak. Bizonyos külön funkciókat kel! ellátnia, ígv például fokozni kell a film cselekményének izgalmát. „A kép mögé” kell kerülni vele, A rendező elgondolását kell egyezte! ni a magaméval. Rövid idő alatt jellemezni a helyzeteket, olykor szigorúan megadott másodpercek keretében. De éppen ez ad kedvet, ihletet a megfelelő zene kitalálására. — Tervei? A nyáron operát írok a —, ami annyit jelent, hogy a kezemen átmegy ennek a műfajnak egész termése. — Nagy elfoglaltsága mellett nem fárasztja a lektori munka? — Jómagam abból a szempontból közelítem meg a kérdést, hogy az átnézett anyagból én is tanulok. — Hány tévéjátéknak komponálta a zenéjét? — Száztizennyolcnak— És hány filmen vetítették a nevét, mint zeneszerzőét? — Tizennyolc magyar játékfilm muzsikáját komponáltam Csak néhány cím: Hannibál tanár úr; Régi idők focija; Budapesti mesék. A tévéfilmek közül különösen a Kántor-sorozatot szerettem és a Krúdy Gyula őszi versenyek című művéből készült játékot, amellyel legutóbb megnyitották a veszprémi tévéfesztivált. — Színházi muzsika? — Mindmáig huszonkét színdarab zenéje. A most elmúlt évadban és a jövő szezonban műsoron volt. illetve Népszínház operatársulata marad a Madách Kamara számára: Nadányi Zoltán ..Hét Színházban Tolnay Klári és falu kovácsa” című művéből. Mensáros László felléptével a Távolabbi tervem néhány ma. nagy sikerű „Kései találkozás”, gyár vers megzenésítése Szép Ernőtől napjaink lírájáig — és Káilai Ferenc részére. Az operaírásban is van már gyakorlata Tamássy Zdenkó" nak, hiszen a közönség emlékezhet „Éneklecke” című tévédalművére Karinthy Frigyes nyomán, valamin* a „Vendégek”-re. amely Sar- kadi Imre munkájából készültA Budapesti Gyermekszínházban „Öz, a varázsló”, az Ál- Venczel Vera Iami Bábszínházban a „Vásári komédiák”, végül a Vidám Színpadon Pirandello— Gáspár Margit „Velencei kék- szakáll”-ja. — Zenés rádiójátékok? — Kilencet írtam eddig Szerencsére mind tetszettek a közönségnek. Ilyen volt a Joe bácsi, A ház közbeszól. Fő a (Kristóf Károly)
