Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-15 / 191. szám
\ felvásárlón múlik ? Kevés a ketrec—sok a nyúl Miro! ír a Magyar fteaziíaság 32. száma'! A Magyar Mezőgazdaság 32. augusztus 2“i számában tovább folytatódik a vita a húsmarhatartásról. Vezető helyen közöl a lap beszámolót a nádudvari kukorica- és ipa- rinövény-termelési együttműködés által rendezett vitáról. Ugyanakkor dr. Szentmihályi Sándor, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese a melléktermék húsmarhatartásban való hasznosításának lehetőségeiről ír a lapban. A gabonatermelés közgazdasági kérdéseit elemzi a MÉM statisztikai és gazdaságelemző központjának főigazgatója — Némethy László, írásában kitér az eszközigényességre, a különböző gabonaágazatok költség- és jövedelemviszonyaira, valamint a fejlesztés lehetőségeire és gondjaira. A melléktermékhasznosítás egyik bejárt, de ellentmondásoktól terhes lehetősége a szalmacellulóz, gyártás. Gádor Iván vizsgálja meg e fontos papíripari termék alapanyag-ellátásának nehézségeit és beszámol az elmúlt időszak néhány pozitív változásáról is. Dr. Molnár László nyugalmazott főiskolai tanárt mutatja be Bóna Zoltán. Az Uj- helyi-dijas tudós életművében jelentős szerepe volt a nagyüzemi sertéstartás módszerei kidolgozásának. A rostlen. és kendertermesztés szovjetunióbeli tapasztalatait, a gépesítés lehetőségeit a mezőgazda- sági gépkísérleti intézet munkatársai ismertetik. A lap néhány hónapja rendszeresen helyet ad a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható újításoknak. Csak néhány címszó az összeállításból: Borjú- abrakoló, John Deere kombájn, MTZ levegőszűrővel. Százhalombattán a tempe- ráltvizű halszaporító gazdaságba látogatott Fehér Károly és a lap fotóriportere. Az eredmény: látványos, színes összeállítás. A nemzetközi halászati oktatásban is fontos szerepet kapott gazdaság a halszaporításban jelentős feladatot lát el. Változatlanul fontos kérdés a fehérjetakarék osság. Dr. Varga János, a keszthelyi agrártudományi egyetem rektora a kutatóhelynek a fehérje megmentésében elért eredményeiről közöl ismertetést. Négy termelőszövetkezet állattenyésztőivel folytatott beszélgetést Gyulai György. Az egymással szomszédos üzemek eltérő mennyiségben használnak abraktakarmányt. A találkozó eltérő tapasztalataik kicserélését és a szakmai közvéleménnyel való megismertetést tette lehetővé. Közismert, sokak által megbecsült ember a szécsényi járásban Zsélyi Lajos. Huszonhat éve dolgozik a járási hivatalnál. mint műszaki ellenőr. Az idén, a nehéz munkában eltöltött évtizedek elismeréseként, kormánykitüntetést kapott. Bizony nem volt könnyű, különösen az első évtizedben a munkája, amikor még sem a szakember-, sem a technikai és anyagi ellátottság nem volt megfelelő. Mégis sorban emelkedtek a járásban a kultúrházak, középületek a falvak lakosságának hasznára, életük tartalmasabbá tételére. Zsélyi Lajos azonban nemcsak a saját munkaterületén tevékenykedik, már a megalakulásakor belépett a földművesszövetkezetbe. Amióta meg huszonnégy évvel ezelőtt igazgatósági taggá választották, igyekszik jól képviselni a tagság érdekeit és segíteni a szövetkezetnek a problémák megoldásában. A napokban megtartott igazgatósági ülésen is felszólalt egy olyan sérelem miatt, ami a szövetkezet 413 tagját érinti. Ennyien vannak ugyanis, akik szakcsoportokba tömörülve szerződéses nyúlte- nyésztéssel foglalkoznak. — Kezdjük az elején — számol be a felszólalás előzményeiről. — Ami igaz, iga2: a szövetkezet szorgalmazza a nyúltenyésztést, segítséget nyújt a tenyésznyúlbeszer- zéshez és a tanáccsal közösen elérte azt is, hogy a tsz rétlfű-területhez juttatta a tagságot. Jó kiegészítője a nyúltenyésztéssel nyert bevétel a nyugdíjnak, hasznos foglalatossága az otthon dolgozó háziasszonynak. Tavaly 7 millió 328 ezer forintot fizetett ki az ÁFÉSZ a nyula- kért. Nagy pénz ez... — A baj a felvásárlással van — tér át a tagság sérelmeire Zsélyi Lajos. — Ezt a feladatát már kevésbé jól látja el a szövetkezet. Hiányzik a kellő szervezettség. Előfordul, hogy nem vásárolják fel időben a nyulakat. amivel nagy kárt okoznak a tenyésztőknek. Ehhez tudni kell, hogy a nyulak átadási súlya 2,30 kilóban van megállapítva. Az állat nevelésében az idáig eltelt időszak a gyors súlygyarapodás periódusa. Ezen túl a fejlődés lassúbbá válik, így a továbbtartás már nem gazdaságos. Ilyen felvásárlási csúszás a tavaszon kétszer fordult elő a litkei körzetben, ez a múlt heti volt a harmadik eset. — Mihálygergén történt, ahol magam is lakom, hogy a felvásárló ketrechiányra hivatkozva, száz darab nyulat nem vett át. Néhányunknak szerencsére volt saját ketrecünk, odaadtuk a nyulakkal Együtt, de a többiek kárval- lottan nem éppen dicsérő véleményeket hangoztatva kullogtak haza. Az ilyesminek azután az egész faluban rossz a visszhangja. Visszahúzó erővé válik a nyúltenyésztésben, a szövetkezeti élet fejlődésében, de még a közéleti munkában való részvételben is. Azt meg el sem tudom képzelni mit cselekedett a felvásárló Litkén meg Ipolytarnó- con, mert tőlünk ezekre a helyekre kellett mennie. — Hát ilyesmiket mondtam az igazgatósági ülésen — fejezi be jogos bosszankodásait Zsélyi Lajos. — Leszák Ferenc, a szövetkezet elnöke erre azt válaszolta, hogy ketrechiány nincs, a felvásárlón múlik, mennyit visz magával, ígéretet tett arra is, hogy ilyen többet nem fordul elő, de a rossz tapasztalatok miatt ezt mi már csak akkor hisszük el, ha évekig rendben megy minden. — k — ✓ Négytagú bri gád Régi Ismerősként üdvözöl- ami igen jó gazdálkodásra akadályozza az áruszállítást, jük egymást Bozsó Istvánnal, vall. Egyik célkitűzésük a Felajánlották a tanácsnak, a szécsényi bútorbolt és az gyártó cégektől közvetlenül hogy a bolt előtti balesotve- itt dolgozó Gagarin Szociális- történő beszerzés növelése szélyes járda helyett újat épí- ta Brigád vezetőjével. Jó két volt. Ezt a vállalásukat a fél tenek, ha anyagot és szakta- éve annak, hogy utoljára ír- év alatt másfél millió forint- nácsot kapnak hozzá. Ebhez tunk róluk, s úgy tűnt, ered- tál túlteljesítették. azonban sajnálatos módon, ményeiket nagyon nehéz fo- A brigád egyik fő szem- nem kapták meg a kért sekozni, annyi mindent vállal- pontja a munkánál a takaró- gítséget, így a bekötő út készí- tak és persze, teljesítettek is. kosság. Ezt valósítják meg a tésekor megmaradt kőzúzalék- Akkor már aranykoszorús bri- gyors árukirakással, aminek kai töltötték fel a járda göd- gádként szerepeltek, az idén eredménye, hogy a szövetbe- rös részeit, pedig az elmúlt évi munkájuk zet miattuk fekbért sohasem Foglalkoztak tag- és célelismeréseként megkapták a fizet. Társadalmi munkaválla- részjegyszervezéssel is, ..Vállalat kiváló brigádja” cí- lásuk is ennek az elvnek a je- amelynek eredménye 13 új fag met. Bár e körül némi vita gyében fogant: sajátkezúleg és 7000 forint értékű célrész- támadt, mivel naplójuk nem javítják meg a bútorokon a jegy lejegyzése lett. Hogy volt mindig naprakész. Sze- szállítás folyamán keletkezett minderre hogyan jut ideie a rencsére Bozsó Istvánnak'eszé- sérüléseket. Ennék értéke az mindössze négytagú brigádnak? be jutott, amit az országos első fél év alatt 9200 forint Kitűnő* munkaszervezés kell brigádvezetői értekezleten hal- volt, szemben az egész évre ahhoz, hogy a raktárak szétlőtt: nem a szépen kicikornyá- vállalt 6—8000 forinttal. El- szórtsága ellenére — hét Szé- zott, képeslapokkal díszített képzelésük szerint még lega- csényben van, egy Rimócon — napló a lényeg, hanem a vég- lább 7000 forint értéket telje- a vásárlók igényeinek eleget zétt munka, a hármas elv gya- sítenek a második fél évben, tudjanak tenni és szocialista korlati megvalósítása. A brigád egyik tagja, Rigó brigádként is a legjobbat Abban pedig nincs hiba a János annyira megkedvelte a nyújtsák. Pedig olyan gondjuk Gagarin brigádnál! Ez kitűnik társadalmi munkát, hogy a is van, hogy a bemutatóte- abból az önértékelésből is, szövetkezet szoboszlói_ üdülő- rém szűk, nem eléggé tetsze- amit nemrég fejeztek be. Itt jében töltött pihenőidejéből tősek benne a bútorok, van mindjárt egy adat: az két napot az épület körüli te- Végezetül hadd írjuk ide az idei első félévi forgalmukat rület rendbe hozásával töltött, addig még nem említett két 103,3 százaléicra teljesítették, Vegeztek még más társadal- dolgozó: Oravecz Istvánné és ami azt jelenti, hogy havi at- mi munkát is. Az üzlethez Kagy Károly nevét is. Meg- lagban 1 millió 500 ezer fo- legközelebb levő raktárhoz 300 érdemlik, hogy sokan megis- rint értékű bútort adtak el. tonna kő elterítésével bekö- rnerjék őket. Tették ezt 1 millió 600 ezer tő utat létesítettek, hogy az forintos árukészlet mellett, esőzésekkor keletkező sár ne — kemény — Ez a kissé szomorú, kissé vidám és persze tanulságos história egy közismert hölgygyei esett meg. Hányszor gyönyörködtünk páratlan játékában, a legjobb hollywoodi filmekben! Éppen ezért ne említsük a valódi nevén. Egyszerűen Rosalindának' fogjuk hívni. Nos, hát, Rosalinda szép és irigylésre méltóan temperamentumos volt. Állandóan hódolók rajzottak körülötte, mégpedig csapatostul: öreg és ifjú lovagok, kövérek és soványak, szakállasok és csupasz képűek. Héthez már sikerült is férjhez mennie. Természetesen nem egyszerre, hanem egymás után, szép sorjában. És mivel Rosalinda, mint már említettük, roppantul elbűvölő és temperamentumos teremtés volt, minden házassága feltétlenül válással végződött. Mindez persze őrülten kellemetlen volt, annál inkább, mert végtelenül unalmas bírósági perekkel, botrányszagú újsághírekkel, pletykákkal járt együtt, no, meg — ami a legrosszabb — a tartásdíjért vívott állandó csatákkal. — Mitévő legyek? — kérdezte Rosalinda az ügyvédjétől, amikor a hetedik férjétől való elválás ügyében felkereste. — Hiszen én any- nyira igyekszem! Ügy szeretném, hogy minden a legjobROBERT FABER: Aki nem tud ban sikerüljön... Talán valamilyen velem született fogyatékosságaim vannak? — Semmilyen fogyatékosságot nem látok önnél, drága asszonyom — válaszolta a fiatal ügyvéd, és perzselő pillantást vetett Rosalindára. — ön elbűvölő ember — mosolygott Rosalinda —, de ez mit sem változtat a helyzeten. Szeretnék minél hamarább és unalmas formaságok nélkül elválni. Egyetlen napig sem tudok ezzel az alakkel együtt élni. Az, ügyvéd néhány percig próbálta emlékezetébe idézni a törvények megkerülésének minden lehetséges módját — aztán hirtelen a homlokára csapott. — Heuréka! — kiáltott fel. Azt hiszem, megtaláltam a megoldást! — Mondja már! — sürgette Rosalinda és közben idegesen keresztbe tette a lábát. — Ha meg akarja gyorsítani az ügyet, és el akarja kerülni a hosszas huzavonát, akkor azonnal repüljön Mexikóba. Ott minden hercehurca nélkül nyélbe lehet ütni a válást. Csak meg kell jelennie bármelyik vidéki kis-; V spanyolul.,. város elöljáróságán — és minden el van boronáivá. — De hiszen én egy kukkot sem értek spanyolul! — akadékoskodott Rosalinda. — Ö, ez nem baj. Mivel ön minden esetben hajlandó a válásra, elegendő, ha csak igennel válaszol. — De hogy van spanyolul „igen”? — kérdezte a temperamentumos Rosalinda. — Si — felelte örömmel a fiatal ügyvéd. Rosalindának így nem maradt más választása, minthogy köszönetét mondjon a jó tanácsért, és még aznap elrepült Mexikóba. Az a város, ahová érkezett, valóban eldugott kis vidéki zug volt. Mégis akadt benne mozi és ott — a körülmények tragikus összetalálkozása révén — épp egy olyan film ment nagy sikerrel, amelynek főszerepét Rosalinda játszotta. A híres színésznő váratlan megjelenése városszerte valóságos szenzációt keltett. A polgármester — égő szemű és fényes hajú, apró termetű úriember — mély meghajlással üdvözölte Rosalindát. Szenvedélyesen, meggyőzően és a maga módján szépen is beszélt ■—, de spanyolul, Rosalinda pedig egy árva szót sem értett belőle. Amikor a polgármester befejezte a mondanivalóját, 6 csak hálásan elmosolyodott és ezt re- begte: „Si”. A jelenlevők arca felragyogott. Rosalindát az elöljáróságra kérették, és megkezdődött a válóper. A terem zsúfolásig megtelt kíváncsiskodókkal. A pöttöm polgármester személyesen vezette a tárgyalást. Egy sereg különféle kérdést tett fel Rosalindának, ő pedig válaszul csupán bályosan mosolygott és minduntalan ezt ismételgette: — Si, si, sl... A polgármester végül felállt, mélyen belenézett Rosalinda szemébe és feltette az utolsó kérdést. — Si! — válaszolta vidáman, készségesen a színésznő. A közönség tapsviharban tört ki, az emberek izgatottan kiabáltak valamit, s a magasba dobálták a sapkájukat... — Mi történt? — kérdezte Rosalinda a szomszédjától, aki valamicskét tudott angolul. — Már elváltam? — Elvált? — csodálkozott az. — Éppen ellenkezőleg! Ettől a perctől kezdve ön a mi polgármesterünk törvényes felesége! (Gellért György fordítása) >• Nógrádi úttörők Hemerovéban Feledhetetlen élmény Megyéilk KISZ- és úttörőszervezeteinél hagyomány, hogy évenként kölcsönös látogatással is erősítik a szovjet fiatalokkal a testvéri kapcsolatot. Legutóbb 20 nógrádi úttörő volt Kemerovo megyében. 14 feledhetetlen napot töltöttek ebben a csodálatosan szép környezetben. Programjukban szerepelt táborozás, üzemlátogatás, hajókirándulás is. Az úttörődelegációt minden városban, üzemben ünnepélyes keretek között fogadták a testvérszervezetek. Prokopveszk- ben a bányagépgyár mérnöknője tájékoztatja az úttörőket A szovjet pionírok virággal, maguk által készített ajándé. kokkal kedveskedtek a nógrádi úttörőknek , Novokuznyeckbe az úttörőtábor szovjet fiataljai díszsorfala között érkeztek a magyar pajtások (gyenes) NÓGRÁD — 1973. augusztus 15., kedd 3
