Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-31 / 205. szám
JRTVATALOSAN” BEZÁRTAK, NULL- ÉVFOLYAMOS EGYETEMISTÁKKAL TOVÁBB DOLGOZNAK A KISZ ÉPÍTŐTÁBORAI Az ötödik turnus is letette a szerszámot a KISZ 61 nyári építőtáborában. A „hivatalos” zárással összesen 47 500 fiatal búcsúzott az idei évadtól. Június 18-a óta végzett fáradságos munkájuk eredményeit most összegesik. — Az érték bizonyára milliókkal szárnyalja túl a múlt évi munkavégzés eredményeit — mondották a KISZ kb építőtáborok bizottságán —. ám. mint minden évben, ezúttal sem csupán ezzel mérjük az építőtáborozás sikerét. A múlt évinél 12- vel több munkahelyet nyitottunk, így 8000-rel több diák kapcsolódhatott be az építőtáborozásba, a kellemes időtöltést kínáló közösségi életbe. Említést érdemel, hocy köztük minden korábbinál többen, 5000-en voltak leendő első osztályos középiskolások. — A diákmunkások 75 százaléka a mezőgazdaságban serénykedett: szedték a nyári almát, az őszibarackot, címerezték a kukoricát, gondozták a szőlőket. Derekas helytállásukat bizonyítja, hogy ebben az ágazatban 140 százalékos termelési átlagot mutathattak fel, csakúgy, mint az élelmiszeriparban munkát vállalt építőtáborozók. Két rekord mindenképpen ide kívánkozik. Ezen a nyáron a Törökbálinti Állami Gazdaság kapta a KISZ-esektől a legnagyobb segítséget: őszibarackosában négy turnus 2000-es diákkollektívája gyorsította a szüretet. Az iparban segítséget nyújtó építőtáborozók átlagosan 152 százalékos, az építőipar munkálat segítők 165 százalékos teljesítményt értek el. Ezúttal három olyan építőtábor működött, ahol kéthetes váltásokban szakmunkástanulókat foglalkoztattak. Betudva ezzel a kötelező nyári gyakorlati idejük egy részét. A szabad idő sehol sem telt tétlenül. Több mint 800 központi szervezésű műsort „szállított” a Zeneművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola, a Népszínház kollektívája, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem táncháza, a Szkéné és több más neves együttes. Immár hagyomány, ho^v a j,hivatalos” táborozás egyúttal az egyetemek, főiskolák „r^ull”- évfolyamosainak tábornyitanya. Az elkövetkező napokban a felsőfokú oktatási intézmények nagy többsége szervez építőtáborozást a tanulmányaikat most kezdő elsőéveseknek azokon a helyeken, amelyeken az őszi munkák maradéktalan elvégzése ezt igényli. A szállítás fő idénye Az őszi forgalom lebonyolí. tása minden esztendőben a szállítási vállalatok — elsősorban a vasút és a Volán — feladata. E nagyvállalatok dolgozói azonban egyedül, Külső segítség nélkül nem képesek megoldani feladataikat, szükségük van a szállíttatok — a termelőszövetkezetek, a gazdaságok és az ipar — segítségére is. A vasút a hosszú távú, nagy tömegű áruk szállítását végzi, a tervek szerint ebben az évben 134 millió tonna áru továbbításáról gondoskodik. A Volán hasonló meny- nyiségű árut szállít, elsősorban rövidebb távolságra. Januártól júliusig a MÁV 76,6 millió tonna árut szállított ei, az év végéig tehát még 57,4 millió tonna vár elszállításra. Ez azt jelenti, hogy augusztus—december között, öt hónap alatt havonta több mint 11 millió tonna árut kell rendeltetési helyére továbbítani. 200 ezer tonnával többet A mezőgazdaság jobb terméseredményeinek, az ipar magasabb termelési eredményeinek köszönhető, hogy az idei őszi forgalomban több árut kell elszállítani, mint a korábbi esztendőkben. A múlt évben kétmillió-hatszázezer tonna cukorrépát szállítottak vasúttal — az idén kétszázezer tonnával többet. A közelgő tél miatt az iparnak és a lakosságnak több szénre, fűtőolajra van szüksége. Szénből 7 és fél millió tonnát kell az őszi forgalom hónapjaiban továbbítani. Sajnos, olyan áruk szállítása is a fuvarozási időszak dandárjára esik, melyeket már korábban el lehetett volna szállítani. Ilyen a kő- és kavics. A vasút előnyös feltételek mellett fuvaroz az év elSzaporodtak a balesetek Sok gondot, pénzt fordíta,. nak a balesetek elhárítására az Ipari Szövetkezetek Nóg- rád Megyei Szövetségéhez tartozó szövetkezetekben. Ennek dacára egyre növekszik a balesetek száma. Míg 1971. ben „csak” 84-en sérültek meg, tavaly már 188 ember testi épsége károsodott. így az ezer főre jutó balesetek száma az akkori 30-cal szemben 1977-ben 49-re növekedett. Ennek megfelelően sokasodott az üzemi sérülések miatt kieső munkanapok száma is: az évtized második évében 1865 napon nem jöttek be dolgozni baleset miatt, az elmúlt esztendőben már majdnem négyezer nap ment veszendőbe. ső negyedében olyan építőanyagokat, amelyeket építkezéseknél jóval később használnak fel. A követ, kavicsot minőségi romlás nélkül lehet tárolni, mégsem szállítottak az első negyedévben elegendő mennyiséget az építkezésekhez. Ezért most, amikor minden vasúti kocsira égető szükség van, 3,5 millió tonna követ és 5 millió tonna kavicsot kell az év végéig elszállítani. Az őszi szállítási feladatok közé tartozik a gabonafélék továbbítása is. Gabonából, szálas takarmányból 1,2 millió tonnát, műtrágyából pedig több mint 2 millió tonnát szállít a vasút. Fontos tétel még a cement is, ebből a nélkülözhetetlen építőanyagból 1,7 millió tonnát kell elszállítani. Az őszi forgalom a munka- szervezés és az előrelátó, reális tervezés próbája. A korábbi években, amikor csak ez az időszak jelentett szállítási csúcsidőszakot, volt lehetőség arra, hogy a rendelkezésre álló teherkocsikat, mozdonyokat, műszakilag is felkészítsék az őszi forgalom nagy feladataira. Most azonban az év minden hónapjában rendkívül magasak a szállítási teljesítmények, a vasút vontató- és gördülőeszköz-állományát folyamatosan, egész évben alaposan kihasználják. Az őszi forgalom lebonyolításához szükséges többletkapacitást tehát nem az új kocsik és mozdonyok forgalomba állítása biztosítja, hanem a jobb munkaszervezés, az élőmunka és az eszközök jobb kihasználása. Sajnos, a vasút korlátozott beszerzési lehetőségei és a selejtezések miatt a kocsiállomány darabszámban, egy százalékkal csökkent, viszont a korszerű járművek üzembe állításával a kocsipark raksúlykapacitása közel 70 ezer tonnával nőtt. Gondot okoz az is, hogy a teljes vasúti forgalom mintegy 80 százaléka az úgynevezett fő vonalakra, a 3 ezer kilométert kitevő törzshálózatra koncentrálódik. matos üzem. A szállíttatok többségének munkarendje viszont nem ilyen. Ezért a heti berakások egyharmada a hét utolsó három napjára jut, Két harmada pedig az első négy napot terheli. Ha pedig a hét végén, a kirakások révén nem szabadul fel elég vasúti kocsi, akkor a hét elején a berakásokhoz nem áll a vasút rendelkezésére elegendő szállítójármű. Ezért azt kérik a íu- varoztatóktól, a vállalatoktól: próbálják megközelítően egyenletes rakodással segíteni a munkát. Sajnos, egyes rövidebb időszakoktól eltekintve a rakodás ütemessége inkább romlik, mint javul. Fordítsanak tehát több gondot az éjszakai rakodások megszervezésére, a szombati és vasárnapi kirakások biztosítására, mert ez népgazdasági érdek, Hogy mennyire időszerű ez a Kérdés, bizonyítja, hogy a múlt évben a büntető jellegű Kocsiálláspénz összege megközelítette a háromnegyed milliárd forintot. Ennyit fizettek a vállalatok a kirakatlan vasúti kocsik normaidőn túli tartózkodásáért. Nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy nem bírságpénzekre, hanem üres kocsikra van szüksége a vasútnak, és bizonyára olcsóbb volna, ha a vállalatok ennek az összegnek töredékéből a vasúti kocsik kirakását gyorsna- nák meg. Ne az utolsó percekben Egyenletesebb rakodás Miben kéri a vasút és a Volán a szállíttatok segítségét? Sok gondot okoz a közlekedési vállalatoknál a rakodások egyenletességének, ütemességének hiánya. A szállítás — a szombati, vasárnapi napokat is beleértve — folyaKözeledik az év utolsó negyede, amikor rendkívül megnő az exportszállítás. Nagyon sok iparvállalat az év utolsó hónapjaiban, heteiben akarja exportra szánt áruit szállításra feladni. A raktárakban már szállításra készen állnak az exportáruk. Ne várjanak a feladással az utolsó percekig, hiszen az elmúlt évhez viszonyítva mostanáig csak 93 százalékra teljesítették az exportszállításokat. Az export- terv magasabb, mint tavaly volt és az exportáruk nagytömegű feladása az őszi forgalom időszakában még feszültebb helyzetet teremthet a szállítások körül. Az őszi forgalom sikeres lebonyolítása közügy. Minden fuvaroztató segítsége szükséges, hogy sikeres legyen a szállítások fő idénye. Hermann István Az őrhalmi homokon Mint a felbolygatott AZ ŰRHALMI HOMOK NEM AKÁRMILYEN ANYAG. Kiváló az a falu szélén emelkedő családi házak vakolásához, játéknak a csöppnyi gyerekeknek s még a mezőgazdasági szakemberek sem morognak különösebben miatta, mert vannak kultúrák, amelyek ezt kedvelik. A termelőszövetkezet elnökhelyettese, Kovács Győző azt mondja: jobb lenne kevesebb belőle, de ha már egyszer a környék tábláiba több jutott a kelleténél, úgy igyekeznek a növénytermesztés szerkezetét alakítani, hogy minél több hasznot húzzanak belőle. — A több mint négyezer, hektáros szántón az idén is a gabonafélék, a burgonya, a zöldség, dohány játsza a főszerepet. De a növénytermesztés összetételének .csiszolgatása nem kerülhet le napirendről — magyarázza a termelési elnökhelyettes. Ahogy szétnéztünk az őrhalmi határban így ötlött szembe a csillagfürt, amiből majd fehérjéhez jutnak a jószágok, s a cirok. Utóbbit termelési rendszer keretében művelik, s jól példázza, hogy a közös gazdaságbein nem idegenkednek az újításoktól sem, bár a hagyományokat roppant tisztelik. — Hogy mi várható a növénytermesztésben? — kérdez vissza a hasonló kérdésre Kovács Győző. — A hatvanhétmillió forintos árbevételi tervet. a jelek szerint teljesíteni tudjuk. Nagy szó ez, amikor ilyen cudar volt az idő, mint az idén... Előtte az asztalon a mindig precíz kimutatások, de kívülről fújja az adatokat. — Sokat ígértek a gabonák. Időben és persze jó minőségben végeztük a termést megalapozó munkákat, a növények által kívánt hatóanyag is, amikor kellett földbe jutott. A növényvédelmi feladatok ellátására helikoptert is igénybe vettünk. De jött a vihar, s a táblák hetven százaléka megdőlt. Mintha tőrt döftek volna belénk. Előtte még 45—50 mázsára saccoltuk a hozamot, így azonban csak a tervezett 39 mázsa lett meg — sorolja a búzatermesztés epizódjait. Sopánkodtak eleget az idő mijatt, mert, ha kedvezett volna, talán most rekordtermésről beszélhetnének. A tavaszi árpa is az előzetes számításoknak megfelelően fizetett, a rozs viszont öt, a zab tíz mázsával lett felette a tervezettnek hektáronként. — Az egyesülés után hozzánk került csitári földek tápanyag-visszapótlását gyorsítanunk kell. Ez az idei esztendő egyik fontos tanulsága. A területek megválasztásánál —, hogy mi mibe kerül? — alaposabbnak kell lennünk — jegyzi meg Kovács Győző. Betérünk a burgonyatárolókhoz. Mint a felbolygatott méhkas, olyan a környék. Vontatók, tehergépkocsik érkezméhkas... nek. A raktárról a burgonya ■ szalagsorra kerül, azon válik szét az étkezésre, vetőmagnak alkalmas gumó a földtől. — Így tároljuk, a hőmérséklet, páratartalom szabályozásával — nyitja ki Péter János, a burgonyabetakarításban közreműködő mérnök a harmincvagonos hajó vaskos ajtaját. Mögötte mennyezetet ér az idei termés. — Több mint háromszáz mázsa várható hektáronként. A Grácia fajta hozama például csaknem az ötszáz mázsát érte el. Naponta ötven-hatvan vagonnal érkezik ide — kommentálja a látottakat az elnökhelyettes. Rados János, a gépészet ifjú ágazatvezetője viszont dohog. — Az AGROTRÖSZT augusztus közepére, tehát a bur- gony aszú rét kezdetére ígérte az új válogató gépsor szállítását. A berendezés egymillió forintunkba kerül, s még csak töredéke jött meg. Így a régi szerkezetekkel bajmolódunk... A használt masinák azért megbízhatóan osztályozzák, cipelik a burgonyát. Száz-száz- húsz asszony munkáját helyettesítik. A jó termés vidám hangulatot teremt. A raktárt kiszolgálók szemeiket az egyre magasodó burgonyahalmokon legeltetik. A szabadban bálák közé rakják a krumplit, kevés a zárt hely hozzá. Ahogy elhaladunk a ciroktáblák mellett Kovács Győző homlokára ráncok szaladnak. — Hiába, északon fekszünk. Kevés volt a nap, lassan érik a cirok. Igaz, a vetőmag sem volt kifogástalan, több mint kétszáz hektárt emiatt újra kellett vetnünk. Jövőre, okulva a tapasztalatokból a felére csökkentjük a cirok vetésterületét. Anyarozs lesz helyében — mondja. Viszont az ötven hektár dohány szépen pompázik. Már több mint háromszáz mázsát adtak le, folyamatosan takarítják be, üzemelnek a szári- tókamrák. — A cukorrépa is a tervek szerint alakul, 350 mázsás átlagterméssel számolunk. A zöldségfélék? A koraiak jól fizettek — jegyzi meg az elnök- helyettes. A Balassagyarmat felé vezető út mentén személygépkocsik sorakoznak. Az utasok dinnyevásár miatt álltak meg. A dinnyetermesztés gazdája a palvarci Benkó család lett. Benkóné hét forintért kínálja. A Lada-tulajdonos sokalja. — Kálban már az elmúlt héten hatért adták! — érvel. — CSAKHOGY OTT MÁR AKKOR VOLT, amikor mi még csak kapáltunk — riposztozik az asszony. Az üzlet végül is nyélbe ütődik, ráadásként még egy labdányi sárgadinnye jut az apja lábánál megbújó nebulónak. — Az idő a dinnyének sem kedvezett. Pedig micsodá termés lett volna — szól Kovács Győző, s még hozzáfűzi: — Az idővel azonban mindig számolni kell... Az őrhalmi homokon is ilyen a növénytermesztés. Sz. Gy. Hárman a bányagépgyáriból Három szakmunkást, három exportmegrendeléseken dolgozó szakembert mutatunk be képeinken, akik a salgótarjáni bányagépgyárban látják el eredményesen munkájukat. Tóth János a tanulóévekkel együtt már nyolcadik éve a vállalat dolgozója, forgácsológépéről pontos munkát küld tovább. Surányi László művezető % lakatosok munkáját irányítja a korszerű nagycsarnokban. Határidős feladataikat az NDK-beli partnerek megelégedésére végzik el. Kalocsai Gyula ugyancsak a német exportszállítások ré. szére készít alkatrészeket egy szállítóberendezéshez. Fiatal kora ellenére nagy szakértelemről tesz tanúságot. — kép: kulcsár —-
