Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-30 / 204. szám
Yan*e jövője a nógrádi szénbányászainak? (2.) Igazolnunk muszáj! Tiribesen augusztus végéig 104 ezer 56 tonna szenet kellene kitermelniük a bányászoknak a vállalásuk szerint. Ezt azonban — a három nappal a hó vége előtti helyzet szerint — lényegesen túlteljesítik: a szakszerű előrejelzés azt mutatja: 106 ezer 300 tonna jut fölszínre az aknából. A termelés mellett egy frontnvitó vágaton is dolgoznak a helyi bányászok. Kadlót Dezső. Szőlősi Imre és Galbáes János vájárok — mint képünk mutatja — kemény munkával érik cl a szakonkénti egy méter előrehaladást. Ez a vágat is — bár a termelés másodlagos föladata — hozzájárult az aknaiizem jó eredményéhez. (kulcsár-fotó) Milliárdokat érő mozgalom A1. MSZMP XI. kongresz- •zusárak határozata nyomán ■ hazai energiahordozók fo- kpzottabb kiaknázása került előtérbe. Ez a nógrádi medence ásványkincseire is vonatkozik. A hazai széntermelésen belül a külfejtéses termelés aránya növekszik, mivel a kitermelés költségei lényegesen alacsonyabbak, mint a mélyműveléses bányászatban. A medence ásványkincseinek igénybevételét elsősorban a társadalmi ráfordítások határozzák meg még akkor is, ha gazdasági okok miatt a széntermelésünkre szükség van. Az elmúlt évek eseményei hazánkban is az érdeklődés középpontjába állították az energiagazdálkodást. Megkezdődött a hazai energia- gazdálkodás hosszú távú terveinek kidolgozása. Arra, hogy a népgazdaság távlati energiakoncepciójában milyen szerepe lesz a mi medencénknek, adunk feleletet. Az elmúlt évben országszerte széles körű vizsgálatok indultak meg a szén hasznosításának lehetőségeiről. Az iparág számos tervet dolgozott ki, többek között az északi barnaszenek hasznosítására. Az első lépcsőben meghatározták a szénvagyon mennyiségét, megkutatottságát, tehát a termelés forrásait. Szénvagyon 26 évre A nógrádi szénmedence ás- ványvagyona a mai termelési mennyiség mellett 100 évre elegendő lenne. A medence távlati terveiben jelentős vagyonnal számolhatunk, aminek 62 százaléka földtanilag lehetséges ásványvagyon. Az iparág a távlati hasznosításkor ezzel az ásványvagyon nal nem számolt, mivel a földtani szénvagyon megkutatottsági foka rendkívül alacsony. Az elmúlt évtizedben a medencében nem volt, vagy alig volt kutatás. Ahhoz, hogy az egyes aknaüzemek élettartamát, termelését növelni lehessen, az Pakisztán, Algéria, Irak. Ezek az országok szerepeltek 1977-ben a Budapesti Rádió- technikai Gyár salgótarjáni gyáregysége tőkésmegrendelőinek listáján. Az itt gyártott termékekből másfél millió dollár értékben küldtek a különböző cégeknek. Az idén, figyelembe véve a piaci lehetőségeket, ismét másfél millió dollár értékű tőkésexportra vállalkozott a salgótarjáni kollektíva- Ebből az összegből az első fél évben csupán 40 ezer dollárt sikerült teljesíteni. — Nem, nem — mondja tiltakozva Pálfalvai László, a gyáregység igazgatója: — Mi megelőzzük az esetleges reklamációkat azzal, hogy szakembereink — budapestiek és salgótarjániak — a helyszínen szerelik össze a berendezéseket, s amennyiben azok minden tekintetben kifogástalanok, csak akkor adjuk át a felhasználóknak. — Tehát a gyenge minőség nem oka az ilyen alacsony teljesítésnek? — Nem. Egyébként is eny- nyit jelölt meg számunkra a központ. Ugyanis azt előre nem tudjuk, hogy a megrendelő mikor lép velünk üzleti kapcsolatba- Ezért nekünk kell alkalmazkodni hozzá. Úgy tudom, eddig néhány tőkéscégnél a fizetési feltételek körül voltak gondok. Emi* att a tőkésexport teljesítésének zöme a második fél évve maradt. — A rossz piaci munkának nincs «oben része? intenzív szénkutatás elengedhetetlenül szükséges. A medence jelenleg művelt szénvagy ona a mai termelési szint mellett 26 évig elegendő, bár az egyes aknaüzemek kimerülési ideje különböző. A távlati tervek alapján mind a négy aknaüzemhez szinttartó és kapacitásbővítő mezőcsatolá- sokat terveztünk. Az ásványvagyon jelentős része a ..földtanilag lehetséges” kategóriába tartozik. Mivel a medencei kutatás elmaradása következtében az egyes reménybeli területek még csak felderítő szakaszban sincsenek, így ezekre csak erőteljes kutatást lehet tervezni és később az eredményeknek megfelelően aknatelepítést, vagy területbővítést. Az iparág vezetői a széntermelés növekedését javasolják, minthogy az energiaigény nő. A hazai erőforrások fokozol t felhasználását a cserearányok várható romlása is indokolja. Medencénk hosszabb távú programja: a minél korszerűbb és hatékonyabb bánya- művelés mellett a termelés szinten tartása, illetve 10—15 százalékos növelése. A Nógrádi Szénbányák jelenlegi 1 millió tonnás termelése 1,15 millió tonnára nő 1985-ig. Gyarapodó géppark Az utóbbi években jelentősen emelkedett a technikai színvonal, fokozódott a termelés koncentrációja. Az egy aknára jutó termelés tíz év álhitt két és félszeresére növekedett. Az elmúlt négy-öt év alatt a frontfejtési és elővájási technológiában az önjáró biztosító berendezések és a különböző jövesztő-, elővájó gépek alkalmazása révén mélyreható változások következtek be. Tapasztalataink igazolják, hogy a nógrádi szénmedence- ben is — az országostól rosz- szabb geológiai viszonyok ellenére — bevethető a korszerű bányászati technika. Terveink szerint a meglevő bányákból 6—8 év múlva tartósan 20—25 százalékkal több szenet tudunk termelni. Ehhez a tervezett kutatások és rekonstrukciók szükségesek. A medencében a technikai fejlesztés időszakát éljük. Az elmúlt években jelentős kutatások és — Erre nem tudok válaszolni. — A tőkésexport megvalósítása okoz-e gondot? — Ha a még függőben levő megrendelések gyorsan tisztázódnak, akkor nem. Szeptember közepéig legyártjuk az Algériának szánt 400 ezer dolláros megrendelést. Az idén a tavalyi tapasztalatok alapján tovább szigorítjuk a termékek minőségének ellenőrzését- Ugyanis a hosszú szállítás során egyik-másik berendezésnél meglazultak a csavarok, elmozdultak egyes alkatrészek. Hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, az exportra szánt készülékeket gépkocsira tesszük és a megye legrázósabb útjain kipróbáljuk, majd az esetleges hibákat kijavítjuk. Csak ezután kerül sor majd a szuperkontrollra — hangsúlyozza az igazgató. Szükség van az ilyen alaposságra, mert a világpiacon igen sok az erős versenytárs, s bizony csak kifogástalan termékekkel lehet megrendelőt szerezni. — Az algériai vásárlónknak japán cégek is tettek ajánlatot. ök azonban a miénket fogadták el — mondván: az általunk küldött termékek minősége nekik megfelel —, veszi vissza a szót az igazgató. — Csak ezért? rekonstrukciók kezdődtek az egyes aknaüzemekben. A mén- kesi aknaüzem szállítási rekonstrukciója során kihajtandó „Nemes” ereszke a szakemberek érdeklődésének középpontjában áll, mivel ilyen hosszú ereszke kihajtására és üzemeltetésére a medencében nem volt példa (az országban is kevés). A komplex gépesítésű frontfejtések termelése nagymértékben növekszik. A gépi jö- vesztésben, gépi rakodásban megközelítettük a szénbányászát átlagát, a gépi szállításban pedig túlszárnyaltuk. A vállalat a műszaki fejlesztésre nagy gondot fordít. Az ötödik ötéves tervben rendelkezésre álló beruházási összegnek mintegy 22 százalékát korszerűsítésre. 68 százalékát gépek pótlására használja fel. Több ismeret kívántatik! A gépesítés jelentősen megváltoztatta a bányamunka jellegét, nagymértékben javította a munkakörülményeket. A bányamunka gépesítése az egyik legnehezebb fizikai munka megszüntetését jelenti. A mai technika magas fokú szakmai ismereteket követel a dolgozóktól és az üzemvezetőktől egyaránt, mivel egy- egy fronton 30—80 millió forint értékű gépsor üzemel. A hozzáértés, a jó munka- szervezés elengedhetetlen feltétele annak, hogy a munka hatékonysága növekedjen. A gyors technikai váltás „stresszhatása” lassan megszűnőben van, s ez nagyban elősegíti a termelés növekedését. Az eredmények javításával kell igazolnunk, hogy medencénkben is lehet korszerűen „bányászkodni”. Medencénk szénvagyona a reménybeli területekkel együtt jelentős. Űj bányanyitásra is kedvezőek a lehetőségek. A szénvagyon ismeretében a nógrádi szénmedence hosszabb ideig állhat a népgazdaság rendelkezésére a jelenlegi, vagy ennél lényegesen nagyobb meny- nyiséggel. (Vége) I ajgtit Jenő Bocsi Ottó — Gyárunk vezetői 'vállalták, hogy az URH rádiótelefon-készülékekhez megfelelő tartalék alkatrészt is szállítunk, ugyanakkor elvégezzük a szervizelést is- A nyugati cégek ajánlata nem az alkatrészek cseréjére, hanem a részegységek újjal való pótlására irányult. Ilyen luxust a fejlődő országok nem bírnak el, mivel egy-egy részegység kicserélése ötven dollárba kerülne. — Van-e még valami más is? — Igen. Az üzemeltető cégek elküldik hozzánk azokat a szakembereket, akikkel mi itt, Salgótarjánban megismertetjük a gyártás folyamatát, megmutatjuk nekik a kritikus pontokat, hogy odahaza az esetleges hibákat gyorsan ki tudják javítani. — Algérián kívül hová kerül még tőkésexport az idén? — Peruba 420. Angolába pedig 300 ezer dollár értékben. Minimális összegben küldünk még termékeinkből Guineába is. A perui megrendelést kivéve a többit a negyedik negyedévben gyártjuk majd le' — Teljesítésükhöz megvannak a feltételek? — Az algériainál zöld az út, a peruihoz hiányzanak a kristályok, de mindennap várA gyártásfolyamatok és a munkaszervezés tökéletesítése milliárdos megtakarítást eredményez a lengyel népgazdaság számára. Csupán az elmúlt évben bevezetett újítások 12 milliárd zloty megtakarítást hoztak. Becslések szerint Lengyel- országban 430 ezer aktív újítót tartanak számon. Az újítók a példák ezrein bizonyítják, hogy lehet olcsóbban és jobban termelni, ésszerűbben hasznosítani a rendelkezésre álló anyagot és energiát. A gazdaságos szemlélet kialakításában nagy szerepe van az üzemi műszaki és újí- tóklubokrak, ahol erőteljesen megnyilvánul a kezdeményezőkészség. juk érkezésüket, mivel az importáló NSZK cég augusztus végére ígérte leszállítását. Az angolaihoz pedig központunk már megrendelte a szükséges importanyagokat. Számításaink szerint december végéig tudunk csak eleget tenni tőkésexport-kötele- zettségeinknek. — Előbb nem lehet? — Sajnos nem, az import- alkatrészek miatt. Egy-egy készülékben 20—25 százalékot képvisel ezek részaránya. — Számíthatunk esetleges túlteljesítésre? « — Ilyet nem kértek tőlünk. Egyébként a tökésexport az idén 56 millió forintot tesz ki, ami az évi készárutermelés 10 százalékát jelenti- Teljesítése azért sem okoz gondot, mert a havi készárutermelési érték 40—50 millió forint között váltakozik. Három évvel ezelőtt ezekből a termékekből még csak szocialista piacra exportáltunk. Ebben az esztendőben pedig a salgótarjáni gyár által előállított URH rádiótelefonok és telefonhosszabbí- tók teszik ki az egész vállalat tőkésexportjának jelentős hányadát. — Ezért a legapróbb mulasztást is a legszigorúbban bíráljuk eL Nemrég az egyik Az újítási mozgalom a szakemberek szerint még eredményesebb lehetne, ha az újításokat elbíráló bizottságok még körültekintőbben dolgoznának. Előfordul például, hogy néhány értékes újítás gyakorlati bevezetése csupán azért késik, mert a bíráló néha részesedni kíván az újítási díjból. Ugyancsak problémát okoz az Is, hogy mostohán bánnak a fiatalok újítási törekvéseivel. Pedig éppen a fiatalok között tapasztalható a leglázasabb újítási kedv. Tavaly a lengyel fiatalok több mint 74 ezer újítási javaslatot nyújtottak be. szállítmány vizsgálatánál apróbb hiányosságokat fedeztünk fel. Olyanokat, amelyeknek jelentős részét figyelmesebb munkával meg lehetett volna előzni. Ezért tíz főt, dolgozókat és vezetőt fe- gyelmileg felelősségre vonunk- Nem engedhetjük meg, hogy egy, vagy néhány ember, száz társának a jó munkáját tegye kérdésessé, hogy a megrendelőkben megingassa az irántunk tanúsított bizalmat. Valóban, a bizalmat nehéz megszerezni, de annál köny- nyebb elveszíteni. A salgótarjáni készülékekkel eddig még nem sikerült betörni a tőkéspiacokra. — Nem, mert a miénkkel azonos rendeltetésű, fejlett tőkésországokban gyártott termékek műszaki színvonala meghaladja a miénket. Ezek különböző igényeket egyszerre és jól elégítenek ki — vélekedik Pálfalvai László. Akaratlanul is eszembe jut a nemrég megtartott városi gazdasági aktíván elhangzott felszólalásának ez a része: — Az új típusú termék előállításának bevezetését késleltettük. s ez kihatott versenyképességünkre- .. Az eddigi időveszteség talán nem jelent még piacvesztést. de a bekövetkezett lépéshátrányt magunk mögé kell utasítani. Moltispektralkamera — csúcstermék A Föld titkainak feltárá. sához napjainkban igen nagy segítséget jelent az űrfényképezés. Több száz kilométer magasságból kaphatunk átfogó képet planétánkról, amely adatok értékesek a tudósok és a gyakorlati szakemberek részére. German Tyitov szov. jet kozmonauta 1961-ben készített első ízben- felvételt egyszerű kézi kamerája segítségével a Földről a Vosz- tok—2 fedélzetéről. Az elkövetkező időben a kozmikus felvételkészítés technikájára vonatkozó intenzív kísérletek a multispektral fotográfiához vezettek. Az első kísérleteket 1971. és 1975. között hajtották végre több szovjet űrhajón és űrállomáson. 1976. szeptemberében került először beépítésre a jénai MKF—6 típusú multispektralkamera a nemzetközi szovjet űrrepülőprogram során. Az MKF— 6 Szovjetunió és az NDK között létrejött szocialista kutatótevékenység világ- színvonalú csúcsproduktuma. A Szovjetunió és az NDK Tudományos Akadémi. ájának kereken egyéves munkája során fejlesztették ki. A multispektral-módszer konstrukciós kialakítását a Carl Zeiss Jena kombinátban végezték. A speciálisan a kísérlet számára módosított Szojuz űrhajóban a kamerával a Szovjetunió és az NDK területéről kereken 50 millió négyzetkilométert fényképeztek. Az MKF—6 segítségével öt perc alatt éppen olyan mennyiségű információhoz juthatunk, amelyet egy modern légifényképező repülőgép két év alatt képes csak készíteni. Az MKF—6 a Szojuz— 22 fedélzetéről értékes adatokat szállított a földrajz, a biológia, az óceánológia, a környezetvédelem, a geológia és más gazdasági szakterületek részére is. összesen 120 szovjet intéz, rnény jelentkezett különleges kívánságokkal. A megbízások közé tartoztak az Ohotszki-tenger vulkanikus zónája, az ásványi kincsekben rendkívül gazdag Csukcs-félsziget, valamint Szibéria és Távol-Kelet erdőállományának területei. V. K. NOGRAD — 1978. augusztus 30., szerda 3 7ökéaexport a BRG-ben A bizalmat nehéz megszerezni...
