Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

Sokrétű, fejSődő magyar—mongol kapcsolatok A Mfagyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kapcsolatai — az MSZMP és a Mongol Népi Forradalmi Párt legutóbbi kongresszu­sán meghatározott irányel­vekkel összhangban — az in* ternacionalista barátság, a testvériség és együttműködés szellemében egészségesen fejlődnek. A két ország 1950. április 28-án vette fel a dip­lomáciai kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlődésében az első jelentős állomás a Jumzsagijn Cedenbal vezet­te mongol párt- és kormány- küldöttség 1957. évi látogatása volt­Kádár János vezetésével 1965-ben járt párt- és kor­mányküldöttségünk Mongó­liában, ahol barátsági és együttműködési szerződést írtunk alá. Egyben megálla­podtunk a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság létrehozá. sában, s egy sor más jelen­tős egyezmény megkötésében, amelyek azóta meg Is való­sultak. Az első államfői láto­gatásra 1968-ban került sor. Zsamszrangijn Szambu, a Nagy Népi Hurál elnökségé­nek akkori elnöke tett hiva­talos, baráti látogatást Ma­gyarországon. Útját Losonczi Pál 1970-ben viszonozta. 1974-ben — a J. Cedenbal vezette mongol párt- és kor­mányküldöttség magyarorszá­gi. látogatása során — a két kormány képviselői új kon­zuli. valamint kulturális és tudományos együttműködési egvezményt írtak alá- Az el­múlt esztendő augusztusában 'Púja Frigyes külügyminiszter hivatalos. baráti látogatást tett Mongóliában. s egyez­ményben állapodtak meg a kettős állampolgárság kérdé­seinek rendezéséről. Ez év júniusában Mangalin Düger- szüren mongol külügyminisz­ter viszonozta a magyar dip­lomáciai élet vezetőjének 1977- es útját. Mongol parlamenti delegáció 1958-ban, 1966-ban és 1977*ben járt Budapesten- Magyar parla­menti küldöttség 1961-ben és 1968-ban látogatott Mongóliá­ba. Élénk együttműködés alakult ki a társadalmi szer­vezetek között is. A gazdasági kapcsolata­ink különösen az utóbbi tíz esztendő során váltak jelentős­sé. A kereskedelmi forgalom az elmúlt 15 év alatt több mint kétszeresére emelkedett Gazdasági együttműködésünk során négy jelentős mongo­llal létesítmény* az ulánbátori ruhagyár, a szonginói biokom­binát, a darhani húskombinát és a harhorini malom terveit és berendezéseit magyar szak­emberek készítették, létreho­zásukhoz műszaki irányítást, valamint szakmunkássegít­séget adtunk. Részt veszünk Mongólia ásványkincseinek feltárására — a KGST-n be­lül — létrehozott nemzetkö­zi földtani expedíció munká­jában. Jó ütemben bővült kulturá­lis, oktatási és tudományos együttműködésünk is. Ennek során Magyarország — egye­bek közt — segítséget nyújt Mongólia szakembereinek képzéséhez: eddig száz mon­gol fiatal szerzett felsőfokú végzettséget hazánkban. Je­lenleg mintegy száz mongol egyetemi hallgató és aspiráns tanul Magyarországon. Különösen élénk szakmai kapcsolatok alakultak ki a két ország között az orvostu­dományban, a zoológiában, az orientalisztikában, a régészet­ben és a néprajztudomány­ban. Írószövetségeink és képzőművészeti szövetségeink együttműködését munkater­vek szabályozzák- Két évvel ezelőtt öt évre szóló együtt­működési megállapodást írtak alá a tudományos akadémi­ák képviselői. A világűrben az NDK űrhajósa (Folytatás az 1. oldalról) •Moszkvai idő szerint né­hány perccel 18 óra előtt hangzott el a parancs; „rajt­helyzetbe az indítókulcsot”' Az óriási rakéta alól hatalmas lángnyelvek törtek elő, a rakéta lassan megemelkedett, ahogy a tartóoszlopok elvál­tak oldalától és előbb lassan, majd mind gyorsabban tá­volodott a Földtől. A rajt tö­kéletesen sikerült, az űrhajó a megadott Föld körüli pályá­ra állt. Az űrhajósok és a földi irá­nyítók azonnal megkezdték a szükséges ellenőrzések elvég­zését. Az első jelentések sze­rint a Szojuz—31. berende­zései kifogástalanul működ­nek. Az űrhajósok közérzete jó. A nemzetközi együttes tagjai több napot töltenek a tervek szerint az űrállomáson­A Kun Béla ifjúsági épíiőbrigád köszöntése ünnepélyesen köszöntötték szombaton a Kun Béla ifjúsá­gi , építöbrigád Szovjetunió­ból hazaérkezett 190 tagját. Ezek a fiatalok a brigád többi tagjaival együtt a KISZ kb fel­hívására vettek részt a KGST- tagorszá^ok közös beruházá­sával épülő uszty-ilimszki fa­ipari komplexum építésében. Az ünnepségen részt vett Buda István munkaügyi mi­nisztériumi államtitkár, Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, poli­tikai, állami és gazdasági ‘ éle­tünk több vezető személyisége. Jelen volt V- Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa. Cséf- fai János, az építőbrigád veze­tője jelentésében ejmondotta: a Kun Béla ifjúsági építőbri­gád tagjai fogadalmukhoz hí­ven teljesítették kétéves meg­bízatásukat. A magyar ács, betonozó, kőműves, burkoló, festő, asztalos, szerelő és mű­szaki fiatalok a szibériai ne­héz és szokatlan körülmények ellenére helytálltak, -7 600 000 rubel értékű munkával járul­tak hozzá a világ egyik legna­gyobb faipari komplexumának építéséhez. Meleg szavakkal köszöntöt­te az építőket Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára. El­ismerését fejezte ki a messze Szibériában végzett eredmé­nyes munkáért. Külön méltat­ta azokat az eredményeket, amelyeket a magyar és a szov­jet nép barátságának erősíté­sében értek el. Pásztor Gabriella, a KISZ kb titkára a brigád tevékeny­ségét értékelve hangsúlyoz­ta: a munkában résztvevő 374 fiatal nagy szakmai ta­pasztalatra tett szert, megis­merte a szovjet embereket, ed­zett munkássá vált- Tevé­kenységükkel tovább erősí­tették a Szovjetunió és ha­zánk barátságát. Elmondta, hogy a Komszomol központi bizottsága nemrég levélben fejezte ki köszönetét a ma­gyar párt- és társadalmi szer­veknek, a KISZ-nek az épí­tőbrigád eredményes mun­kájáért. Nagyra értékelte a magyar fiatalok teljesítmé­nyét, egyben kérte a megbíza­tás meghosszabbítását. A KISZ kb titkársága egy évvel meghosszabbította a Kun Béla építőbrigád 150 önként je­lentkezett tagjának megbíza­tását. Az ünnepségen a legkiemel­kedőbb munkát végzett három fiatalt a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki, mintegy félszáz fiatal kor­mány-. szakszervezeti és KISZ- kitüntetést kapott. '2L NOGRAD — 1978. augusztus 27.. vasárnap NDK űrkutatási program A Német Demokratikus Köz­társaság már az első űrhajó­sának útnak indulása előtt is valóságos űrnagyhatalom volt: rendkívül tevékeny részt vett a szocialista országok kö­zös űrkutatási programjának, az Interkozmosz-programnak a megvalósításában, ugyanak­kor a Szovjetunióval kialakí­tott kétoldalú együttműködés során is részt vállalt magára a világűrkutatásból, különösen a műszerek, berendezések ki­dolgozásából. Az NDK az űrkutatás Igen sok ágában részt vesz. Fontos terület az NDK-tudósok szá­mára a kozmikus fizika, a koz­mikus meteorológia, legújab­ban pedig — 1975 óta — a Földnek a világűrből történő távszondázása. Emellett foglal­koznak a világűrből történő hírközlés, az űrbiológia és az űrorvostudomány területén is a megfelelő kutatásokkal. A műszerek, berendezések nagyjából az ugyanezekről a területekről szóló adatok ösz- szegyűjtésére és továbbítására szolgálnak. Az űrkutatás mű­szereiből már a „harmadik nemzedékhez” tartozó, bonyo­lult berendezések készülnek az országban az Interkozmoz- program számára. Az egyik legjelentősebb hozzájárulás természetesen az a — maga nemében egyedülálló — fény­képezőberendezés, arhelyet NDK-beli és szovjet tudósok tervei alapján a Carl Zeiss gyárban készítettek. A jénai gyár csodaberendezése egy­szerre hat kamerával készít felvételeket, különböző színtar­tományodban a Föld felszíné­ről. E felvételek összevetése, különböző színtartományokban történő előhívása, minden ed­diginél pontosabb képet ad a Földről. A gép egy kazettával — természetesen minden ob- jektfvhez külön kazetta tarto­zik — 110, vagy 220 felvételt tud készíteni. Egyetlen felvé­telre körülbelül 10 ezer négy­zetkilométer terület fér rá, vagyis például hazánkról ki­lenc felvétellel majdnem tel­jes képet lehet kapni. A kü­lönleges berendezést először a Szojuz—22 űrhajón próbálták ki, majd kisebb módosítások­kal, felszerelték a Szál jut—6 űrállomásra. Az NDK űrhajósa más fény­képező berendezéseket is ki­próbál majd űrutazása során. Kommenfálornnlsé, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése A Krím-félszigeten lebo- szén odáig mentek, hogy meg nyolított csúcstalálkozók so- akarták akadályozni a világ- rában a héten szovjet—mon- bankot döntésének végrehaj- gol eszmecserére került sor, tásában, amikor az öntözé- Brezsnyev és Cedenbal rész- si kölcsönt ajánlott Vietnam- vételével. 'Elegendő magunk nak. Más kérdés, hogy a vi- elé idézni a térképet annak lágbankkölcsön a jelek sze- magyarázatául, hogy e meg- rint mégis folyósításra kerül, beszélések során miért hang- s annak a Machnamarának súlyozták a veszélyeket, ame- aláírása szentesíti majd aki lyek a békebontó, agresszív jelenleg bankelnök, de had­kínai politikából következnek, ügyminiszterként dicstelen Pekingnek a nemzetközi po- szerepet játszott az indokínai litikában elfoglalt, egyértel- eszkalációban, műén negatív szerepére val- Ilyen körülmények között, lottak más nyilatkozatok vietnami oldalról, nem a múlt is, valamint a kínai félnek felemlegetésére, hanem a jö- az a magatartása, amellyel le- vő lehetőségeire tették a hetetlenné teszi a kibontako- hangsúlyt. Pham Van Dong zást a vietnami—kínai tár- vietnami kormányfő az ame- gyalásokon. rikai kongresszusi tagok előtt elhangzott nyilatkozataiban, 1.) Hogyan állnak jelenleg majd egy külön levelében a vietnami—amerikai kap- megerősítette: Vietnam haj- csolatok? landó minden előzetes felté­tel nélkül tárgyalni az Egye- Miközben Kína s a Peking smt Államokkal és rendezni a által bújtatott kambodzsai kétoldalú kapcsolatokat. Az vezetés részéről Vietnam ál- ésszerű kezdeményezések gya- landó katonai és politikai pro- rapították mindazok táborát vokációknak van kitéve, Ha- az amerikai politikában, akik női mind aktívabb szerepet józanabb véleményt vallanak, vállal az ázsiai együttműkö- s a2 embargó feloldása körül dés, -valamint a békés egy- heves viták várhatók — az más mellett élés fejlesztésé- Egyesült Államok kongresszu- nek érdekében. Magas rangú sának sorain belül, vietnami diplomaták tettek körutat Japánban és immár 2.) Mi a jelentősége a san­a második, fontos amerikai dinista akciónak Nicara­küldöttség kereste fel a guában? VSZK-tv (Az első delegációt Vannak furcsa fintorai a Edward Kennedy szenátor politikának. Ez történt Ma­vezette, a második élén naguában, amikor a cenzorok- ugyancsak a kongresszus egyik tól zsúfolt hivatalos rádió, befolyásos _ személyisége, vagy a Somoza-család tulaj- Montgomery állt-) donában levő Novedades cí­A vietnami—amerikai kap- mű lap felhívást tett közzé a csolatok még nem jutottak el diktátor megdöntésére. Ez is a diplomáciai viszony fejvéte- hozzátartozott a sandinista léig, Washington nem telje- nemzeti felszabadító front sí tette a korábbi kormányza- követeléseihez, amelyeket a tok több ígéretét, nem oldot- parlament épületének elfog­ta fel a Hanoi ellen aláren- lalása után tettek közzé, delt kereskedelmi embargót Az akció teljes sikerre ve­sém. Vannak szélsőséges han- zetet. A gerillák politikai me- gok az Egyesült Államokban, nedékjogot kaptak Panamá- amelyek szinte a beavatko- ban. Kiszabadultak a politikai zás csúcspontjának éveire foglyok és — az átmeneti rab­emlékeztetnek, s újabban egy ság után — a túszok is haza- sajátos kínai lobby is je- térhettek- Ami pedig nem ke- lentkezik. Miközben Brze- vésbé lényeges: ország-világ zinski és mások a „kínai kár- előtt ismét lelepleződött a tyát” próbálják keverni, ezek Somoza-diktatúra terrorural- Vietnam-ellenes lépéseket ja- ma s egyben gyengesége is. vasolnak, hogy ily módon jár- A sandinisták (nevükben az ianak Peking kedvében. Ez indián származású Cesar Au- természetesén, ugyanúgy já- gustot Sánióra emlékeztet­ték a tűzzel, ahogyan a józan nek, akit a rezsim meggyilkol- amerikaiak is érthetetlennek tatott) ugyanis nem elszige- találják, miért ajánlotta olyan telt fegyveres csoportot jelen- nyomatékosan Washington tenek; hanem élvezik a töme- Tokiónak a kínai—japán bé- gek, a szakszervezetek, a töb- keszerződés aláírását Égé- bi illegalitásba szorított erők rokonszenvét is. Miközben az ország egyes körzeteiben fegy­veres harcot vívnak, részt vet­tek a politikai küzdelemben is, csakhogy az véres fordu­latot vett, amikor az idei esz­tendő kezdetén, január 10-én végeztek a legális ellenzék vezéralakjával, Pedro Joaqu- im Chamorróval. Somoza emberei a nyílt utcán lőtték agyon a főszerkesztőt s a til­takozásképpen kirobbant sztrájkokat a nemzeti gárda fojtotta vérbe. Rövid idő alatt több mint 350 politikai sze­mélyiség nyomtalanul eltűnt Ilyen előzmények után vá­lasztották a sandinisták a par­lament elfoglalásának hatá­sos és. drámai módját — a nicaraguai helyzet ismerteté­sére, társaik kiszabadítására. Figyelemre méltó az a visz- hang, amelyet a managuai események Latin-Ameriká- ban kiváltottak. Jóllehet egy parlamentfoglalás a túszsze­dés formai jegyeivel, általá­ban nem értenek egyet, ez­úttal mégis a lényeget érin­tették- A Somoza-rendszer tarthatatlanságának jelét, a családi diktatúra alkonyát vélték felfedezni a történtek­ben, 3.) Milyen előkészületek folynak a Camp David-i találkozóra? Az IDR A1 Fitr, a ramadan böjti hónap végét jelzik majd szeptember 4-én az iszlám vi­lágban. S a következő napon a marylandi Camp David- ben, nem messze Washing­tontól megkezdődik a Carter —Szadat—Begin hármas ta­lálkozó. Jóllehet addig még tíz napot mutat a kalendári­um, már az elmúlt hét is a közvetlen előkészületek jegyé­ben állt. Kétségkívül új elem, hogy ezúttal hármas megbeszélés következik, s az amerikai el­nök is teljes mértékben vál­lalja a részvételt a nem köny- nyű közel-keleti eszmecseré­ben. Kérdés azonban, hogy ez a szinte utolsó adu ké­pes lesz-e megmentem a kü- löntárgyalásokat, amelyek im­már tíz hónapja a legkülön­bözőbb formák között, de egyértelmű kudarccal foly­tak. A kockázat ugyanis két­ségtelen; a sikertelenség nem­csak kül-, de belpolitikai te­kintetben is visszaüt, főként az amerikai és az egyiptomi elnökre­Magyarország kereskedelmi partnereit a múltban jórészt az ország földrajzi helyzete határozta meg. Az Európa Gazdasági kapcsolatuk közepén, sokáig főként mező- gazdasággal és állattenyésztés­sel foglalkozó ország elsősor­ban a vele szomszédos álla-’ mokkái kereskedett, s még ha átlépte Is ezek határait, Euró­pán aligha jutott kívül. Az el­múlt két évtizedben ez . a helyzet némiképp megválto­zott. A magyar vállalatok egy­re nagyobb mértékben vesznek részt a nemzetközi munka- megosztásban. Kétségkívül, legfontosabb partnereink ma is Európában találhatók, ám a magyar áruk mind nagyobb mennyiségben jutnak el más földrészekre, s nem kis rész­ben a* fejlődő országokba. Gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal a hatva­nas évektől gyors ütemben bő­vültek. Jelenleg 86 fejlődő or­szággal — köztük 37 afrikai, 23 ázsiai és 26 latin-amerikai állammal — bonyolítunk le kisebb-nagyobb külkereskedel­mi forgalmat. A fejlődő orszá­gok részesedése is egyre nö­vekszik külkereskedelmi for­galmunkból, amit az is jelez, hogy arányuk tavaly már el­érte a nyolc százalékot, s ez­zel jóval meghaladta az egy- milliárd dollárt. Jellemző, hogy az 1970 és 19”7 közötti időszakban a forgalom értéke évente átlagosan több mint 15 százalékkal — importunk csaknem 16, exportunk pedig több mint 14 százalékkal — emelkedett. KÜLKERESKEDELMI FORGALOM Ami a magyar exportot il­leti: kivitelünkben a -legna­gyobb szerepet a feldolgozott termékek játsszák. Exportunk­ban tavaly a gépek és komp­lett berendezések, valamint a gépipari fogyasztási cikkek aránya meghaladta a 45 száza­lékot. A gépipari termékek csoportjából legjelentősebb gyártmányok ez autóbuszok, a vákuumtechnikai berendezé­sek, az orvosi műszerek, rönt­genkészülékek, kikötői beren­dezések, élelmiszeripari gépek. Vásárlásaink nagy része nyersanyagokból és félkész ter­mékekből tevődik össze. Ám egyre inkább számolunk a fej­lődő országok iparosítási és exportfejlesztési céljaival, ami azt jelenti, hogy az átlagosnál gyorsabb ütemben növeljük az onnan származó ipari termé­kek — elsősorban ipari fo­gyasztási cikkek — importját is. Ezért az elmúlt tíz—tizenöt esztendőben a fejlődő orszá­gokkal lebonyolított külkeres­kedelmi forgalmunk — keres­kedelempolitikai céljainknak megfelelően — gyorsabb ütem­ben növekedett, mint teljes külkereskedelmi forgalmunk. Az elmúlt években kereske­delmi forgalmunkat a diffe­renciálás és a koncentráció egyidejű alkalmazásával fej­lesztettük. Exportunk gyors növelését a gazdaságilag gyor­san erősödő fizetőképes fejlő­dő országokban értük el — például Irakban. Iránban. Ni­gériában, Líbiában. Szíriában, Algériában, Kuwaitban. Áru­eladásunk ezekben az orszá­gokba 1972 és 1977 között mintegy ötszörösére emelke­dett, s ide irányul kivitelünk mintegy hetven százaléka. Ha­sonló folyamat ment végbe az ehnúlt években az import fejlesztése során is: tavaly világgal például Brazília, Nigéria, Irak, Irán, India, Egyiptom és Pe­ru a fejlődő országokból szár­mazó importunknak jóval több mint hatvan százalékát szol­gáltatta. Ami a földrajzi megoszlást illeti: exportunkban az eimúlt időszakban megnőtt az ázsiai országok szerepe — arányuk megközelíti a hatvan százalé­kot —, míg az afrikai orszá­gok 30 százalékkal, Latin- Amerika pedig tíz százalékkal részesedik. Importunkban mintegy hatvan százalékkal a latin-amerikai országoké a vezető szerep, az afrikai és az ázsiai országok aránya 20—20 százalékra tehető. HITELEK, SZAKÉRTŐK Magyarország és a fejlődő országok közötti forgalomnak az elmúlt években tapasztalt nagyarányú felfutását egye­bek között az is lehetővé tet­te, hogy a fejlődő országok ré­szére hiteleket nyújtunk, ame­lyek elősegítik a mindkét fél számára előnyös magyar ter­mékek kivitelét. Az áruszállításoktól függet­lenül az elmúlt években állan­dóan növekedett a fejlődő or­szágokban műszaki segítség- nyújtás céljából kiküldött szakértőink száma. 1970-ben még csak 270 magyar szakértő dolgozott a fejlődő világ kü­lönböző országaiban, ez év ele­jére számuk már csaknem el­érte a 650-et. Szakértőink többsége a gazdasági kapcso­latok tekintetében fontos or­szágokban — Algériában, Ni­gériában, Líbiában és Irak­ban — dolgozik. Emellett számtalan fejlődő országból ér­keznek diákok Magyarország­ra, számuk ma már meghalad­ja a két és fél ezret, s szak­mát, diplomát szerezve térnek vissza hazájukba. GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A hagyományos külkereske­delmi kapcsolatok mellett mindinkább előtérbe kerülnek az üj formák a gazdasági együttműködésben. Megkezd­tük például a fejlődő orszá­gokban is a termelési koope­rációk létrehozását. E téren jelentős eredményeket értünk el egyebek között Indiában, ahol mikrohullámú műszaki berendezések gyártási techno­lógiáját adtuk el, s Irakban, ahol autóbusz-összeszerelő üzemet létesítettünk. Az új együttműködési formák kere­sésének eredménye az is, hogy magyar cégek az elmúlt évek­ben tizenhét vegyes tulajdonú vállalatot hoztak létre a fej­lődő országokban. Magyarország a fejlődő or­szágokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatait. Abból indulunk ki, hogy a fejlődő országok egyre nagyobb szere­pet játszanak a világgazdaság­ban. E gazdasági fejlődési fo­lyamat meggyorsításához — a kölcsönösség alapján — Ma­gyarország lehetőségeihez mér­ten igyekszik hozzájárulni. Ezt jelzi a prognózis is, amelyet a magyar szakemberek úgy fo­galmaztak meg, hogy a fejlő­dő országokkal a kölcsönös áruforgalom növekedésének üteme a jövőben is jelentősen meghaladja a teljes magyar külkereskedelmi forgalom nö­vekedésének ütemét. K. Ny. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom