Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
A káderutánpótlás és az aiapszerve A KÁDEREK NEVELÉSÉNEK, utánpótlásuk feltárásának első vonalbeli műhelyeiként jellemezte az alapszervezeteket a vita szinte valamennyi résztvevője a nemrégiben megtartott megyei aktívaértekezleten. A jellemzés első pillanatra talán kissé meglepő. Hiszen megszoktuk, hogy amikor a kádermunkáról esik szó, jobbára úgynevezett „magasabb szintű” testületek, irányító pártszervek tevékenységének eredményei, feladatai fogalmazódnak meg. Pedig a kádermunka a párt alapszintű egységei tevékenységének is elválaszthatatlan része, szerves összetevője. S ezen belül különösen fontos szerepet játszanak az eljövendő vezetők, tisztségviselők — vagyis a káderutánpótlás — nevelésében, képességeik, tudásuk, jellemvonásaik fejlesztéséoen. Könnyű ezt belátni, csak arra kell gondolni, hol mutatkozik meg először és a legnyilvánvalóbban egy-egy ember vezetési, szervezői tehetsége, hozzáértése, lendülete, közösségi tenniakardsa. Nyilvánvaló, hogy a szűkebb környezetében, közvetlen munkahelyén. Itt figyelhet fel a kollektíva a bontakozó, megmutatkozó képességekre, a rátermettség, a tehetség különféle megnyilvánulásaira. Itt derül fény arra, ki szerez tekintélyt magának társai körében, kinek hallgatnak a szavára, ki válik a kis csoportban hangadóvá a vélemények formálójává, s milyen irányban, milyen célok érdekében hallatja szavát. S ez az „itt” éppen a pártalapszervezetek működési területe, az a közeg, amelyben az alapszervezet a maga mindennapos tevékenységét végzi. Amikor az alapszervezet — és szűkítve a kört, a pártcsoport — felfigyel a vezetői tehetséget felmutató kommunistákra és pártonkívüli- ekre, számításba veszi őket, voltaképpen megteszi az utánpótlás nevelésének első lépcsőfokát. Persze, a puszta észrevétel és számbavétel önmagába!) még kevés. Ezt követnie kell a további lépcsőfokoknak: a fejlődési út tudatos egyengetésének, a szükséges tulajdonságok, jellemvonások célirányos gazdagításának, fejlesztésének. E tevékenység legfőbb, alapvető eleme: a szóban forgó személyek bevonása a mindennapos politikai, Közéleti tevékenységbe. Nagy szerepet játszanak ebbgn a különféle feladatokkal történő megbízások, az ezek elvégzésére irányuló felkérések. A párt- és KISZ-megbízatások Kiadása, ezek gondos • megválasztása, nagyon fontos eszköze a majdani vezetővé nevelésnek. A felkérés, a megbízatás természetesen csak akkor szolgálja az utánpótlás nevelődését, ha párosul az illetők folyamatos segítésével és tevékenységük rendszeres értékelésével. Hiszen csak a feladatok ellátása, a megbízatások teljesítése adhat képet arról, helyes roit-e a kiválasztás. „ÚSZNI CSAK VÍZBEN lehet megtanulni” — éppen a kádermunkával kapcsolatban gyakorta emlegetjük ezt a mondást. Nos, az eljövendő vezetők, tisztségviselők első „úszómedencéi” általában az alapszervezet működősi területén helyezkednek el. Az alapszervezet vezetősége, tagsága az a „kollektív úszómester”, amely hozzásegít a szükséges ismeretek megszerzéséhez és elmélyítéséhez. S véleménye lényegében irányadó a felsőbb szintű gazdasági és politikai vezetés számára, hogy — a hasonlatnál maradva— kiket lehet majd indítani magasabb osztályú versenyeken is, s közülük kit milyen úszásnemben célszerű rajtkőhöz állítani. Bár nem lehet eléggé hangsúlyozni a mindennapos politikai, társadalmi tevékenység során történő nevelés jelentőségét, elsődlegességét — fejlődésük jelenlegi körülményei között az utánpótlás felkészítésének elengedhetetlen eleme az iskoláztatás, a 'politikai-elméiét!, szakmai és vezetési ismereteket nyújtó oktatás és Mi less az ezredfordulón ? Tanulmány Salgótarján környékének fejlesztéséről ' Mindannyian tanúi vagyunk annak a dinamikus fejlődésnek, amely Salgótarjánban és a környező településeken — elsősorban a megyeszékhelyt a fővárossal összekötő vasútvonal mentén — érzékelhető. Ahhoz azonban, hogy ezt tudatosan és céljainknak megfelelően összehangolhassuk és irányíthassuk, szükséges az előrelátás. Ennek jegyében az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és a megyei tanács megrendelte a várostervező intézettől Salgótarján középfokú vonzáskörzetének terület- rendezési és fejlesztési tanulmányát, az ezredfordulóig. A közelmúltban elkészült dokumentum komoly, sokoldalú munka eredménye, melynek során az intézet több alkalommal folytatott egyeztető tárgyalásokat a megyei tanács szakigazgatási szerveivel, hogy azok igényeit a lehető legmesszebbmenőkig figyelembe vehessék. Augusztus 25-én a már kész tanulmányt ismertették, ezúttal nemcsak a megyei tanács, hanem az érintett területek tanácsainak. valamint állami és társadalmi szervek képviselőinek bevonásával. A tanulmány, amely a terület ipari, mezőgazdasági fejlődésére, a népesség számának várható változására alapoz, impozáns lehetőségeket tartalmaz. A koncentrált és dinamikus fejlődés egyik fő területe a Salgótarján, Kisterenye, Nagybátony településegyüttes- Ez elképzelhetően — az ipar- település és az ezt követő lakosságnövekedés, új település- részek kialakulása folytán — városias jellegű, viszonylag folyamatosan beépített zónát alkot majd. Az átalakulás természetesen, együtt kell, hogy járjon a közúti összeköttetés fejlesztésével, a közműrendszerek egyesítésével, és az ellátás koncentrálása következtében, a tömegközlekedés hatékonyságának jelentős emelkedésével is. Ez nemcsak új lakótelepeket, hanem utakat, megbízható autóbusz- és vasúti közlekedést és még nagyon sok közművet, illetve szociális intézményt is jelez. A fő fejlődési terület mellett tehermentesítő alközpont szerepet szán a tanulmány Pásztónak, illetve Szécsény- nek is. A fentiek, természetesen csak lehetőségek, amelyek megvalósítására a még ezután elkészülő rövidebb és hosszabb távú tervek végrehajtása során a mindenkori helyzet, illetve a fejlődés lehetőségeinek határain belül kerülhet sor. Az ezredfordulóig megvalósítható fejlődésről készített tanulmány ezeknek a terveknek az elkészítéséhez nyújthat további szempontok figyelembevételével alapot. Tízezer hangverseny r Äz NDK szimfonikus és színházi zenekarai évente 7,8 millió főnyi közönség előtt mintegy 10 000 hangversenyt tartanak és ezzel nagyban hozzájárulnak a kulturális élet fellendítéséhez. Az országban jelenleg 88 hivatásos zenekar működik. A szimfóni- kus hangversenyek programjában a kortárs zeneszerzők művei eddig 25 százalékot tettek ki. A múlt évben a hazai zeneszerzők műveiből 128 ősbemutatót tartottak. képzés. Ennek személyre szóló megtervezésében és megszervezésében ugyancsak jelentős szerepük van az alapszervezeteknek. Nagyon egyoldalúan fogják fel feladatukat azok a pártszervezetek, amelyek a káderutánpótlás felkészítését leszűkítik a „beiskolázásra”, ám legalább olyan egyoldalúság lenne ennek lebecsülése. Ezért a tanulás szorgalmazása, segítése, értékelése ugyancsak fontos része az alapszervezeti Kádernevelő munkának. Az üzemi pártszervezetek ilyen irányú tevékenysége fontos szerepet játszik a rátermett fizikai munkások vezetővé nevelésében. Nógrád megye számos ipari üzemében — többek' között a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, Balassagyarmaton a kábelgyárban, a ZIM salgótarjáni gyárában — az üzemi pártbizottság és a gazdasági, személyzeti vezetés tudatosan épít az alapszervezetekre ebben a munkában. Kikéri véleményüket, kiket tartanak alkalmasnak arra, hogy vezetővé képezzék, neveljék őket. Az alapszervezetek feladatul kapják, hogy tervszerűen gondoskodjanak tanulásukról, fejlődésükről. Nógrád megyében jelenleg mintegy kétezer munkás tervszerű felkészítésével foglalkoznak ilyen módon a pártszervezetek. Az embereknek a politikai tevékenységbe való bevonása, a megbízatásokkal való ellátás és teljesítésük értékelése, az oktatásban való részvétel szorgalmazása és megszervezése, a kollektíva nevelő hatásának kifejlesztése és érvényesítése — mindez az alapszervezeti pártmunkának szerves és lényeges eleme. A káderutánpótlás nevelése tehát közvetlenül összekapcsolódik a politikai munka olyan elemeivel, melyek nélkül alapszervezeti pártélet tulajdonképpen el sem képzelhető. Az alapszervezet ezért, akár tudatában van - ennek, akár nem, mindenképpen foglalkozik valmilyen módon az eljövendő káderek felkészítésével és nevelésével. Akkor is, ha tudatosan nem törekszik rá, ha nem tervezd ezzel kapcsolatos teendőit. Am mégsem mindegy, hogy ez a tudatosság jelen van-e, hat-e, vagy pedig csupán az alapszervezeti munka spontán hatásaként, „melléktermékként” nevelődnek ki az adott helyen vezetőnek alkalmas káderek. Nyilvánvaló, hogy a tudatosság ez esetben is megsokszorozza a hatást, a célirányosság, a tervszerűség jelentősen növeli az eredményességet. HELYES ÉS SZÜKSÉGES tehát az alapszervezetekben időről időre tudatosan számba venni a káderutánpótlás nevelésének eredményeit és tennivalóit. Nem olyan feladatként, amit a politikai tevékenység más területeitől elkülönítve kellene elvégezni, hanem mint a pártmunka egészen önállóan is állandó figyelemre érdemes részét. Gy. L. BSfiegalljt parancsoljunk az üzemi baleseteknek Interjú Kovács László SZMT vezető titkárral A munkavédelem szerves része életszínvonal-politikánknak. Sajátos terület. Fő jellemzője, hogy egyidőben technikai és társadalmi jelenség is, ugyanakkor a napi munka szerves része, a biztonságos termelés leglényegesebb feltétele. Színvonalát sok minden meghatározza. Ezek közül a mértékadó az üzemi balesetek száma, azok súlyossága. E gondolatok jegyében kerestük fel Kovács Lászlót, az SZMT vezető titkárát, s megkértük, válaszoljon a munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseinkre. — A témát megtárgyalta az SZMT elnöksége, legutóbbi ülésén pedig a megyei pártvégrehajtóbizottság is. Miként értékelte az eddig végzett munkát? — Az elmúlt hét évben kedvező irányban változtak a tárgyi, szervezeti és személyi feltételek. A negyedik ötéves tervben 14 új üzem létesült, s ezekben javult a termelés, a biztonságtechnika, valamint a szociális ellátottság színvonala. A bővítő beruházásokkal párhuzamosan megvalósult rekonstrukciók során korszerűbb gépeket, technológiákat vezettek be, illetve alkalmaztak, — csökkentve a baleseti veszély- forrásokat. A gazdálkodóegységek költségeik terhére nagyobb összeget fordítottak a szerszámellátásra, a kisgépe- sítésre, a védőeszközök és védőruhák vásárlására. Központi intézkedések hatására legtöbb helyen felülvizsgálták és módosították a munkavédelmi szervezetek felépítését, ügyrendjét, a vállalati munkavédelmi szabályzatokban pedig egyértelműen meghatározták a helyi hatáskörbe tartozó feladatokat. A gazdasági vezetők beszámolták a vállalati szak- szervezeti tanácsnak a vállalati munkavédelmi szabályzat végrehajtásáról, módosították a szükséges igazgatási és jogi intézkedéseket. Néhány helyen biztató eredmények születtek a munkavédelem társadalmasításában, ugyanakkor javultak a személyi feltételek is. A gazdasági-műszaki vezetők, termelésirányítók pedig rendszeresen vizsgáznak munkavédelmi ismeretekből. — Ennek ellenére sem éri el a fejlődés üteme a kívánt szintet. Az elmúlt években melyik időszak volt a legkritikusabb? — Az elmúlt esztendő. Ebben az évben 14 halálos baleset történt az 1976. évi 8-cal szemben, ugyanakkor nőtt a csonkulásos és a (három napon túl gyógyuló balesetek száma is. A kedvezőtlen jelenségek gyors megszüntetése, mérséklése érdekében rendkívüli intézkedéseket tettünk, majd a feladatokat a gazdasági vezetőkkel és szakszervezeti aktívákkal közös fórumon megbeszéltük. Fokoztuk a társadalmasítást, az ellenőrzéseket, célirányosabbá tettük vizsgálatainkat. Hatására ez év első felében már javult a helyzet. — Kérem,'szóljon egy kicsit részletesebben a baleseteket előidéző okokról is. — Vizsgálataink tapasztalatai meggyőztek bennünket arról, hogy a gazdasági vezetők egy része ebben a munkában nem támaszkodott a dolgozók aktivitására, kezdeményezőkészségére, de voltak, akik nem is igényelték a társadalmi ellenőrzést. A vezetők ez irányú erkölcsi és anyagi ösztönzése is igen ellentmondásos s ez kedvezőtlenül befolyásolja személyes felelősségüket. Nem érvényesül teljes mértékben a munkavédelmi törvényesség, amely megmutatkozik a biztonsági szemlék rendszertelenségében és formalitásában, a sérült dolgozók jogainak nem kielégítő érvényesítésében, a dolgozók által tett észrevételek bürokratikus ügyintézésében. Nem érvényesül maradéktalanul a biztonság- technikai fegyelem, nem számolják fel gyorsan a veszély- forrásokat, nem tárják fel a balesetek valódi okait, ugyanakkor nem tesznek átfogó intézkedéseket a hasonló balesetek elkerülésére. Kevés helyen kérik ki a munkavédelmi szakemberek véleményét a gépek, berendezések, technológiai rendszerek megvásárlásánál. Emiatt a munkavédelmi előírások nem, vagy csak nagy erőfeszítések árán érvényesülnek. Az előbbieken kívül romlott az üzemek tmk- tevékenysége, nem elég korszerű és szigorú a munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás, nem kielégítő a környezeti kultúra, az üzemek rendje és tisztasága. — Az elmondottak egyúttal a szakszervezeti munkavédelmi tevékenység gyengeségeit is visszatükrözik? ■ — Igen, akárcsak az eredmények. Az utóbbiak jobbak lehetnének, ha egyes szak- szervezeti szerveknél nagyobb lett volna a bátorság, esetenként nem ütötte volna fel fejét a belenyugvás, ha nem kezelték volna formálisan a kérdéseket, ha a mulasztó gazdasági vezetők mentése helyett következetesen számon kérik a munkavédelmi törvények, rendeletek maradéktalan betartását. Előbbre lenénk, ha az SZMT munkavédelmi sztálya jobban differenciálta volna a napi operatív feladatait, ha a felügyelők határozottabbak lettek volna a büntetések kiszabásánál, ha korszerűbb lenne az oktatás és a vizsgáztatás, ha az SZMT és a KISZ együttműködésében rejlő lehetőségeket jobban kihasználtuk volna a munkavédelem társadalmasításáért. — Az előbbieket figyelembe véve milyen területeken fordul elő a legtöbb baleset? — Továbbra is az anyag- mozgatásnál. 1976-ban az öszszes balesetek 43, 1977-ben pedig 53 százaléka következett be ezen a területen. A baleseteknél nagy szerepe van a környezeti hatásoknak is. Ott fordul elő a legtöbb baleset, ahol magas a zajszint, nem megfelelő a világítás, nagy a hőártalom. Az e téren jelentkező káros hatásokat megfelelő előrelátással, tervezett környezetvédelmi tevékenységgel, ki lehet küszöbölni. — Az előbb közölt hiányosságok egyúttal jól érzékeltetik a tennivalókat is. Mégis, mivel egészítené ki a feladatokat? — A megyei párt-végrehajtóbizottság konkrétan megszabta a pártszervek, szervezetek, az SZMT, a gazdasági egységek pártszerveinek és alapszervezeteinek, a KISZ- szervözeteknek, a megyei tanácsnak és a gazdasági vezetőknek a feladatait. Ennek megfelelően mi abból a felfogásból indulunk ki, hogy a biztonságos termelés feltételeinek megteremtése nem lehet alku tárgya, nem lehet külön termelésről és külön munkavédelemről beszélni. Ez a helyes elv csak akkor válik valósággá, ha döntő változás következik be a vezetők és dolgozók szemléletében. Itt nem nyugtathat meg senkit sem a bázishoz viszonyított javulás, mivel a fegyelmezetlenség és egyéb mulasztások emberáldozatokat követelnek. Ez történt az elmúlt héten, amikor ismét két dolgozó vesztette el életét. Elsődleges feladatunknak tartjuk a felvilágosító-nevelö munka tartalmának javítását Az eddiginél még nagyobb figyelmet fordítunk a munkavédelmi tevékenység tervszerűségére. Ennek keretében megköveteljük, hogy a beruházásoknál a termelés technikaiműszaki fejlesztésénél megvalósuljanak a biztonságtechnikai feltételek is. Ha szükség van rá, akkor a korábbiaknál szigorúbban lépünk fel a mulasztókkal szemben, hogy megálljt parancsoljunk az esetleges munkahelyi tragédiáknak. A munkaügyi bíróság az el- műit^ évben 70 esetben, kivétel nélkül, a munkavédelemmel kapcsolatos perekben a dolgozóknak adott igazat Ez is nyomatékosan figyelmezteti a gazdasági vezetőket, a felelősségteljesebb munkára. Mivel a megyei párt-végre- hajtóbízottság határozata hosz- szabb távra szabja meg a feladatokat ezért a napi tennivalók jó végrehajtásával egyidejűleg, készülve a VI. ötéves terv kidolgozására, arra hívjuk fel a szakszervezeti bizottságok és vállalatok vezetőinek figyelmét, hogy a következő tervidőszakban fordítsanak nagyobb figyelmet a munkavédelmi^ feltételek javítására, az előírások maradéktalan betartására — fejezte be nyilatkozatát Kovács László. Venesz Károly szm es mintázat Itthon és külföldön egyaránt keresettek az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyárának termékei. Poharak, kelyhek, laboratóriumi edények mellett jelentős mennyiségben gyártanak világítótesteket. A csillárok festésekor sok gondot fordítanak a tervezők a hangulatos szín és mintázat megválasztására, ezáltal is elősegítve a piaci sikereket (kj)
