Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

A káderutánpótlás és az aiapszerve A KÁDEREK NEVELÉSÉ­NEK, utánpótlásuk feltárásá­nak első vonalbeli műhelyei­ként jellemezte az alapszer­vezeteket a vita szinte vala­mennyi résztvevője a nemré­giben megtartott megyei ak­tívaértekezleten. A jellem­zés első pillanatra talán kis­sé meglepő. Hiszen meg­szoktuk, hogy amikor a kádermunkáról esik szó, job­bára úgynevezett „maga­sabb szintű” testületek, irá­nyító pártszervek tevékenysé­gének eredményei, feladatai fogalmazódnak meg. Pedig a kádermunka a párt alapszin­tű egységei tevékenységének is elválaszthatatlan része, szerves összetevője. S ezen be­lül különösen fontos szerepet játszanak az eljövendő veze­tők, tisztségviselők — vagyis a káderutánpótlás — nevelé­sében, képességeik, tudásuk, jellemvonásaik fejlesztéséoen. Könnyű ezt belátni, csak arra kell gondolni, hol mu­tatkozik meg először és a legnyilvánvalóbban egy-egy ember vezetési, szervezői te­hetsége, hozzáértése, lendüle­te, közösségi tenniakardsa. Nyilvánvaló, hogy a szűkebb környezetében, közvetlen mun­kahelyén. Itt figyelhet fel a kollektíva a bontakozó, meg­mutatkozó képességekre, a rátermettség, a tehetség kü­lönféle megnyilvánulásaira. Itt derül fény arra, ki szerez tekintélyt magának társai kö­rében, kinek hallgatnak a sza­vára, ki válik a kis csoport­ban hangadóvá a vélemények formálójává, s milyen irány­ban, milyen célok érdekében hallatja szavát. S ez az „itt” éppen a pártalapszervezetek működési területe, az a közeg, amelyben az alapszervezet a maga mindennapos tevékeny­ségét végzi. Amikor az alapszervezet — és szűkítve a kört, a párt­csoport — felfigyel a vezetői tehetséget felmutató kom­munistákra és pártonkívüli- ekre, számításba veszi őket, voltaképpen megteszi az után­pótlás nevelésének első lép­csőfokát. Persze, a puszta ész­revétel és számbavétel önma­gába!) még kevés. Ezt követ­nie kell a további lépcső­fokoknak: a fejlődési út tu­datos egyengetésének, a szük­séges tulajdonságok, jellemvo­nások célirányos gazdagítá­sának, fejlesztésének. E tevékenység legfőbb, alap­vető eleme: a szóban forgó személyek bevonása a min­dennapos politikai, Közéleti tevékenységbe. Nagy szerepet játszanak ebbgn a különféle feladatokkal történő megbízá­sok, az ezek elvégzésére irá­nyuló felkérések. A párt- és KISZ-megbízatások Kiadása, ezek gondos • megválasztása, nagyon fontos eszköze a maj­dani vezetővé nevelésnek. A felkérés, a megbízatás termé­szetesen csak akkor szolgálja az utánpótlás nevelődését, ha párosul az illetők folyamatos segítésével és tevékenységük rendszeres értékelésével. Hi­szen csak a feladatok ellátása, a megbízatások teljesítése ad­hat képet arról, helyes roit-e a kiválasztás. „ÚSZNI CSAK VÍZBEN le­het megtanulni” — éppen a kádermunkával kapcsolatban gyakorta emlegetjük ezt a mondást. Nos, az eljövendő vezetők, tisztségviselők első „úszómedencéi” általában az alapszervezet működősi terü­letén helyezkednek el. Az alapszervezet vezetősége, tag­sága az a „kollektív úszómes­ter”, amely hozzásegít a szük­séges ismeretek megszerzésé­hez és elmélyítéséhez. S véle­ménye lényegében irányadó a felsőbb szintű gazdasági és politikai vezetés számára, hogy — a hasonlatnál marad­va— kiket lehet majd indítani magasabb osztályú versenye­ken is, s közülük kit milyen úszásnemben célszerű rajtkő­höz állítani. Bár nem lehet eléggé hang­súlyozni a mindennapos poli­tikai, társadalmi tevékenység során történő nevelés jelentő­ségét, elsődlegességét — fej­lődésük jelenlegi körülményei között az utánpótlás felkészí­tésének elengedhetetlen eleme az iskoláztatás, a 'politikai-el­méiét!, szakmai és vezetési ismereteket nyújtó oktatás és Mi less az ezredfordulón ? Tanulmány Salgótarján környékének fejlesztéséről ' Mindannyian tanúi vagyunk annak a dinamikus fejlődés­nek, amely Salgótarjánban és a környező településeken — elsősorban a megyeszékhelyt a fővárossal összekötő vasút­vonal mentén — érzékelhető. Ahhoz azonban, hogy ezt tuda­tosan és céljainknak megfele­lően összehangolhassuk és irá­nyíthassuk, szükséges az előre­látás. Ennek jegyében az Épí­tési és Városfejlesztési Minisz­térium és a megyei tanács megrendelte a várostervező intézettől Salgótarján középfo­kú vonzáskörzetének terület- rendezési és fejlesztési tanul­mányát, az ezredfordulóig. A közelmúltban elkészült dokumentum komoly, sokol­dalú munka eredménye, mely­nek során az intézet több al­kalommal folytatott egyeztető tárgyalásokat a megyei tanács szakigazgatási szerveivel, hogy azok igényeit a lehető leg­messzebbmenőkig figyelembe vehessék. Augusztus 25-én a már kész tanulmányt ismer­tették, ezúttal nemcsak a me­gyei tanács, hanem az érintett területek tanácsainak. vala­mint állami és társadalmi szervek képviselőinek bevoná­sával. A tanulmány, amely a terü­let ipari, mezőgazdasági fejlő­désére, a népesség számának várható változására alapoz, impozáns lehetőségeket tartal­maz. A koncentrált és dinami­kus fejlődés egyik fő területe a Salgótarján, Kisterenye, Nagybátony településegyüttes- Ez elképzelhetően — az ipar- település és az ezt követő la­kosságnövekedés, új település- részek kialakulása folytán — városias jellegű, viszonylag folyamatosan beépített zónát alkot majd. Az átalakulás ter­mészetesen, együtt kell, hogy járjon a közúti összeköttetés fejlesztésével, a közműrend­szerek egyesítésével, és az el­látás koncentrálása következ­tében, a tömegközlekedés ha­tékonyságának jelentős emel­kedésével is. Ez nemcsak új lakótelepeket, hanem utakat, megbízható autóbusz- és vasúti közlekedést és még nagyon sok közművet, illetve szociális intézményt is jelez. A fő fejlődési terület mel­lett tehermentesítő alközpont szerepet szán a tanulmány Pásztónak, illetve Szécsény- nek is. A fentiek, természetesen csak lehetőségek, amelyek megva­lósítására a még ezután elké­szülő rövidebb és hosszabb távú tervek végrehajtása so­rán a mindenkori helyzet, il­letve a fejlődés lehetőségei­nek határain belül kerülhet sor. Az ezredfordulóig megvaló­sítható fejlődésről készített tanulmány ezeknek a tervek­nek az elkészítéséhez nyújt­hat további szempontok figye­lembevételével alapot. Tízezer hangverseny r Äz NDK szimfonikus és színházi zenekarai évente 7,8 millió főnyi közönség előtt mintegy 10 000 hangversenyt tartanak és ezzel nagyban hozzájárulnak a kulturális élet fellendítéséhez. Az or­szágban jelenleg 88 hivatásos zenekar működik. A szimfóni- kus hangversenyek program­jában a kortárs zeneszerzők művei eddig 25 százalékot tet­tek ki. A múlt évben a hazai zeneszerzők műveiből 128 ős­bemutatót tartottak. képzés. Ennek személyre szó­ló megtervezésében és meg­szervezésében ugyancsak je­lentős szerepük van az alap­szervezeteknek. Nagyon egy­oldalúan fogják fel feladatu­kat azok a pártszervezetek, amelyek a káderutánpótlás felkészítését leszűkítik a „be­iskolázásra”, ám legalább olyan egyoldalúság lenne en­nek lebecsülése. Ezért a tanu­lás szorgalmazása, segítése, ér­tékelése ugyancsak fontos ré­sze az alapszervezeti Káder­nevelő munkának. Az üzemi pártszervezetek ilyen irányú tevékenysége fontos szerepet játszik a rá­termett fizikai munkások ve­zetővé nevelésében. Nógrád megye számos ipari üzemében — többek' között a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben, Balassagyarmaton a kábel­gyárban, a ZIM salgótarjáni gyárában — az üzemi pártbi­zottság és a gazdasági, sze­mélyzeti vezetés tudatosan épít az alapszervezetekre eb­ben a munkában. Kikéri vé­leményüket, kiket tartanak alkalmasnak arra, hogy veze­tővé képezzék, neveljék őket. Az alapszervezetek feladatul kapják, hogy tervszerűen gondoskodjanak tanulásukról, fejlődésükről. Nógrád megyé­ben jelenleg mintegy kétezer munkás tervszerű felkészítésé­vel foglalkoznak ilyen módon a pártszervezetek. Az embereknek a politikai tevékenységbe való bevonása, a megbízatásokkal való ellá­tás és teljesítésük értékelése, az oktatásban való részvétel szorgalmazása és megszerve­zése, a kollektíva nevelő ha­tásának kifejlesztése és érvé­nyesítése — mindez az alap­szervezeti pártmunkának szerves és lényeges eleme. A káderutánpótlás nevelése te­hát közvetlenül összekapcso­lódik a politikai munka olyan elemeivel, melyek nélkül alapszervezeti pártélet tulaj­donképpen el sem képzelhető. Az alapszervezet ezért, akár tudatában van - ennek, akár nem, mindenképpen foglalko­zik valmilyen módon az eljö­vendő káderek felkészítésé­vel és nevelésével. Akkor is, ha tudatosan nem törekszik rá, ha nem tervezd ezzel kap­csolatos teendőit. Am mégsem mindegy, hogy ez a tudatos­ság jelen van-e, hat-e, vagy pedig csupán az alapszerve­zeti munka spontán hatása­ként, „melléktermékként” nevelődnek ki az adott helyen vezetőnek alkalmas káderek. Nyilvánvaló, hogy a tudatos­ság ez esetben is megsokszo­rozza a hatást, a célirányos­ság, a tervszerűség jelentősen növeli az eredményességet. HELYES ÉS SZÜKSÉGES tehát az alapszervezetekben időről időre tudatosan szám­ba venni a káderutánpótlás nevelésének eredményeit és tennivalóit. Nem olyan fela­datként, amit a politikai te­vékenység más területeitől el­különítve kellene elvégezni, hanem mint a pártmunka egészen önállóan is állandó figyelemre érdemes részét. Gy. L. BSfiegalljt parancsoljunk az üzemi baleseteknek Interjú Kovács László SZMT vezető titkárral A munkavédelem szerves része életszínvonal-politikánk­nak. Sajátos terület. Fő jellemzője, hogy egyidőben techni­kai és társadalmi jelenség is, ugyanakkor a napi munka szerves része, a biztonságos termelés leglényegesebb feltéte­le. Színvonalát sok minden meghatározza. Ezek közül a mértékadó az üzemi balesetek száma, azok súlyossága. E gondolatok jegyében kerestük fel Kovács Lászlót, az SZMT vezető titkárát, s megkértük, válaszoljon a munkavédelem­mel kapcsolatos kérdéseinkre. — A témát megtár­gyalta az SZMT elnök­sége, legutóbbi ülésén pedig a megyei párt­végrehajtóbizottság is. Miként értékelte az ed­dig végzett munkát? — Az elmúlt hét évben ked­vező irányban változtak a tárgyi, szervezeti és személyi feltételek. A negyedik ötéves tervben 14 új üzem létesült, s ezekben javult a termelés, a biztonságtechnika, valamint a szociális ellátottság színvona­la. A bővítő beruházásokkal párhuzamosan megvalósult re­konstrukciók során korszerűbb gépeket, technológiákat vezet­tek be, illetve alkalmaztak, — csökkentve a baleseti veszély- forrásokat. A gazdálkodóegy­ségek költségeik terhére na­gyobb összeget fordítottak a szerszámellátásra, a kisgépe- sítésre, a védőeszközök és vé­dőruhák vásárlására. Közpon­ti intézkedések hatására leg­több helyen felülvizsgálták és módosították a munkavédelmi szervezetek felépítését, ügy­rendjét, a vállalati munkavé­delmi szabályzatokban pedig egyértelműen meghatározták a helyi hatáskörbe tartozó fel­adatokat. A gazdasági vezetők beszámolták a vállalati szak- szervezeti tanácsnak a válla­lati munkavédelmi szabályzat végrehajtásáról, módosították a szükséges igazgatási és jogi intézkedéseket. Néhány helyen biztató eredmények születtek a munkavédelem társadalma­sításában, ugyanakkor javul­tak a személyi feltételek is. A gazdasági-műszaki vezetők, termelésirányítók pedig rend­szeresen vizsgáznak munkavé­delmi ismeretekből. — Ennek ellenére sem éri el a fejlődés üteme a kívánt szintet. Az el­múlt években melyik időszak volt a legkriti­kusabb? — Az elmúlt esztendő. Eb­ben az évben 14 halálos bal­eset történt az 1976. évi 8-cal szemben, ugyanakkor nőtt a csonkulásos és a (három na­pon túl gyógyuló balesetek száma is. A kedvezőtlen je­lenségek gyors megszüntetése, mérséklése érdekében rendkí­vüli intézkedéseket tettünk, majd a feladatokat a gazdasá­gi vezetőkkel és szakszerve­zeti aktívákkal közös fóru­mon megbeszéltük. Fokoztuk a társadalmasítást, az ellenőr­zéseket, célirányosabbá tettük vizsgálatainkat. Hatására ez év első felében már javult a helyzet. — Kérem,'szóljon egy kicsit részletesebben a baleseteket előidéző okokról is. — Vizsgálataink tapasztala­tai meggyőztek bennünket ar­ról, hogy a gazdasági vezetők egy része ebben a munkában nem támaszkodott a dolgozók aktivitására, kezdeményező­készségére, de voltak, akik nem is igényelték a társadal­mi ellenőrzést. A vezetők ez irányú erkölcsi és anyagi ösz­tönzése is igen ellentmondásos s ez kedvezőtlenül befolyásol­ja személyes felelősségüket. Nem érvényesül teljes mérték­ben a munkavédelmi törvé­nyesség, amely megmutatko­zik a biztonsági szemlék rend­szertelenségében és formalitá­sában, a sérült dolgozók jo­gainak nem kielégítő érvénye­sítésében, a dolgozók által tett észrevételek bürokratikus ügy­intézésében. Nem érvényesül maradéktalanul a biztonság- technikai fegyelem, nem szá­molják fel gyorsan a veszély- forrásokat, nem tárják fel a balesetek valódi okait, ugyan­akkor nem tesznek átfogó in­tézkedéseket a hasonló balese­tek elkerülésére. Kevés he­lyen kérik ki a munkavédel­mi szakemberek véleményét a gépek, berendezések, techno­lógiai rendszerek megvásárlá­sánál. Emiatt a munkavédel­mi előírások nem, vagy csak nagy erőfeszítések árán érvé­nyesülnek. Az előbbieken kí­vül romlott az üzemek tmk- tevékenysége, nem elég kor­szerű és szigorú a munkavé­delmi oktatás és vizsgáztatás, nem kielégítő a környezeti kultúra, az üzemek rendje és tisztasága. — Az elmondottak egyúttal a szakszerveze­ti munkavédelmi tevé­kenység gyengeségeit is visszatükrözik? ■ — Igen, akárcsak az ered­mények. Az utóbbiak jobbak lehetnének, ha egyes szak- szervezeti szerveknél nagyobb lett volna a bátorság, eseten­ként nem ütötte volna fel fe­jét a belenyugvás, ha nem ke­zelték volna formálisan a kér­déseket, ha a mulasztó gazda­sági vezetők mentése helyett következetesen számon kérik a munkavédelmi törvények, ren­deletek maradéktalan betartá­sát. Előbbre lenénk, ha az SZMT munkavédelmi sztálya jobban differenciálta volna a napi operatív feladatait, ha a felügyelők határozottabbak let­tek volna a büntetések kisza­básánál, ha korszerűbb lenne az oktatás és a vizsgáztatás, ha az SZMT és a KISZ együttműködésében rejlő lehe­tőségeket jobban kihasználtuk volna a munkavédelem társa­dalmasításáért. — Az előbbieket fi­gyelembe véve milyen területeken fordul elő a legtöbb baleset? — Továbbra is az anyag- mozgatásnál. 1976-ban az ösz­szes balesetek 43, 1977-ben pedig 53 százaléka követke­zett be ezen a területen. A baleseteknél nagy szerepe van a környezeti hatásoknak is. Ott fordul elő a legtöbb bal­eset, ahol magas a zajszint, nem megfelelő a világítás, nagy a hőártalom. Az e téren jelentkező káros hatásokat megfelelő előrelátással, terve­zett környezetvédelmi tevé­kenységgel, ki lehet küszöböl­ni. — Az előbb közölt hiányosságok egyúttal jól érzékeltetik a tenni­valókat is. Mégis, mivel egészítené ki a feladato­kat? — A megyei párt-végrehaj­tóbizottság konkrétan meg­szabta a pártszervek, szerve­zetek, az SZMT, a gazdasági egységek pártszerveinek és alapszervezeteinek, a KISZ- szervözeteknek, a megyei ta­nácsnak és a gazdasági veze­tőknek a feladatait. Ennek megfelelően mi abból a fel­fogásból indulunk ki, hogy a biztonságos termelés feltételei­nek megteremtése nem lehet alku tárgya, nem lehet kü­lön termelésről és külön munkavédelemről beszélni. Ez a helyes elv csak akkor vá­lik valósággá, ha döntő válto­zás következik be a vezetők és dolgozók szemléletében. Itt nem nyugtathat meg senkit sem a bázishoz viszonyított javulás, mivel a fegyelmezet­lenség és egyéb mulasztások emberáldozatokat követelnek. Ez történt az elmúlt héten, amikor ismét két dolgozó vesztette el életét. Elsődleges feladatunknak tartjuk a felvilágosító-nevelö munka tartalmának javítását Az eddiginél még nagyobb fi­gyelmet fordítunk a munkavé­delmi tevékenység tervszerű­ségére. Ennek keretében meg­követeljük, hogy a beruházá­soknál a termelés technikai­műszaki fejlesztésénél megva­lósuljanak a biztonságtechni­kai feltételek is. Ha szükség van rá, akkor a korábbiaknál szigorúbban lépünk fel a mu­lasztókkal szemben, hogy meg­álljt parancsoljunk az esetle­ges munkahelyi tragédiáknak. A munkaügyi bíróság az el- műit^ évben 70 esetben, kivétel nélkül, a munkavédelemmel kapcsolatos perekben a dol­gozóknak adott igazat Ez is nyomatékosan figyelmezteti a gazdasági vezetőket, a felelős­ségteljesebb munkára. Mivel a megyei párt-végre- hajtóbízottság határozata hosz- szabb távra szabja meg a fel­adatokat ezért a napi tenni­valók jó végrehajtásával egy­idejűleg, készülve a VI. öt­éves terv kidolgozására, arra hívjuk fel a szakszervezeti bi­zottságok és vállalatok vezetői­nek figyelmét, hogy a követ­kező tervidőszakban fordítsa­nak nagyobb figyelmet a mun­kavédelmi^ feltételek javításá­ra, az előírások maradéktalan betartására — fejezte be nyi­latkozatát Kovács László. Venesz Károly szm es mintázat Itthon és külföldön egy­aránt keresettek az Üveg­ipari Művek salgótarjáni öb­lösüveggyárának termékei. Poharak, kelyhek, labora­tóriumi edények mellett je­lentős mennyiségben gyár­tanak világítótesteket. A csillárok festésekor sok gon­dot fordítanak a tervezők a hangulatos szín és mintázat megválasztására, ezáltal is elősegítve a piaci sikereket (kj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom