Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

MITtBL MOZOGMnK nz ärhk? ' A jobb, korszerűbb termék vesebb magasabb ára —, mert jobb, jólét — értékesebb anyagból, maga­sabb értékű munkával előál­lított termék — legtöbb eset­ben indokolt és elkerülhetet­len. Aki nem tartja szükséges­15 (II.) marad például a köz- , tehát a közegészség- ügy. a közoktatás, a közszol­gáltatások (villany, csator­názás, víz, gáz stb.), az utak, nak támogatása másfél mil­fizetni, az állampolgárok forintja mellé. Százezer kilós behozatal esetén a banán alacsony árá­a közlekedés, a gyermekin­tézmények fejlesztésére, vagy nek, hogy egyre jobb, prakti- a nyugdíjak és a közalkalma­kusabb, szebb termékek ké­szüljenek, a tudomány folya­matosan születő új eredmé­nyeit hasznosítóak, az akar­va, nem akarva megkérdője­lezi a fejlődést. A magasabb termelési költ­ségeknek az árban meg kell térülniük. Ha az anyag drá­gább, ha a munkabér emel­zottak bérének emelésére- Nem beszélve arról, hogy ha a növekvő termelési költ­ségeket a dotációk részben, vagy egészben állandóan el­lensúlyozzák, akkor emiatt, elég nagy valószínűséggel ke­vésbé törekszenek majd a gyárak arra. hogy a növek­vő anyag- és gépárakat, az lió forint kiadást jelentene a költségvetésnek évenként. Ha év közben valami várat­lan kiadás éri a költségvetést (fagykár, árvíz, olajáremelés stb ) könnyen megeshet, hogy ebből a másfél millióból kel­lene kiszorítani, a váratlan többletkiadás egy részét. Ez ugyanis elég könnyű, ha már szükséges. Csupán 100 ezer kiló helyett, 50 ezret kell im­portálni, s ezzel a másfél mil­kedik, ha a termelőeszközök emelkedő bérek fedezetét liós ártámogatás máris felé­egyre értékesebbek, akkor — jobb szervezéssel, a termé- hogy a befektetések megté- kék jobb minőségével, kor- rüljenek — emelni kell az szerűbb gyártmányokkal, jobb árakat (A külföldi, importált gazdálkodással előterenítsék. nyersanyagok áremelkedése Ráadásul az anyag- és gép­re csökken. A vásárlók fele pedig abban az évben igaz, hogy 15 forintért, de hiába keresné a banánt. Lám; hát nem a közellá­tást, a közérdeket szolgálja —ilyen helyzetben az —, ha az import csökkentése he­lyett inkább emelkedett a banán ára és az állampolgár­nak 27 forintba kerül, ameny- nyibe valóságosan is. Lehet, hogy pár ezren, vagy tízez- dául a termelékenység javí- anyag- és energiahordozó-árak ren, esetleg nem tudnak majd ellen sem lehet mit tenni.) Bőséges tartalékok Elképzelhető persze (na- gyonis!), hogy a termelési költségek növekedését a vál- _ lalatok ellensúlyozhatják pél- a-' utóbbi években a nyers­árak számunkra, túlnyomó részt nem is a hazai, hanem a világpiacon emelkednek. Hiszen nyersanyag- és gép­szükségletünk lényegesen na­gyobb részét külföldről kell beszerezni. Ismeretes, hogy fásával, a selejt csökkentésé- a korábbinak a többszörösé­vel, az állásidők lefaragásá- re emelkedtek. Több fogyasz val. Ez azonban csak egy tási és élvezeti cikk ideig jelenthet tartalékot, ne­vezetesen, amíg ezekben nagy megtakarítási lehetőségek rejlenek. Ezek a tartalékok ma még sok helyen, s elég egyszerre megvenni egy ki­ló banánt, de legalább fél ára kilót meg tudják venni, mert Vé- van az üzletekben. ugyancsak növekedett, gül is, a hazai fogyasztói árak színvonalának fenntartásához LSS'täSÄS“ Xnrgazriasági logika bőségesen rendelkezésre is tosítania, vagy egy sor ter- állnak- mék behozatalát mérsékelni Ez a közgazdasági logika és indokoltság húzódik meg Éppen ezért — e tartalékok kellene, vagy egyenesen meg- tehát az áremelések hátteré­szaesését okozná. s mindez gyengítené a mun­kateljesítményeket, ami to­vább rontaná gerjesztő negatív körforgás­ként — az ellátást és így to­vább. feltárását sürgetve — rendel- szüntetni. Ez viszont kezett úgy a kormányzat, hogy ányt, az életszínvonal például az 1978. január 1-vel hatályba lépett termelői ár­emelések jelentős részét a gyárak nem háríthatják át a fogyasztókra. Az emiatt eset­leg bekövetkező eredmény­csökkenést mindenütt jobb hatásfokú munkával kell el­lensúlyozni, ha a vállalati nyereséget nem tudják (eset­leg különféle törlesztési kö­telezettségek miatt), vagy nem akarják csökkenteni. A szocialista társadalomban azonban lehetséges az a meg­oldás is, hogy az elkerülhetet­lenül növekvő termelési költ­ségek miatt soványodó válla áruhi- ben, miként legutóbb is a _ visz- déligyümölcsnél, kávénál, ka­romló tár- kaónál. De, ha nem import­sadalmi és egyéni közérzetet, termékről, hanem hazairól van szó, akkor is ez a logi­ka tűnik helyénvalónak, min' Magasabb ár. vagy áruhiány? Vegyünk egy egyszerű pél­dát, fiktív adatokkal- Mond­hatnánk tehát —, hiszen az ilyesmi egy tervgazdaságban látszólag csak elhatározás önmagát den olyan terméknél, amely­nek termelési költségei eset­leg „nem fémek” el az ár­ban- Ez a logika (a példa kedvéért itt mo6t egyszerűsít­ve vázoltuk fel) az ellátás za­vartalanságát és a költségve­tés pénzügyiégyensúly-javi- tását egyaránt jól szolgálja. Az is igaz persze, hogy az indokoltan növekvő ára­kat, a bérek emelésével nyo­mon kell követni. De az ár­kérdése hogy például ne emelkedés csak részben in­lati nyereséget a költségve- emeljük a banán árát. Legyen dokolhatja a béremelést. A bérek növekedésének na­gyobb részt és valóságosabb indoka az, ha a munka érté­ke, a teljesítmények növeke­dése emeli a jövedelmeket, így együttesen alakulhat ki a bér- és árrendszer leghasz­tés kiegészíti, kipótolja, hogy az áremelés elkerülhető le­gyen. Ilyenkor mondjuk azt, hogy az állam dotálja a ter­méket. Többnyire alapvető fogvasztási cikket és közszük­ségleti cikket. az, mondjuk, 15 forint. A vi­lágpiaci ár viszont, tegyük fel 25 forint lenne. Ehhez jön még a szállítás, tárolás, a hazai nagy- és kiskereskede­lem árrése, haszna, amikből ezeknek a vállalatoknak kell fenntartaniok magukat. Te- nosabb harmóniája. E harmó­Elkényelmesedne a vállalat Csakhogy minél többet költ az állam a különféle termé­kek dotációjára, annál ke­hát végül is, az államnak (eb­ben a kitalált példában) min­den egyes kiló banán való­ságban 30 forintba kerülne. Kilónként tehát 15 forintot kellene a költségvetésből ki­nia megteremtése hosszú időt igénylő, bonyolult, nehéz és felelősségteljes tervezési és pénzügyi munkát igénylő fel­adat. Gerencsér Ferenc A Salgótarjáni Kohászati Üzemek belső szállításában fontos szerepet töltenek be a tar­goncák. Állandó üzembiztonságuk éppen ezért nagy feladatot ró a karbantartókra. Szerelni István szerelő egy Diesel-targonca adagolóját állítja be Tudósokkal együtt keresik as eredményes gazdálkodás útjait A Központi Bizottság ápri- igényekhez való igazítása na- sítását tapasztalhatjuk abban, lisi határozata külön kieme- gyón is gondos, tudományos hogy a tudományos kutaíó- li, hogy a népgazdaság fejlesz- munkát igényel. intézetek szakemberei szinte tésében, de különösen a tér- Csupán 1978-ban 52 olyan hetenként megfordulnak a melési szerkezet korszerűsíté- ováriá* « n-várimánvfpi'es7- Salgótarjáni Kohászati sében, a magas színvonalú fjsi t'émát fartanak nyílván, mekben. A Vasipari termékek kifejlesztésében, az Az úgy volt, hogy a bri­gád már tavaly is, az előtt is meg az előtt is arany fo­kozatot ért el a versenymoz­galomban. Ez idén is azt akarták először, de végül le­mondtak róla. Módosították a vállalatnál a versenysza­bályzatot, s amit az ara­nyért kellett volna tenni, so- kallotta a kollektíva. Így hát a ZIM salgótarjáni gyá­rának zománcozóüzemében, annak is a zománcmalmában dolgozó Május 1. Szocialista Brigád tagjai olyképp döntöt­tek: beérik az ezüsttel, az is fényesen csillog. ★ Egyik „legkeményebb” vál­toztatás — mint megtudtuk — az volt a szabályzatban, hogy az évi két kommunista műszak órái nem számítha­tók bele az egy-egy fokozat­Ahogy én látom Feladatok nagykanállal brigádvezető —, sok az elfog­laltságuk otthon, nemigen van időnk olyan sok társa­dalmi munkára. Ezért ma­radtunk abban, hogy idén az ezüst jelvényre teszünk vál­lalást. .. ★ A tavalyi tizennégy „tisz­ta” óra helyett ebben az év­ben tehát — eggyel alacso­nyabb „tiszta” dolgozni. A „kisebbén! na­gyobbat” elve — olybá tű­nik — nem kápráztatta el túlságosan a brigádtagokat. Hét és fél hónap alatt ugyan­is a tevezett ötszáz órából hoz előírt társadalmi munka összesen száznégyet teljesítet­óraszámába. Ily módon olyan helyzet állt elő, hogy a hu­szonöt tagú — többségében nőkből álló — csapat tavaly, könnyebben teljesítette az arany fokozathoz kellő har­minc órát, mint idén az tóttá a kollektívának. ezüsthöz szükséges húszat. Akkor ugyanis * harmincba belevehették a két kommu­nista műszakot a teljesítendő munkamennyiségbe: har­mincból tizenhatot levonva, maradt tizennégy ledolgozan­dó óra; most pedig a két mű­szakon túl ..tisztán” kéne ne­kik harmincat ledolgozni az aranyért. — Tudja, családosok va­gyunk mindannyian — pa­naszolta Demény Gyuláné, — A sok hiányzás miatt kevesen voltunk bent — tudtuk meg Nyikom Pálné- tól, aki betanított munkás, „adagoló”. — Ez olyan mun­ka, hogy ha kevesen jönnek be. nem tudjak végezni.. ■ így is megtörtént, hogy egész műszakban két nő emelgette, az ötvenkilós zsákokat... Bajok ide, bajok oda, nem fokozatért — húsz tartjuk lehetetlennek, hogy órát szándékoznak a kevesebb „babért” ígérő több feladat bajoktól függet­lenül is kedvét szegheti az embernek. ★ A kollektíva úgynevezett: gazdasági megtakarításra is vállalást tett. Különféle anya­gokból ötvenezer forint ér­tékűt kellene megspórolniuk egy esztendő leforgása alatt. Idáig a kimutatás szerint nem takarítottak meg forint­ban kifejezhető értéket. — Idén csökkentették a re­zsianyagot — mondta De­mény Gyuláné. — Tavaly ha­vonta hatszáz kiló hullám­papírt kaptunk. Abból én négyszáz kilót, vételeztem ki, a maradék kétszáz tehát megtakarítás volt. Ebben az évben módosították az anyag­normát — négyszáz kilóra. Ezzel tehát tovább nem tu­takarékoskodni. De nem nagyon tudunk megtakarítani... Egyik módja a spórolás­lek. Miként értesültünk: ta­valy ilyenkor már túl vol­tak a társadalmi munkák nagy részén. Szembe tűrik, hogy idén ez idő alatt csak a vállaltak egyötödére fu­Cze­Kusató amely összefügg a tudomá- Intézet tulajdonképpen a ko- uj technológiák bevezetescben, nyOS kutatással, de legalább haszatnak olyan eleven kutato- és versenyképességük fokozá- valamilyen fokon a termekek bázisává válik, amely jól rep- sában kiemelkedő szerepe van me°bízható minősítésével. A rezentálja a tudomány és a a tudományos kutatásnak, de fei lesztés és a termékszerke- gyakorlat egyre szorosabb különösen a tudomány és ze^. korszerűsítése szinte Ián- összefonódását, a gyakorlat szorosabb együtt- colatszerűen kapcsolódik egy- Nem ritka eset, amikor dr. működésének. A Salgótarjáni máshoz. A már meglevő nagy Horváth János, a Vasipari Ku- Kohászati Üzemekben ennek beruházásokat, technikai át- tató Intézet igazgatója, vagy szellemében ápoljak és boví- rendeződéseket licenc- és Molnár László és dr. Horváth tik a gyár kapcsolatát a tu- know-how-vásárlásokkal égé- Aurél igazgatóhelyettesek dományos intézetekkel. A szftik ki. A licenc- és know- hosszan tartó és mélyreható gyárnak összesen öt tudomá- how-vásárlásokhoz A TESCO tanácskozást folytatnak a nyos intézménnyel van szer- intézet kiváló szakemberei ad- gyár szakembereivel. De az el- zodéses kapcsolata: a Vasipari na^ segítséget. A kohászati múlt napokban gyakori ven- Kutato Intézettel, a Miskolci üzemekben a gyártás- és dége volt a gyárnak Szunyogh Nehézipari Műszaki Egyetem- gyártmányfejlesztéssel össze- László, a kutatóintézet he­mel, a Budapesti Műsziki függő ilyen természetű fel- gesztési osztályvezetője, aki Egyetemrnel, a Budapesti Gép- adatokra ez évben 42 millió Fehérvári Attila és Udvardi ipari Technikai Intézettel és forintot fordítanak. A tudó- Tibor kutatómérnökökkel az a TESCO Intézettel. mányosan megalapozott be- új termékként bevezetésre ke­A ffvár alieha nélkülözhet- fektetésektől azonban mind- rülő porbéléses hegesztőhuzal- né a fudománvos intézetek se- >árt eredményeket is várnak, gyártás bevezetéséhez adtak aítséeét hiszen a néhány esz- Számítások szerint a tudomá- segítséget. Lenyegeben az tend! alatt beállott techmkai ny°s kutatás, a gyártás- és egesz magyar ipar előnyét es változás gyökeresen me’vál- gyártmányfejlesztés ily módón fejlesztését szolgaija, hogy toztatta a^evár kwáhhi “tér 1918-ban előreláthatóan mint. a tudományos szakemberekkel toz at a a gy r K r Obi e egy 2g forintos megta- együttműködve lehetővé válik mékszerkezetét. Az új gyárt- Paritást eredményez maid a a kitöltő hegesztésre alkalmas huzalok gyártásának beveze­tése. Ez az együttműködés kedvezően gyümölcsözik a gyár életében is. Az ózdi folyamatos öntőmű megépítése kapcsán felmerült, hogy egyre nagyobb mennyi­ségben szállítanak egytonnás kötegekben huzalokat Salgó­tarján részére. Az új öntőmű­ből érkező karikák azonban csakis csillapított minőségű­ek lehetnek, alakításuk a gyár viszonyainak is megfelel­jenek. A Budapesti Gépipari Tech­nikai Intézet tudományos szakemberei az új süllyesztekes kovácsüzemet látogatják gya­korta. A gyár és a tudományos intézet között létrejött szerző­déssel a süllyesztékes szerszá­mok élettartamának növelését szeretnék elérni. Ezzel ugyan­is jelentős szerszámgyártási kapacitást is nyernének amel­lett, hogy a szerszámköltségek is csökkennek. Mindezekkel együtt a mis­kolci egyetem tudományos szakembereinek közreműködé­sével folyamatban van a csá­kánygyártás gazdaságossági elemzése, a Vasipari Kutató Intézet segítségével a BBC és a RIPOSCH lágyítókemencék kimérése. Az itt folyó tudo­karítást eredményez majd mányok bevezetése, minosité- vállalatnak, se, technológiájának meghono- a Központi Bizottság hatá­sítása, hazai és világpiaci rozatának gyakorlati megvaió­— Sajnos, nagyon lema­radtunk — állapította meg Demény Gyuláné. — Nem is tudom, mit mondjak... — Sokan mentek nyaralni, gyakran betegeskedtek kö­zülünk az asszonyok — so­rolta Gazsi Blemérné festő (..szóró” — ahogy a benn­fentesek mondják). — De az év végére biztos, hogy meg- dunk lesz. Eddig is mindig meg- mást volt. Bejövünk többször, és elvégezzük, ha vállaltuk... nak az — mondták —, hogy a festők kisebb sugárban szórják a festéket, s keve­sebb megy veszendőbe. Má­sik lehetőség — s állítólag nem rontja a minőséget —, hogy kevesebb hígítót hasz­nálnak. A brigádvezető sze­rint lehetőség rejlik még abban is — nem is kevés —, hogy több gonddal végzik a munkát : . .mert az biztos, hogy néha mi is figyelmetle­nek vagyunk.” — Spórolunk, ahol tudunk — így Gazsi Elemérné. — A festék nincs szűkre mérve, tudunk vele gazdálkodni. De néha megesik, hogy lepat­togzik a festék, s az égő be­rendezést kétszer is be kell szórnunk... Spórolunk a pa­pírral is. Azelőtt naponta el­dobtuk, ami festékes lett. Most csak hetente egyszer viszik el... — Szerintem van már ed­dig is megtakarításunk, cs«k nem jegyezték még be — vé­lekedett Nyikom Pálné. — Nyolcszáz kiló zománchul­ladékot dolgoztunk föl... — Nem féltem a brigádot a társadalmi munka miatt. Ha szorít a cipő, biztosan behozzák, amivel elmaradtak: ilyenből nem volt bajuk so­hasem — jelentette ki a művezetőnő. A „gazdasági megtakarí­tásról” ugyanaz volt a véle­ménye, mint Nyikom Pálné- nak. — Zománcanyagból, sava- zói anyagokból, festékből származott megtakarításuk. Azért nem került a kimuta­tásra, mert mikor be kel­lett volna írni, az illetékes Hevesen üdült.. . Az persze tény, hogy a végtelenségig nem lehet az anyagtakaré­kosságot fokozni. Tavaly eredményt értek el, s azt idén alapnak tekintik, amiről indulva a tavalyinál nagyobb eredményt kellene elérniük. Ez nem biztos, hogy sikerül. Talán javítanak a tavalyi eredményen, de ennek a fo­lyamatnak is van határa, mert — anyag nélkül nem lehet termelni. .. Aligha mondunk újat, ha, az eddigiekhez hozzáfűzzük: a túl magasra tett mérce jó­szerivel éppúgy „züllesztő” lehet, mint az alacsonyra ra­kott. Nehezebb, de sikerrel kecsegtetőbb arra vállalkoz- *. ni: igazodva a körülmények­Matsi lien művezetője. egy- hez, számba véve a lehetősé­ben palronálója is a Május geket, testre szabott felada- 1. brigádnak. Mint elmond- tokát tűzve a kollektívák elé ta: könnyű szót érteni a kol- — egészséges lendületben tar- lektíva tagjaival, nem kell tani a versenyt. —molnár— térdre borulni előttük, ha valamibe be kívánja vonni őket. mányos munka a további fej­lesztési javaslatok előkészíté­sét szolgálja, miközben a mi­nőségjavításra és a kapacitás növelésére is új lehetőségedet keres. A miskolci egyetem technikai, technológiai tan­székének segítségével folyik a húzás technológiai viszonyai­nak optimalizálása és több más, a gazdálkodás hatékony­ságát. a minőség javítását szolgáló kutatási munka. O. B. NÓGRÁD - 1978. augusztus 24., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom