Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-19 / 195. szám
Barangolás a leghűségesebb városban Már az első nap á pult mögé állítottak. A pult végére egy rácsot szereltek (ez volt az iroda) emögé állt a Főnöknő. Csúnya öreg nő volt: amikor megláttam máris el* határoztam, hogy nem maradok sokáig ittA legelső vevő? Lassan, ldegesítően csoszogva jött be. Kedves, mosolygó, apró szemei voltak, régimódi sapka a fején, nyugdíjas tanító bácsinak néztem. Csatos üveget rakott a pultra és vízüveget kért. Furcsán nézhettem az öregre: fogalmam sem volt, mi az. A Főnöknő ráadásul rámmordult: — A raktárba! — Ennyit mondott csalt, rám se nézett, a tanító bácsira se. Bementem a raktárba és — leültem. Mit is csinálhattam Volna? Volt ott jó pár hordó, millió színes doboz, mit tudtam én, melyikben van? Különben is: ezt a szót „vízüveg” nem hallottam soha. Néhány perc után a Főnöknő beordított. hogy miért nem viszem már! Erre fogtam magam és a. hozzám legközelebb álló hordóból töltöttem az üvegbe- Világos volt és köny- nyű. Fiatalok és a szépség Minden fiatal szeretné, hogy szép alakja legyen. Ehhez azonban rendszeres tornára, alakformáló testgyakorlatokra van szükség. Igen sok fiatal, ha kikerül az iskolából, abbahagyja a rendszeres tornát. Szabad időben inkább magnózik, rádiózik, olvas, tévét néz. Egyszóval mozgás- szegény életmódot folytat, amely káros hatású a szervezetre. Rendszeres testmozgás hiányában az izomzat működése csökken, a szervezel gyorsan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, romlik a testtartás és ezzel együtt a szervezet működésében is zavarok keletkezhetnek. Megszívlelendő sportorvosi tanács: bármilyen testgyakorlás jobb, mint a mozgásszegény életmód! Hányszor hallani fiatalokról, hogy unatkoznak.' Hasznos időtöltés lenne, ha különböző edzésterveket dolgoznának ki izomzatúk fejlesztésére. A rendszeres torna alakszépítő eredménye már néhány hét, a szervezetre és közérzetre gyakorolt jó hatás már néhány nap múlva mutatkozik. Nagyon jó kezdeményezés lenne, ha az ifjúsági klubokban pár perces zenés „társas tornát”, vagy játékos „tornavetélkedőt” rendeznének. Sok fiatal küzd vélt vagy tényleg meglevő kozmetikai hibából eredő gátlásokkal. Azt hiszi magáról, hogy csúnya, mert eltúlozza kisebb szépséghibáit. Fél, hogy nem lesz baráti köre, nem talál majd társra, mert pl. szemüveget Fást Katalin Mai févéa jón faiunk X Főnőknő ismerte az Öreget, nem tanító volt, hanem trombitás a színházban. Elhatároztam, hogy megkeresem és visszaviszem neki a kilenc forintot, meg vízüveget is viszek neki az én költségemen. (Most már tudom mi az- A kályhások használják, a samottéglákat vízüveggel ragasztják össze.) A Főnöknőnek nem szóltam a tervemről, őt nem is érdekelte volna, a pofonnal számára elintéződött minden. Az öreg trombitás éppen gyakorolt, nem vett észre, amikor beléptem. Gyönyörűen fújt, bűn lett volna holmi kilenc forinttal, vízüveggel megzavarni. Hallgattam hát. Azután észrevett és rettenetesen zavarba hozott, mert nem azzal kezdte ki vagyok, mit keresek nála, hanem azt kérdezte: tetszett-e a trombitaszó? Alig tudtam valamit kinyögni, gyorsan kitettem az üveget meg a kilenc forintot. Az öreg trombitás elnevette mégát: rögtön tudta ki vagyok. Ügyetlen kereskedőtanulő voltam-.. Sárközi Gábor sál segít ezen a problémán De van olyan arc is, amelyet kifejezetten érdekessé tesz néhány szeplő. A kéz izzadását legtöbbször idegességből eredő belső feszültség okozza. Ha feloldjuk önmagunkban a gátlásokat, javulhat, sőt meg is szűnhet a kéz izzadása. Gyakran mossunk kezet, utána 1 százalékos sterogenolos oldattal vagy gyengén ecetes vízzel öblítsük le. Éjszakára kenjük be ALU- MOL izzadás elleni krémmel. A túl vastag lábon rendszeres masszírozás, a túl vékony lábon speciális torna segíthet. Abban az esetben, ha valamilyen szépséghiba (pL túl nagy vagy túl kicsi orr, elálló fül stjb.) súlyos lelki válságot idézhet elő, a plasztikai műtétet SZTK-alapon ingyenesen elvégzik. A szépséghibákon segíteni kell, ha lehet. De jelentőségüket nem szabad eltúlozni, mert az emberi érték nem ezeken keresztül mérhető. Sőt Sokszor mások szemében fel sem tűnik az általunk túlzottan felnagyított szépséghibánk! Legfontosabb tehát — helyes önértékeléssel —, az önbizalom megszerzése. Sopron: üdülő, műemlékek, diákok, templomok, fenyvesek, ciklámenek, parkok városa. A sok jelző közül a soproniak igazán a leghűségesebb város rangra a legbüszkébbek. Az történt ugyanis, hogy a századforduló elején Bécsben mozgalmat indítottak Nyugat- Magyarország németlakta részének, közöttük Sopronnak is, Ausztriához csatolásáért. Az első világháborút befejező békeszerződések értelmében Nyu- gat-Magyarországnak ezt a részét Ausztriához csatolták. Sopron és közvetlen környéke falvainak sorsáról 1921. december 14-én népszavazás döntött. Sopron magyar maradt. Megkapta a leghűségesebb város címet. Sopronnak, ennek az ötvenezer főt számláló Alpok-aljai városunknak sok arca van. Attól függően, hogy milyen irányból közeledünk a városhoz, a kibontakozó kép más és más élményt nyújt. Induljunk el felfedező utunkra a Károly-magaslatról. Itt az Alpok alján a tengerszint felett 398 méter magasságban érezni az Alpok „leheletét”, ai erdők, hegyoldalak tiszta, üdítő levegőjét. Vessünk egy pillantást a tv-torony szomszédságában meghúzódó kilátótoronyból a környékre. Látni a Fertő-tó napfényben csillogó víztükrét, az Alpok nyúlványait, nyugati szomszédaink kisebb településeit. Alattunk a város terül el. Láthatjuk a sűrűn beépített belvárost, a köréje csoportosuló háztömböket, a vasút vonalától délre fekvő lazább beépítésű, parkokban bővelkedő lakónegyedet, a nyugati ipartelepülést, a város északi peremén elhelyezkedő gyárakat, a délkeleti városrész gyárait. A felszabadulás után Sopron jelentős nagyiparral rendelkező várossá fejlődött. A megrongálódott gyárakat helyreállították, újakat létesítettek: ruhagyárat, épületasztalos-gyárat, fafeldolgozót. Megnövekedett a munkásság aránya, ma húsz országos jellegű üzem működik körülbelül tízezer munkással. Szembetűnik a -sok templomtorony. A soproniak elmesélték, hogy valamennyi közelében borozó található, amelybe a soproni polgárok templomból jövet gyakran betérnek. A kilátótól kiépített sétány vezet le a hegy lábához. A város felett húzódó fenyvesekben 75 km hosszúságú kiépített sétány'kanyarog a fák alatt. Mi a Ciklámen-sétányon indulunk el. Míg végigérünk a 3 km-es úton, bővíthetjük biológiai ismereteinket. A fákon elhelyezett táblák a környék egy-egy növényéről, állatáról adnak tömör tájékoztatót. Lent a hegy lábánál a soproniak egyik büszkeségéhez, a (5.) öreg néni: (kicsi társbérleti szobájában, szürkületben, kisasztal mellett ül, ölében két macska.) Azt mondták, hogy nekem csak a macskáim vannak? Igen, senki másom, csak a macskák- Igen. (Az egyik macska nyávog.) Z■ Szerkesztő: (a szemközti széken ül.) Azt mondta az előbb, hogy elmond valamit.. hogy miért kellenek a macskák. öreg néni: Mindent elmondok. uram, elmondom-.. de kikötésem, hogy a nevemet nem írhatja meg, megszenvedtem már, nem akarom, hogy itt a házban mutogassanak, ott megy az az asszony, az a macskaszerelmes. (Csend.) Z. Szerkesztő: Megígérem. öreg néni: Nekem mindig vo11 -ngcskám. Gyerekkoromtól Mindig. (Megfogja Zsátortetős fedett uszodához és strandhoz érünk. Itt a város peremén, felhúzódva a hegyoldalakra, sorakoznak az üdülők, közöttük öt SZOT-üdülő, ahol egyszerre kétezer ember pihenhet, szórakozhat, többek között sok Nógrád megyei. Egy kicsit lejjebb az erdőgazdasági és faipari egyetem található. A város 1956. után felsőfokú óvónőképzőt kapott. Több szakközépiskolája, gimnáziuma, szakmunkásképző iskolája van, így Sopront méltán nevezik a diákok városának. A belváros gazdag formáiban, színeiben bontakozik ki előttünk. Lépten-nyomon más és más a hangulat. A többi jellegzetes középkori magyar városokkal összehasonlítva a soproni belváros viszonylag sűrű és szűkebb beépítésű. Középkori hangulatot árasztó, ívben hajló szűk utcáit egymás mellé préselődő hangulatos, ódon házak szegélyezik. Mesteri módon kiépített erkélyek, boltíves kapualjak, csipkés ülőfülkék adják meg a harmóniáját az utca hangulatának. Sopron városmagjában láthatjuk hazánk legszebb zárt Szerkesztő kezét. A macskához húzza.) Nézze, milyen jó meleg és selymes a szőrük. (Csend. Az öreg néni Z. Szerkesztő kezével simogatja az egyik macskát■ Hirtelen felnéz.) Szép lány voltam. Akár hiszi, akár nem, nagyon szép. Amikor először voltam szerelmes, 1915-ben, szép szőke ember volt, aki udvarolt, és azt ígérte, elvesz feleségül. De elvitték katonának, meghalt. Másodszor meg 1943.ban amikor már Pesten éltem és a csendőrségre jártam takarítani, ott kaptam munkát, ott megtetszettem egy szakaszvezetőnek, nagyszál ember volt, udvarolt, ő is ígérte, hogy elvesz feleségül, de aztán negyvenötben tíz év börtönt kapott és nekem börtönből jött ember nem kell. Harmadszor meg 1949-ben. amikor már koros voltam és már gvárbon dolgoztam, por- táskodtam és negyvenhét évehatású középkori terét, a Tűztorony teret, amely felett hűségesen őrt áll a város ismert jelképe, a Tűztorony. Hatásában hasonló az Orsolya tér. Sopron méltán mondható hazánk egyik leggazdagabb műemléki városának. A házak falán elhelyezett táblákon több helyen olvasható: restaurálva 1976-ban. helyreállítva 197.5-ben. A város tudatosan készült 700 éves évfordulójára, amelyet az elmúlt évben ünnepelt. A műemlékek megóvásáért, helyreállításáért a soproniak Európa-díjat kaptak. A város történetét, múltját, szenvedéseit, dicsőségeit a műemlékek mellett a Liszt Ferenc Múzeum és számos kiállítás, gyűjtemény őrzi. Sopron szellemi élete fontos része volt az ország kulturális életének. Túl az Óvároson, széles utcák, magasba törő házak, égnek meredező kémények már a ma emberének alkotását hirdetik. sen még volt egy emberem. Művezető volt, nem volt lakása, idejött hozzám, összeházasodtunk, babusgattam, de aztán hat év után, 1956-ban elment. (Szusszant.) Itthagyott. Z. Szerkesztő: Azóta nem is ment férjhez? öreg néni: Nem. Nem kell nekem most már senki.. • Most már öreg vagyok, most már nyugdíjas vagyok és most már itt vagyok magamban, és ülök, nézek magam elé, és nézem a falat, nincsen senkim, csak ülök és simogatom a macskát és nézek. (Szája szögletében furcsa görcsmosoly.) (Z. Szerkesztő megy az utcán, hazafelé. Kezében kis aktatáska. Sötét van, este■ Az ablakok világítanak. Megáll egy régi bérház kapujánál. Zsebéből előveszi a kapukulcsot, kinyitja a kaput. A kapualjban, kis kulccsal kinyitja a postaládát, üres, becsukja. Elindul ismét. Megnyomja a lépcsőházi világítás gombját, lépked fel a második emeletre, zörög a kezében tartott kulcscsomó. Kinyitja a lakása előszobájának aj- taiát. bemegy, az ajtót belülről bezárja, bereteszeli. A háta mögül egy ajtókeretből fény szűrődik ki. A fény irányába indul, kinyitja az ajtót, konyha, az asztalnál, háttal ott áll a felesége, vacsorát készít.) Z. Szerkesztő: Szervusz. Z. Szerkesztő felesége: (nem fordul meg, csak a fejét fordítja kicsit oldalra): Szervusz. Z- Szerkesztő (egy konyhaszékre leteszi az aktatáskát.) Mit csinálsz? Z. Szerkesztő felesége: Vacsorát csinálok, miért? Z. Szerkesztő: (kigombolja a nyakkendős ingét.) Semmi. Jó, éhes vagyok.. • Mi lesz vacsorára? , Z. Szerkesztő felesége: (dolgozik, mozog a háta.) Volt .itthon sajt, vaj, zöldpaprika és vettem tíz deka párizsit. (Csend.) Z. Szerkesztő (mozdulatlan): Párizsi nem kellZ. Szerkesztő felesége: (kicsit megfordul.) Friss. Eddig mindig megetted. Mi bajod vele? Z. Szerkesztő: (még mindig mozdulatlanul, elgondolkozva.) Semmi. (Csend ) Semmi, de ma nem kell. Z- Szerkesztő felesége: (hirtelen) Nem bírom már! (Csend. Halkan.) Mindig van valami bajod velem. (Tekintete elhomátyosvl, sír ) — Vége — *A szerző ötrészes tévésorozatának utolsó darabja, amelyet augusztus 31-én fog közvetíteni a televízió. ELITISKOLA A tanító bácsi eltette, már csak a fizetség volt hátra. A Főnöknőre néztem. „Kilenc” — szólt. Az öreg komótosan kiszámolta a pénzt és elköszönt. „Viszontlátásra” — kiabáltam utána, mert a Főnöknő parancsa jutott eszembe, aki szerint a kereskedő egyszersmind köszönőgép is. Másnap a Főnöknő a raktárba hívatott. (Az ajtóra kitette a táblát: „Központban vagyok”)- Rámutatott arra a bizonyos hordóra: „Mi- ez?” — „Vízüveg” — mondtam. Erre a Főnöknő kirohant, poharat hozott, öntött a hordóból és azt parancsolta, hogy igyam meg. Elfogadtam a poharat. Víz volt, sima víz. A Főnöknő hatalmas pofont adott és kiabált; olyan közönségesen, hogy én, azt hiszem attól sírtam, nem a pofontól. Kirohantam volna, de az ajtó zárva volt, meg a Főnöknő is rámordított: „Hová mész?” kell viselnie, vagy mert szeplős, pattanásos, túl alacsony, vagy túl magas, vékony a lába, vastag a lába, kicsi vagy nagy a melle, nem szép formájú az orra, izzad a keze és még sorolhatnám... Nézzük sorjában: Ha szemüveget kell viselnünk, nagyon fontos, hogy egyéniségünkhöz illő keretet .válasz- szunk. A divatos szemüveg- keret nem hat előnytelenül, sőt, sokszor érdekessé teszi az arcot Beszéljünk néhány szót a szeplőkről. Télen a szeplők elhalványodnak, a tavaszi napsugár hatására azonban újra előbújnak. Ezért kora tavasztól késő őszig védjük a bőrt fényvédő krémmel. Nagyon jó erre a célra az EXOTIC fényvédőkrém. amely nemcsak védő, hanem fehérítő és fedő hatású Is. Érzékeny, száraz bőrön sem okoz panaszokat. Kipróbálhatjuk az ACHRO- MIN krémet is, amely kombinált készítmény, védi a bőrt a napsugarak káros hatásaitól és fehérít. Halványíthatjuk a szeplőket citromlével, vagy uborkalével történő bekenéssel. Nyáron napozzunk, a barna bőrszínen nem látszanak a szeplők. Ha kozmetikushoz fordulunk, hámlasztó eljárás21.25: Kettős arckép. Két fiatal zongoraművészünk, Kocsis Zoltán és Rán- ki Dezső, mondhatnánk párhuzamos életpályán futnak. Nyolc-kilenc éves korukban lettek barátok, együtt tanultak, gyakran koncerteznek ma is együtt, egy évben — idén — kaptak Kossuth-díjat. A francia—magyar koprodukcióban készült film a közös múlton és jelenen kívül kibontja azt a sokrétű zenei arculatot is, amely rájuk kü- lön-külön jellemző. Megismerkedhetünk a zongorát válogató, idegen város szépségeit kereső Ránki Dezsővel, a ze- reszerzőként is bemutatkozó Kocsissal. Szervesen illeszkedik a portréfilmbe sok-sok ismert és kevésbé ismert zeneszám, többek között Brahms, Beethoven, Mozart, Debussy, Ravel művei. Koncertek pillanatai idéződnek fel, s kettejük közös gyakorlása. Bruno Mon- saingeon kérdéseire angolul válaszolnak mindketten, de a magyar változat számára „szinkronizálták” saját hangjukat. Képünkön: Fekete gyémántok, magyar film. (Augusztus 19. — 20.05 h.) NÓGRÁD — 1978. augusztus 19., szombat Szenográdi Ferenc ti. Barta Lajos: Z. Szerkesztő emlékezetes esetei
