Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

Fórum az ifjúságnak Az 1971-es Ebben a* esztendőben négy bányai szállítóberendezést gyártanak a Német Demokra­tikus Köztársaság részére az OBV salgótarjrni bányagépgyárában. Az egyenként száz­negyven tonna súlyú berendezés több millicforint értékű. A képen Kiss II. József, az XJj Élet Szocialista Brigád tagja CO, védögázas hegesztési eljárással „varrja” össze a szállí­tószalag hajtófejének mellső részét — bábel-felv. Kisterenyén jártunk A tanács nemes szándéka ' Néha valóban nehézkesen fejezzük ki magunkat. Sok­szor beszélünk időfaktorról, volumenről, infrastruktúrá­ról. Csak arra nem gondo­lunk, hogy a hétköznapok ro­hanásában, a termelés sűrű­jében élő embernek ez nem sokat mond. A hozzáértő szakemberek ilyen kifejezései idegenek a tanácstagok, s mindazok számára, akik az -üzemek, a kétkezi munka em­bereit képviselik. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokról ejtettünk szót beszélgetésünk kezdetén Sáfrány Andrással, akit a közös nagyközségi ta­nács ez év januárjában neve­zett ki vb-titkárnak Kistere­nyén. Valóban, az egyszerű szó tisztábban, érthetőbben hang­zik. S aki először beszél a kisterenyei vb-titkárral — ha rém tudta —% néhány perc alatt rádöbbenhet erre az igazságra­Milliókról van szó! Szinte hihetetlennek hang­zik, hogy Kisterenyén a tizen­két tantermes új iskolára 32 millió forintot fordít a ta­nács. Erre itt nágy szükség van, mert az általáros isko­la — az új nevelőotthon mű­ködésének megkezdése után — olyan zsúfolt lett, hogy a tanulóifjúság egy részét az új tanévben csak szükségtanter­mekben lehet elhelyezni. Sáf­rány András hangsúlyozta, hogy a mai nevelési-oktatási intézményekben alakul a jö­vő munkásosztálya. S, hogy az üzemi alkotó munkához, a termeléshez legyen elegendő, jól képzett szakmunkás, az alapozást az általános isko­lában kell kezdeni. Ezért vált szükségessé a szervezettség, s indokolt, hogy a NOTÉV 1979. augusztus 10-re átadja az új, korszerű általános iskolát. Kisterenyén — mint min­iden dinamikusan fejlődő tele­pülésen — is sok lakás- és telekigénylőt tartanak szá­mon. Ebben az ötéves terv­ben- felépítenek 21 célcsopor­tos lakást, OTP-kivitelezés­ben. Az iskola építése után ezt a munkát szintén a Nóg- rád megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat végzi el. A la­kások megvásárlására a fia­talok sokféle könnyítést kap­nak — köztük szerepel a munkáltatói kölcsön is. A nagyközségi tanács gon­dolt a házépítőkre is. A ren­dezési tervben megjelölt te­rületeken 185 házhelyet ér­tékesítenek, a kisajátítás már megtörtént. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kistere- ayei részlegénél sok fiatal dolgozik, de csak akkor ma­radnak a nagyközségben, ha lakásproblémájuk megoldó­dik. Ezért a tanácsnak, az SKÜ-nek, de a többi intéz­ménynek, vállalatnak is ér­deke, hogy a lakásépítő fia­talokat mindenben támogas­sák­A nők helyzetének könnyítése A nők szerepe társadal­munkban egyre jelentősebb. A munkában, a termelésben Kisterenyén is fontos helyet foglalnak el. A tanácsülése­ken éppen ezért érdemben foglalkoznak helyzetük javí­tásával. A költségvetésben 15 millió forint szerepel az in­tézmények fenntartására. Ti­zennyolc intézmény — óvoda, általános iskola, gimnázium, bölcsőde stb — működik Kis­terenyén. Ezek az intézmé­nyek a gyermeknevelés gond­jainak megoldását segítik, igen fontos feladatokat vál­lalnak magukra, illetőleg osz­tanak meg a munkásasszo­nyokkal. A kisterenyei tanács­nál a tisztségviselők erkölcsi kötelességnek tekintik a gyermekintézmények fejlesz­tését, bővítését. Egyre több lány és asszony vállal kereső foglalkozást, végez a népgazdaság számá­ra is hasznos munkát. Nagy a felelősség, sokat kell an­nak érdekében tenni, hogy a második műszakot könnyítsük — mondta Sáfrány András. A szolgáltatások jobb meg­szervezésével akarnak a gyer­mekek neveléséhez, a tanu­láshoz több szabad időt biz­tosítani. Kisterenyén nagy szükség van az üzletek, a vendéglátó­ipari egységek fejlesztésére. Az alapvető élelmiszerek el­látása megoldott, de szükség van a kulturáltabb üzlethá­lózat kiépítésére ebben a di­namikusan fejlődő nagyköz­ségben. Rendszeresen műkö­dő Patyolat-felvevőhely kel­lene. Rendezetlen a tisztítás­ra átvett ruhák szállításának ideje- Ezért a nagyközségi tanács érdemben tárgyalt az illetékes vezetőkkel. A köl­csönzőbolt felszereltségi szint­jén is javítanak. Bővítik a szolgáltatást, s belátható rö­vid időn belül megoldódik a porszívó, a mosógép, és a centrifuga kölcsönzése is. Közösen a társszervekkel A kisterenyei tanácsnál igénylik, hogy a közélet fóru­main a dolgozók hallassák véleményüket és meghallga­tásra találjanak. A nagyköz­ségi pártbizottság — mondta beszélgetésünk során a vb- titkár — irányítja, tudatosít­ja a település fejlesztési kon­cepcióinak kialakítását. A társadalmi és tömegszerveze­tekben dolgozó kommunisták, párton kívüli dolgozók felelős­séggel szólnak a gondok, a problémák megoldásáról. Ha szükség van rá, jelentős tár- dalmi munkát vállalnak a maguk és a közösség javára. Kisterenyén sok lokálpat­rióta él. Köztük sok a fiatal. Vannak, akik messzire vetőd­nek el a községből, elszakad­nak, de sohasem teljesen. Ér­dekes példáját is hallottuk ennek. Egy családból a szü­lők Budapestre költöztek, s a felnőtt gyermekek maradtak itt a családi házban. Ilyen is van Kisterenyén- Ilyen köz­ségben — közösen a képzett és jól működő tanácsi tiszt­ségviselőkkel — érdemes a közügyeket szolgálni. — Ezért jöttem szívesen ebbe a nagy­községbe. bár Apcon és Ró- zsaszentmártonban közel 25 évig voltam vb-titkár — mondta befejezésül Sáfrány András. S a tettekből tisztán látszik a tanács netnes szán­déka. Gyenes László ifjúsági törvényben ______________________ olvasható: „Annak ér­dekében, hogy a fiatalok részt vehessenek a közügyek intézésében — már iskolai oktatá­suk során is — gondoskodni kell arról, hogy állampolgári jogaikkal és kötelezettségeikkel megismerkedjenek. Elő kell segíteni, hogy a közügyek felelősségteljes intézéséhez szüksé­ges tapasztalatokat megszerezhessék, jogaik­kal élhessenek és kötelezettségeiket teljesít­hessék.” M indehhez jó lehetőségeket teremtenek a munkahelyek, a tanintézetek, a legalább két­évenként megtartott ifjúsági parlamentek. A fiatalok e demokratikus fóruma megvizsgálja az ifjúsági törvény helyi végrehajtásának helyzetét. S amellett, hogy meghatározza a soron következő feladatokat, intézkedéseket tesz azok megvalósítására. A Nógrádi Szénbányák Vállalat betartja és üzemeiben is betartatja az ifjúsági törvényt. Ezt bizonyítják az elmúlt két év eredményei is. A vállalat ifjúsági bizottsága a közelmúlt­ban tekintette át az ifjúsági munkát, a vál­lalati intézkedési terv időarányos végrehajtá­sát, az 1976-ban megrendezett parlament után kiadott igazgatói utasítás megvalósítását. Az ifjúsági bizottság értékelése szerint a közel két éve megrendezett parlament betöl­tötte szerepét. A fiatalok nagyfokú felelős­séggel készültek rá, sokan mondtak véle­ményt, javaslatot — reálisan, jól képviselték a kollektíva és személyes érdekeiket. A véle­ményt mondó fiatalok mindegyike közösségi gondokról, kérdésekről szólt, nem egyéni sé­relmeket vetett fel. A vállalat vezetése nagy figyelmet fordí­tott a parlamenteken felvetett javaslatok meg­vizsgálására, megvalósítására. Szükségessé vált új, módosított igazgatói utasítás kidol­gozása, és a kollektív szerződések módosítá­sa is. A vállalatnál — éppen a fiatalok ja­vaslatainak hatására — 32 esetben történt érdemi intézkedés. Az elmúlt években a vállalat jelentős erő­feszítéseket tett a fiatalok élet- és munkakö­rülményeinek javítására. Ezek közé tartozik, hogy két évvel azelőtt a fiatalok túlnyomó többségének bére volt a szakmai bértáblá­zat alsó határa alatt maradt. Mostanra ez az arány jelentős mértékben csökkent. Vala­mennyi üzemben gondot fordítanak arra, hogy az első munkahelyes fiatalok gyorsan és jól beilleszkedjenek. Megkezdődött a pat- ronálási rendszer kiépítése. A nagybátonyi gépüzemben több idős, tapasztalt, kitűnő szakmunkás osztja meg tapasztalatát a kez­dő szakmunkással, tanítja őket a „mesterfo­gásokra”. Szeptemberben ünnepélyesen fogad­ják a munkába első ízben lépőket több üze­münkben. A patronálok erkölcsi és anyagi megbecsülése azonban még nem megoldott. A szocialista brigádok ugyancsak nagy felelős­séggel nevelik fiatal társukat a fegyelmezett, pontos munkára. A vállalat rendelkezésére álló lakások csak­nem felét fiatal házasok kapják. Ennek elle­nére több fiatal lakásigényét még nem sike­rült kielégíteni. Enyhíti majd a fiatalok la­kásgondját, ha Nagybátonyban, illetve Salgó­tarjánban 1979/80-ban a tervezett 224 bányász- lakás átadásra kerül. Ugyancsak a fiatalok megbecsülését jelzi, hogy a jól dolgozók, s a legkiválóbb patronálok jutalmul beutalót kap­nak. Közülük többen ismerkedtek meg a Szovjetunióval, Kemerovo nevezetességeivel, kötöttek tartós barátságot a szovjet emberek­kel. A vállalatnál dolgozó fiatalok felelősséggel dolgoznak, eredményesen vesznek részt a szo­cialista munkaversenyben. Többségük, a napi munka mellett, szívesen vállalja a társadal­mi munkát is. Vállalati erőforrásból és igen sok fiatal társadalmi munkájával megtörtén­tek a balatoni ifjúsági váltótábor építésének előkészületei. Szakmai képzésük és tovább­képzésük feltételeinek biztosítása érdekében vállalatunk szerződést kötött a nagybátonyi szakmunkásképző intézettel. Az oktatás és képzés korszerű követelményeinek kielégíté­sét jól szolgálja a nagybátonyi új oktatási központ. A legjobban dolgozó, a legfelkészül­tebb fiatalok vezetővé nevelése, vezetői mun­kakörbe történő helyezése folyamatos az üzemeknél. Bár még mindig sok objektív, de főleg szemléletbeli akadály gátolja az előre­lépésüket. A felsorolás k°rántsem teljes, a _____;________________számvetés elején t artunk. Az elmúlt két év eredményeinek, munkánk fogyatékosságainak felmérése, érté­kelése most kezdődött. Készülünk az őszi if­júsági parlamentre. A vállalat ifjúsági bizott­sága felelősséggel végzi az előkészítő mun­kát Meghallgatják a fiatalok véleményét a megtett útról, értékelik az intézkedési terv végrehajtását, számolnak a fiatalok tanácsai­val, javaslataival a jövőre vonatkozóan. Er­re buzdítják a fiatalok tömegeit az üzemi demokrácia e rétegtanácsaira, az üzemek, in­tézmények gazdasági vezetőit, szakszervezeti és KISZ-bizottságait is. így lesz reális a szám­vetés két év munkájáról, az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól. így tudják meghatározni a legfontosabb tennivalókat, megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek valóra váltásukat segítik. , Ozsvár István Mindenkit érint Gépben as adatok Talán egy évvel ezelőtt szá­moltunk be olvasóinknak ar­ról, hogy mi a helyzet me­gyénkben a népességnyilván- lartással. Akkoriban arról ad­hattunk hírt, hogy a községi, illetve városi tanácsokon kar­totékrendszerben tartják nyil­ván személyenként a lakosság legfontosabb adatait. Említést tettünk róla, milyen hasznos lesz ez a nyilvántartás, ha végleg elkészül. Hány más ha­sonlót pótolhat majd, mennyi­ben könnyíti — elsősorban a tanácsokon — a dolgozók munkáját, s csökkenti végső soron a bürokráciát. Az eltelt egy esztendő alatt a népességnyilvántartás rend­szere újabb lépcsőfokkal ha­ladt a megvalósulás felé. A 10 millió 670 ezer magyar állam­polgár legfontosabb adatait központi elektronikus számító­gép mágnesszalagos tárolóiba Hurvinek és az „Arany zebra" akció Az autóforgalom fejlődésé­nek árnyoldala a közlekedési balesetek növekvő száma. Ezek legszörnyűbb következ­ménye a gyerekek sérülése, halála. Csehszlovákiában be­vezették ugyan az iskolai tan- tervbe a közúti közlekedés ok­tatását, de még mindig mintegy száz gyermekbaleset fordul elő évente. Ezért indítottak évente a kilencéves általános iskola második osztályától az ötödi­kig bezárólag közúti közleke­dés-oktatási tanfolyamot. A tanfolyam vetélkedővel össze­kötött nevelő-oktató játék jel­legű, melynek elvégzése után a tanulók „Arany zebra” jel­vényt szerezhetnek. Az akció­ban a Cseh Szocialista Köz­társaság kétezer iskolájának negyed millió tanulója vesz részt. Hasonló akcióra Készül­nek Szlovákiában is. Az „Arany zebra” akció so­rán a gyermekek rövid, tanul­ságos rádiójelenetekben meg­ismerik, milyen veszélyekkel jár a közlekedési szabályok be nem tartása. Beszélgetnek a közbiztonsági alakulatok tag­jaival, autóvezetőkkel, orvo­sokkal, tanítókkal az iskolások leggyakoribb közlekedési hi­báiról és kihágásairól. Ez­után tíznapos közlekedés-ok­tatási tanfolyamot rendeznek. A csehszlovák rádió március 7—29. között tíz műsort sugá­roz egy-egy közlekedés-okta­tási témáról. A rádióleckeket a tanítás kezdete előtt öt perccel közvetítik és a prágai bábszínház népszerű figurái, Spejbl és Hurvinek kommen­tálja. Az adások egyes témáit a későbbi vetélkedő kérdései­vel együtt munkafüzetben kapják kézhez a gyerekek. A tan folyamot vetélkedők­kel fejezik be. Az eredménye­ket májusban hirdetik ki, s a sikeres versenyzőknek át­adják az „Arany zebra” jel­vényt. Kisorsolják a munka­füzethez csatolt szelvényeket is. A nyertesek a járási és megyei fordulók után végül a prágai döntőbe jutnak. Az „Arany zebra” akció nem csupán a közlekedési sza­bályok passzív elsajátítása. A felsőbbfokú iskolákban alapo­sabb felkészülést követelnek. A gépkocsivezetést, mint tan­tárgyat fokozatosan bevezetik minden középiskola-típusoan. programozták. Ez újabb lépés volt a gépi úton bármikor ren­delkezésre álló adatszolgálta­táshoz. Bár a rendszer még mindig „fejlődésben van” már jelen­tős haszon származott létéből. Ez megyénkben is érezteti ha­tását. A Balassagyarmaton fo­lyamatban levő morbiditási vizsgálat előkészítésében pél­dául komoly szerepet játszot­tak a sárga kartonokon kéz­nél levő pontos adatok. Ugyan­csak e városban a lakásálla­pot felméréshez is felhasznál­ták azokat. A megye más te­lepülésein kisajátítási és sza­bálysértési ügyek, gyámügyek intézését könnyíti, az alapfo­kú intézményszükséglet meg­állapításánál nyújtott szinte nélkülözhetetlen segítséget, a tankötelezettség, valamint más közigazgatási névjegyzékek ösz- szeállításában játszik szerepet a nyilvántartás. Mint azt egy szakember meg­állapította, az utóbbi néhány évben — a szervezettség fo­kozásával — rendkívüli módon megnövekedett a nyilvántartá­sok iránti társadalmi szükség­let. Egyre gyakrabban, egyre több szempontból veszik figye­lembe a lakosság meglevő és várható igényeit, s ahhoz, hogy ez minél egyszerűbben az emberek feltartása megza­varása nélkül mehessen vég­be, elengedhetetlen egy általá­nos nyilvántartás, mely minél kimerítőbben, részletesebben tartalmazza az egyes emberek adatait, azaz rögzíti életkoru­kat, nemüket, családi állapotu­kat, foglalkozásukat, iskolai végzettségüket. Már folyamatban van a kö­vetkező fejlődési fokozat elő­készítése is. Ennek során min­den magyar állampolgár sa­ját személyi számot kap. Ezt a számot vezetik rá a nyilván­tartásban az ő adatait tartal­mazó kartonra, s ez a szám, mely elsősorban születési ada­tokat tartalmaz, egyben meg­különböztető jelzése is lesz tu­lajdonosának, hiszen még az azonos nevű, azonos na­pon születetteket is más­más számmal látják majd e!. A számot beírják a személy­azonossági igazolványba, s ez­zel fölösegessé válik a néhány embernek sok bosszúságot okozó sárga betétszelvény, mely jelenleg minden személyazo­nossági melléklete. A személyi számok kiosztá­sa, mely 1979 januárjától no­vemberéig zajlik majd le, nagy munkát jelent a tanácsoknak ezzel foglalkozó munkatársaik számára. Mindenkit személy szerint felkeresnek, az adatok végleges egyeztetése céljából. Az egész akciót úgy szeret­nék lebonyolítani, hogy se a termelést, se az állampolgárok hétköznapjait ne zavarják meg túlságosan. Természetesen a fennakadásmentes lebonyolí­tásban mindnyájunkra jelen­tős feladat hárul. 1980-ban a legközelebbi vá­lasztás névjegyzékét már a gépi feldolgozású népességnyil­vántartás segítségével állítják össze. Ugyancsak jelentős sze­repet játszik ez, a tervezett népszámlálás lebonyolításában is. Látható tehát, hogy nem­csak községi, járási és megyei, hanem országos szinten is fon­tos a nyilvántartás, hiszen az eddig említett felhasználási le­hetőségek tulajdonképpen csak a „próbaüzemet” jelentik, s ezeknél jóval nagyobb segít­séget is adhat az ügyintézés­nek az adatrendszer. Ennek azonban van egy jelentős elő­feltétele. Nevezetesen az. hogy a nyilvántartás állandóan naprakész legyen. Á községi tanácsok a változásokat ez idő .tájt még a megyei tanácsok igazgatási osztályának küldik, ahonnan ellenőrzés után jut­nak az országos központba, ahol a gépbe kerülnék. Ha­marosan változik a rendszer. A községek egyenesen a köz­pontba juttatják az adatválto­zásokat.. Igen nagy tehát a fe­lelősségük a községi tanácso­kon ezzel foglalkozó munka­társaknak, hiszen rajtuk mú­lik, hogy a nyilvántartás halott adathalmaz-e, vagy pedig min­dennapjaink egyre hatásosabb, nagyszerű segítője. — g. — NÓGRÁD — 1978. augusztus 16., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom