Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

A salgótarjáni nemzetközi művésztelep vendégei

Barczi Pál

~ Elsősorban grafikus vagyok, főleg rézkarcokkal foglalkozom és nagyon szeretek rajzolni —, mondja Barczi Pál.

Sajószentpéteren született, 1933-ban. A képzőművészeti főiskola grafikai szakán 1958- ban végzett Koffán Károly és Kmetty János növendékeként. Azóta Miskolcon él, húsz éve kiállító művész. önálló kiállítása volt, többi között, 1968-ban a budapesti Dürer- teremben, később Ozdon, Salgótarjánban, Sajószentpéteren. Egy kis faluban, Tak- taharkányban az ő műveiből nyílt az első képzőművészeti kiállítás. Csoportos tárlatokon szintén rendszeresen szerepelnek művei, valamennyi miskolci grafikai biennálén részt vesz, szereplője a salgótarjáni tavaszi tárlatoknak, a miskolci téli tárlato’-nak. A külföldi magyar grafikai bemutatókon is kiállítják műveit, például Moszkvában, Leningrádban, az USA városaiban, Tokióban, Katowicében és másutt. Két éve kapott Munkácsy-díjat. De eny- nyi talán elég is az adatokból. Adjuk vissza a szót a művésznek.

— A világból, a világról azok a dolgok érdekelnek, amelyek az embert érintik.

— De hiszen az ember önmaga is a világ része, ilyenformán aligha találni olyan

dolgot, ami nincs kapcsolatban vele.

— Tovább megyek. Elsősorban az emberrel közvetlenül összefüggésben levő szellemi és sorskérdések foglalkoztatnak. Egészen röviden szólva az emberábrázolás kérdései izgatnak.

— Vagyis a legnehezebb kérdések.

— Szerintem igen. Ráadásul, engem az emberek belső élete hoz izgalomba, azok a lelki folyamatok, amelyek cselekvését meghatározzák, érzelmi és értelmi életét jellemzik. Ezért mondtam az előbb, hogy az emberközpontú való világ kifejezése művészetem lényegéhez tartozik. Legalábbis, szeretném, ha így lenne. Az emberek sorsa jobbrafordítására irányuló gondolatokon tépelődöm, mert azt vallom, hogy jobb sorsra érdemes az ember. Egyébként azt hiszem, a művészeteknek mindig is ez a törekvés a lényege, S, egyúttal ez a legnehezebben kifejezhető.

Barczi Pál azok közé tartozik, akik hisznek a művészetek emberformáló hatásában.

— Vajon, jogos ez a hit?

— Mondhatnám azt is, hogy enélkül nem lehet dolgozni, a kérdés mégsem egészen indokolatlan. Mert vannak idők, amikor alábbhagy az érdeklődés a művészetek iránt. A képzőművészet látszatra talán valóban csak az ember belső ügye, azon rezdüléseket fejezi ki, amelyek szavakkal ki nem mondhatók. De azt is látom, hogy az emberekben erős a vágy ezen rezdülések felfogására, s ez az, ami bizakodóbbá tesz a művészet hatását illetően. És kicsit aggodalmasabbá is. Mégpedig azért, mert hitem szerint a bonyolultat is úgy kell kifejezni, láthatóvá tenni, hogy az mások számára is érthetővé, valamilyen fokon felfoghatóvá váljon. Természetesen, a képek szemléléséhez is szellemi munka kell. Mert. amiért az ember nem dolgozik meg, az szétfolyik a kezei között. Alkotóra és művei nézőjére egyaránt vonatkozik ez.

Barczi Pál mindenkor a látvány lényegének visszaadására törekszik. Tájképet és városképet is szívesen fest, rajzol. Ezekben sem a külső szépet, hanem a látvány nyersebb lényegét emeli ki. Ezt szolgálja műveinek szilárd kompozíciós rendje, ezen belül a meghatározó foltok kiemelése.

Többi között, készül a jövő évi mai magyar grafikai be- bemutatóra, részt vesz a Magyar tájak pályázaton, ennek legjobb műveit még idén láthatjuk a hatvani galériában. Bizonyára Barczi Pál északmagyarországi tájait is.

Tóth Elemér

Balassagyarmaton

JáTéK és MUNKA

a napközis táborban

Ä balassagyarmati napkö- sem kezdték el. így, ha esik dővel kapcsolatos: Vöröske- zis táborba érve a következő az eső, nagyon szorosan va- reszt és tisztaság fél egészség,

kép fogadott: az udvaron né- gyünk. Észre sem vettük, hogy szehány gyerek söprögetett, ge- Valóban, a két kis ház nem merkélni kezdett az eső. Köz- reblyézett. Egy kisfiú —, a eiég 140—150 gyereknek. Igaz, ben megérkezett a könyvtár- kapuügyeletes — a rajvezető- hogy rendszeresen járnak bó1 az egyik csoport. Minden hoz, Lucza Jánosné napközis könyvtárba, a művelődési náz- gyerek gondosan letörölte a tanárhoz vezetett. ba moziba’, kirándulásokra, de cipőjét, úgy ment be az épü— Most csak az ügyeletes sok foglalkozást tartanak a írtbe. Mi Is beültünk az eresz raj tartózkodik a táborban, ők tábor területén: játékokat, alá. ott folytattuk a beszélge- takarítanak az udvaron. A dalokat tanulnak, vagy raj- tért.

többiek a könyvtárba mentek, zolnak, festegetnek. Most pe- — Én nagyon szeretem a

vagy a művelődési házba te- dig az egészségügyi vetélkedő mozit! — mondja Guszti. —

levíziót nézni — tájékoztatott miatt merült fel ismét a hely- Minden hétfőn moziba me- a rajvezető.

Tőle tudtam meg azt is,

^ délután egészségügyi ve- házak állnak> néhány telkedo lesz, amelyet Petényi

Judit, a helybeli Balassi Bálint Gimnázium tanulója szervez a gyerekeknek.

— Természetesen olyan kérdéseket, feladatsorokat állítottam össze, amelyeket a kisiskolások is meg tudnak oldani, hiszen a táborban a gyerekek többsége alsó tagozatos. Arra törekedtem, hogy a vetélkedő játékos, fordulatos, változatos legyen, hogy a résztvevők szórakozzanak is, és tanuljanak is belőle — mondta Jutka. ,

Közben megérkezett a tábor vezetője, Gondos Bertalan, nehány csomaggal. A szatyrából alma, barack, meggy, paradicsom, tejföl, kefir, túró, különféle sajtok kerültek az asztalra.

probléma. gyünk, most néztük meg A

— Itt, ahol most ezek a kétéltű embert. Es a művelőévvel dési házban a színestévé is ezelőtt még” szeméttelep volt nagyon klassz. Most már van és rengeteg roncs — mesélte lemezjátszónk is, meseleme- Gondos Bertalan, miközben zeket szoktunk hallgatni, körbevezetett a tábor terüle- — Mindjárt kezdődik az tén. — A város minden intéz- ebéd — nézett a konyha felé ménye segített megteremteni Szabó Bertold. — Itt mindig ezt a környezetet a gyerekek nagyon finom a kaja, mindenszámára. Egy évvel ezelőtt kinek ízlik . . . még vizünk sem volt, most Valóban, az ebédlőben már pedig már zuhanyozót is rer- elkezdődött az edénycsöröm- vezünk, sőt, az Ipoly-holtágra pölés. Ez, és a gyerekek vi- strandot is. De ezt még meg dám zsibongása búcsúztatott, kell tárgyalni a hatóságokkal, utoljára is bizonyítva, hogy a Az udvaron közben folyt a táborban a rossz idő ellenére takarítás. Néhány gyerekkel mindig jó a hangulat

leültünk egy padra. Az első kérdésre —, hogy jól érzik-e magukat — szinte kórusban válaszolták az igent.

— Holnapután megyünk Pestre a Nagycirkuszba is! — lelkendeztek. — Nagyon szeli. G.

Lesz-e igazi nyár?

Kánikula és kutyameleg — Egyiptomban kezdődött

Hazánk legmelegebb hónapja a július, a napi középhőmérséklet 21 C-fok körül van, a délutáni órákban a hőmérséklet elérheti a 30 fokot. Mit várhatunk az idén? Lesz-e kánikula és „kutyameleg”, lesznek-e hőségnapok?

Napfoltmaximum

előtt

A kánikula szó minden országban mást jelent. Hazánkban, ha a hőmérséklet több napon át tartósan 30 fok fölé emelkedik, kánikuláról, hőhullámról beszélünk. Ám, Rómában vagy Madridban ez megszokott, ott a kánikula 35 foknál kezdődik. Tőlünk északra, például Berlinben ez a küszöbérték 28 fok és Stockholmban a 25 fok már „kutyameleg”.

Ha a hőmérséklet csak sporadikusan — szórványosan — emelkedik 30 fok fölé, ez még nem kánikula, csupán hőségnap. Német nyelvterületen ez a Hundstage — azaz kutyán ap.

Több évszázados statisztika szerint a naptevékenység átlagosan 11,1 éves szakaszosságot mutat. Amikor a Nap felszínén végbemenő jelenségek (foltok, keletkezése, kitörések, „robbanások” stb.) száma megsokszorozódik, napfolt- (vagy inkább naptevékenység-) maximumról beszélünk. Érdemes megjegyezni a következő évszámokat: 1937, 1947, 1957, 1969. Ezek az elmúlt négy évtized napfoltmaximumának dátumai. A legközelebbi 1980/81-re várható.

Egy másik érdekes évszámsor: 1933, 1944, 1954, 1964.

Ezek a minimumok évei, a Nap aktivitása egészen csekély volt, esetleg néhány hétre meg is szűnt (legalább is foltok nem mutatkoztak). Érdekes, bár egyértelműen nem bizonyított megfigyelés: a

napfoltmaximumok éveiben (vagy annak közelében) az időjárás eléggé szeszélyes, változékony. Ilyenkor mondogatjuk: nem volt komoly tél, s elmaradt az igazi nyár is („az évszakok nincsenek a helyükön”).

A napfoltminimumok éveiben viszont gyakori a tartós

hőhullám, télen pedig a hideghullám. Most maximum felé tartunk, ezért az idei nyáron inkább változékony, szeszélyes időjárással számolhatunk, semmint tikkasztó kánikulával. A sovány vigasz: a következő telet talán nem uralják majd tartós fagyhullámok. Dermesztőén hideg tél, vagy hosszú, forró nyár a csillagászati statisztikák szerint 1982/84. előtt nem várható.

A Szóthisz csillag

A német Hundstage (kutyanap) és a magyar kutyameleg, kutyahőség kifejezések nem élő, hanem elképzelt mitológiai, égi kutyával, csillagokkal, csillagképekkel függnek össze, s az ókori Egyiptomból származnak (Európába pedig görög és római közvetítéssel jutottak el). Most pedig tegyünk egy kis kerü- lőutat.

Több tudós állítja, hogy a csillagok szüntelen felkelése és lenyugvása (a Föld forgásából adódó látszatjelenség) vezette rá az emberiséget az idő fogalmának felismerésére. Az ember megtanult gondolkozni, időt mérni és naptárt készíteni. A legtöbb ókori nép a Nap- vagy a Holdévet tekintette az időszámítás (a naptárkészítés) alapjának. Furcsa és sajátos kivétel Egyiptom, mert ott a Napot mellőzve. Szótisz-. azaz Siri- us-naptárt használtak. Ennek az oka aránylag könnyen megmagyarázható. Megfigyelték, hogy minden évben július elején a Szóthisz- Sirius együtt kel Atónnal, a Nappal, s ilyenkor indulnak meg a Nílus áradásai, azaz tartósan megemelkedik a folyó vízszintje. Egyiptom gazdasága, gazdagsága, kultúrája és léte a Nílus július elejei „viselkedésén” állt vagy bukott. Az egyiptomiaknak nem voltak meteorológiai, klimatológiai ismeretei, s (természetesen) nem hittek az asztrológiában, s nem is gondoltak arra, hogy a Szóthisz- Sirius úgynevezett hellakus (Nappal együtt!) felkelése és

Mai tévéajánlatunk

20.00: BOLDOGSÁG

Mihail Bulgakov különös hangvételű, lírai, szatirikus, szimbolikus nyelvű író. Regényei, drámái egyaránt kiváltottak hozsannát és dühöt. A magyar olvasók előtt ma már majd minden műve ismert — A fehér gárda, Színházi regény, Moliére, A Mester és Margarita —, de színpadon is többször játszották. A Boldogság, a színpadon többször feldolgozott „Iván a rettentő” — pórja. Az Iván hőse a feltaláló, aki az időgép birtokában a múltba tesz

kirándulást: a Boldogság hőse ugyanő, csakhogy itt nem a múltba, a jövőbe indul. Bulgakov műveinek örök kérdése a hatalom és tudás, a hatalom és a művészet viszonya. Itt is a hatalom képviselőjével áll szemben, akinek gyönyörű leányába beleszeret. Am a lányra, a lány kezére még egy aspiráns van: a Boldogságkutató Intézet egyik tudósa... A főbb szerepekben Garas Dezsőt, Men- sáros Lászlót, Hauman Pétert, Hámori Ildikót látják. Televízióra alkalmazta és rendezte: Várkonyi Gábor.

a Nílus áradása között nincs semmiféle összefüggés. Amikor például megtudták, hogy az áradás közvetlen oka a Nílus forrásvidékén az esős évszak beköszöntése, s az, hogy a trópusi felhőszakadások folytán az addig láthatatlan mellékfolyócskák is megtelnek vízzel — továbbra is Szóthiszt tisztelték (s nem kutatták a jelenség valódi okát).

Sirius és Procyon

Miután megismerkedtünk az egyiptomi Szóthisz-hagyo- mányok eredetével, most már feltehetjük a kérdést: mi köze ennek a nagy meleghez és főként a kutyához?

Az első kérdésre egyszerű a válasz: a Sirius heliakus felkelésekor nem csak a víz- hanem a hőhullámok is „megindulnak”. A trópusi, kontinentális meleg észak felé tart, akár csak a Nílus áradása. Ez természetes, hiszen július — általában — az egész északi féltekén a legmelegebb hónap (Alsó- vagy Felső- Egyiptomban ugyanúgy, mint Görögországban, vagy Rómában és a Kárpát-medencében.)

És most jön a második áttétel: a Szóthisz-Sirius csillag nem más, mint a Canis Maior (Nagy Kutya) csillagkép alfája, azaz legfényesebb csillaga. A Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga már az ókorban összekapcsolódott a meleg idővel, vagy inkább a hőhullámokkal.

A Siriustól a „kutyacsillagtól” nem messze az égbolton még egy fényes állócsillag látható, ez a Procyon, a Canis Minor (Kis Kutya) csillagkép alfája. A canis (= kutya) latin szó kicsinyítő képzős alakja caniculus vagy ca- nicula. Innen ered a magyar kánikula (= kutyácska) kifejezés.

A nagy meleg, kánikula kifejezése tehát égi kutyákkal függ össze. Aki meg akarja ismerni ezt a díszes csillagtársaságot, az bármely év január elején, este 21 óra után forduljon dél felé és keresse meg az égen a dominófigurára emlékeztető Orion csillagképet. (Július elején ugyanis a csillagok együtt kelnek a Nappal, ezért igen nehezen találhatók meg. (A hét fényes Orion csillagtól bal kéz (délkelet) felé két nagyon feltűnő csillagot látunk. Alul közelebb a látóhatárhoz, ragyog a Sirius, a Föld égboltjának legfényesebb csillaga. Kissé feljebb tündöklik a Canis Minor alfája, a Procyon. A kékesfehér ragyogásé Sirius távolsága 8,7 fényév. Mindkét csillag nagyobb, forróbb és fiatalabb, mint a Nap. Az embert azonban semmi sem vonzza e sziporkázó .csillagok birodalmába, mert — mai ismereteink szerint — bolygóik nincsenek, környezetük élettelen.

Gauser Károly

— Ezek is a vetélkedő retünk kirándulni! Voltunk egyik játékos feladatához tar- már Hollókőn, Szécsényben, a toznak — nevetett Jutka, — múzeumban, és ott láttunk A résztvevőknek bekötött egy nagy macit, kitömve. Es szemmel, csak ízlelésről síeli Pásztón jó sokat fürödtünk.

kitalálni a gyümölcs, vagy a tejtermék nevét.

— Kár, hogy sárgarépát nem tudtam venni, mert ahol láttam is, egészen fonnyadtak és csúnyák voltak — sajnálkozott a táborvezető.

— A vetélkedő itt lenne az udvaron, de ha esik az eső... — nézett ki a borult égre Jutka

Leányfaluban pedig még kompon is ültünk!

— Láttam, hogy itt is nagy kedvvel dolgoztatok.

— Hót persze! Csak az a baj, hogy a nagyobbak állandóan elveszik tőlünk a söprűt, mert ők akarnak söpörni — panaszkodott a kis Fülöp Szilvia.

— Hallottam, ma lesz az Sokat

— Hát igen, ez a mi szí- egészségügyi vetélkedő, vünk fájdalma — vette át a készültetek rá? szót az ügyeletes rajvezető. — — Ö, már hétfő óta készüMár régóta ígérik nekünk, lünk — legyintett Münzberg hogy a két épületet összekö- Gusztáv. — Én már azt is tutik műanyag tetővel, és így a gverekek rossz idő esetén is kényelmesen elférnének. Az udvart pedig kövezni kellene. A kockalapokat már meghozták. két gyönyörű fát kivágdom. hogy ki volt az anyák megmentője . . .

— Azt mi is tudjuk: Sem-,, melweis Ignác — vágott Közbe Csillag Dorottya. — A mai nápon még a jelszónk és

tak. de a munkát még most a jelmondatunk is a vetélke4 NÓGRÁD — 1978. augusztus 2., szerda

Nagybátony nagyközségi Tanács jelentős összegeket fordít a tanintézetek fejlesztésére. A Bartók Béla Általános Iskolát nyolc tanteremmel, fizikai, kémiai, biológiai előadóval bővítik. Ezenkívül az új iskola részben lesz a fiú és leány gyakorlati műhely. Az építésnél a határidőt a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat tartja, az új iskolarész átadására 1978 decemberében kerül sor. Az építési költség meghaladja a tízmillió forintot.