Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-02 / 180. szám
9 Szécsény gyümölcs- és zöldségelláfása Milyen Szécsény nagyközség lakosságának zöldség- és gyümölcsellátása? Hogy kérdésünkre megkapjuk a választ, felkerestük a járási székhely szaküzleteit, gyümölcsöt árusító élelmiszerboltjait. A II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet szaküzletében, a nagy forgalom miatt nehezen tudtunk szót váltani Garamvölgyl Istvánná eladóval. A vásárlók szívesen keresik fel a helyi termelő- szövetkezet szaküzletét, mert mindig friss árut kapnak, s Szécsényben ez a legolcsóbb üzlet, amiről mi is meggyőződtünk. — Naponta friss árut kapok a kertészetünkből, de ha szükséges, kétszer is szállítanak. Ma például uborkából kellett „rásegítést" kérnem. Amint látja, meg is érkezett a friss áru — mondja az üzlet vezetője. Az ÁFÉSZ szaküzeletében Bartus Andrásné azért panaszkodott, hogy rosszkor látogattuk meg. Heti két alkalommal kap árut és mi épp az áruátvétel előtti napon érdeklődtünk. A gyümölcsök közül csupán őszibarack és körte között válogathattak a vásárlók. Zöldáruból jóval nagyobb volt a kínálat: paprika, paradicsom, főzőtök, karfiol, káposzta, hagyma és burgonya között válogathattak a háziasszonyok. — Árut az ÁFÉSZ felvásárlási osztálya biztosít részünkre. Egy ideig a MÉK-től is kaptunk, de a minőség miatt sokat le kellett írni, így velük a kapcsolatunk megszakadt. — Mennyi a forgalom havonta? — Hatvan-hetvenezer forint. Rossz helyen van az üzletünk. Itt, a község központjában szinte egymást érik azok az üzletek (ÁFÉSZ, MÉK, szövetkezet, maszek), ahol zöldárut lehet kapni. A MÉK üzletében Szalal Jánosné is hasonlóról panaszkodott. — Igaz, hogy a község központjában vagyunk, de itt, ebben a félreeső részben jóval kisebb a forgalmunk, mint ahol ta^üy voltunk. Az üzlet környékén egyébként valóban- nagy volt a csend. Bent a polcokon ott árválkodott háromféle gyümölcs és a zöldségfélék sokasága. A 23-as számú élelmiszer- boltban a gyümölcsök választékát az egres és a ribizli növelte. — Havonta 90—100 ezer forintot forgalmazunk zöldáruból és gyümölcsből — tájékoztatott Percze István üzletvezető. A 2-es számú élelmiszer- boltban Tisztartó István üzletvezető elmondta, hogy a kései tavasz miatt az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva drágábban tudják a termelőktől az árut felvásárolni, ezért van az 1—2 hetes árbeli „lemaradás”. Üzletük az elmúlt hónapban 95 ezer forintot forgalmazott ezekből az áruféleségekből. A község külterületén levő 3-as számú élelmiszerboltban érdeklődésünkre megtudtuk, hogy zöldárut és gyümölcsöt árulnak, de jelenleg kifogyott. Az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályán Ceglédi Lászlóné így foglalta össze véleményét: — A jobb ellátás érdekében az üzletvezetőknek felvásárlás! jogot adtunk, hogy a kistermelőktől is megvehetik az árut eladásra. Mi, heti két alkalommal szállítunk részükre. Véleményünk szerint üzletvezetőink élnek a jogukkal, zöldáruból jól ellátottak üzleteink. Arra kerestük a választ, hogy milyen Szécsény gyümölcs- és zöldségellátása. Zöldségféleségből ilyen jó még nem volt a nagyközség ellátása. Igaz, az idén magasabbak az árak az elmúlt év hasonló időszakánál. Gyümölcsből még mindig kpvés a választék. A község belterületein levő, azonos profilú, különböző kezelésben levő üzletek, az egészséges konkur- rencia miatt, növelik az áruféleségek választékát, és minőségét. Bizonyos fokig mérsékelik az árakat. A külterületek ellátására egy kicsit jobban oda kell figyelni. — szenográdl — ^eredmények Lakásokban is dolgoznak Egy híján harminc esztendő óta gondozza, tartja karban Salgótarján bérlakásait az ingatlankezelő vállalat. Az ingatlanok kezelése mellett a közvetítést, az épületek felújítását és a távhőszolgáltatást is végzik. Feladataik a lakások számának emelkedésével nőnek. Idén már 1,4 milliárd forint érték van a gondjaikra bízva, s ennek sor. sa egyáltalán nem közömbös. Leglátványosabb tevékenységük a felújítás. Erre évenként 18—20 millió forintot tudnak fordítani. Az idén a bányakolóniák felújítása van soron, a csizmadia-telepi, rónabányai ötvenesztendős, vagy annál is régebbi épületeké. Ezek állaga igen rossz, falai vizesek, komfortfokozatuk alacsony. Ezzel a tevékenységgel a vállalat 140 dolgozója foglalkozik. Munkájukat több mint 5 millió forintért beszerzett kísgéppark, a helyszínre kihelyezett művezetőség — rugalmasabb szervezés és vezetés —, valamint korszerű anyagok, szigetelők, illetve műanyag vakolat és más hasonlók segítik. Munkájukat nehezíti az, hogy átmeneti lakás nincs, így a nagyobb javítások elvégzését is lakott otthonokban kell lebonyolítani, ami nemcsak körülményessé, de hosszadalmassá is teszi a munkát. További nehézséget jelent, hogy nyílt terepen dolgoznak, nincs lezárható telephely a felújítás helyszínén, így a társadalmi tulajdon védelme nagyon nehezen oldható .meg. A lakókat leggyakrabban érintő, legtöbb örömet, vagy bosszúságot okozó tevékenység a hibaelhárítás. A megyeszékhely lakásaiból évente 4 ezer meghibásodást jelentenek be, s erre egy esztendőben négymillió forintot fordítanak. A javítások egy részénél a vállalat a költségek 50, más részénél 100 százalékát fedezi. A bejelentéseket két csoportba osztják, a sürgős hibákat átlag 2,1 nap, a nem sürgőseket 3,4 nap átlag átfutási idővel javítják ki. Az átlag természetesen azt jelenti, hogy előfordulnak fél óra alatt elhárított hibák, de van, amikor napokat, heteket kell várni, elsősorban alkatrészhiány miatt A szolgáltatási szint bizony sok feladatot ró a vállalatra. A hibaelhárítást húsz szerelő végzi, akik általában kerékpárral keresik fel a hibahelyeket. Még az idén szeretnék bevezetni a hibaelhárító autókat, melyekkel egyszerre több szakma képviselője érkezik a helyszínre, a csőrepedés elhárítása után például nem kell napokig várni a kőművesre, aki a falat rendbe hozza. A hibaelhárítás gépesítésére a vállalat az elmúlt és idei esztendőben összesen hétmilliót fordított. Elsősorban korszerű elektromos és préslégszerszámokat vásároltak. Sajnos, jelenleg kívánnivalót hagy maga után a szerelők munkája, néha viselkedése is. Ezen az ellenőrzés növelésével, illetve a dolgozók általános és szakmai műveltségének emelésével kívánnak eredményt elérni. Ennek érdekében különböző képzési és önképzési lehetőségeket biztosítanak a dolgozóknak. Azok számára, akik még nem végezték el az általános iskolát, szeptemberben egy kihelyezett osztályt szeretnének indítani. A betanított munkások közül évente mintegy húszán szereznek házitanfolyamok és egyéb vállalaton kívüli oktatási lehetőségek kihasználásával szakmát. Sokan vesznek részt különféle szakmai továbbképzéseken is. A vállalat elhatározta továbbá, hogy a közeljövőben szakmunkástanulók beiskolázásával is igyekszik biztosítani a képzett dolgozók utánpótlását. A dolgozók személyiségének formálásában, de a vállalat által elért eredményekben is jelentős szerepet játszik a szocialista brigádmozgalom. Ebben 250 dolgozó, 21 kollektíva vesz részt. Tevékenységüket dicséri, hogy az idei első féléves termelési tervet 115 százalékra teljesítette a vállalat. A brigádok kiveszik részüket a 35 ezer munkanapot Salgótarjánért társadalmi munkamozgalomból Is. A vállalat leggyorsabban fejlődő üzeme a távhőellátás- sal, a távfűtéssel foglalkozik. 1965-ben 180 lakást fűtöttek Salgótarjánban ilyen módon, az idei idényben pedig 2600 lakás melegéről kellett gondoskodni. Emellett 40 közületi és ipari fogyasztót is el kell látniok. Az elmúlt évben az állandó fűtési hiányosságok megszüntetésére helyezték a hangsúlyt. Ilyen volt például a csillagház hatodik szekciója, az úgynevezett 1-es bérház, a Salgó úti panelház. Az idén a melegvíz- termelésre, valamint az egyedi hiányosságok kiküszöbölésére — például a szélső lakások fűtésgondjainak megoldására — helyezik a hangsúlyt. A hőközpontban az idén beépítik az 5. számú hőcserélőt, ezzel nő a kapacitás. A szivattyúk termelésének növelésével, a gerincvezeték bővítésével, az energia- ellátást hosszú távra szeretnék biztosítani. E téren is akadnak nehézségek. Ezek közül a melegvíz- rendszer korróziója a leglényegesebb. Ezt Jelenleg az Ybl Miklós Műszaki Főiskola munkatársai vizsgálják, keresik a megoldást. Próbaként a hydrogél T nevű anyaggal kísérleteznek, melyet már lakóházak fűtési rendszerében is kipróbálnak. Csőke Béla SZELLEMI TORNA A z általános iskolában nemcsak az egyszeregyet kell megtanulni, hanem azt is, hogy a giliszta gyűrűsféreg, hermafrodita, és ott jelenik meg először a kétnyílású tápcsatorna. Tudni kell azt is, hogy mi az összefüggés a fémek jellemerőssége és bázisaik oldhatósága között, meg azt is, hogy melyek a csillagok legfontosabb tulajdonságai. Még jó néhány olyan ismeretanyagot lehetne említeni, amelyre azt szokták mondani, hogy nélküle is jól megvan az ember, kár vele a gyerekek fejét terhelni. De valóban nincs szükség ezekre az ismeretekre? Esetleg mást kellene helyettük tanítani? Egyáltalán mi az, amit feltétlenül meg kell tanulnunk? Az iskolai tantervi anyag mindig vita tárgya, s a vitázók mellette és ellene sokféle érvet sorakoztatnak fel. Mindenki a saját szemszögéből ítéli meg a problémát. A tanárok azt szeretnék, ha tantárgyukból minél többet sikerülne megtanítani tanítványaiknak, a diákok pedig annak örülnének, ha minél kevesebb lenne a kötelező tanulnivaló. Gyakran felteszik a kérdést, hogy ezt vagy azt az anyagot miért kell megtanulniuk, hiszen — szerintük — sohasem lesz rá szükségük az életben. A válasz nem mindig kielégítő. Néha bizony még a pedagógus is el-eltöpreng azon, hogy meddig is „kényszerítse” tanítványait behatolni tudományágába. Különösen akkor kerül ilyen meditáló hangulatba, amikor egvik-másik diákkal nem sikerül elérnie a kívánt eredményt. És ilyen diák mindig akad. Ez rendszerint elkedvetleníti a pedagógust is meg a diákot is. Pedig ilyen esetben sem veszett kárba a tanítás, a tanulás. Van egy nem mérhető (legalábbis rögtön nem mérhető) eredmény. Aki megismerkedik a periódusos táblázattal, az nemcsak az elemek atomsúlyával, rendszámával ismerkedik meg, hanem átlépi a közvetlen érzéki megismerés határát is. Még akkor is. ha nem tudja elmondani az elemek sorrendjét. Fejlődik az elvonatkoztatóképessége, tágul a világról kialakult képének horizontja. Minden új megismerési folyamat fejleszti a gondolkodási mechanizmust. A tanulásnak tehát van egy rögtön mérhető, konkrét eredménye (az elsajátított ismeretanyag) és egy látens folyamata (a gondolkodási mechanizmus fejlődése). Jó ezt tudatosítani magunkban, mert ez átsegít néha a holtpontokon. Energiát ad a tanuláshoz olyankor is, amikor a pillanatnyi eredmény nem éppen lelkesítő. A tanulással akkor is nyerünk, ha a tananyagot lexikálisán (egy az egyben) nem hasznosítjuk az életben. Maga a szellemi torna azzal a pozitív eredménnyel jár, hogy fogékonnyá tesz a világ dolgai iránt. És épp úgy szükségünk van természettudományi, mint társadalomtudományi ismeretekre. Nemrég egy pedagógusokból álló társaságban, ahol a fogékonyságról, a tanulásról, általában a szellemi tevékenységről folyt a szó, egy tanár a következőket mondta: — Az Egyesült Államokban programozott automata gépekhez munkaerőt toboroztak, s mivel a gépek kezelése szakértelmet kívánt, az alkalmazottak képzésére több hónapos taníolyamot szerveztek. Az állás elnyerése a tanfolyam sikeres elvégzésétől függött, s aki megfelelt a vizsgán, az jelentős jövedelemmel járó beosztásba jutott. A tanfolyam résztvevőit olyan 35—45 év közötti emberekből toborozták, akik már korábban is hasonló munkaterületen dolgoztak. Esélyeik tehát hasonlóaknak látszottak. A vizsgán mégis meglepő eredmény született. A fiatalabb korosztályból valók általában jól vizsgáztak, az idősebbek nem. Az eredmény szöget ütött a szakemberek fejébe, s mivel abban valamennyien egyetértettek, hogy a néhány év korkülönbségből nem adódhat fogékonyságbeli különbség, kutatták az eredmény okát. Hamarosan meg is találták: Amikor az idősebb korosztály tagjait képezték — a korábbi feladataik ellátására —, sürgetett az idő, és csak szakmai tárgyakat la- nítottak nekik. A későbbi korosztálybeliek képzése azonban már nem volt olyan sürgős, és azok képzési anyagában az általános műveltséget fejlesztő tantárgyak is helyet kaptak. (!) Hogy ki, milyen szellemi teljesítményre képes, az függ attól, hogy kinek, milyen szellemi tornában volt része. A szürkeagyállomány a tanulás, a szellemi torna folyamatában fejlődik, és nincs kárba veszett tanulás. Minél több dologgal ismerkedünk meg a világból, annál könnyebben fogadunk be új ismereteket. A tanulás bonyolult folyamat, és olyan eredménye is van, ami csak későbben tapasztalható, későbben gyümölcsözik. A z emberek a rendelkezésükre álló szabad időt sokféleképpen töltik el. Van, aki a szabad napjaival nem tud mit kezdeni, és van, aki a szabad óráit is okosan hasznosítja. Kinek-kinek más-más időtöltés jelenti a kikapcsolódást. Egy azonban bizonyos: egy kis „agygimnasztikával” mindenki csak nyerhet. Fogékonyságunk, szellemi frisseségünk nem a kortól függ. hanem attól, hogy milyen szellemi tornában van részünk. És lehet a tanulás is (az új ismeretek szerzése is) szórakozás, kikaocsolódás. Dobiné Mónus Erzsébet r Nógrádi úttörők A BALATONNÁL A Magyar Üttörők Szövetsége Nógrád megyei elnöksége, a Balaton északi partján Káptalanfüreden üzemeltet úttörőtábort. A megye úttörőcsapatai a nyár folyamán tíznapos turnusokban 70—70 pajtásnak biztosítanak vidám balatoni üdülést. Július végén a nagybátonyi 308. sz. József Attila Clttörőcsapat táborozott ezen a csodálatosan szép helyen Az 5. e. osztályos Petőfi Sándor raj egy csoportja húsz mázsa papírt gyűjtött a tavasz folyamán. Ezért a káptalaníüre- di táborban jutalomból vettek részt A kisdobosok és úttörők részére a táborvezetőség bőséges étkezést biztosított A fürdés mellett gazdag játék- és szórakozási lehetőséget is biztosítottak Képriport: gyenes NÖGRÁD - 197C. augusztus 2., szerda 5
