Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

I T ücskök és Szívesen példálódzunk a jó öreg La Fon­taine állatmeséivél, ha éppen emberi gyenge­ségekről, vagy közösségi életünk hibáiról esik szó. Az egyik legismertebb fabula „A tücsök és a hangya története”, melyben a szorgalom elnyeri jutalmát, a léhaságért pe­dig büntetés jár. A három évszázados szelle­mes elbeszélés mondhatnánk örökérvényű: mindenki végzett munkájának arányában ré­szesüljön a megtermelt javakból. A szorgalmas „hangyák” anyagi és erköl­csi elismerésével nem is volna baj, de ez a tücsökhistória valahogy sántít. Valóban mese. mert nálunk a „tücskök” egy része nagyon ügyesen ciripel: vidáman él télen-nyáron, megtalálja a kibúvókat a nehéz munka alól. Teszik olyan tehetséggel, hogy észre sem vesszük. Vagy. ha mégis, akkor szemet hu­nyunk felette, s amikor az anyagi javak szét­osztásánál beállnak a sorba, éppúgy megkap­jak részüket, mint szorgalmas társaik. Elné­zőek vagyunk velük szemben, hiszen „ártal­matlanok”. Mindenütt ott vannak: az üzletekben a pult mögött ráérősen beszélgetnek az isme­rős vevővel, miközben a másik eladó majd’ összetöri magát — egyszerre ötfelé szolgál ki... Az építkezésen lapátnyélre támaszkod­va nézik, hogy a többiek hogyan dolgoznak. Általában vállalkozó szelleműek, ha valami­ért el kell menni — anyagot vételezni a rak­tárból, tízórait vásárolni a többieknek —, csak éppen türelem kell annak kivárásához, míg visszaérkeznek. Az üzemekben járva már régóta figyelem, hogy a „majd a szocialista brigádok” min­dent megoldó varázsigét nagy előszeretettel alkalmazzák ott is, ahol a vállalat egész kö­zösségére vonatkozik egy feladat. Persze így kényelmesebb. A szocialista brigád univerzá­lis, ha kell takarít, fát ültet, mások terme­lési lemaradásait segíti behozni, ha kell já­tékokat fabrikál, vagy éppen az iskolatetőn új cserepeket rak a régiek helyébe. Mind­ebből a „tücskök” kimaradnak, „halasztha­tatlan elfoglaltságuk” miatt, de ha volna is idejük, általános vélemény: inkább ne nyúl­janak semmihez, mert abban úgysem lesz köszönet. Azért, hogy valaki mindig a dolgok köny- nyebbik oldalát választja, nemcsak egyedül Vl T110’Víí 1c” Kal,eI">’ar! ,aPafzta,a,°k nangya ^ ^ ^ ^ maga hibáztatható, hanem a környezete is. Az a közösség, amelyik eltűri a felelőtlen­séget. A munkahelyi légkört rontja az efajta „lezser” magatartás, tehát nem ártalmatlan, egy idő után a többiekre is átragad, akárhogy is vesszük: társadalmi kára van. Meditációmat egy újsághír indította el: Az idén 48 ezren fejezték be tanulmányai­kat a gimnáziumokban és különböző szak- középiskolákban. Sokan nem tanulnak to­vább, hanem munkába állnak. Mintegy 14 ezer végzős egyetemista veszi át oklevelét az idén. A jelentős számú friss munkaerőhöz hozzászámíthatjuk a nyáron dolgozó diáko­kat is, akik először ismerkednek a munká­val. Sok múlik azon, hogyan fogadják a válla­latok, intézmények a pályakezdőket. Az első napok döntőek lehetnek abban, hogy valaki­ből szorgalmas, a közösség feladatait, terhe­it magának érző és vállaló dolgozó válik, vagy épp az ellenkezője. Bárki mondhatná: az már jóval korábban eldől, hogy egy 18— 23 éves ember, a „tücsök vagy a hangya” kategóriába tartozik. A munkahelyi közössé­get megelőzően a családi közösség a legjobb jellemformáló. Ahol már kiskorban meg­szokja a gyermek a családon belüli életszín­vonal különbségét, azt, hogy kiváltságokat élvez minden ellenszolgáltatás nélkül, ahol a gyermeket „kíméletből” kikapcsolják a csa­ládi munkamegosztásból — ott később fel­nőtté váláskor már nehéz változtatni maga­tartásán. (A családi közteherviselés igazság szerint minden kereső családtagra kötelező, s az első fizetéstől kezdve keresetük arányá­ban osztozniuk kell a közös költségekben a fiataloknak is. A fizetés nem zsebpénz, mert ha így szokják meg, később önálló életet kezdve nem tudják követni az otthoni ki­váltságos életszínvonalat.) A család a társadalom legkisebb sejtje, s meghatározó emberformáló hatása van. Ha­zánk lakosságának 96 százaléka családban, vagy családtöredékben él. Aki ebben a kö­zösségben megtanulja, hogy felelősséggel tar­tozik munkájáért, s nem várja, hogy mások végezzék el helyette a rá háruló feladatokat, az kikerülve az életbe a munkahelyén is kö­telességtudó ember lesz. H. A. Közösségért Kövesden Minden gond négyszer OLYAN EZ, MINT A LÁNC. tatást az Akármelyik szemét fogjuk is mélyfúrással. idén folytatják, — Néhány jelentősebb la- S eredménnyel, kossági igényt éppen a lakos­meg — csörög az egesz. Nógrádkövesden, a községi Vizet találtak a közelben, ság társadalmi munkájával annyit és olyan minőségűt, tudunk kielégíteni az idén. , -----. . , .. ... . ami kielégíti a törpevízmű- Becskén így készült a temetői k özös tanácson^ beszélget társulás valamennyi ipari és vízellátás megvalósítása, jár- község eleterol, Son y - jakossagj tagjának igényét, daépítés valósul meg Galga- r°1> oromerol, mai es n, P Mennyi is ez a víz? gután, kifejezetten lakossági eieteroi a tanácsi vb-Wkar- > rHrmETFR €rőbő1’ hiszen nekünk erre ral. Kint ragyog a hirtelen -NAPI 450 KÖBMÉTER énzünk egyáltalán nem volt. jött ajándék. a nyári nap. VIZET tud adn a vízmű, ha 5ecskén tanácstagjaink eddig Könnyű lenne valamilyen ked- megepul - mondja visszafo- mintegy hüszezer forint te­vés nyári temara váltani, gott örömmel a titkár. Mert kéntes községfejlesztési hoz- Mégis a gondokrol esik szó. gond van ezzel is, nem is ke- ^járulóst tudtak összegyűjte­Hajzsel Ferenc szecsenkei vés! A kiviteli terveket csak ___• __________ s zületésű. Szécsénke is ide jövőre vállalja a szénbányak- tartozik, ide Nógrádkövesd- vállalat. S akkor csúszik az hez, ahol a lakosság mintegy egész, „bezavar” a tervezésbe, hetven százaléka dolgozik a fejlesztés egyéb feladataiba, helyben; Volánnál, KPM-nsl, így például az iskolai tante- kőbányánál, ÉMASZ-nál. De remépítésbe ez a nem várt ezzel ki is merültek az ipari körülmény. Csörög az egész lehetőségek. A termelőszövet- lánc. kezeiben viszonylag kevesen a jó vízre nagyon nagy vállalnak ínunkat, inkább szükség van itt is! De szük­csak a kőbányászfeleségek. séges a kőbánya tervezett Becske, Galgaguta Szécsénke egymilliárdos rekonstrukció- éviek során a szociális, kom­gondja, öröme is Kovesde. jához is. Valóban hátráltat- munális ellátottság színvona- tartják számon mindazt, amit hatja tartósan és végérvénye- lát, s ez nem kevés felelős- a tanácstagok elmondanak, Sen a kiviteli terv hiánya ezt séggel járt. A községek fej­amit a testületi uleseken koz- a munkát, a tervidőszak alat- lődtek, a tanácsi felelősség vetítenek. ti megvalósulást?! A kiviteli azonban nem csökkent. A kö­Nógrádkövesd, ez az iparo- tervezésre más kapacitást is vetkező hónapok egyik szép godás útját járó község a találhatja a tanács. De a vállalkozása a sportpálya épí- székhely. Székhely, ahol időt- helyzet 'kulcsa máshol van. A tése Kövesden. Az OTS őr­ien idők óta hagyomány pél- szénbányáknál, a NOMBER- szágos pályázatán 300 ezer dául az, hogy a templomoan nél, ahonnan „embert még forintot nyertek. A közútiak tanítanak (!). Jelenleg két ősz- nem láttak” a kövesdiek. Csak gépi erővel, szakértelemmel tályt. Régebben, a felszabadó- a gépi adatfeldolgozás számlái segítik a pályaépítést, lás előtt, egyáltalán nem volt érkeznek sorra: hol tart a ku- a pálya megépül, és akkor iskolaépület itt. tatási egyenleg ... újra egy gonddal kevesebb _ A körzetesítéssel kilenc Tavaly mindössze 41 forint lesz Kövesden. v olt az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke a négy községben. A megyében folyó versenyben máskor, két-há- rom évvel ezelőtt például ni a lakosságtól. Ugyanakkor százezer forint értékű társa­dalmi munkát is felajánlot­tak. ötszáz folyóméter járda is megépül ebben az évben, s a már említett iskolai ala­pozás, földmunka értéke is a társadalmi erőforrást gya­rapítja. Itt, bizony, minden gond négyszeres. A négy községben egy szintre kellett hozni az iskolai osztályunk működik — mondja a titkár. — ötöt az egyik, kettőt a másik iskola­épületbe, kettőt, kényszerből, a templomban tudtunk elhe- . , - , lyezni. Az idén azonban tár- e™e’ked° eredményeket értek T. Pataki László fi f !l P korlaton levő fiatalokról, a nyári szünidősök munkavál­lalásáról, a velük történő foglalkozásról. — Évente 15—20 fiatal dol­gozik nyaranként a gyárban — mon ja — közöttük egye­temisták, szakközépiskolások BÍ ..:.'4Maiim. JHH és nyári szünidősök. A szak­mai gyakorlaton levők a te­’v ff rületükhöz illő feladatot kap­nak, míg a többiek egyszerű betanított munkát végeznek. Ü ’ «1 ; É HÉMp \ ffF — Mennyi pénzért? 1 ■ É& BS W ^ Vj,... — Bizonyára egyikük sem panaszkodik majd, hiszen 9— m# Sím f a .%! .j- ^ 1 0 forintos órabért kapnak. III HÜ, Általában a szigetelő kábel­végek levágását bízzuk rájuk, Jr1 fejf ' lap! vagy más egyszerűbb teendő­két. Nincsenek sokan. de ....." lg, m unkájukkal meg vagyunk iaP' „1 1 " elégedve. Németh Mihály munkaügyi osztályvezető: Nincsenek so­kan. de munkájukkal meg va­gyunk elégedve. A nyár ezerféle lehetőségei közül nem kevesen választják pénzszerzési vagy szakmai „továbbképzés” alkalmaként a munkát. Fiatalok százai kere­sik fel az üzemeket, gyára­kat, hogy egyrészt pénztárcá­jukat, másrészt ismereteiket bővítsék. Nem vagyok benne biztos, hogy a lehetőségek mindkét tekintetben korlátla­nok, de tény: sokaknak meg­adatik. Csak az a kérdés, va­lóban megéri-e a nyári mun­kavállalás, mind az alkalma­zó, mind a vállaló részéről; a benyomások, az élmények hasznosak-e, avagy kiábrándí- tóak? Vizsgálódásunk helyszí­ne ez alkalommal a balassa­gyarmati kábelgyár. Kevesen, de... Mielőtt a gyár területére lép­nénk, a portás kemény kéz­zel intézkedik: igazoltat, vallat, s közben ötször megkérdezi nem könyvügynökök va­gyunk-e? Mert, ha igen, ak­Csőre Jóska: ...rendes emberek ezek... m kor tilos a temenet, csupán a portán árusítandó köteteket lehet megtekinteni, megvásá­rolni... Félórás kálvária után „már” Németh Mihály mun­kaügyi osztályvezetővel be­szélgethetünk a szakmai gya­sadalmi munkával megkezd­jük az öt tantermes iskola bővítésén az alapozást, a föld­munkát. Ott, jövőre már taní­tani szeretnénk el. Voltak már a társadalmi munkaversenyben megyei har­madik helyezettek, járási el­sők. Akkoriban építették a mozgalmi házat. Csak nagy A négy községben összesen üú a cl a to k b a n flehet ^ kiemelke- mintegy 3100 ...................... ’ * n ak. Becske legnépesebb, lelket számol- d° jelentőségű munkát végez- a legnagyoob, m? — Csupán a köztisztaság ott megközelítő­leg ezer lakos él. Nógrádkö- fenntartásában, ároktisztítás­vesd földrajzi fekvése és ipa- ban nem nagyon lehet első ri jellege miatt lépett a szék- lenni akkor, amikor számos helyközség rangjára. A tele- községben jelentős beruházá- pülésfejlesztési tervben úgy sokhoz kérik a lakosság segit- szerepel, mint alsó fokú köz- ségét — vélekedik a titkár, pont. De ma még súlyos gon- Aztán hozzáteszi még: az dokkal küzd: fejlesztési alap- idén azonban ők is a jobb .iának jelentős részét elvitte a eredmény elérésére töreked- víz. Szó szerint ez történt, nek. A társközségekben és igaz, kedvező eredményt ho- Kövesden együttesen mintegy zott a vízkutatás. A Nógrádi 250 forint társadalmi munka- Szénbányák Vállalat tavaly értéket akarnak teljesíteni Ia- felszíní vízkutatást végzett kosonként. S erre milyen re- itt — eredménytelenül. A ku- mény jogosít? Növekvő termelés - csökkenő költség Farmer le&z belőle Csőre Jóskát egy hatalmas terem zugából „szedik” elő ábrázatán látni, éppen becsü­Kopcsányi Ottó: Számomra sokat jelentenek az itt eltöltött napok... A Salgótarjáni Kohászati Külön említést érdemel, hogy Üzemek DEXION részlege év- évek óta azonos létszámmal ről évre megnövekedett felada- dolgoznak, s a termelés fél­tőt hajt végre. 1975. első felé- futása mellett gondosan ügyei­ben 3800 tonna DEXION— nek a termelési költségek csök- Salgó-elemet gyártottak. Azó- kentésére is. Nyers számítások ta évről évre mintegy 200 ton- alapján eddig a bázishoz ká­néval növekedett a feladatuk, pest 1,1 százalékkal csökken- Ez év első felében már 4130 tették az anyagköltséget, ez (f tonna kiváló minőségű szerke- azt jelenti, hogy közel 1 szá- zeti elemet gyártottak. Zalákkal javult az üzem kor­Az üzem dolgozói azóta is rigált önköltsége. Törekvésük tartják: az ütemet, s így az év nyomán a múlt év azonos idő­eddigi részében a mennyiségi szakához kpDest r. 7q7 tervüket 103. az értéktervüket szaKdnoz «epesl o miil.o 7J< pedig 104 százalékra teljesí- ezer forinttal több nyereségei tették. értek el. Podlipszky Lajos: ...néhány „emberi” tapasztalattal is gaz­dagabb lettem. is vezetek, amit a gyakorlat végén majd bemutatok. Szá­momra sokat jelentettek az itt töltött napok, mind szak­mai, mind emberi vonatkozás­ban. Podlipszky Lajos, a veszp­rémi vegyipari egyetem má­sodéves hallgatója veszi át a szót. — Talán sikerült jó kapcso­latot kialakítanunk, hiszen már a városból ismertem sok itteni munkást, úgy érzem szakmai biztorságom mellett néhány „emberi” tapasztalat­tal is gazdagabb lettem. Jó és rossz vezetői típusokat ismer­tem meg, s ahogyan a köz­mondás megfogalmazza, más kárán tanul az okos, én is igyekszem ezekből hasznos konzekvenciát levonni. Farkas Gábor, a Kandó Kál­mán erősáramú karának má­sodéves diákja néhány sze­mélyes benyomásra emlékszik legszívesebben. — Előfordult — meséli — hogy. valamelyik dolgozó em­ber munkáját figyeltem, s ő lettel dolgozott. Tizennégy éves, s már a második nya­rát tölti munkavállalással. — Honton lakom — feleli ízes beszéddel —, tavaly ott melóztam a téeszben. Anya­rozst kevertem, ládákat rak­tam, itt pedig orsókat, acélt fejtek. — Hogyan fogadtak az it­teniek? — Édesapám itt dolgozik, azért is jöttem ide. De a töb­biekkel is jól megvagyok, rendes emberek ezek — nyug­tázza, miközben izzadt arcát végigtörli. Idén fejezte be a nyolcadik osztályt 3,7 átlag­gal. Ha minden igaz, víz- és gázvezeték-szerelő lesz. — Mit kezdesz a keresettel? — Farmer lesz belőle, meg szükséges holmikat vásárolok, amik majd az iskolába kel­lenek.. Ja, és az öcsémnek adok pénzt csokira. Mondom, meséljen el egy itt hallott viccet. Szabadko­zik, hogy kicsit csúnya lenne az újságba, de nekünk se szí­vesen mondaná el. Inkább arról beszél, milyen jó kol­lektívában dolgozik. Nincs munkásfelvétel! — így fogad a tmk-műhely vezetője, mikor az irodába csöppenünk. Kis magyarázás, helyreigazítás, azután már három egyetemista fiatal tár­saságában beszélgethetünk a nyári szakmai gyakorlatról. Kopcsányi Ottó, a miskolci műszaki egyetem gépészmér­nöki karán tanul. — Balassagyarmaton la­kom, s így a kábelgyárat vá­lasztottam — válaszolja. — Az egyetem meghatározta, milyen feladatokat, munkákat kell végeznem, s erről naplót Farkas Gábor: ...a figyelmes­ség nagyon meglepett en­gem... (Bábel László felvételei) minden kérés nélkül, szinte kiselőadást tartott egy-egy szakmai kérdésről. Ez a fi­gyelmesség nagyon meglepett engem, igaz előfordult ellen­tétes példa is. De az előbbi volt a gyakoribb. A fiúk elégedettek az itt töltött napok benyomásaival, emlékeivel. Ügy érzik sokat tanultak az egy hónap alatt, s ennek a későbbiekben nagy hasznát veszik. Talán a történet szépséghi­bája, hogy azt is megtudom, a napi munkaidőátlag csupán öt-hat óra. Természetesen ryolc helyett. És az is kide­rül, hogy a helyi KISZ- szervezet „távol tartotta” ma­gát a szakmai gyakorlaton le­vőktől. Mindezek bizonyára teljesebbé tették volna azt az egy hónapot. Ugye? Tanka László NÚGRÁD - 1978. augusztus 2., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom