Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

Labdarúgás Bajnokság után, új szezon előtt Beszélgetés dr. Lakat Károllyal9 az SIC vezető edzőjével Nem volt sok idejük a pi­henésre az STC immár NB I- es labdarúgóinak a bajnoki szezon után. A szovjetunióbe­li túráról hazaérkezve csak néhány nap szabadságot kaptak, s a napokban ismét elkezdődtek az edzések, a fel­készülés a bajnokság őszi fordulóira. Az első ilyen ed­zések egyikén kerestük fel dr. Lakat Károly vezető ed- aőt néhány kérdéssel. — Miként értékeli a csa­pat teljesítményét az el­múlt idényben? — Egy évvel ezelőtt, az SBTC utolsó NB I-es mérkő­zése után, amikor Kispestről súlyos, 6—1-es vereséggel tá­vozott a gárda, alig akadt em­ber a Karancs alján, aki bí­zott volna abban, hogy egy esztendő múltán újra elsőosz­tályú csapata lesz Salgótar­jánnak. Ideérkezve egy le­hangolt, demoralizált társasá­got találtam. Több olyan játé­kossal, akik menekülni akar­tak a süllyedő hajóról. Hosszú ideig nem is tudtam megfelelő szintű edzéseket tartani, mert ezeket a jelölteket kel­lett elsősorban maradásra bír­nom. Akadtak is problémák az edzésadagokkal. „Dolgozatot" írattam a játékosokkal, s volt, aki azt írta, hogy ezzel az ed­zésmunkával nem, hogy az NB I-be, de a megyei bajnok­ságba sem kerülhet a csapat- A gyúró azt mondta: Karcsi bácsi jóhírű edző, de most az egyszer rossz lóra tett — Hogyan sikerült kílá- • baini a kezdeti nehéz idő- f szakból? — Először is keserves őszi Idény következett megrendí­tő ütésekkel, ökölvívónyelven szólva. Idehaza ugyan sikerült pontokat szerezni, Idegenben viszont kikaptunk, az Eger, a Vác, a Debrencen, a Várpalo­ta ellen, sőt az alsóbb régiók­ba tartozó csapatok is ponto­kat vettek el tőlünk. A vár­palotai mérkőzés lehetett a fordulópont: itt kétszer is egyenlítettünk, mégis 4—3-as vereséggel kellett elhagynunk a 'pályát. Közben B. Kovács és Horváth III. személyében újonnan leszerelt játékosok '1**1* *1* *1* *1* *1* *l**l**l* *1**1* kerültek hozzánk. Kezdett ki­alakulni a csapat gerince. A forma is felfelé ívelt. A cél kezdettől fogva a visszakerü­lés volt, bár az NB I-ből ki­esett együttesek az említett okok miatt ritkán jutnak fel újra a következő évben. Ná­lunk a leglényegesebb az eredményesség mellett az volt, hogy sikerült egy új csa­patot kialakítani személyileg, szerkezetileg. Az utolsó fordu­lókban szereplő tizenegy már nem is hasonlított a régire. — Egyénileg hogyan ítéli meg a játékosok teljesít­ményét? — Az Újpestről idekerült Kovács helyett Szűcs került a kapuba, s végig a csapat egyik erősségének bizonyult. A tapasztalt Varga mellett Ádám és B. Kovács is állan­dó csapattag lett- A védelem­nek voltak megingásai, de a második legkevesebb gólt kap­ta az NB II-ben. Orosházi tá­vozása érzékeny veszteség volt, de Kanász játéka feled­tette. A salgótarjáni együttes mindig híres volt középpá­lyás soráról, amelyben most megbomlott az egység. Básti porcsérülése miatt hosszú időre kidőlt a sorból. Először a Répás, Földi, Kajdi össze­tétellel kísérleteztünk, bár Répás is hetekig sérült volt. Később a nagybátonyi Kardos leigazolásával Kajdi a csatá­rok közé került vissza. A tá- tnadósorban az eddigi rapszo- dikus Szoó az idényben ki­egyensúlyozottabb lett, sok­szor a csapat kulcsfontosságú húzóemberének bizonyult. Bírónak sokáig tartott, míg megtalálta a helyét a csapat­ban, de tavasszal már rendkí­vül gólerős volt. Az őszi ala­csony létszámhoz képest ör­vendetes volt, hogy tavasszal már huszonöt játékossal szá­molhattam. — Sikerült elérni minden célkitűzést? — A legfontosabbakat. A följutás mellett a bajnokságot is megnyertük, az STC rúgta a legtöbb gólt az NB II-ben (75-öt), á gólkirály is salgótar­jáni lett (Bíró), összesen 26 játékos szerepelt az idényben. A csapat erejét a „hazai pá­lya” adta, bár a két szezon mérkőzéseit három különbö­ző pályán kellett lejátszanunk. Sikerült a hazai veretlenség is, csak a Szolnok és Debre­cen rabolt pontot. Az itthoni mérleg: 19 mérkőzésből 17 győzelem és két döntetlen, 36 pont, a legjobb volt a tabel­lán. Idegenbeni mérlegünk: 19 mérkőzés, 6 győzelem, 8 döntetlen, 5 vereség, 20 pont, ez is a legjobb a mezőnyben. A Szekszárd, a KKFSE, a Dorog, az Olajbányász és a MÁV DAC ellen mind a négy pontot megszereztük. Egyedül a Debrecen szerzett 3 pontot tőlünk. — Hogyan készül a csa­pat az új szezonra? — A bajnokság befejezése utáni egyhetes szovjet túrán az STC játékával és pályán kívüli viselkedésével egyaránt sikert aratott- Tovább erősö­dött az együvé tartozás érzé­se, a kollektív szellem. A ha­zaérkezés utáni hét közepén újra elkezdődtek az edzések, méghozzá igen jó hangulat­ban. Időközben Ádám'és Mo­hácsi megnősült, Horváth II. katonai szolgálatra vonult be Ceglédre, az ottani Bem J. SE játékosa lett. Naponta két edzést tartunk, délelőtt és délután két órán keresztül. A követelményrendszer előírásai mellett fő cél az erőnlét fo­kozása, majd technikai és taktikai elemek elsajátítása, bővítése. Július végén barát­ságos előkészületi mérkőzé­sekre is sor kerül. Ezek rész­letes programja, valamint az átigazolt és eltávozott játéko­sok névsora csak később lesz pontosan ismert. — Milyen szereplés vár­ható az STC-tői az NB I- ben? — Az elmúlt bajnoki sze­zonban nagyon összeszedték magukat a játékosok, nőtt az önbizalmuk, akaraterejük, s nőtt a piros-fekete színek be­csülete is. Kialakult az együt­tes, amely némi erősítéssel képes lehet arra, hogy az NB I-ben. is megállja a helyét, s ne legyenek kiesési gondjai. — várkonyi — Barcza Gedeon a világbajnoki döntőről Ahogy a júniust a lagdarú- gó-világ bajnokság mérkőzései uralták, úgy minden bizonnyal a július kiemelkedő sportese­ménye a Fülöp-szigeteki Bau- gióban július 17-én kezdődő Karpov—Korcsnoj sakkvilág­bajnoki páros mérkőzés lesz. Szerte a sportvilágban folyik a latolgatás: kinek mi az esé­lye, mi várható szakszem­pontból és a mérkőzés vég­eredményét illetően? A magyar nemzetközi nagy­mesterek korelnöke, Barcza Gedeon első reagálása a kér­dések hallatán az volt, hogy teljes a bizonytalanság, két esélyes küzdelemre van kilá­tás, melyben mindkét félnek számottevő esélyei vannak. — A közelmúltban játszott Korcsnoj egy Európa Kupa- mérkőzést a svájci Biel csapa­tának tagjaként, amelyben is­mét bebizonyította: mennyire alapeleme a vakmerőség. Fan­tasztikus dolgokat művel a sakktáblán. Bizony, akárhány­szor teszem fel magamnak a kérdést, nem tudok elég okos lenni. Karpov mellett szól a fiatalsága, valamint hihetetlen nagy nyugalma. Korcsnojban viszont óriási feszültségek hal­mozódtak fel. Minden bizony­nyal egy lapra tesz fel min­dent, hiszen 47 éves, s aligha remélheti, hogy még egyszer kiharcolhatja a világbajnok­jelöltséget. — Ami a világbajnoki cím védőjét, Karpovot illeti, na­gyon érdekes volt megfigyel­ni az év eleji, a jugoszláviai Bugojnóban megrendezett nagymesterversenyen muta­tott játékát. Az ifjú sakkti­tán bebizonyította, hogy ki­tűnően fel tud az egyes ellen­felekre készülni. Ráadásul Korcsnoj az a típusú sakko­zó. aki ellen igen hatásosan lehet ezt a módszert alkal­mazni. Korcsnoj ellen szól az is, ahogyan a Szpasszkij elleni elődöntőkben a mérkőzés kö­zépső harmadában megingott. Négyes vesztő sorozata azt sejteti, hogy az ő idegei is se­bezhetőek, amennyiben a leg­kisebb porszem is becsúszik az előzetes számításokba. Ha mindent összesítek, azt kell mondanom: Karpov esélyei ta­lán valamivel nagyobbak. — Meggyőződésem, hogy ez a páros meccs nem lesz ten­geri kígyó! Mivel Karpov és Korcsnoj egyaránt igen rá­menősen sakkozik, aligha lesz­nek engedékeny, gyors döntet­lenek. Húsz-huszonöt partira számítok, de megeshet, hogy még rövidebb küzdelemben dől el: kit illet a következő három évben a sakkvilágbaj­nok büszke titulusa? (jocha) Ä gimnasztika csodája X — Nógrád testvérmegyé­jében, Kemerovóban találha­tó — Leninszk-Kuznyeckból való Marija Filatovát, aki el­nyerte a gimnasztikái Világ­kupát, beválasztották az 1977- es év 10 legjobb sportolója kö­zé. Edzői Innokentyij Mame- tyev és felesége, Galina. Eb­ből az edzőpárosból a férjé a vezetőszerep. „Nehéz em­bernek" tartják, de csak ilyen ember érhette el azt, hogy Le- ninszk-Kuznyeckben, ebben a kis szibériai városban fel­épüljön Európa, — de talán az egész világ — legjobb tor­napalotája, és hogy a várod valamennyi óvodájában köte­lező a tornaóra. Mására is egy óvodában fi­gyelt fel. Ez á sápadt, de élénk tekintetű, vidám kis­lány nagyon ügyes mozgású volt és szívesen tornászott. Mametyev egyre gyakrabban járt az óvodába és figyelte őt.., Az első osztályos Mása már Galina Mametyeva cso­portjában tornászik a gyer­mek- és ifjúsági sportiskolá­ban. — Mása mindig, minden­ben a játékot kereste — foly­tatta Mametyev. ■— A torna­terembe elhozta 'a babáit és a gyakorlatok közötti szüne­tekben papást-mamást ját­szott. Az edzéseken azt keres­te, kivel vitathatná meg a gyakorlatokat, illetve azok egyes elemeit. Soha nem volt képes nyugodtan edzeni, va­lakivel mindig versenyezni akart. A Montreal előtt két hó­nappal megrendezett Szov­jetunió Kupán Filatova ötö­dik, és ez mintha elegendő lett volna ahhoz, hogy beke­rüljön a csapatba. Azonban, az edzők tanácsában vita rob­bant ki a személye körül: NÖGRÄD-1978. július 9., vasárnap volt, aki azt bizonygatta, hogy Filatova nem való a csapat­ba a magassága (133 cm), a testalkata (súlya 30 kg) miatt, — ki fog esni a válogatottból. A szenvedélyek jó néhány órán át tomboltak, végül Fi­latova indulhatott. 1976. július 19. Montreal — olimpiai falu. Amikor Mása felébredt, az asztalán virá­got pillantott meg, — a barát­női jöttek el, hogy köszöntsék a 15. születésnapja alkalmá­ból. Este pedig még egy aján­dék : az aranyérmeket a Szov­jetunió válogatottja szerez­te meg. Mása Filatova pedig olimpiai bajnok lett. Mametyev így nyilatkozott 1976. szeptemberében: „mind­máig nem tudom elhinni, hogy egy olimpiai bajnokot ne­veltünk fel. Érdekesen van megteremtve az ember, ál­modik valamiről, aztán, ami­kor célba ér, máris másra gondol, többre vágyik. Ne­künk is új feladataink van­nak: fel kell újítani a prog­ramot, el kell jutnunk az Eu- rópa-bajnokságra, a Világku­pára, az 1978-as VB-re...” Filatova megnyerte a Vi­lágkupát és most ez a 9. osz­tályos, harcos szellemű kis­lány a világbajnokságra ké­szül. Villamosenergia-ipari dolgozók természetbarát* találkozója Salgótarjánban A leninvárosi Tiszai Erőmű túristaszakosztályának csapa­ta, közöttük — képünkön — Varga Ágnes, Kelenik Sándorné, Koczák Irén és Kovács Ernő Salgótarján nevezetességeinek megismerésére részletes tervet dolgoztak ki. — kj — j Rangos esemény színhelye ezekben a napokban Salgótar­ján, Itt rendezik meg a ma­gyar villamosenergia-rendszer dolgozóinak XXVIII. termé­szetbarát-összejövetelét. A péntek esti megnyitóra az or­szág minden részéből 378-an mentek el az SZMT székházá­ba. Bíró János, a Vas-, Fém-és Villamosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezetének Nógrád megyei szervezője köszöntöt­te a megjelenteket, majd Ba- laska László, a ÉMÁSZ igaz­gatója mondott megnyitó be­szédet. Emlékeztetett a talál­kozók múltjára, amikor a ver­senyek csak a fizikai és tájé­kozódási képességek fejleszté­sét szolgálták. Később termé­szetismereti, történelmi, - kul­turális és népművészeti kér­désekkel bővült a megoldandó feladatok köre. Ma már táf- sadalomtudományi, munkás- mozgalmi, politikai, építé­szeti kérdésekre is meg kell tudni felelni a versenyzők­nek. Egy-egy csapat hat tag­ból áll, közülük ketten a vá­rost járva töltik ki a kérdő­íveket, négyen pedig a tere­pen vesznek részt tájékozódá­si versenyben. A XXV. talál­kozón került a programba a tájfptás, amelyre ezúttal délelőtt gyűlnek össze a fia­talok, 52-en. Az idei verseny szervezésé­ből, lebonyolításából nagy részt vállalt a városi tanács, a me­gyei idegenforgalmi hivatal és az erőmű KISZ-szervezete. -a egyes csapatok külön progra­mokon ismerkednek a város, a megye nevezetességeivel. A következő, XXIX. találkozó színhelye Nyíregyháza-Sóstó lesz. SpaHaliiáddöntő Balassagyarmaton A balassagyarmati járási sportfelügyelőség a balassa­gyarmati városi sportpályán rendezte ' meg a közelmúltban a falusi dolgozók spartakiád- jának döntőjét. A jól sikerült sportrendez­vényen 250 fő vett részt. Férfi 100 méteres síkfutás: (18 induló) 1. Vince István (N.-marcal) 12,1, 2. Gál Ottó (Csitár) 12,6, 3. Maipáka Gá­bor (Bércéi) 12,8. 400 méteres síkfutás: (10 induló) 1. Gál Ottó (Csitár) 61,4, 2. Kollár Lajos (Becske) 63.2, 3. Sebestyén Tamás (Gal- gaguta) 66,2. 800 méteres síkfutás: (6 induló) 1. Komjáti István (Csitár) 2,31,1, 2. Abogcs Pé­ter (Becske) 2,35,7, 3. Csábi Béla (Csitár) 2,37,2. 1500 m-es síkfutás (6 indu­ló) 1. Budai László (Patak) 5.04.2, 2. Bulejka János (Ér­sekvadkert) 5,19,6, ?. Újvári Zoltán (Patak) 5,24,0. Gránátdobás: (22 induló) 1. Kollár József (Becske) 61.50 m. 2. Sebestyén Tamás (Galgagu- ta) 60,50, 3. Pince Ferenc (Pa­tak) 60,00. Súlylökés: (10 induló) 1. Gál Ottó (Csitár) 10,54, 2. Busái Ferenc (Patak) 9,86, 3. Sebestyén Tamás (Galgaguta) 9,62. Magasugrás: 1. Matyóka Gá­bor (Bércéi) 158 cm. 2. Pin- cze Ferenc (Patak) 150, 3. Gál András (Csitár) 150. Távolugrás: 1. Vince Ist­ván (Nógrádmarcal) 531 cm. 2. Matyóka Gábor (Bercetf 523. 3. Varga János (Cs.-su- rány) 505. Spartakiádváltó: 1. Cser- háthaláp, 2. Érsekvadkert. 3. Pstsk Nők. 100 m-es síkfutás: (18 induló) 1. Berhardt Györgyi (Érsekvadkert) 14,4. 2. Ferenc Márta (Bércéi) 15,1. 3. Jusztin Judit (Cserhátsurány) 15,5. 400 m-es síkfutás: (6 indu­ló) 1. Ferencz Márta (Bér­céi) 74,8. 2. Szabó Katalin (Érsekvadkert) 74,9. 3. Kiss Erzsébet (Cseháthaláp) 85,8. Spartakiádváltó: (3 csapat) 1. Érsekvadkert, 2. Cserhátsu­rány, 3. Bércéi. Súlylökés: (8 induló) 1. Tóth Mária (Nóg­rádmarcal) 9,12, 2, Gerháth Mária (Bércéi) 8,74, 3. Hol­man Györgyi (Csitár) 7,38. Gránátdobás: (17 induló). 1.' Gerháth Mária (Bércéi) 41,50, 2. Ferenc Margit (Bércéi) 39,50, 3. Kiss Erzsébet (Cser- háthaláp) 36,00. Távolugrás: (7 induló). 1. Berhardt Györ­gyi (Érsekvadkert) 460, 2J Szabó Katalin (Érsekvad­kert) 350, 3. Vitéz Erzsébet (Érsekvadkert) 352. Magasug­rás: 1. Paulik Márta (Cserhát­surány) 120 cm, 2. Holman Györgyi (Csitár) 110, 3. Csá­bi Ilona (Csitár) 110. Kispá­lyás labdarúgás: 1. Magyar- nándor, 2. Patak, 3. Szanda. Kézilabda; férfi: 1. Bércéi,' 2. Érsekvadkert, 3. Csitár. Kézilabda, női: 1. Érsekvad­kert, 2. Bércéi, 3. Nógrádmar­cal. , t

Next

/
Oldalképek
Tartalom